Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-14 / 28. szám
6 új ifjúság ELVEIMBŐL EGY „DEKÁT SEM jfä'%"/VW ‘'V •’ 4 Interjúnk Vlaszov könyvritkaságokkal tömött moszkvai otthonában készült. A volt világcsűcstartó meglehetősen bezárkózva él itt festőművésznő feleségével és 11 éves kislányával, Aljovnával. Nehéz ember — tartják róla sporttársai, volt ellenfelei, irigyel és barátai is. — Nem kellemetlenkedni jöttem ide, de mégis megkérdezem: így van ez? — Hát nem könnyű fából faragtak, annyi szent, ösz- szeszólalkoztam már egypárszor önmagámmal is. Egy biztos, hogy külön teóriám, értékítéletem, sajátos szemléletem van mindenről. Mióta nem versenyzem, 30 kilót (már csak 110 vagyok) adtam le a súlyomból, de az elveimből egy „dekát“ sem! — Miért hagyta abba a versényzést? Talán a tóki ói szereplés kedvetlenítette el? — 34 évem alatt mindig azt tettem, amit nem akartam. Például soha sem akartam katonáskodni, a sors véletlen szeszélye folytán mégis már 10 éves koromban katonaiskolába, kerültem, aztán ottragadtam, egészen az Akadémia elvégzéséig. Vagy: humán pályáról álmodoztam, mégis rádiómérnök lettem. Véletlen a súlyemelés is: könnyüatlétikára jártam, és az edzőm ajánlotta, emelgessek egy kis súlyt, hogy erősödjem. Két és fél év múlva a Szovjetunió csúcstartója lettem De ez a szakítás nem véletlen! Ez egyszer saját akaratomból, belső parancsra tettem Mindenesetre rosz- szul időzítettem Pzt a hátraarcot Éppen akkor. Nem illik ugyan a játékból nyerte^ i kiszállni, de jobb lett volna, ha akkor hagyom abba, mikor a csúcson voltam. — Nem Tokió miatt. Akkor hát miért? — Mindenekelőtt az irodalom szólt közbe. Nehezen tudtam betartani a sportoló napirendjét. 1960—64 között például így alakult a napirendem: délelőtt tizenegytől, apró megszakításokkal, délután négyíg-ötig edzés. Előtte és utána két-háromórás masszírózás. fittől hétig egy kis nyugalom, aztán hajnalig egyfolytában olvastam vagy írtam Napi három-négy órát pihentem csupán. Lehet, hogy nehéz elhinni, de olyan sok teher volt a vállamon, hogy nem tudtam aludni. Hacsak egy évig is csupán a sporttal foglalkozom, nagyon sokra V „civil“ Vlaszov vihettem volna. De egyre jobban láttam, hogy amit csinálok, nem az, amit csinálhatnék. Meg azután az alakomra is vigyáztam... Ha hagytam volna, hogy elérjem a 160 kilót, Zsabotyinszkijjal bármikor felvehettem volna a versenyt. Ellenfeleim ki is használták a fogyókúrámat. — Ogy hírlett, hogy Zsabotyinszkijjal kutya-macska barátságban volt. Vagy csak a rossz nyelvek állították? — Igaz! Először is a konkurrenciával nem barátkozik az ember. Meg minek kellessem magam, ki hiszi el, hogy szeretjük egymást, amikor az aranyérem a tét? És aztán a versenyek előtti lélektani hadviselés, melyet az ellentábor és a „jó barátok“ szítanak? A cselekre, a beugratásokra gondolok. Ilyenekre: az ellenfél ennyit meg ennyit, vagy még ennél is többet emelt a tréningeken. Ezek a sportszerűtlen pszichológiai fogások sem ápolják az ellenfelek egymáshoz fűződő viszonyát. — Mi a véleménye Zsabotyinszkij teljesítményeiről és a most feltűnt Aiexejevról? Megint őszinte leszek. Ne tartson nagyképűnek, ha azt mondom, Zsabotyinszkij kevesebbet produkált, mint én. Az én csúcsomat még nem érte el. Alekszejev viszont elérte a hatszáz kilót, és legutóbb Szombathelyen Európa bajnok lett csodálatos teljesítménnyel. Szép! — Mi a véleménye Veresről és Földiről? — Rokonaimnak tartom őket. Verest, mert afféle nyakas magyar és vasakaratú ember. Földivel balszerencsénk révén hasonlítunk egymáshoz. Az én tókiói szereplésem és főleg a szereplés körülményei megismétlődtek nála Mexikóban. Eredményeit viszont annak köszönheti, hogy nagyon tud dolgozni és koncentrálni. — És az ön eredményeinek, az olimpiai bajnokságnak és az ötszörös világbajnoki cím elérésének van valami titka? Az alkati adottság bizonyára nem elég. Milyen szellemi mozgatói lehetnek ilyen nagy teljesítmények elérésének? — Mindenekelőtt akaraterő és nagy-nagy makacsság. No meg a bebeszélés. Meg kell magyaráznom önmagámnak, hogy ebben tulajdonképpen nincs semmi, hogy természetes, amit csinálok De a legnagyobb mozgatórugó a becsvágy, mely minden férfiben megvan. Az erőt már gyermekkoromtól fogva nagyon tisztelem, . mindig nagyon erős akartam lenni. Ez a vágy nagv ösztönzést adott. Megmagyarázhatatlan érzés erősnek tudnunk magunkat. Ez egyúttal szellemi erőt is jelent. Ez az egyik titka a roppant nagy teherviselés vállasának. — Mi szükséges még? — Sikereimet legfőképpen aízal magyarázhatnám — noha a napirenden kusza, zűrzavaros volt —, hogy edzéseimet matematikai pontossággal végeztem. A fizikai adottság, az alkat mind kevés. — Időben mennyi és milyenek voltak az edzései? — Az edzés formája, milyensége mindig a céltól függött. Igyekeztem színessé tenni tréningeimet. Edzéseken sokszor 600 kiló fölött teljesítettem. Különösképpen a harmadik fogás volt az erősségem. Pusztán kézi erővel, nem úgy, mint manapság, amikor lábbal is segítenek. Mellig fantasztikus súlyokat emeltem. De feljebb már nem ment. Ugyanis volt egy hátgerincsérülésem, és féltem az újabb roppanástól. Általában minden fogást hetenként kétszer-háromszor gyakoroltam. A harmadikat csak nyolcszor-tízszer egy évben. Persze, akkorra tanultam meg igazán, hogyan kell az edzést adagolni, mire abbahagytam. — Mi a véleménye önnek: a súlyemelésben hol az emberi teljesítőképesség végső határa? Gondolom, a 700 kilogrammnál, de ez feltétlen a maximum. Persze születhetnek óriás emberek. — És mi a cél? Az a két másodperc, míg felnyomják a súlyt? — Nem hiszem. A cél a sport szépsége, az emberi teljesítőképesség érvényre jutása. De a 700 kiló már gyilkosság. v- Meddig egészség, meddig sport? — Addig sport, amíg hobby. Azután valamiféle természetellenes küszködés, aminek előbb-utőbb ellene szegül a természet, illetve a szervezet. Volt időszak, amikor hosszú hónapokon át 37,5 fokos lázban végeztem edzéseimet. Sokan vitába szállnak azzal a véleményemmel, hogy a súlyemelésben már az extremitás határát súroljuk. Ez már nem egészség és nem is sport. — Mi a véleménye a férfi szépségversenyről?, melyet egyes országokban súlyemelőverseny után rendeznek, ahol csupasz felsőtesttel, izmaikat mutogatva vonulnak fel a versenyzők? — Az nem sport. Cirkuszi látványosság idős hölgyeknek. — És a dopping? — Részemről csak kávé vagy koffein, soha semmi mást nem használtam Nem szurkáltattam magam. Egy- egy verseny előtt dopping nélkül is eléggé magánkívül van az ember. Szerintem inkább nyugtató kellene. — Szemlátomást a civil emberek nyugalma veszi körül. Mivel foglalkozik? Teljesen hűtlen lett a sporthoz? — Ogy kötődöm a súlyemeléshez, hogy már második éve Podolyszkban az ottani egyesület edzője vagyok. Szakmámhoz, a rádiómérnökséghez azonban végérvényesen hűtlen lettem. Csak Irodalommal foglalkozom. Már megjelent három könyvem, és most egyszerre két köteten dolgozom. Jórészt Ifjúsági és sporttémákról írok Az írás mellett, szabad időmben, hacsak tehetem, zenét hallgatok. — Igaz, hogy a súlyemelők megszállottak? — Igaz, A súlyemelést másként nem lehet csinálni. Ezért is hagytam abba, pedig még lett volna 6—7 évem. ZSIGMOND Már*« Z UJ OQ H* .. LU '-3 —1 QC 'UJ UJ N <S) UJ sz isi D Ni D Ví NI LD NI LU OO Ki lesz Marko utóda? Mészöly válogatott lesz-e Hoffer „királysága“ alatt? Miért verekedett össze Adamec a Svobodné siovo szerkesztőjével? • Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel ostromolták lapunk sportrovatvezetőjét július elsején a rozsnyói fiatalok. A társalgás a nemrég megalakult Fábry Zoltán Ifjúsági Klub tagjaival folyt, és úgy látszott, a két óra alatt mindkét fél valamicskével gazdagodott. hidegkúti zágrAbban Hidegkúti Nándor a közelmúltban nyilatkozta lapunknak: szívesen vállalta volna a Ben- fika edzését, ha az MLSZ jóváhagyta volna kérelmét. A Spartacusnál közben lejárt a szerződése, és kíváncsiak voltunk, hová szerződik az edzőnek is nagyszerű sportember. Mint a napisajtóból már olvasóink is értesülhettek róla, az „Öreg“ hazája átmenetileg Jugoszlávia lesz. A zágrábi „Dinamó“ együttesének edzéseit vezeti majd Hidegkúti. Dobias: NŐSÜLJ MEG ÉS FELEJTS! szlovák válogatott játékosa váratlanul megnő- \ sült. Elhatározta, hogy Alica Kázmérovával éli ; le az életét. Nem tudni, mi késztette erre a gyors lépés- 5 re, hiszen Dobiás a közelmúltban többször Is í hangoztatta: ráér házasságot kötni. Talán a mexikói vereségek játszottak közre? így keres 9 a fájdalmakra gyógyírt? Mit tegyenek viszont a nős játékosok? N
