Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-14 / 28. szám
10 új ifjúság--------------------------------------------A Ra-2 a nyílt tengeren II B BB^ JHk R Valóban, több csábító párhuzamot lehet felfedezni a két ősi kultúra — a Földközi-tenger menti egyiptomi és a középamerikai között. Mindkét helyen megtalálhatók a piramisos építkezés emlékei, az inkák és mayák is végeztek bonyolult koponyaműtéteket már háromezer évvel ezelőtt, csakúgy, minr az egyiptomiak, ugyanúgy hieroglifikus írásjegyeket használtak és ugyanúgy tisztelték a Napistent. „Az ókori egyiptomiak — felhasználva az Egyenlítő és a Ráktérítő közötti tengeráramlatokat — már ötezer évvel ezelőtt eljuthattak Amerikába, ahol megteremthették az inka és maya kultúra alapjait“ — hangzik a világhírű norvég naprajzkutatő, Igor Heyerdahl elmélete. A merész elméletet egyelőre vitatják a szakemberek. A hasonlóságok egymástól függetlenül is kialakulhattak, egyiptomiak soha nem merészkedhettek ki törékeny papiruszhajóikkal a nyílt tengerre — hangzik az ellenvetés. Lehet. Heyerdahl azonban legalább azt be akarja bizonyítani, hogy az utazás tengerészetileg elképzelhető volt. Ősi falfestmények, királysírokban talált hajómodelték alapján, a Titicaca tó mellől hozott hajóépítő mesterek segítségével felépítette az ősi egyiptomi papiruszhajó pontos mását, majd hét főnyi nemzetközi legénységgel a múlt év tavaszán nekivágott az óceánnak. Az eredmény ismeretes: az ötvenhatodik napon feladták a küzdelmet a viharos tengerrel, a körülöttük nyüzsgő cápákkal, és sorsára hagyták az egyiptomi napisten- rö) elnevezett Rát. A mú't évi tapasztalatokat felhasználva, most újra nekivágtak a tengernek. A személyzet egy fővel bővült, egyébként ugyanazok vesznek részt az úton, mint tavaly, köztük egy szovjet orvos, egy csádi ács, egy olasz alpinista és egy mexikói régész. Semmi olyant nem vittek magukkal — a biztonsági információs célokat szolgáló rádió adó-vevő készüléken és gyógyszereken kívül —, ami nem lehetett volna rajta az ókori egyiptomiak hajóján. Tehát konzerv helyett például szárított és füstölt élelmiszereket. Az étrendi változatosságot az útközben kifogott hal és a magukkil vitt tucatnyi csirke és egy kacsa biztosítja. Korsókban és amforákban tárolják a gabonát és rizst, tömlőkben az ivóvizet. És, hogy ne feledkezzünk el egy fontos útitársról, velük van a kis afrikai majom, „aki“ már a múlt évben is szórakoztatta a Ra-1 utasait. A marokkói Safi városka polgármesterének felesége által egy csésze tejjet „megkeresztelt" Ra-2 azóta óránként tizenegy kilométeres sebességgel szeli a habokat. Kedvező szél esetén. Mert szélcsendben előkerülnek az evezők is, hogy a mintegy hetvennaposra tervezett útnak mielőbb a végére jussanak. Most talán több szerencsével járnak., Az egyiptomi-amerikai kultúrközösség kérdését ez az út még aligha fogja végérvényesen eldönteni. Talán nem is lényeges. Útjukat azért a bátraknak kijáró aggódással, őszinte izgalommal követi a világ közvéleménye. A DDT /dlklór-difenil-trtklór-etan) — szintézist először Ottmar Zeidler végezte el 1872-ben a strassburgi egyetem laboratóriumában. Gyakorlatilag azon- ban csak akkor alkalmazhatták, amikor a . suálci Geigy qyőgyszert&r egyik vegyésze, dr. Paul Müller rá nem mutatott a klórozott szénhidrogének, közöttük a DDT rovarölő képességére. Az aránylag egyszerű és köny- nyen előállítható vegyület valóságos áldás lett az emberiség számára, s dr. Müller megérdemelten kapta felfedezéséért 1948- ban az orvosi Nobel-díjat. Kétségtelen, hogy a második világháború után a DDT a világ élelmiszertermelésében és egyes fertőző betegségek megelőzésében a legnagyobb szolgálatot tette az emberiségnek, hiszen a legnagyobb hatású fegyverünk lett a növényi kártevők, a paraziták, rovarok elleni küzdelemben. Az utóbbi'évek folyamán azonban a DDT a vádlottak padiéra került: bebizonyosodott róla, hogy veszedelmes méreg. Nemcsak az alacsonyabb rendű állatokat pusztítfa, hanem egyik módosulata nemi hormonként viselkedik, és patkányok, tyúkok, fürfek terméktelenségét idézi elő, tehát kárt okoz a vadállományban. Bebizonyosodott, hogy túlzott használata súlyos veszéllyel fenyegeti az egész élővilágot, vele együtt az egész emberiséget. Emiatt a világ sok országában szigorú rendelkezésekkel korlátozzák, sőt teljesen meg is tiltják használatát. A DDT nem bomlik el a szervezet anyagcseréje folyamán, s egyre nagyobb mennyiségben gyülemlik fel az élő szervezet szöveteiben. A legutóbbi évek folyamán végzett megfigyelések és kísérletek felvetették a gyanút, hogy a rákbetegségek keletkeié- se és a DDT felhalmozódása közt összeA NAGY ELLENSÉG függés lehet, bár egyelőre még nem bízo- 1 nyosodott be teljesen, hogy az emberek rákos megbetegédéséért is felelős. Bizonyos azonban, hogy a rákbetegségben elhúnyt emberek szöveteiben jóval több DDT-t találtak, mint más betegségek következtében meghalt emberek szervezetében. Ez vezetett azután a DDT használatának betiltására vagy korlátozására az egész világon. A fejletlen országokban azonban ellenzik a DDT betiltását. Ott még sok a növényi kártevő, betegségeket terjesztő rovar, amelyeknek elpusztításánál a DDT úgyszólván pótolhatatlan fegyvert jelent. Többek között így érvelnek: —■ Sokkal jobb idős korban rákban meghalni, mint gyermekkorban maláriában. Az Egészségügyi Világszervezet /WHO) néhány hónappal ezelőtt megtartott bostont konferenciáján megállapították, hogy egyes országok számára csaknem lehetetlen lemondani a DDT-ről, mert nélküle nem lehet gátolni a malária terjesztését, és használata betiltása esetén a veszélyeztetett éghajlati övezetekben évente mtlliókkal nőne a malária áldozatainak száma. A nagy barátból lett nagy ellenség, a DDT tehát nagy dilemma elé állította az egész emberiséget. Csak egy kiút van: olyan vegyi és biológiai szereket kell találni, amelyek pusztítják az állati és növényi kártevőket, a betegségeket terjesztő rovarokat, de a szervezetben gyorsan elbomlanak, tehát nem halmozódhatnak fel és nem okozhatnak semmiféle\ irtaimat. A világ minden fejlettebb orszá-1, gának tudósai most ebben az irányban foly-' tatnak kísórlotokot a bútorgyártásban Mint a technológia számos területe, a bútorgyártás is a ; forradalmi átalakulás időszakát éli. A nagyipari bútorgyártás megindulásáig a legfontosabb bútoralapanyag a tömör fa volt. Manapság már a sorozatgyártásban a farost- és faforgácslemezek uralkodnak. Ezek azonban még nem tekinthetők ideá- . lis alapanyagoknak, mert alaktartósságuk és hajlítószilárdságuk nem kielégítő. Újabb ígéret: a polimer, vagyis a fa és műanyag kombinációja, de a bútorgyártásban még nem alkalmazzák. A bútorgyártás fejlődésében cél a teljes automatizálás. Az . automatikus adagoló- és szállítóberendezések, a mérőszabályozókkal ellátott megmunkáló gépsorok alkalmazása, az al- ; katrészek automatikus méretellenőrzése és a programsza- bályozódású gépsor. A fa alapanyagra épülő technológiákkal szemben egyre inkább tért hódítanak a különböző szintetikus anyagokra ala- , pozott technológiák. A nagy vegyi konszernek, amelyek új felvevőpiacra számítanak ezen a területen, termékeik kis súr . lyát, tetszőleges formálhatóságát és színezhetőségét hangsú- : lyozzák. Szinte hétről hétre állítanak elő újabb és újabb műanyagokat, amelyekkel bármilyen célszerűségi, gyártástechnikai vagy divatigény kielégíthető. Kísérleti műhelyekben hagyományos, sőt „antik“ múanyagbútorok is készülnek, s ezek olyan megtévesztően hasonlítanak az eredetire, hogy még a szakember sem tudja ránézéssel megkülönböztetni őket egy- : mástól. A szintetikus alapanyagú székek, ágyak, szekrények a színek és formák káprázatos gazdagságában jelennek meg. Tech* nológiai kötöttségek híján gömb, ellipszis, henger vagy akármilyen formájuk lehet. Olasz és skandináv tervezők a kölni t vásáron különös szoborskiccekre emlékeztető bútordarabokat mutattak be. A Bayer AG igazgatója a közönség tartózkodó magatartásáa látva, így érvelt: „Az első héten talán még ^ visszahőkölnek tőlük az emberek. De csak két-három hónap % kell, és a fiatalok felkapják, mint új lakberendezési stílust. • A bútoripar jövőjét nagymértékben a házasuló fiatalok dön- ' tik el.“ fijj. A Hoechst Művek előrejelzése szerint két év múlva az NSZK-ban eladott bútorok 20 százaléka már nem lesz fa alapanyagú, hanem műanyagot tartalmazó új formájú és új színezésű. Ugyanezt a fejlődési irányzatot jelzik az Egyesült ; Álamokból is. A Modem Plastics című amerikai szaklap jós- > lata szerint tíz év múlva az Egyesült Államokban a bútorok 80 százalékához a nyersanyagot már nem faipari üzemek, ha- 4 nem vegyiművek fogják szállítani. A fabútorok akkor már annyival drágábbak lesznek a mfi- anyag bútoroknál, mint ma az antik különlegességek a kommersz fabútoroknál. A vegyi alapanyagok, kivált a habanya- , gok alkalmazása révén olyan olcsó lesz majd a bútor, hogy ■ a gyárak többsége versenyképességének megóvása érdekében kénytelen lesz gépeit és gyártási programját műanyagokra ; átállítani, és bútorkészítményeit forgácsolás, vágás, ragasztás ' helyett préssel, habosítással vagy öntéssel előállítani. □ □ □ Ami sok, az sok... Az egyik nyugatnémet bútorgyár ülőalkalmatossága minibárral, rádióval és légkondicionáló berendezéssel van ellátva. „Csak“ 5000 márkába kerül. A párizsi St. Germain negyed csendes mellékutcáin csodálkozva fordultak meg az emberek egy picike jármű után, amely autónak ugyan nem volt nevezhető, mégis gördülékenyen szállította a csinos tulajdonosnőjét — méghozzá teljesen hangtalanul. Elektromotor hajtja a kisautót, óránként 27 kilométeres „sebességgel“. Az egész alkotmány működtetéséhez elég, ha a vezető a középen levő fogantyút előremozgatja, akkor elindul a kocsi. Ha hátrafelé húzza, megáll, és ha oldalt nyomja, fordul. Ára átlátszó plasztik tetejével együtt nem sok, alig fele a legolcsóbb kiskocsinak, a kis Citroennek. Egyelőre még csak repülőtereken és kórházak folyosóin közlekedik a fürge kétüléses jármű, de feltalálója ezzel akarja megoldani a nagyvárosok egyre növekvő forgalmi nehézségeit. Veszélyben van a „cserebogár"? Noha évek óta nem változott a Volkswagen „igénytelen“ modellje, az amerikai piacon ma is igen keresett cikk, amiből tavaly 551566 darabot adtak el. I- génytelen külseje miatt u- gyan már sokan „végét“ jósolták, s az amerikai autógyárak, hogy további „népszerűségének“ gátat állítsanak, új típusú hazai kiskocsikat gyártanak. Ami ezeknek műszaki adottságait illeti, európai fogalmak szerint nem nevezhetők kiskocsiknak, hiszen az AMC „Gramlin“ 5300 köbcentis motorja nagyobb, mint a 300-as típusú „Mercedes“ motorja. Bajosan hihető, hogy veszélyeztetni fogja a VW népszerű „cserebogarát" amelyből eddig már több mint 13 milliót gyártottak. KAZAHSZTÁNBAN, Alma Atától 70 kilométer távolságnyira, az lla folyón épül a Szovjetunió legnagyobb víztárolója. A víztárolóból a Balhas előtti terület sztyeppéit öntözik, s elkészülte u- tán 120 000 hektárnyi területet tesz alkalmassá rizstermelésre. A vízierőmü turbinái 400 megawatt villamos telje'sítményt adnak. A SZOVJETUNIÓBAN, Szverdlovszkban elkészült egy fúrógép terve. A gép a földkéregbe 15 kilométer mélyre, tehát a Föld úgynevezett felső köpenyébe hatol le. Ilyen mélységekig eddig még nem sikerült lefúrni, ezért a tudósok és technikusok abban reménykednek, hogy ezek a fúrások sok érdekes és értékes adattal bővítik ismereteinket. Bulgária a világ legnagyobb fogpaszta exportőre. Az országban készü'ő Pomorin a világ egyik legjobb fogpasztája, hatásos védőeszköz a fogromlás ellen. Megakadályozza a fog- kőképződést, védi az ínyt a gyulladástól. A Pomorin gyártását rövidesen- Olaszországban is megkezdik. SZÚNYOGOK és más rovarok ellen szúnyoghálóval védekezünk. Nálunk az ilyenfajta hálót vagy vékony vashuzalból, vagy műanyagból készítik. Az előbbi könnyen rozsdásodik, az utóbbi könnyen sérül. Az USA-ban moist nem rozsdásodó, mechanikai hatásoknak is ellenálló műanyagokat használnak szúnyoghálók készítésére. A pehelykönnyű, nem zsugorodó szúnyoghálót üvegszálakkal erősített műanyag huzalokból alakítják ki. MODERN A hannoveri vásáron mutatták be ezt a „csőházaV", amelyet egy svájci mérnök, Franz Dutler tervezett. A mü- anyagház 15 méter hosszú, 5 méter átmérőjű. Három helyisége lakó-, háló- és dolgozószobának használható. P W ff BfiMWE rszzzz——
