Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-08 / 36. szám

Ifjúmunkások cselekedjetek! (MEGEMLÉKEZÉS A KOMMUNISTA IFJÚMUNKÁSOK SZLOVENSZKÓl SZÖVETSÉGE ALAKULÓ KONGRESSZUSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁRÓL) A csehszlovákiai munkásmozgalom harcosat közölt tisztelet­re méltó helyet vívtak ki a kommunista ifjúsági mozgalom szlovákiai úttörői, akik fél évszázaddal ezelőtt bontották ki a forradalmi proletárifjóság kommunista zászlaját. Olyan idő­szakban történt ez, amikor a Nagy Októberi Szocialista For­radalom hatása, a proletariátus osztályharcának fellendülése az elnyomott, kizsákmányolt, de sorsukba belenyugodni nem tudó ifjúmunkásokat is magával ragadta. A Kommunista In- ternaclonálé megalakulása 1919 márciusában nagyarányú ösz­tönzést adott olyan ú\ típusú ifjúsági szervezetek létrehozásá­hoz, melyek képesek voltak az ifjúságot harcba vinni az egész munkásosztály előtt álló célok és feladatok valóra váltásáért. Az akkori nemzedék előtt fő célként a kapitalista rendszer felszámolása állott. A munkásosztály érdekeiért síkraszálló, a kapitalizmus megdöntéséért harcoló fiatalság számára a leg­fontosabb feladat erőinek az összefogása lett. A tizenhárom ország ifjúmunkásait képviselő berlini kongresszuson 1919. no­vember 20-án megalakult a Kommun*sta Ifjúmunkás Interna- cionálé, az ifjúmunkásság nemzetközi összefogó szerve. A nemzetközi ifjúság kommunista internacionáléia szilárd, a pro- letárjorradaiom megvalósításért harcoló kommunista ifjúmun­kás szervezetek megalakítását tűzte ki célul a forradalmi if­júság elé. A berlini kongresszussal új szakasz nyílott az Ifjú­sági mozgalom fejlődésében: a baloldalt erők kikristályosodá­sát elősegítő, a fiatal kommunisták harcát irányító és ösz- szefogő nemzetközi szervezet jött létre. A SZLOVÁKIAI IFJÚMUNKÁSOK ÚTJA AZ ÖNNÁLLÓSÁGIG A Kommunista Ifjúmunkás Internacionálé megalakulásának időszakúban a csehszlovákiai proletárifjúság szociáldemokra­ta szekciókban, munkás-testedző egyesületekben és különbö­ző tanuló-körökben tömörült. Az első világháború utáni tö­megmozgalom sodrába került ifjúmunkásokat nem elégítették ki a polgári köztársaság vívmányai és a szociáldemokrata párt célkitűzései. Soraikban, baloldali áramlatok kezdtek kialakul­ni, amelyeket, a szociáldemokráciától való fokozatos elsza­kadáshoz és internacionalista jellegű szervezet megalakulásá­hoz vezettek. A fiatalság számára az elszakadást, az önállósu­lást több körülmény is megkönnyítette. A háború utáni nem­zedék a forradalmi fellendülés időszakában szinte belerobbant a politikai életbe, s így a szociáldemokrata hagyományok nem ereszthettek mélyebb gyökereket gondolkodásában. Jelentős szerepei játszott az is, hogy a fiatalság a sala' bőrén tapasz­talta a háború borzalmait. A szociáldemokrata vezetők döly­vmtt z remm# Pnmm* ***** »pefm tó wm «a* ♦wrtjrtx* . •♦.•••. <Á vív.v.^y V*. V' Ö- . • toto&fátr > .vx,,. ytó. -■ >'■ - v"<V ! fxjúfa -iWWBÚKk ■ V . *,***»**& .................. , ^ 'y \ #*r, W<> 'vSf jc >. wrv- <m* ■*«**» tz: % .l ek 'k-k-y.'óii I *# >:<&*&> -.w tó><« }*»*».•*» _. ..... V ■< Jtt *«>*• /V, . .'--ft*- k- r -'k'Z'- SZvb y HZy * «S** *##$**' I Xfáf . - \ ■<&. wwtmm********** V­ty Xryy-% ■: ' ■yiüxj-d/,- <*i. iTy '?* <• ■k#*ty<:<Zr-y ;""x > •??■**. ■■ v. v .•***•*. **. ■<**»•; >>»y - Me**.#:', >**«£•>' V .... ...r... ....... n.... ..........• ...I» «Wt^ííM ■ •> V^ -<1 ■< • tó>.í#«.