Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-01 / 48. szám

10 A szovjet űrkutatást szak­emberek most kezdik a hold­kutatásban hasznosítani azt a rengeteg tapasztalatot, amelyet a legkülönfélébb automata la­boratóriumok — Luna, Zond, Proton, Venera stb. — szer­kesztése és felhasználása során szereztek. A Luna 17. sikere egyértelműen rávilágít arra, hogy egy következetes, jól át­gondolt fejlesztési program ve­zetett el 1970. november 17-ig, amikor megjelent a Holdon az első távirányított, .önjáró labo­ratórium: a Lunohod 1. Az űrkutatás szakembereit már a Holdnak mint célpont­nak kiszemelése óta foglal­koztatja az a kérdés, hogy az úgyszólván semmiféle földi te­rephez nem hasonlítható hold­felszíni viszonyok között mi­lyen jármű lenne képes meg­bízhatóan közlekedni. Egy do­log világosan kirajzolódott már a kezdet kezdetén: csak a ra­kétaelven működő, reaktív haj­tóművek vagy elektromos haj­tóművek jöhetnek szóba ebben a légkör nélküli világban. NAPELEMES HAJTÓMŰVEK A rakétahajtőművek gyors helyváltoztatást tesznek lehe­tővé, azonban éppen a felszín egyenetlenségei miatt nagyon is valószínűtlen, hogy ilyenek­kel a Hold talaján közlekedni lehet. A rakétával hajtott jár­művek a jövőben valószínűleg a holdfelszínen telepített, egy­mástól viszonylag távol fekvő bázisok között szállítják majd a személyzetet és a felszere­lést ballisztikus pályán. A holdfelszín olyan jellegű tanulmányozása, amilyent a Lu­na 17. által szállított Lunohod 1. elé tűztek ki feladatul, min­denképp lassú helyváltoztatást kíván meg. Ehhez megfelelőbb­nek bizonyulnak az elektromo­torok, amelyek a lassú moz­gás mellett gyakorlatilag kor­látlan számú, gazdaságos újra­indítást is lehetővé tesznek. A Lunohod 1. motorjait és beren­dezéseit napelemek táplálják. A meghajtás kérdésének el­döntése után arról is határozni kellett, hogy a jármű milyen módon változtassa helyét: lépe­getve, kúszva, ugrálva, Kere­keken vagy pedig lánctalpakon gördülve. NYOLC KERÉKEN Mivel a Luna 17. viszonylag sima terepen, az Esők tenge­rében szállt le, a kerekeken gördülő típus mutatkozott cél­szerűnek. A stabilitás érdeké­ben a Lunohod 1. nyolc keré­ken gördül. Ezeket minden bi­zonnyal úgy csatolták a jármű­höz, hogy azok oldalirányban lejtős, a haladás irányában pe­dig hepehupás terepen is vi­szonylag tág határok között biztosítsák a hasznos munka­tér vízszintes helyzetét. Gondoskodni kellett arról is, hogy az erőátviteli rendszere­ken túlmenően az összes mű­szer, elemzőberendezés, az egyéb tudományos egységek, a mintavevő berendezések és a kiszolgáló manipulátorok a holdfelszínen uralkodó szélső­séges hőmérsékleti és nyomás- viszonyok mellett is megbízha­tóan működjenek. A helyváltoztatásnak két módja kínálkozik: a folyamatos haladás és a szakaszos. Igen valószínűnek tűnik, hogy a Lu­nohod 1. az utóbbi módon köz­lekedik a Hold felszínén. Már csak a mintavétel is szüksé­gessé teszi, hogy a jármű az érdekesebb objektumok mellett megálljon, hogy az azokból vett mintákat a megfelelő elemző- készülékhez, illetve a tárolóba juttassa. A Lunohod 1. mozgá­sát a Földről irányítják. A jár­műre szerelt televíziós beren­dezések továbbítják a környe­zet finomszerkezetét is tükrö­ző képeket. A földi irányító központban ezek alapján hatá­rozzák meg a haladás irányát, sebességét, és jelölik ki a min­tavételi helyeket. Mivel a fel­vett kép és az ennek alapján kiadott utasítás végrehajtása közötj optimális esetben is há­rom másodperc telik el, igen valószínű a szakaszos haladási program. Ennek megfelelően a beren­dezés továbbítja a környezetről készített képeket. A földi érté­kelés után az irányító központ­ban levő mozgató karokkal ad­ják ki az utasítást, hogy mi­lyen irányban és mekkora tá­volságban haladjon tovább a jármű. A karok mozgatásakor keletkező elektromos jeleket rá­dióhullámokon továbbítják, s ezt alakítja át műveleti utasí­tásokká a Lunohod 1. A felbo­rulás vagy szakadékba zuha­nás esetleges veszélye ellen a berendezést a rajta elhelyezett különleges „vészfékrendszer“ biztosítja. TALAJMINTÁK VIZSGÁLATA A Lunohod 1-nek a helyvál­toztatás szükséges, de a pro­gram szempontjából csak má­sodlagos feladata. Elsődleges feladata, hogy biztosítsa a be­járt terepen a felszín és a mé­lyebben fekvő rétegek összeté­telének vizsgálatát. Erre a cél­ra röntgenspektrométerek, fo­lyékony kémiai reagensek, és egyéb önműködő elemző készü­lékek szolgálnak, amelyek vizs­gálataik eredményeit telemet- rikus úton közük a földi irá­nyító központtal. E feladat végrehajtásának rendelték alá a jármű mozgását, csakúgy, mint azokat a manipulátorokat, amelyek a tudományos beren­dezéseket szolgálják ki. A mintavevő berendezéseket ugyancsak a Földről irányítják. Az első önjáró holdfelszíni laboratórium kísérleti példá­nyait gondos földi vizsgálatok­nak vetették alá. Ennek során nemcsak az egyes berendezések és műszerek vizsgáztak a Föl­dön mesterségesen előállított ürkörnyezetben, hanem irányít­hatóság, járóképesség és a vé­dőberendezések megbízhatósá­ga szempontjából a teljes együttest is többszörösen ellen­őrizték, megfelelően kiválasz­tott próbaterepeken. E gondos és sokoldalú előkészítésnek kö­szönhető a Luna 17. útjával megindult kísérletsorozat sike­re. Bitó János - Sinka Józseí J Magyar Hírlap} AKÚ KISKOCSI Az ék alakú kiskocsit, ezt a szinte for* radalmian új kétszemélyes kis autót kife­jezetten 17-25 év közötti fiatalok számá­ra tervezte egy angol cég. A háromkerekű kis autó csinos, korszerű tervezésével, aj­tók helyett felfelé nyíló tetőivel „űrhajó“ üléssel, mandarinszinű karosszériával a fia­talok mai ízlését és a motorozás örömét szolgálja. Az ék alakú kocsit három típusban hoz­zák forgalomba: a 700-as „BARS-BUG“, a 700 E típus, amely az időjárás vi­szontagságai ellen is véd, és a képen látható 700 ES típus. Ennek a „SUPER-BUG“-nak nevezett kiskocsinak nagy kompressziójú motorja, kis kerekei, botos sebességváltója,^ luxuskivitelű belső berendezése van. 700 köbcentiméteres könnyűfém motor hajtja, üzemelése igen olcsó. Maximális sebessége kb. 115 km/óra, fogyasztása normál utazó sebességnél 100 km-re cca 5.5 liter. A könnyen javítható karosszéria műanyagból készült. Méretei: 140 cm széles, 280 cm hosszú — ígyköny* nyen megoldható a parkolás és a garázso­lás is. Milyen magas életkort érhet el az ember ? Mielőtt megpróbálnék Je­leletet adni a kérdésre, szük­ségesnek tartok megismétel­ni egy régebbi, de még ma is helytálló megállapítást: az emlősállatok életkora öt­szöröse a csontvázuk teljes kifejlődéséhez szükséges idő­tartamnak. Ha ezt a tör­vényszerűséget az emberre alkalmazzuk, az egészséges szülők egészséges életet élő gyermekének legalább 100 évet kellene megérnie. Azon­ban — akárcsak az állatvi­lágban — az emberek kö­zött is vannak kilételek. A Biblia szerint Nóé nagy­atyja, Matuzsálem 969 évet ért meg. Maffens páter In­dia története című könyvé­ben említést tesz égy Ha­misáé Cogna nevű emberről. aki 370 éves korában halt meg, miután jogai, szakálla, haja stb. négyszer nőtt ki. A pétervári Petersburger Lts- tok című újság 1905. októ­ber 3-án arról tájékoztatja olvasóit, hogy az Obuhov kórházba egy 138 éves jobb­ágyot gyógykezeltek. Mexi­kóban a San Louis Rey-tem- plomban őrzik azokat a bi­zonyítékokat, amelyek iga­zolják, hogy Miguel Vejar 1766-ban született és 130 éves korában halt meg. A századfordulón a Sabah cí­mű török újság arról tudó­sít, hogy Mevlud efendt 135 éves korában hányt el. Ugyancsak a századfordulón élt Anton Juries Dreznicäban, Mősztár mellett, és még 130' éves korában is dolgozott kertjében. A londoni St. Lé- nárt-templomban őrzik Tom Cam adatait, aki 1588. ja­nuár 28-án született és 1795- ben hált meg — 207 éves korában. Még csak egy adat: 1893-ban, Oroszország 44. kerületében elhunyt 748 237 ember körül 209 élt 100— 140 évig. Hála az orvostudomány vívmányainak az átlagos emberi életkor az egész vi­lágon ugrásszerűen emelke­dett. A jelsorolt kivételek, va­lamint az átlagos életkor rohamos emelkedése is azt bizonyítja, hogy az ember életkora megjelelő körülmé­nyek között 100 év körül■ kell, hogy megállapodjék. WfM't * $>.f > f f *%*$ *$■; < > :•••-•-• í . . .. >x • ■ If i ? V^ % > ' ■ •i ■■ i ■ • v r ’ t ..... . • . m mm Az emberi bőr eddig ismeretlen sajátosságait fedezte fel Pjotr Szlinyko kijevi tudós. Eddig ügy vélték, hogy a sérthetetlen emberi bőr gya­korlatilag nem engedi át a vegyi anyagok vizes oldatait. Szlinyko megállapította, hogy a bőrnek ez az áthatolha- tatlansága csak akkor áll fenn, ha nincs izzadás, vala­mint amikor az izzadási folyamat’ megszakítás nélküli. Ha az embert mesterségesen izzasztják, majd közvetlen azu­tán hidegebb közegbe viszik, és így hirtelen megszűnte­tik az izzadást, akkor néhány percig a bőr átengedi a gyógyszerek vizes oldatait. c.mi' í.í? T-Á : j ;j '• pijIilÄÄÄ ifi; SSjf ú mm* SZOVJET technológusok olyan fémszálat nyertek a Tó­műm ötvözeteiből, amelynek vastagsága csak a centimé­ter ezredrészével mérhető. Tulajdonságaikat tekintve ezek a szálak minden ismert szabványt felülmúlnak. Az ún. tor- szionszálakat használják fel a repülőgépek navigációs mű­szereiben is. A rénium néhány más fémmel kombinálva pá­ratlan szakítószilárdságot és rugalmasságot biztosit. „HIPOTERMNEK“ névezik azt a hordozható félvezető or­vosi készüléket, amely lehetővé teszi, hogy az ember bár­mely testrészét lehűtsék vagy felmelegítsék —20 és +50 Celsiuc-fok között. A készüléket azerbajdzsán! fizikusok ké­szítették, s Moszkvában próbálták ki a kísérleti és klinikai sebészeti intézetben. Borisz Petrovszkij akadémikus vélemé­nye szerint az új gyógyászati készülék a szívsebészet szá­mos gyakorlati feladatának megoldásában segédkezhet. A franciaországi Orleans közelében már elkészült 30 kilométeres szakaszon sikeresen próbálták ki az új, ún. légi-vonatot, mely ó- ránként 280 kilométeres sebességet ér el. A közeljövő vonatja számá­ra a francia szakemberek most építik a Párizs-Orleans-Bordeaux-i vasútvonalat. Ezen a 300 kilométeres szakaszon az új vonat menetide­je kb. egy óra lesz. A légi-vonat előnye abban is megnyilvánul, hogy állomása a lakótelepek központjában épülhet. CB CB .Jp;g» ^ GÉPKOCSI-ÁRLISTA (Folytatás) ALFA ROMEO Giulia 1300 TI Giulia 1600 Super 1750 Berlin« 1750 Spider VeloCe FIAT 500 850 850 Special 850 Sport Coupé 128 128 Familiäre 124 124 Special 124 Sport 1600 Coupé 125 125 Special 130 Rivolta IR 500 Grifo 7 Utri Indy 365 GTC 365 GTB/4 ISO MASERATI FERRARI 300 ABARTH Fiat Abarth 595 Lusso Fiat Abarth 1300 Scorp. S. Imyp Vogue SUNBEAM LAMBORGHINI 400 GT Espada Miura P 400 S 246 GT DINO (Folytatjuk) 10 390 12 390 14 500 17 500 4 300 5 750 6 200 8 000 7 550 8 250 8 500 9 450 14 300 10 600 11450 24 500 44 500 68 500 61 900 59 000 66 000 7 050 16 600 5 590 9 490 71500 71500 "éf?

Next

/
Thumbnails
Contents