Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-06 / 40. szám
Nagy Theodorik szülőhelye? Pl ÁSATÁSOK A PELSO PARTJÁN A római kori Balaton — akkori nevén Pelso — környékén napjainkban egyre sokasodnak a rejtélyek, de az újabb hasznos ismeretek is. Fenékpusztán — Keszthelytől délre — megkezdték az ókori Valcum feltárását. Valamikor azt hitték, hogy az egykori úti- és földrajzkönyvekben emlegetett Mo- gentina volt itt, de ma már bebizonyosodott, hogy a dimbes- dombos parti mezőség az egykori Valcum falait rejti. Az Aguincum-Italia között vezető legrövidebb út Valcum- nál érte el Balatont, így az is emelte fontosságát, hogy jelentős vízi átkelőhely volt. Xöbbé-kevésbé ismerjük a Balaton ókori formáját, nagyobb kiterjedését. Aquincum felől jövet, valahol Badacsony Tcörnyékén szálltak hajóra a rómaiak, és Fenékpusztáig hajóztak, s ezzel jóval lerövidítették az utat. A hajdani várost négyszázszor négyszáz méter kerületű magas kőfal vette körül. Tehát a falnégyszöggel körülkerített erdőváros alapterülete 160 ezer négyzetméter volt. Az építkezéshez a mai Vörösberényből és Badacsonyból szállították a követ. Szerencsés dolog, hogy alig néhány kilométerre a fenékpusztai rommezőtől működik a keszthelyi Balatoni Múzeum, számos elismert feltárás, tanulmány elindítója, kezdeményezője. A múzeum igazgatója dr. Sági Károly, aki már 1941-ben elkezdte az ásatásokat, s a mostanit, az eddigi legnagyobb méretűt is ő vezeti. Virágzó élet lehetett ebben a római városban. Aranytárgyak, szobrocskák, ékszerek, művészi gyűrűk, mindennapi használati tárgyak százai bizonyítják ezt. A múlt század közepe óta minden évben hat kiló pénz került elő a területről. Az erődnek kulcshelyzete adta meg valódi jelentőségét. Virágzó gazdasági élet, ipar és kereskedelem... A feltárt épületek nem kisszerű, hanem városi település nyomait mutatják. A Balatonban hatalmas szögeket, láncdarabokat találtak, feltehetőleg római hajók, kompok alkatrészeit. A hajósélet kedves nyomai a Neptunus-oltárok, amelyekből nem is egy került elő a part különböző részein. Az évek során, amíg mellőzték az ásatásokat, jelentős károsodás érte a rommezőt. A Fenékpusztán álló egykori hercegi istállót tejes egészében a római épületek köveiből építették fel, ugyanúgy, mint a keszthelyi ferencesek templomát és házait is. így jelentős mennyiségű feliratos, faragott kő tűnt el a szakértő kezek elől. Az eddigi ásatások során is sok érdekes, felettébb izgalmas következtetést tudtak levonni. A leletekből fény derült arra, hogy hányszor rombolták vagy égették le a virágzó várost. (Találtak például egy női csontvázat, amelyet feltehetően a gótok dobtak egy szemetes gödörbe.) Ismerjük, hogy a rómaiak abban az időben milyen agrokultúrával rendelkeztek. Már termesztettek szőlőt, barackot, búzát. Körvonalaiban kezd kibontakozni egy új tudományág, az archeodaktilosz- kópia. A talált agyagedényekben, még formálásuk során, tehát kiégetésük előtt, megmaradt a készítő mester ujjlenyomata. A kiégetés során ezek végleg „tartósodtak“, így számos leletnél ki lehet mutatni, hogy azonos volt a készítőjük. Az ásatások még egy esetleges tudományos szenzációt is tartogatnak. Minthogy Valcum volt a korabeli legjelentősebb város ezen a vidéken, feltehető — több okból —, hogy itt született Nagy Theodorik 'király, akinek síremléke ismert za- irándokhely Ravennában. Ha sikerülne bizonyítani a király valcumi születésének tényét, az nemcsak tudományos érdekesség volna, hanem óriási idegenforgalmi jelentőséget adna Fenékpusztának. A Művelődésügyi Minisztérium tíz évre évi 300 ezer forintot biztosít a feltárásokhoz. Az ásatásokat folytatják. Eddig — egyebek közt — két római bazilika, több lakóház, villa maradványai, fegyverek kerültek elő. A teljes feltárás után szabadtéri múzeumot alakítanak Fenékpusztán. A rommező feltétlenül megérdemli az összefogást. Nagy értéket menthetünk meg a jövő számára. <F> Kihalnak a szőke emberek ? Még ebben az évszázadban kihalnak a szőkék, állapították meg az örökléstannal foglalkozó olasz biológusok. Megfigyelték ugyanis a gyermekeket, s megállapították, hogy majdnem minden esetben a sötétebb hajú szülő szeme színét és haját öröklik. A szőkék bőre — mondják —, kevesebb pigmentet tartalmaz, s azért világosabb bőrűek, kék szeműek és szőkék. A hajszín valószínűleg nincs hatással az emberek temperamentumára, mégis az a hiedelem, hogy a szőke nők sexappealesebbek a barnáknál, feketéknél és vöröseknél. A bibliai Mária Magdalénát is szőkének ábrázolják, pedig a zsidók általában sötét hajúak. Dante Beatricéje is szőke volt. Madame Du Barry korában például a sötét hajú kurtizánok szőke parókát viseltek. A szőkék fénykora mégis a filmmel kezdődött. A harmincas évek platinaszőke film- csillaga, Jean Harlow szinte megbabonázta a világot. Utána következett az utólérhetetlen Marlene Dietrich, akinek sex- appealességéről legendákat meséltek. A férfiak rajongtak érte, a nők a bűn jelképének nevezték, és egész mozgalmat indítottak ellene „Marlene megmérgezi gyermekeink erkölcsét“ néven. A „szőke angyal" egy évtizedig volt a filmvilág végzetes és ellenállhatatlan szépsége. A háború után a filmvásznakat valósággal elárasztották a szöszi szépségek: a gyönyörű, babaarcú, de kissé butus sex- bomba Marilyn Monroe, a ravasz és intelligens, kifinomult szépségű Kim Novak, az ártatlan babaarcú, de féktelen Brigitte Bardot, a nimfomán kislány, Sue Lyon, és a modern szépség megtestesítője, Jane Fvnda. A nyugatnémet Stern körkérdést intézett néhány ismert német egyetemhez, s arra a megállapításra jutott, hogy Nyugat-Németországban még senki sem foglalkozott komolyabban a szőkék kihalásának problémájával. Kari Saller müncheni professzor statisztikai kimutatást készített azokról az országokról, ahol még többségben vannak a szőkék. Svédországban a lakosság 83,2. Norvégiában 7 4,4, Skóciában 68,2 százalék a szőke. Huszonnyolc országban túlnyomórészt sötét hajúak a lakosok. Még az északon fekvő Dániában is az embereknek mindössze egy ötödé, Romániában pedig mindösz- sze ötvened része világos hajú. Saller szerint a klíma nem nagy hatással van a hajszínre. Minthogy pedig a vegyes házasság mind gyakoribb, a jelek szerint a barnák hamarosan elnyelik a világos hajúakat. A genetikusok ijesztő jóslataitól azonban nem kell megijedni, mert ameddig hajfesték és fodrász van, addig szőke hajú szépségek is lesznek. A munka első fázisa: a mérges kígyók összegyűjtése. Alekszandr Objedkov és Vlagyimir Szurkov éppen egy kobrát fognak el. „Vigyázat, mérges kígyó!“ Ez a lakonikus, de sokatmondó felirat olvasható a szovjet Frunze város határában az egyik épület bejárata fölött. Hasonló felirattal ellátva szinte naponta érkeznek a küldemények tucatjai az ország különböző részeiből. A falak mögött nagyon veszélyes, de fontos munka folyik: mérgeskígyó- tenyésztés. Egy gramm kígyóméreg-kristály körülbelül há- romszázszor drágább, mint egy gramm arany. Cseppenként gyűjtik össze a mérget, hogy az orvostudományban nélkülözhetetlen gyógyszereket állítsanak elő belőle. A „Viprakszina“ é% a „Vi- proszala“ ampullái ma már megtalálhatók minden nagyobb klinikán. Most folynak a kísérletek a „Lebetoksz“ nevű vérzéscsillapító gyógyszerrel és , az ugyancsak kígyóméregből készült „Kobratok- szin“-nal, amely a tapasztalatok szerint az egyik legerősebb fájdalomcsillapító lesz. Képeink az intézet dolgozóinak veszélyes és nagy gyakorlatot kívánó munkáját mutatják be. (h. j. j.) Az elektróda. ingerlésére a kígyó kibocsájtja mérgét. . • A legkellemesebb és legegészségesebb lakásfűtési eljárás a padló- illetve a falfűtés, amellyel a mennyezet, a falak és a padló állandó hőmérsékletre állítható be. Ennek az a következménye, hogy a biológiailag szükséges optimális hőmérséklet sugárzik a lakásban tartózkodókra minden irányból. Esztétikailag pedig kimutatták, hogy ennél a fűtési eljárásnál a falak megőrzik színüket és tisztaságukat. AUTOMATA GYUFÄSDOBOZ a legújabb francia találmány. Elég megnyomni a dörzsfelületén található gombot, s a dobozból máris „kiugrik“ az égő gyufaszál. MEGKÉTSZEREZŐDÖTT A NYÚLSZÁJŰAK SZÁMA. A világ újszülöttei között az utóbbi évtizedekben — mondották a Német Állkapocs- és Arcsebészeti Társaság hamburgi évi kongresszusán. A tudósok ennek okát abban látják, hogy az anyák terhességük hatodik és hetedik hete között ártalmas gyógyszereket szednek. Az UNESCO sajtója olyan szovjet elgondolásról adott hírt, amellyel a világ édesvízhiányán szeretnének segíteni. A szovjet glaciológusok jéghegyek és gleccserek óriási tömegeit akarják felhasználni. A Föld felszínének kb. tíz százalékát ezek borítják, és egy viszonylag kisebb jéghegyből is óriási mennyiségű édesvíz nyerhető. —0— Egyiptomi vegyészek megfejtették annak a titkát, hogyan nyertek az óegyiptomi szobrászművészek olyan ragyogóan szép színeket, különösen kedvenc színeiknél, a zöldnél és a kéknél. A vegyészek szerint a régi művészek egy rész réz- és kalciumoxid, négy rész szilíciumoxid keverékét ezer fokon olvasztották, a kihűlt kristályszerű anyagot megőrölték, majd gyantával és tojásfehérjével keverték. Oj-Cuinea egyes, még ma is kókorszakbeli viszonyok között élő törzsei annyira nem ismerik a tükröt, hogy ha valakinek közülük megmutatnak egy fényképet, amely egy csoportot örökít meg, mindenki sorban fölismeri a többieket — de a saját arca ismeretlennek tűnik neki.-O— Izland fővárosában, Reykjavikban 3500 lakást olyan gőzzel fűtenek, amelyet a sziget hatalmas föld alatti melegvízkészletei szolgáltatnak. —O— A óceánok uralkodó növénye az alga. A kutatók csaknem hatezer fajtáját különböztetik meg: az egyik harmincméteresre is megnő. KÉNYEZTETŐ KÉNYELEM A képen látható, tetszetős íróasztalba mindent bpé pítettek, amire egy modern titkárnőnek szüksége tefK't diktáló készüléket, Írógépet, telefont, hamutartót, papírkosarat. A speciális kerekeken nyugvó karosszék is az íróasztal tartozéka. Ez aztán a kényelem! ELEKTROMOS FŰTÉS A lengyel motorkerékpár-gyártás büszkesége az SHE—M 17 „Gazela“ mintájú 175 köbcentis motorkerékpár. A 127 kiló súlyú jármű kétütemű, egyhengeres motorjának teljesítménye percenkénti 5700 fordulatszámnál 13,5 lóerő. Maximális sebessége 110 km/óra, fogyasztása 100 kilométerenként 3,2 liter üzemanyaq.