>,#<•'i. *c, •••••■<•< R<+tií Áj • lös magatartása ellenállásra sarkallta a fiatalokat. A Jobb­oldali vezetőknek az volt az óhajuk, hogy a gyárak és a mű­helyek proletárifjúsága csupán kulturális munkát fejtsen ki. A radikalizálódó fiatalság azonban nem akart ebbe belenyu­godni. jogot formált az önálló szervezkedésre. Az 1918 után Szlovákia területén útraéledt, a szociáldemo­krata párt keretei között működő munkás-testedző egyesüle­tek politikai aktivizálódását a Komintern, a Kommunista If­júmunkás Internacionálé megalakulása melleit a marxista bal­oldal kialakulása, továbbá a Magyar és a Szlovák Tanácsköz­társaság forradalmasító hatása is meggyorsította a szlovákiai kommunista ifjúmunkás mozgalom kibontakozásában jelentős szerepet töltött be az 1919-es forradalom hatása alá került és később a magyarországi emigránsok által támogatott ma­gyar fiatalság. 1919 novemberében forradalmi ifjúmunkás csoport alakult Bratislavában, és rá nemsokára Kassán is. 1920 márciusában Szlovákia területén már ötezer tagot számláló negyvenkét cso­port fejtett ki élénk tevékenységet. Az egyes csoportok elég­gé elszigetelten, központi vezetés ás egységes program nélkül dolgozták: A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a cso­portok képviselői 1920. május 23-24-én Lipt. Mikuláson ösz- szejöitek. Ez a konferencia jelentette Szlovákiában az első lé­pést az önálló ifjúmunkás-szervezet létrehozásának az útján. Egységes szervezett keretbe fogta a szétszórtan működő cso­portokat, megalakíiottta a Szocialista Ifjúmunkások Szloven- szkói Szövetségét, megválasztotta annak országos titkárságát, és önálló folyóiratot — Ifjú Gárda címmel — indított, amely­nek első száma még májusban megjelent. Ez a lap a későb­biek folyamán jelentős mértékben hozzájárult a munkásfiata lók eszmei irányításához, a szervezeti élet megszilárdításához. A konferencia résztvevői alapszabályzatot is jóváhagytak, mely rögzítette a szervezeti élet alapelveit, megszabta a szö­vetség egyes szerveinek jogkörét. A szervezeti szabályzatot ki- egézstiő nevelést elvek szelleme arra enged következtetni, hogy a forradalmi-politikai szervezet megalakítására törekvő ifjúmunkások elképzelései múltbeit tapasztalatokra épüllek. Sár az alapszabályzat átvette a Kommunista Internacionálé elveti, de a nevelési elvek a politikától való távolmaradást szorgalmazó szociáldemokrata törekvések hatását tükrözik. A Szoctalista Ifjúmunkások Szlovenszkói Szövetségének lét­rehozása a fiatalság körében végbemenő öntudatosodásnak egy átmeneti szakaszát zárta le. Az új elnevezés, az országos vá­lasztmány és a szervezet érdekeit szolgáló sajtóorgánum a szervezeti önállóságra, a szociáldemokráciától való elszaka­dásra utal. AZ EGYSÉGES IFJÚMUNKÁS-MOZGALOM KIBONTAKOZÁSA A szlovákiai kommunista ifjúmunkás-szervezet létrehozásá­nak folyamatát meggyorsította a Kommunista Internacionálé második kongresszusa. A kongresszus által elfogadott 21 pont, mely a harmadik internacionáléba való felvétel feltételeit tartalmazta, a fiatalsáq körében is rövid időn belül Ismertté vált. Sőt a Komintern hatása Szlovákia területén sokkal ha­marabb érvényesüli, mint a Kommunista ifjúmunkás Interna- cionáié irányvonala. A Lipt. Mikuláson meqtartott konferen­cia még semmi jelét nem mutatta annak, hogy Szlovákia if­júsága több mint fél évvel a Kommunista ifjúmunkás Interna- cíonálé megalakulása után annak határozataihoz és irányel­veihez igazodik. Viszont az ifjú Gárda a Komintern második kongresszusa utáni héten, 1920. augusztus 15-én már a Szo­cialista Ifjúmunkások Szlovenszkói Szövetsége első — a Kom­intern határozatait megvitató — kongresszusának az össze­hívását szorgalmazta. A több mint 51 ifjúmunkás csoportot és 8250 tagot képvi­selő kongresszus 1920. szeptember 5-én a bratislavai Munkás- otthonban zajlott le. Az egykori alapító tag, Imrich Kis visz- szaemlékezéseből kiderül, hogy a hihetetlen gyorsasággal meg­szervezett kongresszus összehívása, előkészítése a formálódó marxista baloldal és a magyarországi emigránsok hathatós se­gítségével történt. A visszaemlékező elmondja, hogy a bra­tislavai csoport