Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-10 / 45. szám

új ifjúság 5

a

A középkorban az egyházi irodalom műfajai közül a prédikáció és az imádság volt az a kettő, amelynek révén az egyház a néppel érintkezett, s mely így a leghamarabb jelentkezhetett magyar nyelven. A magyar nyelvű prédikáció és imádság a magyarországi kereszténységgel csaknem egyidős lehetett, de hogy mi-' kor került sor a latin minták szerint elmondott magyar szövegek Írásbeli rögzítésére, azt nem tudjuk. Az oklevelekbe belefoglalt magyar szavak leírására kialakult gyakorlat feltehetően lehetővé tette, hogy már a XVI. században, legalábbis annak legvégén, létrejöjjenek írott magyar nyelvű szövegek.

Nemcsak a magyar, hanem valamennyi finnugor nyelv legrégibb ismert összefüggő szövegemléke az 1192-95 közötti időből fennmaradt Halotti Beszéd és Könyörgés. Értéke szerint felbecsülhetetlen, mert az első finnugor szövegemlék is, s emellett az első olyan magyar nyelvű írás, mely irodalmi szempontbői is figyelmet érdemel. Kézirata a XII. század utolsó évtizedéből való, mivel azonban több jel mutat másolat voltára (másolási hibák, archaikus helyesírás), keletkezése évtizedekkel korábbra tehető.

Keletkezése a feudalizmus első századaitól kezdve felmerülő ama igénnyel függ össze, hogy a papok a néppel való érintkezés alkalmával bizonyos imádságokat és latin nyelvű szertartásokhoz kapcsolódó beszédeket magyarul mondjanak el Idővel ilyen szövegeket írásban is rögzítettek. A XII. század végéről való Pray- kódex őrizte meg az emléket, amely a kódex latin szövegébe „Sermo super sepulchrum“ (Beszéd a sír fölött) címen illeszkedik bele. Hogy írója a szöveg eredeti alkotója-e, vagy csak másolója, az nem dönthető el. Tartalma papi búcsúztató és ima. Az emlék összesen 32 sor, ebből az utolsó hat sor az úgynevezett Könyörgés (ima). A Halotti Beszéd 227, a Könyörgés 47, az egész nyelvemlék tehát 274, az ismétlődő szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.

Nyelvemlékünk jelentősége abban rejlik, hogy a XIII. századi egyházi prózánk stílusának fejlettségéről, erejéről, tömörségéről, valamint régi nyelvünk szókészletéről, hang-, alak- és mondattanáról tájékozódhatunk belőle. így pl. magánhangzói a mainál zártabbak: ürdüng — ördög; a -bői, -bői rag még nem illeszkedett és kéttagú alakban szerepel: világbeié — világba, timnücéből — tömlöcéből; a múlt idő teljesebb a- lakban van meg: terümtévé — teremtette, hadlava — hallotta,

A Halotti Beszéd kezdő sorai: Láttyátuk feleim, szümtükkel, mik vogymuk. Isa pur és chomuu vogymuk. Mai nyelven: Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk.

A Beszéd szabad, a Könyörgés a latin sző szerinti fordítása. A lendületes Halotti Beszéden semmi kezdetlegesség sem érződik. Mondatai könhyedén és folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz. A latin nyelv hatása nem rontotta meg a beszéd Írójának nyelvét. A latin nyelv bizonyos fordulatait a Halotti Beszéd sikeresen fordítja magyarra: a „morte morieris“ fordulatot például nemcsak visszaadja, hanem a szót magyarul háromszor megismétli: „halálnak haláláal holsz."

Irodalmi, stiláris szempontból kevésbé hatásos a Könyörgés fordítása. Az Író — hivatalosan előírt szövegről lévén szó — itt kénytelen volt szolgai módon követni a latin eredetit, nehezen birkózva a magyar nyelv számára szokatlan, bonyolult latin mondatszerkesztéssel.

A kódexet, amelyben a szöveg megmaradt, először Pray György ismertette 1770-ben. Pray Érsekűjvárott született 1723-ban. Történetkutatő, ő fedezte fel a Halotti Beszédet, és elsőként adta ki egy részletét. Toi- dy Ferenc első ismertetőjéről: Pray-kődexnek nevezte el.

Számunkra érdekes a kódex sorsa is. 1228-ban a deáki (Galánta melletti) bencés templomban használták. Még a XIII. században Pozsonyba került, majd 1813-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ma az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzik.

Egész terjedelmében először Sajnovics János közölte híres Demonstratio... című munkájában, amely ezelőtt kétszáz évvel, 1770-ben jelent meg^ Faludi Ferenc olvasatával (jegyzetével).

A Halotti Beszéd nyelvét a mai magyar nyelvvel összehasonlítva, fényt deríthetünk nyelvünk fejlődésé- re. ^ Blátogasson el hozzájuk, s u- dent szemléletessé kell tenni, gának a magyar hazafiak kö- szalainai ke-zsli j--------------------------------------------------------1 ”

Kétszáz éve jelent meg Halotti Beszéd és a Könyörgés

Mindenütt a világon emlékeznek most Comeniusra, a nemzetek nagy tanítójára, aki ugyanis háromszáz évvel ezelőtt halt meg, (Amsterdamban 1670. november 15-én). Szű- kebb hazájából száműzve halt meg tágabb hazájában, Európában, melynek szellemi felemelése mindig szívügye volt. Az élet csupa kettősség. Comenius a béke apostola volt, a világbékéé, s Európa akkori legnagyobb fegyvergyárosának, a holland de Geer úrnak a vendége volt, náluk lakott, náluk halt meg. Naardenben van eltemetve, Amsterdam mellett, egy kis vallon templomban, a- meiyböl utóbb Comenius-mau- zóleumot csináltak, s ez a csehszlovák állam kezelésében van, bár holland az igazgatója. Szobra is ott áll Naardenben.

Fölidézzük a kort, amelyben élt: az ellenreformáció korát, a barokk ízlésű jezsuita divatot, mely nemcsak az építészetre volt jellemző, a harmincéves háborút, mely tűzzel és vérrel jelölte meg a szelíd Író útját. Morvaországba kell elvándorolnunk Comenius után, Nivnice nevú csepp faluba, ott született. Kis fiúcska volt, a- mikor meghalt anyja és apja. egyedül maradt, a világ árvája. Szülei tekintélyes vagyont hagytak rá, s a cseh testvéregyház öregjei vették magukhoz és nevelték fel buzgó vallásosságban. Igen későn, tizenhatéves korában, kezdett iskolába járni, de lángész volt, játszva végezte tanulmányait. Németországban járt egyetemre, latinul és németül úgy Irt és beszélt, mint csehül. Mikor visszatér, lelkésszé szentelik, s egy morvaországi német gyülekezet élére állítják mint papot és iskolaigazgatót, 1618- ban. Megnősül, gyermekei születnek, írni kezd, amikor hirtelen menekülnie kell. A meggyőződésükért felkelő csehek elveszítik a döntő csatát, 1620 novemberében, a Prága melletti Fehérhegyen.

Lengyelországba kerül, a cseh testvéregyháznak olyan engedélye van, hogy a szám- űzöttek letelepedhetnek Lesz- no városában, vagy más néven Lissában, ahol cseh gimnáziumot nyitnak. Ennek élére állítják Comeniust, s pár év múlva az egyház püspökévé választják. A fiatal férfi feleségét és családját a menekülés idején elragadta a pestis. Most újra megnősül, élete megtelik egy kis fénnyel, kitűnően tud dolgozni. Egymás után jelennek meg könyvei, híresülni kezd módszere és iskolaszervezési tervei. Egymás után kap nevezetes külföldi meghívásokat. Előbb az angolok hívják meg, de Londonból, ahol épp polgárháború dühöng, dolga végezetlen tér vissza Lesz- nóba. Ekkor a svédek kérik,

gyanakkor kézbesítik Richelieu bíboros levelét, aki Párizsba hívja a francia iskolák megreformálására. A svéd meghívást fogadja el, azt reméli, hogy a protestáns svédek, a- kik akkor számottevő katonai erőt képviseltek, fölszabadítják Csehországot, kiűzik a Habsburg zsoldosokat. Danzig mellett, Elbingenben telepedik le, az akkor a svédeké volt, de jár Stockholmba, tárgyal a svéd kancellárral, Oxenstier- nával, kéri, álljon a csehek mellé. ígéretet kap. Hazatérése után meghal a felesége, s megkötik a westfaliai békét, a- melyben a győztes svédek és franciák megfeledekeznek a csehekről. Ezzel véglegessé vált a száműzetés. Comenius ekkor harmadszor megnősül s áttelepedik Magyarországra. Sárospatakra.

Oda a Rákócziak hívták, I. Rákóczi György özvegye, a müveit Lórántffy Zsuzsanna és Zsigmond nevű fia. Négy évet tölt Sárospatakon, boldog gondtalan, irodalmi és pedagógiai szempontból nagyon termékeny korszakot. Ján Kvaöa- la, Comenius életrajzírója szerint, egész életének legfontosabb korszaka volt a sárospataki. Megreformálja a pataki gimnáziumot, s természetesen politikai terveket is kovácsol a fejedelemmel, II. Rákóczi Györggyel. De ezek a tervek nem váltak valóra. 1654-ben visszatér a lengyel városkába. Alig két év múlva menekülnie kell, Lesznót felgyújtják a lengyel katonák, készülő művei ott égnek el, csak puszta életét tudta megmenteni. Ekkor Németországba vándorol. Ott éri a gazdag holland családfő meghívása, elfogadja és Amsterdamban telepedik le. Haláláig kitartóan és kitünően dolgozik.

Comenius elsősorban tudós, műveinek nagyobb részét latinul írta, hogy az egész világ megérthesse. Korának legjobb latin nyelvtanait állította ösz- sze, de úttörő lélektani megérzéssel magyarázta, hogy minden tanítás és nevelés aj lapja az anyanyelv művelése. Anyanyelvi tudás nélkül képtelen bárki elsajátítani egy 1- degen nyelvet. Legnagyobb műve a Didactica magna (Nagy oktatástan), melyen ő még az egész művelődést értette. Azt fejtegeti, hogy a természet megfigyelése nyomán pedagógiai rendszert lehet felépíteni, mely a diákság tudását biztossá teszi, a nevelők munkáját könnyűvé és széppé. A nevelésnek három része van: értelmi, erkölcsi és vallásos. Lándzsát tör a nyilvános tanítás mellett, követeli fiúk és lányok egyforma oktatását, tehetségesek és tehetségtelenek tanítását, s a szegényekét is. A tanulás nem lehet kiváltság. Módszere: minahogy körülöttünk a világban, a természetben minden szemléletes.

Nyelvkönyvei közül világhírűvé vált a Janua linguarum reserata, (A nyelvek nyitott kapuja), mely 1631-ben jelent meg. Ezer mondatot állított benne össze, latin nyelven, a- mely mondatok száz leckében az élet minden látnivalójára reflektáltak. Két századon át ez volt a világon a legjobb latin nyelvkönyv. Nevezetes másik müve a Linguarum me- thodus novissima (A nyelvek legújabb módszere), mely 1649-ben jelent meg. Nyelvi műveinek nagy a száma, akárcsak nevelési kézikönyveinek.

Sárospataki írásművei közül világhírűvé vált az Orbis pic- tus, mely több nyelven jelent meg, köztük magyarul is, Látható világ címen. Mint ismeretes, ez a szemléltető oktatás nagyon jól bevált gyakorlati könyve. Egy másik pataki müve a panszofikus, mindentudó iskola tervezete, továbbá iskolai színjátékainak könyve, a- melyekben szerepekre mérte a tananyagot. Magyar szempontból fontosak Comenius sárospataki beszédei és előadásai, amelyekben az író „a népem, rokonaim“ megszólítást használja. Sárospatakon írta. de Amsterdamban jelentette meg a mi felismerésünk szerint a leglényegesebb művét, a Gen- tis felicitas címűt, melyet A nemzet boldogsága címen fordítottak nemrég másodszor magyarra. (Első magyar fordítása, Orbán Gáboré, Pozsonyban jelent meg 1935-ben). Éz a Rákóczi György fejedelemnek ajánlott mű teljes egészében rólunk, magyarokról, szól. Magyar társadalomrajz, elmélkedés a jelenről és jövőről. Comenius felsorolja a nemzeti boldogulás ismérveit: a jó nép- szaporulatot, a jól művelhető földet, az idegenekkel való házasságok elkerülését,, a békés szomszédságot, a jó és ütőképes hadsereget, a belső nem- zeti egyetértést, az okos törvényeket és rátermett elöljárókat. Csak így virágozhat fel a nemzet és az ország

írás közben Comenius egy- helyütt ezt mondja: „nálunk, magyaroknál“. Más műveiben is meglepő magyar barátságról találunk jeleket. Egyik művében — a Magna didacti- cában — például azt ajánlja a cseheknek és lengyeleknek, hogy tanuljanak magyarul. Másutt egész magyar mondatokat idéz. Bevallja, hogy olvasta Szenei Molnár Albert magyar nyelvtanát. A Gram- matica latino vernaculában elsőnek utalt a magyar és finn nyelv közös vonásaira. Ez u- tóbbi megállapítása indította el — Leibniz közvetítésével — a finn-ugor nyelvkutatást. Sárospatakról távoztában, búcsúbeszédében, helyet kért mázon. ismeretes, nogy Amsterdamban felkarolta a külföldön tanuló magyar diákokat. Ez az érzelmes mellénk-állása minden életlrójának régen feltűnt. S ezt Magyarországon mindig nagyrabecsülték. Comenius hatása nálunk országos volt. S nem árulok el titkot, amikor mindezek summájaként megállapítom, hogy Ján Ámos Ko- mensky, vagyis Comenius magyar származású is volt: Szeges Jánosnak keresztelték.

Nyolc éve tudjuk ezt. Ismeretes, hogy egy cseh származású norvég kutató, Milada Blekastad, találta meg Comenius naplójában az író sajátkezű feljegyzését erről. Comenius fél évvel halála előtt, egy csehnyelvű szöveg végén áthúzta nevét s odaírta, hogy Szeges. Blekastadné felfedezését hitelesítette Antonín Skarka, a prágai egyetem tanára, aki ma a legismertebb Comenius-kutató. Hogyan került a Szeges-család Morvaország délkeleti szögébe, ahol Comenius született? Vagy határőr magyarokkal telepedtek oda ősei, vagy a törökök elől menekülve bújtak el a Fehér Kárpátok lábainál, Nivnicébe, ahol az író világra jött, s Komna faluba, amelynek nevét, Komensky-Comenius, vagyis komnai, írói és polgári névként használta, miután apja is már felvette ezt a nevet. Comenius első műveit még Nivnicenus, Nivanus, Neufeld nevekkel jegyezte, csak később barátkozott meg a Komensky névvel. A vidéken számos község és város viseli nevében az Uher- sky, vagyis magyar jelzőt, az iró szülei is fiukkal Komnából Uhersky Brodba települtek át s ott haltak meg korán, a kis árvát a cseh testvér egyházra bízva.

Comenius buzgó protestáns családból származott, a cseh huszita hagyományok közt nőtt fel s csehtestvér egyházi lelkész és tanító lett. A kis morva faluból, Sárospatakon át, lengyelországi szenvedések u- tán jutott el a holland fővárosba. A harmincéves háború kortársa volt, egy zaklatott, gyilkos, embertelen világban hirdette meg a pedagógia hitét: hogy neveléssel is lehet társadalmat alakítani és fejleszteni. Ez a hit él ma is a világ minden hivatott lelkű nevelőjében. Természetes, hogy Szeges Jánosként a magyarság ajándékát érezzük, de nem vitatható cseh írói mivolta, megmarad Comeniusnak, vagyis Komenskynek ezután Is minden magyar számára. Világos, hogy ő akarta így, ő jegyezte el magát a cseh szellemmel örökre. Nem kétséges, hogy két szomszéd nemzet között tartós hidat verhet ez a nagy szellem, ez a tiszta erkölcsi hős, ez a kiváló író és gondolkodó. Ez természetesen már nem rajta múlik, nem is müvein, hanem rajtunk, mai és jövőbeli magyarokon és csehekén, ha tudunk lelkesedni i- gazságosztó építő szellemek láttán.

A helyes és szép beszéd

A szép magyar beszéd e- gyik legfontosabb követelménye a rövid és hosszú hangok közötti éles különbségtevés. Miért? Mert az í- dötartamkülönbség nyelvi funkciót teljesít. Más a pór és a por, a kor és a kór, a számára, mint a szamara, más a hal és hall, megy és meggy, más a hangulata a tanárok és tanaraic szónak, s nevetségessé válunk, ha felcseréljük az időtartamot ebben a nyelvi megnyilatkozásban: A baba megfürösz- tötte a bábát. Ha fontolóra vesszük, mennyire megváltozik Arany jános „A dalnok búja“ verseimének értelme, ha az ú-ról elhagyjuk az ékezetet.

Ha egymás mellé állítjuk a kővetkező szavakat, akkor látjuk, hoqy^pontosan kell jelölnünk a hangzókat:

Más a: part — pórt kar — kár

baj — báj deli — déli trat — írat csikós — csíkos zug — zúg stb.

A magánhangzók jelölésében általában a kiejtéshez kell igazodnunk: a kiejtett magánhangzóknak megfelelő betűket kell papírra vetnünk. fól meg kell figyelnünk, hol mondunk rövid és hol hosszú magánhangzót. Ahol hosszút mondunk, hosz- szút is kell írnunk/ Kiejtés azonban sokféle van: egy egy szót vagy szóalakot másmás módon ejtenek a ma gyárul beszélők. A magánhangzók helyesírásának leg fontosabb követelménye köz nyelvi kiejtésünk elsajátítása.

A rövid-hosszú magán hangzópárok közül az t i, u ú, ü-ü pár tagjainak írásával van a leqtöbb baj. Ennek az az oka, hogy a csehszlovákiai magyarság egy része fő

leg a rövid változatokkal él. IKtrályhelmec-Nagykapos és környékén a víz, út, tűz szót „víz -nek, „ut"-nak, „tűz“ nek mondják.) Vannak vidékek, ahol a hosszú változatokat kedvelik. Ezekben a hivatal „hivatal“-nak, a nyugalom „nyúgalím"-nak, a tükör „tükör“-nek hangzik. Ennek következtében a köznyelvi kiejtésben ts Igen nagy az ingadozás az említett hangpárokban* Különösen vigyázzunk a következő szavak ejtésénél, mert hiba, súlyos helytelenség a már gyakran hallott: kiváló, lakás, pósta, tál, utálsá, kör, kőrút, öv, alúl, belül, küzd. Nem így kell ejtenünk és írnunk ezeket a szavakat. Helyesen így kell írnunk és ejtenünk: kiváló, lakos, posta, utolsó, kor, körút, öv, a Int, belül, küzd.

Hosszan kell írnunk és ejtenünk az alábbi szavak ma gánhongzóit: kíván, kísér szelíd, színház, színművész, színpad, előtt, gyújt, újság.

Sajnos, gyakran hallunk és látunk leírva helytelen alakot: kíván, kisér, szelíd,

színház Iegyik színházunk műsorfüzetének címlapján is így szerepeltj, előtt, gyűjt, újság I gyakran így látjuk Iskoláinkban, az osztályokban, a helyes faliújság, faliújságcikk, faliújság-felelős helyetti, gyűjt.

Néhány szavunkban az e hang az ö-vel, más szavakban pedig az o hang u-val váltakozik. Ezeknek a sza- vaknak mind a kétféle ma qánhanqzóval ejtett alakja egyaránt helyes: csepeg-csö pög, fedél-födél, fel-föl, re pül-röpül, seprü-söprü, szegszög, csoda-csuda, csorog csurog stb.

A rövid és hosszú magánhangzók írásbeli és ejtésbe- 11 megkülönböztetésére is gondosan ügyelnünk kell. A következő szópárok azt mutatják, hogy a rövid és a hosszú mássalhangzó különbsége a sző jelentését is megváltoztatja:

más a: kel — kell tol — toll halom — hallom szál — száll megy — meggy emelet — emellett fedi — feddl ügyel — üggyel stb.

Ebben az esetben ts hiba súlyos helytelenség tehát a már qyakran hallott, különösen azokon a vidékeken, ahol a magyar és a szlovák nyelvhatár húzódik, fllér, ke lemes, halom fhallom helyett), fedi Ifeddi helyettj stb.. azaz a hosszú hangzók megrövidítése.

Nagyon kevesen tudják és jegyzik meg, hogy a szó végén levő h hang a kiejtésben nem hangzik. A céh, cseh, düh, éh, juh, méh (gö- mörlek vigyázzunk nem mé- he, az tálszój, pléh, rüh. E- zeket a szavakat a helyesen beszélő h nélkül ejti a vé gén: „cé“-nek, „cse“-nek

(ennél a szónál különösen vigyázzunk, mert vannak emberek, akik cseh vagy

szlovák hatásra ejtik a cseh szót, sőt még igyekeznek ch-val ejteni I, „dü“-nek mondja őket. A h hang akkor sem hangzik, ha ezek a szavak összetételek előtagját alkotják, vagy ha mássalhangzóval kezdődő toldalék tárul hozzájuk: Csehország, Csehszlovákia, cseh- nek, dühkitörés, dühvei, juh- akol, méhkas, méhtöl stb. A kiejtés tehát: cseország, cse- szlovákta, cse, dükltörés, dü- uel stb. A magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt a- zonban kiejtjük a szóvégi h hangot: csehek, dühös, juhász, méhes stb.

Vannak olyan szavaink is, amelyeknek tővégi h-ját minden helyzetben ejtjük és írjuk: Ilyenek: doh, potroh, sah; Allah, Ztlah.

A magánhangzók és a mássalhangzók ejtésével és írásával kapcsolatban még több probléma Is van, de ha legalább ennyit meg jegyiünk és beszédben és írásban felhasználjuk, már helyesebben és szebben fogunk beszélni. Ez a célunk.

PAZDERÄK BERTALAN