Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-10 / 6. szám
Hotel Panorama A világbajnokságnak köszönhető, hogy a Csorba-tí környéke új, impozáns épülettel gazdagodott; a Panoráma szállóval. Azonnal hozzá kell azt is tennünk, hogy ez az új épület a legszebbek közül való. Már az alapanyagok; a vasbeton és a la is olyan technikával ötvöződtek, amilyennel a legragyogóbb külföldi szuperszállók készülnek. A Panoráma egész architektúrája pedig nemcsak hazai, hanem külföldi viszonylatban is az egyedülállók közé tartozik, nyoma sincs rajta a sablonos, mindennapi megoldásoknak. Csupa új ötlet érvényesüli építésénél. A szálló tizennégy emelet magas. Szobáiban 26S ágy várja a vendégeket, a- kik egytől egyik külföldi sportolók és vezetők lesznek. A szobák úgy vannak elhelyezve, hogy belőlük jó kilátás nyíljék a Va£ecra, de a Tátra csúcsaira is. A szálló természetesen korszerű, közszükségleti, szórakoztató és egyéb részekből is áll. Szép megoldású étterme, kávéháza, bárja és klubhelyiségei, valamint játékterme van. Érdekli talán még olvasóinkat, és azokat különösen, akik maguk is megtekinthetik a Panorámát, hogy ki építette ezt a szép épületet? A Tátrai Szállodák Igazgatósága a poprádi építészeket bízta meg a feladattal. A 04-es számú tátrafü- redi üzemegység dolgozói láttak neki a munkának. Az acélkonstrukció szerelését vitakovlceiek végezték, a szálló tervét brünni mérnökök készítették.-0ESfyik glosszánkban szóvá tettük már, hogy még intenzivebben lehetett volna a közelgő világbajnoksággal foglalkozni. A köztudatba csak most jutott be igazán a nagy esemény létrejötte, pedig napok múlva kezdetét Is veszi a versenysorozat. Tavaly nyáron ízléses képeslapot kaptam egyik élvonalbeli labdarúgóbarátomtól. Együttesével Nyugatnémetországban járt, s Münchenből küldte szívélyes üdvözletét. A lapon olimpiai karikákat fedeztem fel és a rendező város címerét. A müncheni olimpiát 1972-ben rendezik. De a rekiámozást már tavaly, sót, tavalyelőtt elkezdték! Azt hiszem, a Tátrát még várja néhány nagy verseny, sőt világbajnokság is talán. Még bensőségesebb lehet m.jd a hangulat, és még nagyobb az anyagi haszon, ha a hírverést ügyesebben, rugalmasabban „csinálják" ”bA magyar nyelvben is meghonosodott a „hostess" kife-; jezés; pontosan érezzük, mit értünk alatta, -de ,ha szavakbal kellene foglalnunk Jelentését, nemi-! gén úsznánk meg a feladatot tőmondattal. Hostess alatt tiatal, csinos, rokonszenves és műveit lányokat értünk; szerepük egy-egy nagyszabású rendezvény alkalmával szinte néi-j kUlözhetetlen. Nemcsak tolmácsok ésj tájékoztatással szolgálók, hanem mosolyaikkal, finom modorukkal emlé- keztesebbé teszik a résztvevők számára az eseményt. A hostess tehát olyan házigazda, aki főlkédésre vállalja ezt a munkát. A tátrai világbajnokságon nyolcvan fiatal lány, nyolcvan fiatal hostess működik közre. Tíz tartalékként s árja bevetését. A nyolcvan közül kettőt kerestünk föl jegyzetfüzettel és fényképezőgép pel. Mindketten kassaiak, mindketten a FIS-szállő tájékoztatási központjában nyernek elhelyezést. Az egyik, Nyulászi Mária, a Sta- voprojekt nevű vállalat technikusa. A másik, Aya FrankoviSová, elsős e gyetemista. Orvos szeretne lenni. — Honnan tudták meg, hogy a tátrai világbajnokságra hostesseket keresnek? Marika; Valamelyik napilapból, azt hiszem a Pravdából szereztem róla tavaly tudomást. Jelentkeztem, majd értesítettek, hogy próbaképpen a tavalyi hagy eseménynek, 8 Tátrai serleg-nek leszek az egyik közreműködője rendezési vonalon. A francia csapatot bízták a gondjaimra. Aya; Én nem tudtam résztvenni Tátrai serleg eseményein, mert az érettségire összpontosítottam minden erőmet, de így sem feledkeztek meg rólam. — Hányán jelentkeztek, és hányán] jutottak be^ a „szűkebb keretbe?"] Nehéz volt a felvételi? Marika: Hatszáz jelentkező közül vá' lasztották ki ezt a nyolcvanat, U- letve kilencsenet. Azokat részesf tették előnyben a felvételin, akik lehetőleg több nyelvet aránylag jöl beszélnek. Én az angolon és a francián kívül szlovákul, és természetesen magyarul is beszélek. Aya: Nekem még középiskolában mondták, hogy van érzékem a francia nyelvhez. Magánórákat is vettem, s a felvételin aránylag jöl szerepeltem. — A Tátrai Serleg óta hányszor jöttek össze összpontosításra? Marika: Kétszer. Egyszer a Tátrában, egyszer Sviten. A sisportröl és a világbajnokságról esett szó, valamint a ruhát próbáltuk. ES A I A Aya: Én azóta szorgalmasan figyelem a tévé közvetítéseit, legutóbb még 8 alversenyzők neveit is feljegyeztem, hogy minél tájékozottabb legyek. Szeretem ezt a sportot, szívesen űzöm magam is. — És most jön a legizgalmasabb kérdés: milyen lesz a ruha, mennyibe kerül és ki készítette? Marika: Öltözékünk piros-fehér-kék színekből, tehát nemzeti színekből lett összeállítva. Ruhatárunk több részből áll, coctail és sportos öltözéket is kapunk. Leggyakrabban a piros lastex-sinadrágot, a kék kabátot viseljük majd. A kék kabát fehér szörméael díszített, s fehér a sapka is és a hócipő. Világbajnoki ruhatárunk 5500 koronába kerül, ebből az összegből ml fizetünk 1600-at, és a világbajnokság után megkapjuk örökbe valamennyi darabot. A szép munka a pűchovl Makyta üzemének „műve“. Aya: Csak egyszer próbáltunk, és én nagyon Izgatott voltam, vajon 11- llk-e majd rám a ruha, de nem csalódtam, mert remekül szabott a nadrág és a kabát is. — Az újabb kérdés is anyagi természetű: mit tizet a rendezőség hostesseinek, illetve mit szól az üzem és az egyetem a több mint kéthetes hiányzáshoz? Marika: Fizetség nem jár a munkánkért. viszont ottlétünk alatt ingyenes ellátásban részesülünk, és ingyen tekinthetjük meg a rendezvényeket. Azt hiszem, megéri. Vállalatom igazgatója nagyvonalúnak bizonyult, és rendkívüli, fizetett szabadságot szavazott meg részemre, amit ezúttal is köszönök. Aya: Mindkét vizsgámat még januárban megcsináltam, a február tehát gondtalan lesz és szabad. Alig várom, hogy utazhassak és lássam a Tátrát. Az interjú hivatalos része ezzel véget is ért volna. Az olvasó várja még a „Jár-e valakivel?“ és hasonló jellegű kérdéseket, ám ezeket, miután Aya elpirult, tapintatosan mellőztem. Befejezésül, éppen e két lány példájának kapcsán azonban szívesen szólnék valamiről: tanuljunk minél többen. Idegen nyelveket. Lám, ez a lány milyen ügyes volt, és milyen érdekes rendezvényen nyílik Így alkalmuk résztvenni! Mindketten leveleznek, évek óta, franciákkal, hollandokkal, s most módjukban áll kipróbálni, mit tudnak Villon vagy Shakespeare nyelvén. Kövessük minél többen példájukat, nekik pedig kívánjunk jó munkát, jó szórakozást a Tátrában! (bt) AIAIRAIVB EGY KICGITAMlElinG! Petőfi méq azt írta a „zordon Kárpátokrór, hogy „tán csodálta, ámde nem szereti Okét“, 6s ehhez a síkságon élO embernek van Is némi foga. Pordítoa ts érvényes lehei a tétel: a hegyek kOzOtt és a hegyek alatt éle ember vafml kevés szépséget fedez fel, ka kiruccan —az Alföld rónáin. A csehszlovákiai magyarok nagy része azonban nem tarifa zordonnak a kO és szikla rengeteget a Tátrát, szereti és vágyik rá. Emlékszem, az elsO si- tárán milyen Izgalommal néztük, mikor rafzolódnak már ki a távolban a Tátra csúcsai, s kl-ki azzal mutatta fártasságát és táfékozottságát a fOldrafz- ban, hogy megpróbálta eltalálni, melyik lehet a lomnlct csúcs. Pedig akkor szinte mindegyikünk először fárt Szlovákia e- me részén. A Tátra most Ismét az érdeklődés kOzéppontfában áll: ezúttal a sportvilág tekint várakozóan felé. Mi, csehszlovákiai magyarok. fÓlesOen vesszük tudomásul, hogy némi — szerény — képviseletünk nekünk ts volt és lesz a vllágbafnokság küzdelmei során. Számos magyar, nemzetiségű munkás és szakember dolgozott ugyanis az épülO szállodák, utak, versenypályák munkálatainál. Egyik cíkkürtkben magyar nemzetiségű hostess! mutatunk be, és anélkül, hogy túlzásba bocsátkoznék — leszögezhetem azt Is, egész bizonyosan, még többen működnek mafd közre Itt, ott, vagy amott, mint akikről tudomásunk van. A Tátra tehát egy icl-plctt a miénk is, a vllágbafnokság egy kicsikét a miénk ts. Nincs ebben a megállapításban semmi elfogultság. Józanság van benne, s annak a tudomásul vétele, hogy munkánknak egy bizonyos értékét és sikerét mérhettük és mérhetfük le e nagy rendezvény kapcsán. Szívből kívántuk, hogy mind a külföldi, mind a belföldi vendé gek fOl érezzék magukat, hogy a béke és barátság legyében bonyolódfanak az események, hogy mindenki föl érezze magát KOzép-EurOpa eme csodálatos helyén. f-t-J Az üzlet is felkészült A tátrai világbajnokság szervezőinek egyik alapvető feladata a zökkenőmentes kereskedelem biztosítása. Mennyire készült fel a kereskedelem erről tárgyalt a közelmúltban az SzNT kereskedelmi bizottsága. Megállapították, hogy az üzlet lelkiismeretesen felkészült a várható nagy forgalomra. Tizenhét üzletet átépítettek és korszerűsítettek. Mindegy 37 üz- letheljriség belső berendezését pedig felújították Az üzletek alaklamazottjainak állományát a bajnokság idejére 30 százalékkal növelik és 250 alkalmazott nyelvtanfolyamon vett részt. A világbajnokság látogatói 330 féle emléktárgyban válogathatnak. A kereskedelem Is hozzájárul tehát, hogy a tátrai világbajnokság látogatói jöl éressék matátrai világbajnokság látogatói jM áraasék magukat hazánkban, (r.)' \ MARIKA AYA Kolár Péter felvételei A vilAgbajnoksAg PONTOS PROGRAMJA: L970. február 14 szombat 12,(K* Ünnepélyes megnyitó 13.00 Síugrás Február 15 — vasárnap 9.30 30 km-es sífutás. (férffaícT 13.00 Az összetett versenybe tartozó ugrások Február 16 — hétfő. 9.00 5 km-es sífutás (nSk)' 10.00 A férfiak 15 km-es sífutása TOssz. versenybe) Február 17 — kedd. 9.00 15 km-es sífutás (férflaJc) Február 18 — szerda 9.00 10 km-es sífutás <nók$ Február 19 — csütörtök 9.00 4X10 km-es staféta (férfiak)' Február 20 — péntek 9.00 3X5 km*es staféta (nók) Február 21 — szombat ( 13.00 Síugrás (nagysánc) Február 22 — vasárnap 8.30 50 km-es sífutás (férfiak)' 13.00 ünnepélyes befejezés