augusztusi taggyűlésén a fő beszámolót a fiatalok körében rendkívül népszerű magyar emigráns, Gerő Ernő tartotta. Lelkes beszédében azt javasolta, hogy a szo­cialista ifjúmunkások szövetsége szakadjon el a szociáldemo­krata párttól és vegye fel a Kommunista Ifjúmunkások Szö­vetsége elnevezést. A Szlovákia egész területéről és Kárpát-ükrajnából összese­re glett magyar, szlovák, ukrán és német nemzetiségű küldöt­tek megállapodtak abban, hogy mindenki a saját anyanyelvén szól hozzá a napirendhez, amelyet azután tolmács közöl a többiekkel. A kongresszus értékelte a szlovákiai ifjúsági mozgalom hely­zetét, és a Kommunista Internacionálé, valamint a Kommu­nista Ifjúmunkás Internacionálé határozataival összhangban úgy döntött, hogy a jövőben a Kommunista Ifjúmunkások Szlo­venszkói Szövetsége elnevezést fogja viselni. E kérdésben a résztvevők véleménye megoszlott, néhányon taktikai megfonto­lásból a régi elnevezés használatát javasolták. A kongresszus tisztázta a szervezet viszonyát a szociálde­mokrata párthoz, a Kominternhez és a Kommunista Ifjúmunkás Intsrnacionáléhoz. Az újdonsült kommunista ifjúsági szervezet alapszabályzatában célul tűzte ki a Csehszlovákia fiataljait — : tekintet nélkül a nemzetiségre — tömörítő országos szervezet ■ létrehozását, mely vezető szervként ismeri el a Kommunista Ifjúmunkás Internactonálét. magáévá teszi annak határozatait és irányelveit, s így csatlakozik a Kommunista Internacionálé- hoz. A küldöttek jóváhagyták a szervezet új programlát is, mely a proletár)orradalom megvalósításának közvetlen lehetőségé­ből indult ki, s így két időszakra a hatalom átvétele előtti és a hatalomnak a proletariátus által való átvétele utáni idő­szakra szóló feladatokat tűzött ki. Az Ifjúság tudatában volt annak, hogy a proletariátus győ­zelme csak a forradalmi marxista párt vezetésével valósulhat meg. A résztvevők felhívással fordultak Csehszlovákia mun­kásaihoz, melyben elítélték a szociáldemokraták munkásáruló politikáját, követelték a kompromittált vezetők félreállitását és a kommunista párt megalakítását. „Ismerjük meg barátain­kat és ellenségeinket! Sorakozzunk a kommunista zászló alá!" — szól a felhívás. A vitában a helyes törekvések mellett az ifjúság erejét és szerepét túlbecsülő avantgardista tendenciák is jelentkeztek. Ilyennek tekinthető az a javaslat, mely kimondja, hogy ameny- nt/iben nyolc héten belül nem alakul meg a kommunista párt, akkor a szervezet vegye át annak szerepét. Tény, hogy a kommunista ifjúmunkások internacionalista szervezete ösztön­zően hatott az egész munkásmozgalomra, de jelentősége nem túlozható ei. Ha néhány felszólaló el is vetette a sulykot, a küldöttek döntő többsége nem a valóságtól elrugaszkodva, ha­nem reális önérdektudat alapján határozta meg az ifjúsági mozgalom feladatkörét s viszonyát az élcsapathoz — elis­merte a forradalmi párt irányító szerepét. A kommunista ifjúmunkásokat jogos büszkeséggel töltötte el az a tény. hogy elsőként sikerült létrehozniuk Szlovákiában internacionalista jellegű forradalmi szervezetet. Az Ifjú Gár­da szeptember 25-1, a kongresszust értékelő számában ezzel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „...büszkén valljuk, amit a felnőtt munkásság nem volt képes mostanáig megva­lósítani, azt megcsinálta az ifjúmunkásság: a szlovenszkói íf- júmunkássáq egységét; ...a tőke internacionális, úgy a tőke el­len harcolóknak, a kizsákmányolóknak is nemzetközieknek kell lenniök, ha a nagy küzdelmet eredményesen akarják megvívni. Azonban természetes, hogy mindenkihez olyan nyel­ven kell szólni, hogy megértsen bennünket; magyarokhoz ma­gyarul, szlovákokhoz szlovákul, németekhez németül.