Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-04 / 31. szám
új ifjúság 7 ;y,W .. FEIJTKl LÁSZLÓ Elismerésre, hírnévre vágyé atomtudósok figyelmébe: ahhoz, hogy az emberiség megtartsa őket emlékezetében, emberiség is szükséges.-0Ha a tudománynak sikerül megoldania, hogyan lehet nukleáris fegyvereket nem gyártani, akkor megmenekül az emberi faj. A haditechnika fejlődése során arra is akad példa, hogy az ember szorítja ki a gépet. Lásd: japán élő torpedó, élő légibomba stb. Az ellenség egyik ismertetőjele az, hogy csúnya, ellentétben a mi szépségünkkel-0Ha majd meg lehet figyelni a hiperszu- perbomba hatását, akkor a kísérlet nem sikerült. Ha már nem lehet megfigyelni, akkor sikerült. Sajnos, a háborúban sem hallgatnak a múzsák, pedig rájuk férne egy kis pihenő A szemben álló felek között nem vágó hidat kellene építeni. — akit a világ legszebb asszonyaként emlegettek, két évvel ezelőtt súlyos műtéten esett át. A „National Insider“ amerikai napilap sajnálkozva írja, hogy Liz azóta nagyon sokat veszített a szépségéből. Legendás hírű, szép márványbörét foltok tarkítják, olyannyira, hogy a sztár már nem is igen mutatkozik társaságban, sőt filmszerepet s‘-m vállalt. Jelenleg híres orvosok gondjaira bízta magát. A ap még hozzáfűzi, houy remélik, a kezelés sikeres lesz, és Liz újból megjelenik majd a filmvásznon rajongói legnagyobb örömére. (si) — Szólítson inkább Szilviának, vagy ahogy a barátaim hívnak, Szilvinek! — Ezt a „szigorú“ figyelmeztetést hozzám intézte Sunyovszky Szilvia, rögtön a művésznő megszólítás után. — Ez a „művésznőzés“ talán meg sem illet, hiszen félig még diák vagyok. Azaz nemrég még diák voltam. — Valahogy így kezdődött a beszélgetésünk Szilviával, akinek hajdani diákságát mi sem bizonyítja jobban, mint friss színészdiplomája, amelyen alig száradt meg a tinta. Sunyovszky Szilvia egyike a Színészművészeti Főiskola most végzett növendékeinek. Fiatal és tehetséges. Olyan fiatal, hogy egy kicsit dicsekszik is korával, 22 éves. Még el sem végezte a főiskolát, a film, a televízió s a nagy fővárosi színházak máris lehetőségeket kínáltak neki. De bármennyire is vonzóak voltak ezek az ajánlatok, s ha egy kicsit nehéz szívvel is, ö mégis más utat választott. Talán azért, mert távolabbra néz. És nemcsak a művésznő megszólítást, hanem a valódi művésznek járó megtisztelést is szeretné kiérdemelni. De erről talán beszéljen ő maga: — Hogy nagyon az elején kezdjem, 1948-ban születtem a csehszlovákiai Rozsnyón. A középiskola elvégzése után a pozsonyi Színművészeti Akadémiára vettek fel. Nem akarom részletesen elsorolni életem jelentősebb eseményeit, de ez mégis fontos ahhoz, hogy érthető legyen választásom. Ősztől ugyanis két évig a kassai Thália Színház tagja leszek. Valóban hívtak pesti színházba is. S a csábítás olyan nagy volt, hogy néha már-már meg is inogtam. Ügy érzem azonban, hogy tartozom annyival szülőföldemnek és a kassaiaknak, akik pozsonyi tanulmányaimhoz ösztöndíjjal járultak hozzá, hogy ott kezdjem meg színészi pályámat. — Hogyan került a budapesti Színművészeti Főiskolára? — Két évig jártam a pozsonyi Színiakadémiára, ahol Karol L. Zachar, a kitűnő színész-rendező volt a tanárom. Még ma is szívesen gondolok ezekre az évekre, és hálás vagyok Zachar tanár úrnak azért, amire megtanított. Most például éppen a főiskolai vizsgaszerepemre, Csehov Három nővérének Másájára készülve, jutott eszembe egyik intelme, mely szerint egy, a jellemből fakadó visszatérő gesztus sokkal többet ér soksok apró mozdulatnál. Két év után kérvényeztem Szlovákia Oktatásügyi Minisztériumánál, hogy tanulmányaimat a budapesti főiskolán fejezhessem be. Az engedélyt megadták. És én egy kicsit hazajöttem Pestre, hiszen az édesanyám itt született. Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy e két év alatt Várkonyi Zoltán és Vámos László lehettek a tanáraim. Zachar, Várkonyi és Vámos valóban ideális mesterek minden kezdő színész számára. Azzal az űtravalóval, amit tőlük kaptam, a pályakezdés sem lesz olyan rettenetesen nehéz. Apropó pályakezdés. Az előbb úgy hangzott, mintha csak pusztán kötelességtudatfoól mennék vissza Kassára. Pedig nem így van. Az ott reám váró feladatok lelkesítenek is. Tudom, hogy nehéz lesz, mégsem félek, hiszen Beke Sándor, a Thália Színház művészeti vezetője olyan rendező, akivel minden fiatal színész örömmel dolgozna. — Tudja-e már konkrétan, milyen feladatok várják Kassán? — Csupán azt tudom, hogy valószínűleg Sarkadi Imre Elveszett Paradicsom című drámájában mutatkozom be Kassán, Mira szerepével. S azt hiszem, hogy már nem kiabálom el, hiszen a szerződést megkötöttük. Februárban ismét Budapesten játszom, a Madách Színház Ármány és szerelem előadásának Lujzájaként. Sunyovszky Szílvia .terveiről lelkesen, mégis valamiféle irigylésre méltó józan meggondolással beszél. Lám, a könnyen felületességre, a könnyebbik útra csábító nagy lehetőségeken kívül is maradt' valami. Méghoz- zá nem is kevés. Egyelőre csak Mira, a kassai Thália Színházban, és Schiller csodálatos hősnője, Lujza. S ki láthat még a jövőbe? Igen, Szilvia, vagy ahogy a barátai hívják, Szilvi, lehetett volna „sztár“ is. 0 azonban jó színésznő szeretne lenni, és szerencsére hosszú távon e kettő nem zárja ki egymás?. Tavaly nyáron ismerkedtek meg, azóta is a pletykarovatok állandó szereplői: A 21 éves angol trónörökös, Charles herceg és az öt évvel idősebb Lucia Santa Cruz. Lucia a chilei nagykövet leánya, nagyon figyelemre méltó teremtés — és amint mondják —, nemcsak csinos fejecskéje van — hanem eszes is. A cambridge-i egyetem rektorának, Lord Butler-nek segédkezik emlékiratai ösz- szeállításánál. Viszont az oxfordi egyetemen nyerte a dókFilmsorozat készül Rózsa Sándorról SUNYOVSZKY SZILVIA FŐSZEREPBEN Móricz Zsigmond Rózsa Sándor című regényéből 12 részes filmsorozatot készít a Magyar Televízió. A minap Al- győn megkezdték a forgatást. A forgatókönyv szerzője Sipos Tamás. MÖRICZHOZ HÍVEN — Több regényből írtam már forgatókönyvet, de ilyen nehéz munkám még nem volt. Állandóan úgy éreztem, hogy csak ügyetlenkedem Móricz árnyékában — mondotta Sipos Tamás. — Amikor Szinetár Miklós rendezővel és Szűcs Andor dramaturggal először ültünk le beszélgetni a filmről, már akkor eldőlt, hogy a móriczi anyaghoz ragaszkodva építjük fel a film menetét. Az alkotói hármas úgy döntött, hogy csak a Rózsa Sándor a lovát ugratja című részt viszi filmre, s a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét című kötetből csak néhány epizódot használnak fel. A téma látványos produkcióra csábíthat, és ilyen típusú filmre enged következtetni a forgatás néhány számszerű adata is: előreláthatólag 12 ezer ember, 400 ló és 25 idomított kutya szerepel majd a sorozatban. VÁGY A HŐS UTÁN — Szó sincs látványos szuperprodukcióról — folytatja Sipos Tamás. — Nem akarjuk elkészíteni az angol Robin Hood-sorozat magyar változatát, nem is szólva az Angyalhoz hasonló krimisorozatról. Ugyanakkor egy, a Szegény- legényekhez hasonló filmet sem tervezünk, mert azt Jan- csó Miklós már kitűnően elkészítette. Móricz művét számtalanszor újraolvasva is csodálatosnak tartja az ember. Finom - lírája, játékos iróniája, modern dramaturgiai tömörsége, a nép ismerete és szeretete megható, megdöbbentő. Olyannak írta le Rózsa Sándort, ahogyan feltehetően a nép képzeletében élt, mert nyomorúságában, elkeseredésében szüksége volt arra, hogy higgyen benne. Lehet, hogy Rózsa Sándor valójában nem ilyen volt, ennek tisztázása a történészek feladata. Ám az bizonyos, hogy a világirodalomban kevés író akad, aki ilyen szépen, igazan tudta volna felmutatni azt a vágyat, ami a népében él az őt védelmező hős után. Mi megpróbálunk ragaszkodni Móriczhoz, s bár lesznek látványos jelenetek is, de a mű szépségeit nem szeretnénk eladni a látványosságért. CSIZMÁKAT KÉSZÍTETT A filmsorozat főszerepét Oszter Sándor negyedéves főiskolai hallgatóra bízta Szinetár Miklós. Nagy lehetőség ez egy fiatal színésznek. Az bizonyos, hogy a könyvet olvasva, ilyennek képzelhettük Rózsa Sándort: zömök, izmos, szigorú arcú. Életkora is éppen huszonhárom év, s ennyi volt a legendás hírű betyár Móricz regényében is. — Győrből jöttem a főiskolára. Anyám szerint rokona is vagyok Rózsa Sándornak, anyám ugyanis röszkei lány, s ott valahogy mindenki rokona volt mindenkinek. Ükanyám még találkozott Rózsa Sándorral a szegedi börtönben. Nekem úgy mesélték, ahogy ő beszámolt róla: töpörödött, ősz hajú ember volt már, csizmákat készített, ötször olvastam el most a könyvet, s nem gondolok arra, vajon pontosan így csinált-e mindent. Hiszem, hogy így volt. A női főszerepet, a betyár hűséges szerelmét, Annát Sunyovszky Szilvia alakítja.
