Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-17 / 7. szám

Ha , túlságosan félünk attól, ami elkövetkezik, végül is megkönnyeb­bülünk egy kicsit, amikor bekövet­kezett. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR FIATALOK LAPJA XIX. évf 1970 Február 17. Ara 1,— K£s JOUBERT lqyAkia és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülése élénk visszhangra talált nemcsak hazánk­ban, hanem külföldön is. Különösen a baráti szocialista or­szágok sajtója értékeli magasan a Szlovák Kommunista Párt KB plénumának eredményeit. Kiemeli többek között azt a tényt, hogy a KB új első titkára JOZEF LENÄRT eivtárs beszédében választ ad arra a kérdésre, vajon vol­tak-e sajátosságok Szlovákia politikai fejlődésében az eI-> múlt két esztendőben és ha igen, melyek ezek. Lenért elv­társ kifejtette, hogy nem előzhetjük meg ugyan a rész­letesebb elemzést, de így Is meg lehet állapítani, hogy Szlovákiában is a jobboldali és az antiszocialista erők vég­ső céljai ugyanazok voltak, mint ezeknek az erőknek a köztársaság más részeiben követett céljai. Ettől függetlenül azonban a szlovákiai fejlődésnek kü­lön vonásai Is voltak, amelyeket nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. Elsősorban Szlovákia gazdasági fejlődésére kell gondolni, amely a fejlettebb cseh országrészekhez vi­szonyítva sokkal érezhetőbb változásokat okozott a szlo­vákiai szociáli.’^ helyzetben. Ezek a változások pozitívan hatottak a lakosság többségének tudatára. Ezen kívül igen . nagy azoknak a száma, akik aktívan, fegyverrel a kezük­ben harcoltak Csehszlovákia felszabadításáért. Szlovákiá­ban kevésbé voltak meg a feltételek a burzsoá Csehszlo­vák Köztársaság politikai és gazdasági viszonyainak idea­lizálására, mint azt a cseh országrészekben láthatjuk. A szlovák munkáscsztályt, amely a szocializmus folyamatában nőtt fel és szilárdult meg, a reformista hagyományok ke­vésbé jellemezték. A szociáldemokratizmusnak sem voltak olyan erős hagyományai, mint a cseh országrészekben. Szlovákiában a szociáldemokrata párt már 1944-ben egye­sült a kommunista párttal és a szociáldemokraták több­sége hú maradt azokhoz az elvekhez, amelyek alapján ez az egyesülés megtörtént. Az elmúlt évekre vonatkozólag Lenárt elvtárs megálla­pította, hogy míg az 1968-as évben a CSKP vezetőségé­nek jobboldali szárnya utat nyitott a szocialista ellenes erők előtt, az SZLKP vezetőségében az egész válságos idő­szak alatt, nem került sor ilyen helyzetre. 1968 augusztu­sáig a párt élén Szlovákiában a Bifak elvtárs által veze­tett csoport állt, amely a prágai jobboldali erők nyomása és az alulról érkező nyomás ellenére védte a marxizmus- leniniznuis elveit, harcolt az eszmék lejáratása ellen, va­lamint az elten, hogy a párton belül megsértsék azokat. Augusztus után Husák elvtárs került a párt élére és ve­zetésével a párt egészséges erői határozott harcot szer­veztek a jobboldali és szocialistaellenes erők ellen. E rea­lista politika következtében Szlovákiában ebben az idő­szakban nem érvényesült a jobboldali erők nyomása és nem következtek be olyan válság-helyzetek, mint amilye­nek a cseh otszágrészeket jellemezték. Ezért megállapít­ható, hogy Szlovákia ebben a helyzetben országos viszony­latban is a konszolidáció jelentős tényezője volt. Ezeket a tényeket és következményeket, ahogy azt Le­nárt elvtárs hangsúlyozta, nem szabad túlbecsülni, de nem , is szabad lebecsülni. Igen lényegesek a föderációra vonatkozó megállapítások is. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Lenárt elvtárs megál­lapította, hogy a fennálló nehézségek nem a föderáció in­tézményéből fakadnak, a prcáblémákat az új államjogi el­rendezés bevezetésekor elkövetett hibák okozták, de ezek kiküszöbölése megjavítja és megszilárdítja majd államszö­vetségünket. -S­Olvasóink figyelmébe! V. I. Lenin születésének közelgő 100 éves évfordulója al­kalmából az Cl Ifjúság e heti számától kezdődőleg értékes dijakkal jutalmazott versenyt indít. A 12. számunkig minden héten Lenin munkásságának, életének egy-egy állomását mu­tatjuk be, cikk vagy riport formájában. A versenyben részt­vevő olvasók feladata lesz eltalálni majd a város vagy hely­ség nevét. Erre a versenyre külön felhívjuk a középiskolák diákjainak, a kluboknak, vagy más ifjúsági kollektívák tag­jainak figyelmét. Az első díj 14 napos társasutazás a Szovjetunióba — a második díj Csajka II fényképezőgép és egyéb értékes tárgyak. A versenyben résztvenni kívánó olvasóinkat kérjük. Időben biztosítsák lapunkat. A megfejtéseket a hat kérdés leközlése után, tehát egy­szerre kérjük beküldeni! Az egyenként érkező megfejtése­ket nem vesszük figyelembe. Mi, az Oj Ifjúság szerkesztői úgy érezzük, néhány o- lyan gondolattal kell olvasóinkhoz fordulnunk, amelye­ket idáig inkább szerkesztőségi belügynek tekintet­tünk. Az elmúlt hetekben saját megfontolásunk alap­ján részletesen elemeztük az Üj Ifjúság 1968 és 1969- es évfolyamát. Megállapítottuk, hogy számos jó színvo­nalú, értékes és érdekes anyag mellett nem hiányzik termésünkből a selejt sem. Sajnos, lapunk sem men­tesült az 1968-as és 1969-es év első felének krízises tüneteitől. Ma számos dokumentum és állásfoglalás, a CSKP KB és SZLKP KB plenáris ülései anyagának is­merete mellett tiszta képet kapunk arról, hol követtünk el hibákat, leginkább tudatlanságból, vagy egyszerűen azért, mert képtelenek voltunk felismerni azt a ve­szélyt, amelyet a jobboldali és antiszocialista áramla­tok, a tájékoztatási eszközök vonalán szocialista tár­sadalmunk számára jelentettek. Ennek egyik eklatáns példája, hogy lapunk nem mérlegelve a valós helyze­tet, pártunk elutasító állásfoglalásával együtt közölte a „Kétezer szó” című kiáltványt is. Ez, a marxista újság­írással összeegyeztethetetlen lépés mély lelkiismereti önvizsgálatra késztet bennünket, melynek eredménye­képp arra a megállapításra jutottunk, hogy előbbi hi­báinkat csakis aktív munkával, pártunk politikájának angazsált támogatásával küszöbölhetjük ki. Ugyancsak napvilágot látott a kritikus időszakban néhány olyan cikk is, amely a kiéleződött dél-szlová­kiai nemzetiségi súrlódásokat inkább élezte, mint tom­pította volna. Igaz, hogy sok esetben a szerzők véde­kező álláspontból indultak ki, azonban itt sem vették figyelembe, hogy az együttélés csakis a kölcsönös to­lerancia elvein épülhet, úgy ahogy arra a CSKP inter­nacionalista hagyományai tanítanak minket. Az említett időszak vizsgálata alapján, nem lehetünk elégedettek ifjúsági mozgalmunk krízises helyzetében elfoglalt minden álláspontukka! sem. Csupán a legu­tóbbi néhány hónapban találtuk meg Igazi helyünket abban az egészséges áramlatban, amelynek eredménye egész Ifjúságunk eszmei és szervezeti egysége lesz. (Folytatása a 2. oldalon) ~ ■ä..' . ... - .r'4 í . • . fe tV'*.'» • ÜP . • . V

Next

/
Thumbnails
Contents