“ A kongresszus a politikai harc kérdései mellett a fiatalok mindennapi problémáinak is kellő figyelmet szentelt. Harcot hirdetett a nyolcórás munkaidő betartásáért, a tanonctntéze- tekben folyó vasárnapi és esti oktatás megszüntetéséért, az oktatás színvonalának emeléséért stb. Röviddel a bratislavai kongresszus után a cseh és a német szociáldemokrata ifjúság is csatlakozott a III. ínternacionálé- hoz s 1921. február 20-án pedig megalakult Prágában a Cseh­szlovákiai Kommunista Iffúmunkások Szövetsége, amely ked­vező hatással volt az ifjúsági mozgalom fejlődésére s az egész munkásmozgalomra is. Érdemleges politikai szerepet azonban kellő ideológiai és politikai tapasztalatok híján mindaddig nem tölthetett be, amíg nélkülöznie kellett a munkásosztály élcsapatának — a kommunista pártnak a támogatását. KISS JÓZSEF Sunyovszky Szilvia Színházi levél Az utolsó színházi levelem megírása óta csaknem két teljes hónap telt el. S ez a két hónap a nyár volt, amely színházi szokásokszerint amolyan vakáció-féle. Színházi szünet, amikor látszólag nem történik semmi, hiszen a színház kapui zárva vannak. Ha ugyan a színháznak egyál­talán van kapuja, amit be is lehet zárni. Mindenesetre nekünk itt Kassán azzal telt el a nyári szünetünk, hogy megépítsük ezeket a „kapukat“. Ami magyarul annyit je­lent, hogy az elmúlt két hónapban a jövendő színházunkat bontottuk-építettük. Színészek, technikusok vegyest. De most nem erről akarok beszélni, mert meggyőződésem, hogy az embereket nem a munka, hanem az eredmény érdekli. S hiszem, hogy a közeljövőben ilyen vonatkozásban is eredményről számolhatok majd be valamelyik színházi levelemben. Szeptember első hetében a kassai Thália Színházban is- métlőpröbák lesznek. Egyelőre két darabot készítünk elő a tavalyi repertoárból, mégpedig azt a kettőt, amelyeket a szeptemberi nyugat-szlovákiai turnékon fogunk előadni Ellenben itt a szeptember, itt az új színházi évad a kü­szöb előtt. S ez már nyilván sokkal érdekesebb mondani­valókat rejt magában. Cocteau Rettenetes szülők című drámája osztatlan sikert aratott a keleti végeken, dé Gömörben is bizonyéra szí­vesen emlékeznek rá azok, akik látták. Az elmúit évad záródarabja a Szerelmem donna Rita fergeteges tempójá­val, nagyszerű zenéjével és nem utolsósorban kirobbanó humorával nyerte meg a közönség tetszését. Nos, most ez a két darab indul Komáromon keresztül Bratislavába, Nyit- rára, Érsekújvárba, Lévára és természetesen a körnvező falvakba, hogy mondanivalójával, humorával gondolkodás­ra és nevetésre késztesse a nézőket. A tervek szerint kö­zel harminc előadást abszolvál a Thália Színház nyugat­szlovákiai turnéja során. Ez eléggé soknak látszik, és ta­lán sok is. De a Thália Színház művészei eddig sem he­nyéltek. Üj szezon, új munka, új követelmények. Minden idény ennek a jegyében kezdődik. A színház munkája az állandó újrakezdés. A kassai Thália Színház se kivétel. Nos, még azt kell elmondanom, hogy az idei szezont mivel nyitjuk. Ha azt írom hogy Sartre, — azok akik ismerik a korabeli francia irodalmat, tudják, hogy megint a munka nehezeb­bik végét fogtuk meg. Sartre drámája „Az altonai foglyok“ méltán tartozik abba a koncepcióba, amelyet a múlt évad elején megforgalmaztuk, s amelyek megvalósítását magunk elé tűztük. Sartre drámáján kívül még bemutatjuk — persze a sor­rend még nem végleges — Solovic Kolduskomédiáját, Ta­mási Áron Énekes madarát, Goldoni Mirandolináját és az évadot ismét zenés darabbal zárjuk, mégpedig Manie Mo­na Mari mosolyá-val. Befejezésül még — de nem utolsósorban — két új ta­gunkat: Sunyovszky Szilviát és Gálán Gézát üdvözlöm a kassai Thália Színházban, és kívánok nekik sok művészi sikert. Gál Sámlnr Jelenet Cocteau Rettenetes szülők c drámájából. A felvételen Szabó Rózsi, Kövesdi Szabó Mária, Gyurkovics Mihály és Csendes László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents