Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-08 / 49. szám

10 új ifjúság Libanonban, Bekaa tartományban, egy négyezer éve épült vár viseli Baal föníciai napisten nevét. Ez az ősi é- pítmény nem jutott arra a sorsra, a- mi az ily régi épületeknek kijárt, nem rombolta földig az idő, megron­gálódott falai fenségesen magaslanak. Talán a várnál is híresebb a baalbe­ki terasz. Mark Twain „Jámbor lel­kek“ című könyvében beszámol élmé­nyeiről, s azt Írja, ámulatba, szinte önkívületbe ejti az utazót a több év­ezredes építmény. Képzeljünk el egy hatalmas terasz- emelvényt, amelyet 25 méter hosszú, 4 méter széles és 4 méter magas kő. tömbökből raktak ki; egy-egy kőha­sáb 1000 tonnás!... Háromszáztizenhat ilyen tömböt helyeztek ide. Emest Renan francia történész szavaival: ez az építkezés az emberiség történeté­nek legnagyobb tégláit használta. A körülbelül egy kilométernyire levő kő­bányában, ahonnan ezek a „téglák“ származnak, otthagytak egy parale­logramma alapú hasábot, ez a legna­gyobb kőtömb, amelyet valaha a vi­lágon vágtak. Mindez létezik, Irta Mark Twain. De hogyan került ide? — kérdezi. — Ha választ akarunk adni a kérdésre, azt is számításba kell vennünk, hogy akkor még csiga sem volt, de még targonca sem. Akik a piramisok épí­tésénél használt eljárásokat emlege­tik, megfeledkeznek arról, hogy a baalbeki teraszt nem Egyiptom sík vi­dékén építették, hanem egyenetlen, hepehupás terepen, ahol sokáig és egyazon helyen nem alkalmazhattak 10 000 embert. (Ennyi munkás kellett volna ahhoz, hogy például a Dél kö­vét a bányától a teraszig szállítsák.) Ügy tűnik, jegyezte meg befejezé­sül Mark Twain, hogy valamilyen ó- riás faj élhetett itt Baalbekben egy­kor. Szavai talán az igazság magját rejtik magukban; ha nem is gondol­hatunk komolyan hatalmas méretű emberekre, de ezt mindenképpen el kell fogadnunk, hogy a terasz építői tudásukat, eszközeiket illetően óriá­sok voltak. Vajon kik lehettek ezek a 4-5 ezer évvel ezelőtt élő „óriások“? Csábítóan egyszerű magyarázattal szolgálnak azok, akik a magas mű­szaki, tudományos színvonalú ősi kul­túrák léte mellett kardoskodnak: ügy vélik, a baalbeki teraszt Atlantisz la­kói építették. De egy neves szovjet tudós, M. Agreszt, más véleményt hangoztat. A holt-tengeri tekercsek néven ismeretes telet (a libanoni ha­tár szomszédságában bukkantak rál egy részét idézi, mégpedig azt, a- melyben arról van szó, hogy égbői érkezett emberek földiekkel az égbe távoztak. A szovjet tudós vélemé­nye szerint az óriási kőtömbök na­gyon fontos üzenetet őriznek, ame­lyet a földön kívüli térből a primitív törzsek közé érkezők hagytak hátra a jövő embereinek, akik majd képe­sek lesznek eljutni az üzenethagyók lakhelyéig...'. Olyan feltevés is szüle­tett, amely szerint a baalbeki "terasz űrhajók le- és felszállását szolgálta. A titok egyelőre még titok marad. De az ember előbb-utőbb minden tit­kot megfejt. Esetleg egy év, esetleg egy évtized múlva talán éppen Baal- bekből vezet majd biztos ösvény a messzi múltba vagy a végtelen űr va­lamelyik pontja felé. Aki Moszkvába látogat, föltétle­nül s nagyon gyakran igénybe ve­szi Moszkva korszerű közlekedési eszközét, a metrót. Ha nem teszi ezt, nem tudja legyőzni azokat a nagy távolságokat, amelyek jellem- , zőek Moszkvára. Gyalog nem na­gyon ajánlatos közlekedni, mert a külföldi, akinek csak pár napja van, nem nagyon alkothatna ma­gának képet a szovjet fővárosról. A metró a szovjet főváros egyik büszkesége. 1917 előtt Moszkva közlekedése nagyon elmaradott volt. Néhány villamos közlekedett csupán. A forradalom után gyorsan kibőví­tették a villamosvonalakat, a 20- as években megjelentek az első autóbuszok, néhány évvel később a trolibuszok is. A város azonban gyorsan növekedett, meg kellett oldani a városi közlekedés problé­máit. Felmerült a földalatti gyors­vasát építésének terve. Párthatáro­zat ts született, hozzáfogtak a mun­kához és 1935 májusában már meg is nyitották az első, 11 km-es sza­kaszt. Ezután szinte évről évre áj és újabb vonalakat adtak át. Az é- pítkezés még a háború alatt sem szünetelt. Ekkor épült fel a „Kol- co“jgkpyürüj, amely Moszkva Jpg- fofimbb atjrl nyolcvannal Több állom'ásár'minf- egy 125 km hosszúságú vonala van. Befejezése után a moszkvai metró teljes hosszúsága mintegy 320 km lesz. A metró a legkorszerűbb építési elvek alapján készül. Amikor az első vonalak alagútjait építették, még nem állt rendelkezésre meg­felelő gépt berendezés, technika, az építőknek úgyszólván semmi ta­pasztalatuk sem volt. Akkor a lel­kesedés segített: 10 000 komszomo- lista jelentkezett önként a nagy­szabású munkára, s becsülettel vál­lalta és teljesítette is a nehéz fel­adatot. A metró mai építői viszont már gazdag tapasztalatokkal ren­delkeznek, s a legújabb műszaki vívmányok alapján oldják meg fel­adatukat. A moszkvai metró javarészt mélyvezetésű, egyes szakaszai 60- 70 m-rel a föld felszíne alatt fut­nak. A legmélyebb állomások kö­zé tartozik a Szmolenszkaja, az Arbat és a Kijevszkaja-Kolcevaja, amelyek 70 m-nél is mélyebben vannak. Ennek ellenére a metró állomásain és a szerelvényekben mindig friss és 'tiszta a levegő, mert a szellőzés kitűnő'. Az állomások felszíni csarnokal- ból sebes mozgólépcsők szállítják az utasokat a mélyen fekvő pero­nokhoz. A forgalom biztonságáról automatikus térközbiztosító beren­dezés gondoskodik. Sikerrel pró­bálták ki a teljesen automatizált szerelvényeket: itt ember helyett elektronikus gép vezeti a nagy se­bességgel száguldó vonatot. Ezek a kék szerelvények valóban igen gyorsak: átlagos sebességük — a megállást időt is beleszámítva — óránként 35-40 kilométer, a pálya két állomása közé eső szakaszán pedig 80 km-es sebességgel szágul­danak az alagutakban. Egy-egy szerelvény átlagosan hat kocsiból áll. A kocsik széles ajta­ja önműködően nyílik és zárul. Nincs tolakodás, az utasok fegyel­mezettek. Sem a föld felett, sem a föld alatt nincs kalauz. Az utas még a felszíni csarnokban elhe­lyezett pénztárban felválthatja a pénzét, aztán a mozgólépcsők le­járatánál elhelyezett jotocellás au­tomata perselyébe kell dobni a pénzdarabot, s ekkor az automata szabad utat enged. Aki egyszer már lefutott a metró föld alatti ré­szébe, bármely irányba, tetszés sze­rinti ideig utazhat. A metró az e- gyik legfontosabb közlekedési esz­köz Mtkzkvában, napi mtasjorq * air ___ ^ 'mrL _ ’noiFdmak építészeti' megőfctásafAz építők a csarnokok tervezésébe a legkiválóbb művészeket vonták be. Itt is jól megfigyelhető a szovjet építőművészet stílusárnak változá­sa: az első vonalak egyszerűbb, de mégis tetszetős építészeti megol­dásokkal tűnnek ki, a Kolco állo­másai szinte már zsúfoltnak ható, pompás díszítésükkel ékeskednek, a legújabb csarnokok pedig ismét egyszerűbbek, de igen modernek, élénkek, változatosak. Számos ál­lomást díszítenek szobrok, festmé­nyek, mozaikberakások, a falbur­kolat a legtöbb helyen gránitból, márványból készült, a díszítések között sok a majolika csempe. A metró néhány új vonalát — főként a külső területeken, ahol egymástól nagy távolságra fekvő lakótelepeket kötnek össze — ki­vezették a föld felszínére, s ezek gyorsvasútként kapcsolódnak a föld alatti hálózathoz. Az utolsó ötéves tervben mint­egy eqyhamadával nő meg a met­ró vonalainak hossza. Napirendre került az egyes „sugarakat“ egy­mással összekötő vonalak építése, amelyek révén főként a város bel­ső kerületeiben nő meg az állomá­sok száma. A TÜDŐSÖK BECSAPTAK AZ EMBERISÉGET — állítja Samuel Shanton. a Lapos Föld Elmélet nevű szervezet elnöke. Az ember el sem hinné, hogy még ma, az űrrepülések korszakában is akad ember, aki kétségbe vonja a Föld gömbölyűségét. Az említett egyesült álla­mokbeli szervezet tagjai azonban éppen ezt teszik. — Ha az űrhajósok utasai visszatérnek a Földre — mon­dotta Shanton —, fel kell őket világosítani, hogy nem a bolygónk körül repültek, hanem elliptikus pályán, amely párhuzamos Földünkkel. A szervezet tagijai szerint a Föld valójában lapos, s az embereket Kolumbusz és Magellán utazásai tévesztették meg, és a tudósok is — elsősorban Kopernikusz és New­ton — becsapták őket. Bolygónk korong alakú, s az űrha­jó úgy köröz felette, mint a tü a lemezjátszón. ITT A VILLANYBUSZ! A belső égésű motorral működő gépjárművek termel­te füst hovatovább életveszé­lyessé teszi a nagyvárosok levegőjét. Ezen próbál segí­teni a Westinghouse Electric Corporation — képünkön lát­ható villany autóbuszával. A Los Angelesben kipróbált jármű speciális akkumuláto­rai nyolc órai üzemelést biz­tosítanak a tizennyolc sze­mély szállítására alkalmas kts autóbusznak, amely ez­alatt összesen ötszázszor áll meg, és indul újra. A szak­emberek nagy jövőt jósolnak az ilyen elektromos meghaj­tású városi jármüveknek. „Közúti cirkálónak“ nevezik általában a képen látható a- merikai Lincoln Continental Mk III személygépkocsit. Ex­travaganciája ellenére Európában nem sok hasznát ven­nénk. 1200 1300 L 1500 L 411 E Gépkocsi-Árlista (Folytatás) VOLKSWAGEN OPEL Kadetí E Olympia 1,1 Rekord 1,7 Commodore Kapitán Admirál GT 1100 MERCEDES(BENZ) 200 200 D 250 280 SE 300 SEL 6,3 600 FORD (NSZK) KEVESEBB GÁZ A legújabb autóbizton­sági előírásokban nagy gondot fordítanak arra is, hogy a kipufogó gá­zok a lehető legkisebb mértékben szennyezzék a levegőt. Ha a benzin a motorban tökéletesen el­ég, akkor viszonylag ke­vesebb szénmonoxid és egyéb mérgező gáz talál­ható a kipufogó gázban. A tökéletes elégést azon­ban a hagyományos kar­burátorokkal nem lehet elérni. Ezek helyett e- lektronikusan vezérelt benzinadagoló pumpákat alkalmaznak. Ez a vezér­lőegység, bár kissé bo­nyolultnak látszik, jól bírja az autóban a na­gyobb igénybevételt, pél­dául a rázóhatásokat, és alkalmas arra, fyogy a benzinpumpákat tökéle­tesen vezérelje. 12 M 1300 S 15 M 1500 S 17 M 1700 S 20 M 2000 S 26 M 2600 S Prinz 4 L 1200 C Ro 80 1600 2002 TI 2500 2800 CS 911 T 911 E Targa NSU BMW AUDI PORSCHE VW-PORSCHE 914 914/6 6 320 7 595 7 910 11 360 7100 9 800 10 925 14 300 18 875 21 650 13 775 18 600 19 600 22 900 27 500 57 500 83 000 8 665 9 615 10 750 12 475 17 610 6 580 7 990 19 980 12 300 15 700 23 000 33 800 9 395 11495 13 230 29 150 37 975 16 995 27 250 (Folytatjuk'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents