Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-15 / 50-51. szám
/ • r ’1 t A HALDOKLÓ VAROS 1957-ben még 332 000 lakosa volt Velencének, de az 1938-as év végén már csak 130 000 ember élt itt, kétszázezren hagyták el a várost az elmúlt tizenegy év alatt. Az emberek a környező városokba költöznek, munkát és életet keresve. Ellentmondásnak hangzik, hogy ott keresik az életet, ahol az erősen szennyezett levegő a tüdőbajt és a légzőszerv! megbetegedéseket már mindennapossá tette, de Így van. Ezek a városok biztonságot ígérnek, amelyet Velence már nem tud megadni. A lagúnák szépsége ugyanis haldoklik... <e>. BUKARESTI MOZAIKOK A vendég, látogató, turista az alattomosan kúszó halált nem veszi észre. Megérkezik autóval vagy vonattal, áthalad egy hosszú hídon, majd átszáll egy motoros csónakba, és gyerünk a Grand ca- nalon égészen a Szent Márk térig. Jobbról-balról gyönyörű paloták sorakoznak. Több mint négyszáz van belőlük Velencében. De Gior- gia Bellavitise mérnök megállapítása szerint ebből alig száz van jó állapotban. A többi vár... Mire? És mire vár egész Velence? A válasz egyszerű: A csodára, amely megmentené a haláltól. Ha ez a megmentés sikerül, valóban csoda lesz. Velence ugyanis lassan beleveszik a tengerbe. Nem az a probléma, hogy a víz szintje emelkedik, hanem a város aránylag gyorsan és váratlanul süllyed. Évente három millimétert. Ez látszólag csekélység, de az elmúlt ötven év alatt íizenpyolc centimétert tett ki, és amint a szakértők kiszámították, 2000-ben ez a süllyedés gyorsasága kétszeresére növekszik. Ez azt jelenti, hogy a századfordulón a víz elönti a házak földszintjét. A fenyegető magé diáról legjobban a híres Dó- XSé'palötábarT győződhetünk meg. Az oszlopok talpazatai, melyek a 14. században szilárd alapon álltak, ma másfél méterre süllyedtek alá. Mi az oka Velence pusztulásának? A tenger, mondhatnánk. És így igaz. A tenger is, illetve a kiszámíthatatlan tengeri áramlatok, amelyek lassan lemállasztják a szige: leket. Ezek az’áramlatok o- kozták a Lidó melletti Szent András erődítmény egy falának leomlását. Minden hullám, amely Velence köveihez ütközik, a város lélekharangját jelképezi. E- zenkívül a nedvesség és a sós levegő szétbomlasztja a festményeket, freskókat, vakolatot és a szobrokat. Állítsanak gátakat a város köré? Nem lehet. Szükséges, hogy a tenger vize behatoljon a városba, mert a tengeri áramlatok tisztítják a lagúnákat, és csatornákat, hisz ezekbe gyűlik az egész város szennyvize. Már tizenöt évszázadon keresztül így szabályozza a tenger a város életét. Azonban a jótevő tenger veszélyt is tartogat tarsolyában. 1944. november 4-én Velencét huszonnégy óra a- latt kétméteres vízár öntötte el. Amikor azt kérdeztük, mi az oka Velence pusztulásának, ízt mondtuk, a tenger lsi . És még ki? Bármilyen hihetetlenül hangzik, de az is, aki ma legjobban kiált Velence megmentéséért — az ember. Mert ő az, aki a környékén ipari üzemeket épít és hozzájuk lakónegyedeket. Ehhez- vízre van szüksége. Ezért kutakat fúr, folyókat szabályoz, gátakat, víztárolókat épít. És mert nem elég neki a szárazföld, a kibányászott földet oda viszi, a- hol eddig tenger volt. Ha majd itt is szárazföldet teremt, kezdi élőiről az építkezést. A tudósok megállapították, hogy mindez felborította Velence talajvlzrend- szerét, vákuum keletkezett, és ebbe süllyed bele ma a város. Például a híres Rialto hídnál a talajvíz szintje az utolsó húsz év alatt öt métert süllyedt. Valószínű, hogy a környéken kitermelt földgáz is hozzájárul a város romlásához. Ezt a Pó folyó völgyében észlelt jelenségek alapján tételezik föl. Itt ugyanis a földgáz kitermelése egy év alatt 40 centiméteres süllyedést idézett elő. Tehát az ember az, aki a mesés városnak a halálát i- dézi elő. Civilizációjával be- lekontárkodott a természetbe és a lagúnák életének e- gyensűlyába. Az eredmény ismeretes — Velence haldoklik. Vajon lesz-e erő a megmentésére? Ha módosabb ember kívánja meglátogatni Bukarestet, minden bizonnyal repülőgéppel utazik. Éz a leggyorsabb és legkényelmesebb mód eljutni a Balkán szívébe, a Román Szocialista Köztársaság 1 350 000 lakosú fővárosába. Ilyenkor az első találkozás a várossal az Otopenl repülőtéren történik. Ha a látogató történetesen először látogat ide, bizonyára már útközben különböző, nem mindig hízelgő képek asszociálódnak képzeletében a Balkán szó említésekor. Annál kellemesebb meglepetés éri, amikor kiszáll a gépből. Otopenl Európa e- gytk legkorszerűbb repülőtere. Ha az ember körülnéz a minden kényelemmel és eleganciával ellátóét légikikötőben, egy csapásra megváltozik tudatában a Balkán szó értelme. Nyomát sem találja azoknak az „ismérveknek“, melyek ezt a szót fémjelezték. —o— A kevésbé „pénzes“ ember vonattal közelíti meg Bukarestet. Ez ugyan hosszadalmasabb, kevésbé kényelmes, viszont olcsóbb, és főleg o- lyan élményben részesíti az utast, amelyet a légi út nem tud biztosítani. Az ablakon keresztül ugyanis végigszemlélheti Romániát majdnem egész hosszában. A lenyűgözően szép út telve látnivalókkal. Predeal és Sinaia égig érő havasai, a mély völgyben a legendárls Olt vize zúg, majd minden átmenet nélkül kifut a vonat a beláthatatlan al-dunai síkságra. Feltűnnek Ploesti olajmezöi, és egy Óra múlva Bukarest szívében, a Gara de Nord pályaudvaron fékez a vonat. Az „újonc" itt Is kénytelen változtatni elképzelésein. A pályaudvaron tisztaság. rend — nyoma sincs a „közismert“ balkáni „életmódnak“. Erről egyébként az e- gész városban meggyőződhet a látogató. A pályaudvaron túl egy nagyváros forgatagába kerül az ember. Modern épületek, gyors és kényelmes várost közlekedés, pezsgő élet. Széles, végtelen hosszú utak és parkok, parkok... Bár át lehetne belőlük néhányat telepíteni hozzánkI Néhány perc utazás trolival és a város központjában vagyunk. Calea Vlctorlel — Bukarest legismertebb utcája. Valamikor itt volt a legtöbb üzlet. Még most ts központnak számit, de a város építése folyamán vetélytár- sat kapott. Az újonnan épített sugárutak — a Bulevar- dul Balcescu és a Bulevar- dul generale Maghera átvette a nagyváros központjának szerepét. Áruházak, üzletek, éttermek, üzletek, éttermek... Itt minden új, korszerű, a felszabadulás után épült. Es a város most is épül tovább. Oj nemzetközt szálloda. Lakónegyedek. Az e- gyik Ilyen lakónegyed meglátogatásánál majdnem otthonosan érzt magát az ember. A Baltea Álba amolyan bukaresti Strkovec. De azért méqts különbözik valamiben. Nemcsak hogy sokkal nagyobb, hanem vidámabb is. Nem érezni annytra a nagy lakótelepek kaszámyahan- gulatát, a házak nem készülnek egy kaptafára. Változatos architektúra, vidám színekkel. Es még valami: a lakóházak építésének befejezésével egyldöben befejezik a környezet rendezését ts. Mindenütt fű és virágok. —O— Három dolgot Irigyeltem a bukarestiektől. Az első a gyors és kényelmes városi közlekedés. A második? Nem tudom, hogyan csinálják, de a föld alatti kábelek, vízvezetékcsövek és csatornázás karbantartásit megoldották anélkül, hogy szükséges lenne feltúrni az utcákat. A harmadik a Flareasoa. Egy hatalmas tó, sőt e- gész tórendszer, ahol fürödni, napozni, csónakázni és vitorlázni lehet — a városban. Trolival a város bármely pontjából néhány percen belül elérhető. —O— A legszebb bukaresti élmények közé tartozik a Falumúzeum megtekintése. A város egyik legszebb parkjában építettek föl egy falut. Itt összpontosul Románia sokrétű lakosságának népművészete. Megcsodálhatjuk itt a jellegzetes népi építkezési stílusokat az e- gész országból. Moldova, Munténla, a deltavldék, az Al-Duna, Erdély, mind-mind eredeti építkezéssel képviselteti magát. Házak, templomok, gazdasági épületek. Nem utánzat — valóban e- redeti. A jellegzetes építkezési remekműveket szétszedték és Itt összerakták. A lakóházakat belső berendezésükkel együtt telepítették ide. összesen 212 épület több mint tizenhatezer népművészeti tárggyal. Méltó képviselője Románia népet szellemi gazdagságának. —0— Valamikor Bukarestet Balkán Párizsának nevezték. Nem tudom, hogyan nézhetett kt akkor a város. Ma viszont azt tapasztaltam, hogy a Balkán elnevezés ama rosszalló értelmezése alaptalan, mert valóban egy Pá- rízs-szerü várost építettek. —hr— Gyöngyszem a Zerevsan folyón A Zerevsan folyó nemcsak a büszke Szamarkandnak, hanem a szép Bucha- rának is szülőanyja. A folyón át csak 270 kilométer távolság választja el a két várost. A mai technika állásánál ez egy kő- hajításnyira van csak. Főleg ha tudatosítjuk, hogy az Üzbég SZSZK területe 450 ezer négyzetkilométer, és maga a bucharai kerület nagyobb, mint köztársaságunk. Valamikor azonban nem ismerték az autót, az autóbuszt és vasutat. Az első vasutat 1888- ban építették Bucharában. Addig egyetlen összekötőt a világgal a karavánok jelentették. Erre vezetett a híres „Arany út“ és a a legendás „Nagy selyem út“, mely Bizáncot kötötte össze Kínával. A legelterjedtebb „jármű" a teve volt. Csak az érdekesség kedvért: a teve napi átlags^iessége 40 kilométer. A múlt században tehát ez a „kőhajítás“ egy heti utazást jelentett. Kétezer éves létezése alatt Buchara sok uralkodót és emirt kiszolgáit. Egyikük épített, a másikuk rombolt. 1220-ban ide érkezett hadseregével Dzsin- gisz kán. Buchara harc nélkül behódolt, ezért megígérte Dzsinglsz kán, hogy nem rombolja le a várost. Azután azonban követelte a város összes kincseit. Amikor a kincseket eléje rakták, kevesellette. De többet senki sem volt hajlandó adni. Ezért elhatározta, mégis lerombolja a várost, de megkíméli a hét legszebb épületet. Lehet, monda csak az egész, de annyi bizonyos, Buchara az egyike azon kevés városoknak, ahol a mongolok dúiása előtti épületeket találunk. A mohamedán vallásnak Bucharában és környékén nagy befolyása volt. Például a Kalan mecset befogadóképessége tízezer ember. A múlt századokban minden isten- tiszteletnél tömve volt. Ma már fölösleges az impozáns méret. Habár az idősebb korosztály még tartja vallását, Allahnak ma már nincs semmi befolyása az emberekre. A szovjet hatalom eredményes harcot vívott az emberek gondolkodásáért — ez persze nem jelenti azt, hogy érzéktelenül elnyomna m'ndent, ami a vallással összefügg. Portosan azon a helyen, ahol ma a gyermekszanatórium áll, volt az emir háreme. A falak díszítése gyönyörű. Például a „sakkteremben“ évente változtatták a díszítést A falak ornamentális burkolatát é- vente négyszer szétszedték és új díszítéssel pótolták. Az ernirnek álladóan 200—250 „felesége“ volt a háremben. Emellett „szakértői" . szüntelenül járták a környéket és a 9—18 éves kislányok legszebbjét kiválasztották a hárembe. Az emlr hatalmának jelképe az Ark erődítmény a város közepén. Négy hektáron terül el, és egyes részei Buchara legrégibb építkezései közé tartoznak. Régebbiek a több mint ezeréves Iszmaila Szamani mauzóleumnál. Az Ark kapuja felett évszázadokon keresztül egy nagy korbács függött, mintegy jelképezve az emir korlátlan hatalmát. Az erőd előtti téren könyörtelenül alkalmazták is ezt a hatalmat. Bármilyen kihágásért az emir mint az élet és halál ura, elrendelhette a legszigorúbb büntetést. Ha jó napja volt, kegyesnek bizonyult, csak hetvenöt botütéssel sújtotta a bűnöst. Harminc-negyven ütés után rendszerint beállt a halál. Ha a vádlott kibírta a büntetést, életfogytiglani börtön várt rá a földalatti kazamatákban. Legszigorúbban a lázítást büntették. Még 1917-ben is végeztek ki embereket, köztük az üzbégek nemzeti költőjét, Ajnit. 1920-ban pedig legálisan embereket adtak el rabszolgaságba. Ennek az állapotnak 1920 szeptembere vetett véget, amikor megérkezett a M. V. Frunze vezette Vörös Hadsereg, és az emir elmenekült. A szovjet hatalom Bucharában most ünnepli ötvenedik évfordulóját. A legnagyobb változást, amelyet Bucha- rának és környékének hozott a forradalom, a vízzel való ellátás jelenti A sivataggal folytatott harcban a víz mindig a legértékesebb kincsek közé tartozott. A középkorban húsz nagy tartályba gyűjtötték a vizet az esős időszak alatt. Amikor aztán elfogyott, szomorú napok következtek Bucharában. De amíg tartott, addig sem örülhettek a lakosok, mert a tárolt víz gyakran hatalmas járványoknak volt az okozója. Ma az egész várost korszerű vízvezeték-hálózat látja el Ivóvízzel. Korszerűsítik a csatornázási rendszert is. Hogy ez mit jelent az ottani száraz és hőségtői gyötört vidéken, csak nehezen tudjuk elképzelni. A vizet a ku- jungmozarszki víztároló szolgáltatja. Kiterjedése 27-szer 12 kilométer. Továbbá a Komszomolszkoje nevű mesterséges tó. Mindkettő a Zerevsan folyótól és egy öntözési csatornán- keresztül az Amu-Darja folyóból kapja a vizet. A forradalomig Bucharában ismeretlen fogalom volt az ipar. Ma a százezer lakosú városban 17 ipari üzem működik. Legelterjedtebbek az élelmiszer- és a könnyűipar. A könnyűipari üzemek főleg helyi eredetű nyersanyagot dolgoznak fel, mint például a karakül-juhok bőrei, gyapot stb. De van már gépipara is, itt főleg kőolaj és földgáz kitermelésére használt berendezéseket gyártanak. Nem messze Bucharától gazdag földgázlelőhelyeket tártak fel. A gáz egy részét a helyi erőművek használják fel, a többi vezetékeken egészen az Urálig és Szibériába vándorol. Ha hozzátesszük, hogy a városnak több középiskoláján kívül három egyeteme, színháza és kilenc nagy könyvtára van, körülbelül képet alkothatunk, mennyit változott Buchara az emir dicstelen megfutamodása óta.
