Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-29 / 39. szám
10 új ifjúság Közismert a sok évszázados töretlen lengyel-magyar barátság. Szinte sorsközösségben élt a két nép, s a történelem folyamán majdnem állandó a kapcsolatuk. Alig eszméltem, amikor már hallottam erről, s a szivemhez nőtt a lengyel nép. Küzdelmes sorsa, »történelmének zord fordulatai roko'n- szenvessé tették ezt a népet. Első maradandó emlékem a lengyelekről, illetve Krakkóról még kisdiák koromból való. Az egyik irodalom órán a volt nagy tudású magyar tanárom a magyar erazmistákról beszélt, s akkor említette Krakkót, a krakkói egyetemet s a XVI. század elején ott tanuló magyar diákokat, a későbbi írókat. Több mint húsz év telt el azóta, de ez az óra, ez az élmény ma is olyan friss, mintha tegnap történt volna. Attól az időtől élt bennem a vágy, dédelgettem évről évre, eljutni ebbe a városba, sétálni az utcáin, felkeresni azokat a helyeket, ahol a hajdani diákok laktak, éltek. Az elmúlt években régi vágyam teljesült, sőt már többször is járhattam ebben a csodálatosan szép, ősrégi lengyel városban. Csehszlovákiai magyar lévén, abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy nemcsak a várossal találkoztam, nemcsak néma szemlélő voltam, hanem szóba is elegyedhettem lakóival, akik nagyom-na- gyon szeretik szép városukat. A sok szép élmény mellett ez méjj külön élmény. Így aztán megtudhattam, közvetlenül tapasztalhattam, ml a valóság. Igaz-e a lengyelek magyarok iránti figyelmessége, szeretete? A kérdésekre igennel válaszolhatok, s azt hiszem, mások is tapasztalhatták már ezt, Különösen jó érzés az Közép-Európában, ahol a hivatalos politika sokáig az Itt éló népeket egymás ellen uszította. A múlt évben egy Magyarországról szóló lengyel útikönyvet lapozgattam Eublinban az egyik lengyel ismerősömnél, s ott olvastam ezt á mondatot! Polak-Hengäer dwa bratanki J do szabii, 1 do szklanki. (a lengyel sz = s), A’ lengyel és a magyar unokatestvérek, karddal a kézben és a pohár mellett is. Ezt 8 lengyel mondatot, ennek a mélyebb jelentését szinte minden lengyel érti. Megfogadtam, hogy minden évben, hacsak tehetem, meglátogatom ezt a kedves országot,- hogy találkozhassak ennek az országnak rokonszenves népével, s kedves élményekkel gazdagodjam. Mi az oka annak a nagy szívélyességnek, amellyel a magyarokat a lengyelek elhalmozzák? A már említett sorközösség s közös történelmi élményeink. Különösen Krakkóban és környékén érezhető, hisz ez a város volt a lengyel-magyar kapcsolatok központja. 1241-ben — akárcsak Magyarországot — Dél-Lengyelországot, így Krakkót is feldúlták Batu kán tatárjai. 1243-ban került a krakkói trónra Szemérmes Boleszlav, aki IV. Béla magyar király lányát, Kingát vette feleségül. Ezzel kezdődtek a két uralkodóházat — és a két népet is — összefűző, évszázadokon át fennálló családi kapcsolatok. Nem egy esetben előfordult, hogy mind a magyar, mind a lengyel trónt közös király töltötte be. Krakkó nagy fellendülése Kazimir (Nagy Kázmér) uralkodása alatt következett be. ő alapítja a krakkói egyetemet 1364-ben. A gyermektelenül elhunyt Kazimir királyt a trónon az Anjou-ház- ból származó I. (Nagy) Lajos magyar király követte, akinek anyja Lökjetek Erzsébet lengyel királylány volt. Nagyvagy ahogy a lengyelek nevezik: Magyar Lajos uralkodása alatt tovább erősödtek a magyar-lengyel kapcsolatok, bár a király főképp Magyarországon tartózkodott, és helyette anyja és a lengyel föurak Uralkodtak. Minthogy ..Magyar“ Lajos is fiú utód nélkül halt meg, 1378-ban leánya Jadwiga (Hedvig) követte a trónon. Jadwiga 1382. október 13-án érkezett Krakkóba, s 15-én tették fejére a lengyel királyok koronáját. Alig pár hónap múlva már házasságra lépett Jagelló Ulászló litván királlyal. A szoros olasz rokoni kapcsolatokkal rendelkező Anjou-Árpád- házi magyar király! udvarból származó Jadwiga révén alakultak ki Lengyelország első kapcsolatai Itáliával, ahol a humanizmus akkor már bontogatta szárnyait. Jagelló László idejében építették a krakkói Jagelló Egyetem épületét, amelyhez a korán elhunyt királynő adománya szolgáltatja a fedezetet. Jadwiga ugyanis végrendeletében összes ékszereit az egyetem építésére hagyományozta. Szemtanúja voltam annak a nagy tiszteletnek, amellyel 'körülveszik személyét. Halálának az évfordulóján tömegek emlékeztek meg róla Krakkóban. Még szorosabbá váltak Lengyelország és Magyarország kapcsolatai, amikor Jagelló László fia, Jagelló Dlászló került a magyar trónra. A fiatal király azonban a Magyarországot is fenyegető török ellen indulva, az 1444. évi várnai csatában életét vesztette. A lengyelek Hladislaw Warnenczyk-Várnai Ulászló néven emlegetik. Öt idézi Kölcsey Ferenc Fejedelmünk, hajh... című versében. ♦ Magyar vonatkozású emlékek Krakkóban „Ö Várna, Várna, füveid Lengessék hűs szelek, ' Borítsa csendes nyugalom. Király, emlékedet.“ 1526-ban Magyarországon bekövetkezett a tragikus kimenetelű mohácsi csata, amely Magyarországot másfél évszázadra a török-Habs- burg-harcok pusztulást hozó színterévé tette. Ebben a gyászos időszakban is egy újabb kapcsolat alakult ki Magyarország és Lengyel- ország között. II. Lajos halála után a magyar trónt elfoglaló I. Fer- dinánddal szemben fellépő ellenkirály. Zápolya János felesége Izabella lengyel királylány. Az I. Zsigmondot követő Zsigmond Ágosttal kihalt a Jagelló-ház, kezdetét vette Lengyelország politikai felbomlása. Ezt a lengyel királlyá választott Báthori István egyévtizedes (1576-1586) uralma sem tudta feltartóztatni. Kevés olyan város van, amely arculatában oly tisztán és világosan mutatja sok évszázados történelmi fejlődését, mint Lengyelország egykori királykoronázó városa, a soktornyii Krakkó. Több mint 700 éve az óváros és Krakkó központja a közel szabályos négyszög alakú Főpiac tér. A téren áll a XIV. századi gótikus Mária-templom. A templom legértékesebb műemléke a szentély nagy hírű szárnyas oltára, Wit Stwosz műve. Wit Stwosz műhelyében tanul a lőcsei iskola legjelesebb viselője, Lőcsei Pál mester, sőt olyan feltevéssel is találkozunk, hogy Wit Stwosz Magyarországról származott el Lengyelországba. A legutóbbi időkben Dobrzyeki tudományos kutató oly forrásokra bukkant, amelyek szerint Wit Stwosz a Mária-templom főoltárát magyar származású barátjával együtt készítette. László — aki asztalos volt — a durva munkákat, a díszes szekrényeket formálta, míg Wit Stwosz és tanítványai a szobrokat és dombormüveket faragták ki. Wit Stwosz annyira szerette László barátját, hogy amikor elutazott Krakkóból, arra kérte, bogy helyette hajtsa be járandóságát a városi tanácstól. Az oltár ma is Krakkó egyik legszebb műemléke és vonzóereje. Ezren és ezren csodálják ezt az alkotást, jó érzés tudnunk, hogy nekünk, magyaroknak is közünk van hozzá. A magasabb templomtoronynak is külön magyar vonatkozású nevezetessége van. Ez a „krakkói hejnalröl“ híres. Éjjel-nappal minden egész órát kürtös jelez a világ négy tája felé. A kürtjelzés lengyelül „héjnál", ez a szó a magyar ,,hajna!“-ból származik. Nagy Lajos uralkodása alatt Lengyelországban magyar szokás szerint trombitával jelezték a napfelkeltét (a hajnalt), valamint a naplementét. Később minden órában adtak kürtjelzést. így jelezték a fenyegető veszélyt is, mert a toronyból állandóan városi őrség fürkészte a környéket. Egy legenda szerint a kürtös a templom tornyából egyszer észrevette, hogy tatárok közelednek. Trombitájával fel akarta ébreszteni a város lakóit, trombitálás közben azonban egy tatár nyíllal átlőtte a torkát. A' kürtös meghalt, s a „héjnál“ befejezetlen maradt. A Szent Anna utca és Nagypiac tér sarkán áll a Bárányok alatti palota (Pod Baranami). A palota fő része a bárányfejekkel díszített sarokház a XV. században épült. Ekkor a házban báránykereskedéssel foglalkoztak, s ennek cégéréül szolgáltak a kő bárányfejek. 1577-ben Báthori István király a házat Békés Gáspár nevű hívének ajándékozta. Békés először Zápolya János pártján állt, később átállt a Habsburgokhoz. 1575-ben Lengyelországba jött, ahol kibékült Bá- thorival. Halála után Wesselényi Ferenchez ment feleségül, és itt a „Bárányok alatti“ házban magyar borkóstolót nyitott. A középkor óta fennálló Florianska utca a Főpiac térnél kezdődik és a Flórián kapuiq húzódik. A 14-es számú Rózsa alatti szálló vendége volt 1843-ban Liszt Ferenc. Ellenkező irányban, a Főpiac tér délnyugati sarkánál kezdődik a Wlslna utca. A XV. század végén és a XVL század elején az utca nevezetessége a sok kocsma, borkimérés volt. Különös szeretettel látogatták ezeket a Krakkóban tanuló magyar diákok, mert Itt a kocsma közelében, a szomszédos Bracka utca 5-ös számú házában volt a magyar diákotthon. 1535-ig működött ez a krakkói magyar diákotthon. A ház elöl jól látható a Franciszkanska utcai, pontosabban a Bracka utca végén álló Ferenc-rendi templom. A templom a XIII. század közepén épült korai gótikus stílusban. A középkorban a templom mellett temető volt. A krónika szerint ide temették a Krakkóban elhunyt magyarokat. Később — valószínűleg magyar pénzből — kápolnát építettek. A kápolnában a misén mindig magyar diákok énekeltek, s a XVI. század végéig a magyarok kápolnája volt. Most az egykori kápolnában egyházi könyvtár és olvasóterem működik. A Főpiac tér és környéke megtekintése után sétáljunk fel a Wa welbe. Először a székesegyházhoz érünk. A katedráiis mai alakját a XVI. század közepén. Nagy Kázmér uralkodása idején kapta. A templomba a főbejáraton ét lépünk be. Sok szép kápolna és sir díszíti a templomot. Sírok és síremlékek között magyar vonatkozásút is találunk. A mellékbejárat másik oldalán van a reneszánsz stílusú Zsigmond-kápolna. A sok dombormű és díszítés közül különös figyelmet érdemel, mert minket is érint, ez a domborműves síremlék, amely az ott nyugvó Anna Jagiellonkát, Báthori István feleségét ábrázolja. A kápolnával szemben fehér márvány síremlék alatt nyugszik Jadwiga- (Hedvig) királynő, Nagy Lajos magyar király lánya. A lengyelek nagyon tisztelik. A katedráiis főoltára mögött áll a Báthori-kápolna. Báthori István halála után az özvegy, Anna Jagiellonka parancsára a kápolnát átépítették, és elkészítették a király síremlékét. A slrtáblán Anna Jagiellonka megható szavakkal méltatja Báthorit. nemcsak mint királyt, hanem mint szerető férjet is. A kijárathoz közel van Wladislav Warnenczyk — Várnai Ulászló — sírja — csak emléksir. Már említettük, Ulászló lengyel-magyar király 1444-ben a várnai csatában halt meg, s holtteste ott nyugszik a bulgáriai várnai csata valamelyik névtelen sírjában A katedráiis megtekintése után pedig nézzük meg a királyi palotát. A krakkói Wawel finomtvelésű árkádokkal szegélyezett díszudvara, a palota fényes termei Visegrád, Esztergom, Buda fényét és ragyogását juttatják eszünkbe, hisz a Wawel reneszánsz átépítéséhez Mátyás király palotája szolgált mintául. A waweli Zsigmond-kápolna pedig az esztergomi Bakócz-kápólna olasz mesterének remekműve. A palota a mai napig Krakkó legértékesebb kincse és büszkesége A palota megtekintése után érdemes megnézni még a kincstárat is, amelyben nemcsak a kincsek, hanem a helyiségek is érdekesek. A múzeum a palota legrégibb része. Az egyik gótikus stílusú szobában, amely Jadwiga és Jagelló László idejéből származik, őrzik a legbeesesebb lengyei nemzeti kincset, a „csorba“ koronázó kardot. A legenda szerint ebben a szobában epekedett az akkor nemrég Lengyelországba került Jadwiga Hedvig Magyarország és vőlegénye után. Kazimierz városrészben Is találunk magyar vonatkozású emléket. Kazimierz nyugati részén áll a Katalin-templom. 1378-ban Nagy K%z- mér király adományából épült. A templom mellett kolostor áll. 4 templomhoz még a XIV. században építették hozzá a kolostorral ösz- szekötő folyosót. A folyosót több kis kápolna szegélyezi. A Monika- kápolna áll a templomhoz legközelebb. Ezt a kápolnát Sciborzycei Scibor építette, aki sokáig a magyar királyi udvarban tartózkodott s kezdetben Nagy Lajos, később pedig Zsigmond király udvari embere volt. Ezért is nevezik ezt a kápolnát magvar kápolnának. Ha másért nem, ezért látogassunk el Krakkóba, ha tehetjük, de mindez csak töredéke a krakkói emlékeknek. Ha Lengyelországban járunk, ne kerüljük el Krakkót! Megéri. Pazderák Bertalan MI ÚJSÁG A VENÜSON? Az ember már meghódította a Holdat. Következnek a naprendszer bolygói. Ehhez az úthoz azonban még alaposabb, és még több adatot szolgáltató megfigyelések szükségesek, mint a Hold ostromához kellettek. Az egyik legnagyobb kérdés: Vajon léteznek-e értelmes lények a Venus vagy a Mars felszínén? A kozmikus tér milliárdnyi rádiójeléből éppen erről a két bolygóról érkező rádióhullámokat szűrik ki azok a hatalmas parabolaelemekből összeállított antennák, amelyekből jó néhány működik a Szovjetunióban (ezek egyike látható képünkön). Ezek az antennák arra is alkalmasak, hogy felfogják a szovjet Venus-szondák automatikus berendezései által sugárzott jeleket. 1969-ben a Venus—5 és Venus—6 szondák a bolygó középpontjától számított 6070 kilométerre jutottak a Venus felszínéhez, s akkor ebben a magasságban 200 C° hőmérsékletet jeleztek. Ez még nem a bolygófelszín hőmérséklete volt, hanem az attól mintegy 20 kilométerrel magasabban levő rétegé. Ebben a magasságban 27 atmoszféra nyomást és 93 százalék széndioxid — 5 százalék molekuláris nitrogén összetételű „légkört“ mért a Vénus—5. Az adatokból arra következtetnek, hogy közvetlenül a felszínen a Venus hőfoka mintegy 500 C° lehel. v .t A Siemens cég olyan műszert szerkesztett, amely röntgensugarak nélkül „világítja át“ a szervezetet, s a képet fotomechanikus eljárással rögzíti. A készülék gyors egymásutánban ultrahang-impulzusokat bocsát ki, amelyek a belső szervek felületéről egy vevőberendezésbe kerülve és fényimpulzusokká átalakulva képernyőre vetítődnek. —O— Wisconsini kutatók szerint a méhek sokkal több mézet adnak, ha a méhcsaládban bevezetik a két- királynős rendszert. A mézhozam családonként a szokásos 70—90 kilogramm helyett a 250—300 kilogrammot is elérheti. Azt gondolják, hogy két királynő felügyelete mellett a munka szervezettebb lesz, s ezek a családok a betegségekkel szemben is ellenállóbbak. Az Aeroflot szovjet légiforgalmi társaság alapítása óta több mint 400 millió utast szállított. A Szovjetunióban 3500 városnak van repülő-összeköttetése. A Műépítészek Nemzetközi Szövetsége X. kongresz- szusának részvevői előterjesztették a szövetség új székházának tervrajzát. A képen látható ultramodern é- pület 100 m magas lenne és a Franciaország-t Grenoble- ban épülne. Mint a Frankfurter Allgemeine, Zeitung írja, az augsburgi Kuba cég olyan úttisztító gépet állított elő. amely óránként 219 kilométer légsebességgel dolgozik, s seprés nélkül összegyűjti az a utcán tapadó hulladékot is. Minthogy a finom port is felszívja, a jövőben eltűnnek a porfelhők, amelyek az utak tisztogatása közben keletkeznek. Földünk legöregebb fája bizonyára az a cédrus, amely Japánban található. Kora: 720 év, törzsének átmérője eléri a IS métert, A torinói kiállításon mutatták be az autógyártás legfrissebb újdonságait, a két férőhelyes kiskocsit. Súlya mindössze 29 kg. 40 km-es óránkénti sebességet is elér. A miniautót még bőröndbe is be lehet csomagloni. A páduai egyetem egyik professzora beszélő írógépet talált fel, A szerkezet bármilyen szöveget hibátlanul elolvas, átír vagy hangosan megismétel. Elsősorban a táviratok vételénél és adásánál használják. Oldsmobile Toronado: — A General Motors kétajtós, hatszemélyes kocsija nyolchengeres V motorjának hengerűrtartalma 6965 köbcentiméter, furat 104,78 mm, löjet 100,97mm, kompresszió 10,5:1, teljesítménye percenkénti 4800 fordulatszámnál 390 lóerő, fogyasztása 100 kilométerenként 18-25 liter, teherbíró képessége 2040 kg.
