Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-11 / 32. szám
T EGY MOSOLY TITKA A gazdag Toscana egyik kis hegyi falujában, Vinciben született 1452. április 15-én a minden idők legnagyobb univerzális zsenije — Leonardo da Vinci. Vinci szobrász. Mégpedig olyan, hogy egyedül szobrai is elegendők halhatatlanságára. De nem kisebb tehetség az architektúra terén sem. A milánói D6m egyik tornyát Vinci terve szerint építették s közreműködött a D6m aranyku- oolája készítésénél is. A Velence ellen vezetett háború idején a tervezett védőkanálisok megmentették Milánót. Mint feltaláld saját idejének Verne Gyulája. Az első páncélos az ö elképzelése szerint születik. A hajók lapátkerekekkel való meghajtása, a búvárruha, az ejtőernyő és az első repülőgép mind az ő elképzelése. Forradalmi utakat indít el a várostervezésben. A MUánóról készült terv rajzán megtaláljuk már az ..autósztrádát“, az alul- és felüljárókat. Emellett irodalmi müveket és művészet-elméleti tanulmányokat ír. Világhírűvé mégis festményei tették, de főleg két müve: Az utolsó vacsora és a Mona Lisa. Amikor megismeri egy nemes, Francesco di Zanobi del Giocondo feleségét (innen származik a Mona Lisa gyakran használt másik neve — La Gioconda) „Az utolsó vacsora" c. képe már kész. A nagyon szép asszony szegény családból származott, és del Giocondo — az akkori időkben szokatlan módon — minden hozomány nélkül veszi feleségül. A gazdag nemes már két feleséget eltemetett, s harmadiknak elveszi a húsz évvel fiatalabb lányt. Mona Lisa huszonöt éves. amikor megismerkedik Leonardoval. Szereti a művészetet, és érdeklődik a technikáról. Alig néhány napja ismerik egymást, amikor Leonardo a férjhez fordul: „Lenne valami kifogása; ha a feleségét lefesteném?“ A kérdés meglepő. Az ötvenéves Mester eddig aszkétikus életet élt. Modelljei társaságbeli hölgyek é| hivatásos modellek. Közismert, hogy a festésen kívül semmilyen kapcsolat nem fűzi a Mestert a modelljeihez. Most azonban megváltozott a helyzet. A pompás ruhába öltözött hölgy szégyenlős mosolya ellenállhatatlanul magához vonzza. „Nem rendetek képet" — válaszolja a férfi. Ez is meglepő. Leonardo abban az időben már közismert művész és fontos szerepet tölt be az akkori Florencia nagyúri társaságában. Mona Lisa, Egy öregedő férfi féltékeny g másik öregedő férfira. Azonban Mona Lisa is ostromolja a férjét —. egyezzen bele a festésbe. A égsúlyosabb érv — a Mester lemond a honoráriumról. A férj végül beleegyezését adja, de feltételekkel: „Camilla nővér elkísér az ülésekre." És így is történik. ' Majdnem naponta megjelenik az asszony Leonardó műtermében, de mindig ott van az a apáca — Camilla nővér is. Több mint három évig tart a festés. Soha modell nem ült ilyen hosszú ideig egy kép elkészítésénél. Soha festő és modellje közti viszonyról nem született annyi találgatás, mint Leonardo da Vinciről és Mona Lisáről. Mi ennek a három évnek a titka? Regényeket. színmüveket, novellákat és verseket írtak Mona Lisáról. Talán azért, mert minden nagyon egyszerű volt. Nőt még eddig nem szerető mester izzó. de szégyenlős szerelmet táplál Mona Lisa iránt. Valami emberfeletti lényt lát a nőben. Amikor először megjelenik a műtermében, gazdag, díszes ruha van rajta. „Nem, én a legegyszerűbb ruhában szeretném lefesteni,* „De nekem nincsenek egyszerű ruháim“ — válaszolja csodálkozva a hölgy. „Majd szerzünk." „Az ékszereim sem lehetnek rajtam?“ „Nem!* Nem hagy semmit, ami a nő természetes szépségét zavarná. És persze az a lehetősége is megvan, hogy a zavaró apácát is eltávolítsa. De nem teszi. Ő imádni, nem birtokolni akarja a nőt. Erre a nemiség nélküli szerelem rejtélyére a választ Leonardo „Megjegyzések az anatómiához“ című munkájában találjuk: ..." a szerelmi aktus és az erre szolgáló testrészek olyan rútak, hogy az emberiség kihalna, ha nem lenne az arc szépsége és a vágyódás hatalma .,.“ Egy barátja kérdésére, hogy mit ..művel" Giocondával az ateliérben. ezt válaszolta: „Távoltartom a rútságtól." De van Itt még valami más is. A müértők Mona Lisa vonásaiban a Mester arcvonásait vélik felfedezni. Főleg a szempilla és szemöldök nélküli szemekben találtak férfire utaló jeleket. „A saját szellemét egy női szépségbe ültette" — így Írja regényében Me- reskovszkij. Ugyanúgy nem teheti szeretőjévé Giocondát. mint ahogyan nem szerethet béig a tükörben látott saját képéhe sem. És ó? Ha Mona Lisa nem szerette a Mestert, mért járt hozzá Leonardo da Vfnei — dnarckép. éveken keresztül kétszer-három- szor hetenként? De az alig harminc éves telivér no érzelmei mások. mint a művészé. Florenciában szerelmi pletykák terjengenek a szép Giocondáról már Leonardo megismerése előtt is. Mi az igazság? Vajon tényleg az élvezetek nője volt-e. vagy a tisztaság megtestesítője, mint amilyennek Leonardo látta? Vajon mit fejez ki a Gioconda híres mosolya? Ez a visszatartott, kihívó és mégis szégyenkező mosoly. Figyelmes, szemlélés után a mosolyt kérdőnek, egy kicsit gyúnyosnak találjuk — többet árul el, mint az akkori botránykrónika. Gioconda évekig várt a Mester testi közeledésére. Mikor lesi meg az ateliéren kívül! Mikor talál ürügyet, hogy az olvasó apácát eltávolítsa? Mikor juttat hozzá egy levelet, melyben bevallja, szerelmét, és titkos légyottot kér? Mikor? De semmi sem történik. Sőt ellenkezőleg, mintha attól tartana, a kolostori kísérő nem elég vágyainak fékezésére. Meghívja a férjet is az ülésekre. A tűz lobog tovább. Egy nyári alkonyaikor halk kopogtatás hallatszik Leonardo ajtaján. Az ajtóban Gioconda — egyedül. Elvörösödve vezeti be szobájába. — Búcsúzni jöKem, Mester. Leonardo lélegzete elakad. — Férjem három hónapra Ka- lábriába utazik. — Már sokszor elutazott ön nélkül — mondja Leonardo kétségbe esve. — Én kértem, vigyen magával. — Miért? Miért? — Ön tudja, Mester — válaszol Gioconda —. a tűz elégetéssel fenyeget. Leonardo nem tud válaszolni. — Utazzon el ön is. Leonardo, nekünk többet nem szabad találkoznunk! így végződik a nagy, de be nem teljesült szerelem. Hogy mért vett ilyen véget, örökké titok marad. Az utókornak csak a szerelemből származó remekmű, a „Mona Lisa” maradt. á Skoda 110 -R-Coupé sportkocsi E22ÍS2S Már tavaly hírül adtuk, hogy a Skoda autógyár „boszorkánykonyhájában" megszületett a népes „Skoda család" legújabb tagja, a Skoda 110 — R — Coupé sportkocsi. A közelmúltban megkezdték a sorozatgyártását, és rövidesen megjelenik a piacon. Ebből az alkalomból nyilatkozott C h a m r á d Frantisek, a kva- sinyi autógyár tervezőosztályának vezetője. • Mivel bocsájtja útra az új sportkocsit? — Az S 110 — R kiváló áramvonalas kocsi, megfejel a legigényesebb követelményeknek. A súly előnyös elosztásával a két tengely között elértük azt, hogy a jármű nagyon jól fekszik az úton. Alacsony súlypontjának és első torziós stabilizátorának köszönhető, hogy a kanyarban is jól viselkedik, • Milyenek a sportkocsigyártás távlatai hazánkban? — A sportkocsi gyártásának hazánkban hagyománya van. Mi erre a hagyományra építünk. Folyamatban van egy szuper sportkocsi szerelése, melynek műszaki adatairól és egyéb tulajdonságairól érthető okokból nem tájékoztathatom a nyilvánosságot. ® Hogyan készült fel ezekre a feladatokra a tervezőosztály? — A tervezöosztály dolgozóinak jelentős része tehetséges, ambiciózus fiatal, akiknek messzemenően szabad kezet biztosítottunk. Szabadjára engedhetik a fantáziájukat. Ezenkívül tanulékonyak, és nálunk általában az egész közösség szorosan együttműködik. Lelklisme^etfurdalás nélkül mondhatom, hogy még sokat hallatnak majd magukról. (P) U| i!|usag 5 Ml LESZ A FÁBRY- EMLÉK- MÍÍVEL? Erről fagattuk dr. Nagyidai Ernőt, aki az író végrendeletének jogi szakembere és végrehajtásának ellenőrzője is. Válaszait közöljük: 1. Fábry végrendeletét nemcsak itthon, hanem Magyar- országon is publikálták, tartalma, lényege tehát ismert. A hagyatéki tárgyalás július másodikén volt és két napig tartott. Mint a végrendeletből nyilvánvaló, a Schreiber család, amely tizenöt éven át gondját viselte, bizonyos pénzösszeget kapott. S örökösnek számított az irodalomból jól ismert „Csacsi" is, aki még nem töltötte be tizennyolcadik életévét, tehát erre a bíróságnak tekintettel kellett lennie. A végrendelet szerint nemcsak 15 000 korona illeti a Schreiber családot, hanem a lakásban található használati tárgyak bármelyike. Schreiberék azonban túl szerények voltak. Mire a végzés jogerős lesz, eltelik néhány hét, scsak azután lehet az aprólékos munkának látni, hozzálátni a múzeum létrehozatalához, felmérni a stószl ház kincseinek értékét. A Stószi Helyi Nemzeti Bizottság, miután értesült • arról, hogy az író nem rá testálta vagyonát, furcsa magatartást tanúsított: meglassította a hagyaték átvételének ügyintézését, például sürgetésre sem küldte el a halotti levelet, és ezzel nemcsak az emberi, hanem a hivatali normák szerint is vétett. 2. Azt, hogy Fábry halála után sok érdeklődő levelet kapok íróktól és barátoktól, természetesnek tartom, és igyekszem is valamennyire a lehető leggyorsabban válaszolni. A napokban viszont engem is meglepett — és meghatott — egy Jánoshalmán föladott levél, amelyet érdemes szó szerint idézni: „Tisztelt Ernő bácsi, a kővetkező kéréssel fordulok Önhöz: szeretnék Fábry bácsiról egy fényképet kapni. Nagyon szerettem öt. Ő az én igazi példaképem. Szeretném, ha küldene egy olyan papírlapot, amelyen Fábry Zoltán kézírása van, Szent ereklyeként őrizném ceruzáját-is, ha egyet küldene. Én is jogász leszek, ha sikerül. Nagyon kérem, hogy Fábry bácsinak ezt a szent örökét, amit ránkhagyott, minden olyan személytől védje, aki kárt tehet benne. Nagyon nagy kincs ez számunkra, kimondhatatlanul nagy szent örökség. Nagyon kell vigyázni rá. Ha anyagiakkal segíthetek, szíveskedjék írni. Milyen nagy ember volt! Sokan nem is tudják, és lenézik őt. Pedig az egyik legnagyobb ember azok közül, akiknek a könyveit olvastam eddig. Kérem, óvja minden széltől, minden vihartól azt a szent házat, s benne a felbecsülhetetlen értéket. Kimondhatatlanul boldog lennék, ha teljesülhetne az, amit kértem. Nagy tisztelettel: . Varga Endre, Jánoshalma, Halasi út 41, 1970. júl. 17." Különösen azért örültem ennek a levélnek, mert fiatal írta. Jól tudom, hogy Fábry Zoltán, Balogh Edgár és általiban a Sarlósok mindig a fiatalok felé orientálódtak, szerették és szeretik őket a mai napig; 3. A könyvtár, illetve a hagyaték legértékesebb részéhez tartozik — a levelezésen kívül — az az antifasiszta, német nyelvű folyóirat-gyűjtemény, amely a két világháború között jelent meg Németországban, s amelyet Fábry hallatlan precizitással gyűjtött. Ezeket a lapokat talán a világ egyetlen helyén, sem találhatjuk már, csak Stószon. A fasiszták ugyanis elégették a hozzáférhető példányokat, akinek pedig megmaradt, az maga semmisítette meg félelmében. Fábry halála váratlanul jött, nem volt időnk hármasban, Balogh Edgárral együtt *— akitől az emlékmúzeum, Illetve kutatógóc ötlete származik — megbeszélnünk a részleteket, egyeztetnünk az elképzeléseket. Balogh Edgár nagyon szerette Fábryt. Ezt most, Kolozsvárott is tapasztaltam. Levelezésük egyedülálló, komoly értéket képvisel. Balogh Edgár nézete szerint a Fábry-múzeum nem tartozhat kizárólag társadalmi patronátus alá. Tudományos hálózatba kell illeszteni, állami védelem alá helyezni, mert csakis így biztosítható nemzetközi tudományos rangja, ellátása, ellenőrzése, nyilvántartása Összeköttetést komoly szinten is csak így tud teremteni. A CSEMADOKNAK - Balogh Edgár szerint - át kell hárítania a múzeum fönntartását a Szocialista Múzeumok Szövetségébe, megfelelő feltételek és biztosítékok mellett. A Fábry Zoltán-emlékmúzeum csakis űqy képzelhető el, mint a Fábry-kutatás állomása. Képzett komoly kutatóra van szükség, olyan emberre, aki nyelveket tud, és életét a Fábry-kutatásnak szenteli. Fábryt általában úgy ismerik, mint az antifasizmus műfajának megteremtőjét, ám érdekes lenne életét mint szerkesztőét vagy a nemzetiségi kisebbség fogalmának vizsgálóját is tanulmányozni. Tudományos tervet kellene készíteni, fölvázolni benne, mi lesz a befejezetlen könyvvel, a levelekkel, hogyan valósul meg a külföldi Intézetekkel, kutatóközpontokkal és személvekkel kiépítendő kapcsolat, mert jó Tenne, ha mások is hozzáférhetnének ezekhez a kincsekhez. Jó lenne, ha maga a Fábry Zoltán-emlékmúzeum is megielentethetne bibliografikus kiadványokat, táiékoz- tatókat. esetleg könyveket. Azt hiszem, az emlékmúzeűm megalapításával Csehszlovákia tudományos és nemretközi előnyökhöz jut mind a magyar irodalomtörténet, mind a kommunista ideológia kutatásának a szempontjából. BATTA GYÖRGY