Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-10 / 6. szám

Osakában az utolsö előkészületek foly­nak a világkiállítás megnyitására. Ismer­kedjünk meg a várossal. toklAtöl alig másfél Arás repülőútra, a Yodo toIyA deltájában, az Osaka-übbI partján épült, s emelkedik mind maga­sabbra Japán második legnagyobb váro­sa: Osaka. A ..HIKAM" es A .KÖZÖNSÉGES" EX­PRESSZ Négyféle vasúton is megközelithetjUk. Leggyorsabb az 1964-es olimpia eszten­dejében üzembe helyezett TokaldA-vonal amelynek szerelvénye a ..Hlkari" (Fény­sugár") nevet kapta. Az ezüst színű sze­relvények helyenként 215-280 kilométeres ArtnkéntI sebességgel száguldanak a rlzs- főldek fülé emelt vasbetonoszlopokon. s három Ara alatt teszik meg az 515 kilo­méteres utat. A ..küzSnséges" expressz hat és fél Arán és 550 kilométeren át repíti utasait a lég­kondicionált kocsikban Nagoyán és Kyo- tAn át Osakálg. Háromszor tettem meg a Toklő és Osa ka kbzbtti utat s egyszer sem késtünk még egyetlen percet sem. A YODO deltájában Kyoto után rlzsíttldek következnek majd a vonat valősággal belerohan Osa ka a három és félmllIiAs Ipari és keres kedelml központ kellős közepébe. Nyári i döszakban a hűtött levegőjű, légkondiclo nált vagonokbAI kilépve, szinte elviselhe tétlennek tűnik a párás forrAság. A Yod deltájában épült és csatornákkal kérész tUI-kasuI szelt város bem éppen a leg kellemesebb éghajlattal lepi meg az Ide gént. A magasba törő épületek, a felhő karcolAknak tűnő irodaházakat még óriá< reklámtomyokkal magasltő alkotások az a benyomást keltik, mintha nem is Ja A főútvonal alatt metr dübörög, a forgalom Arlásl és a pályaud varra percenként érkező szerelvények o lyan zajt keltenek, akárcsak New Yorl a Manhattan szivében. Talán éppen ez az. amiért a japáno nem szeretik Osákát. s ez az a város a nielyet inkább csak a hivatalos kikuide tésü vagy rokoni látogatásra utaző em berek keresuek fel. Pedig Osakában rer dez k meg rendszeresen Japán - mond k?átma»aT legnagyobb Ipát kiállítását, amin bőven akad látnivalA Az első benyomásra Osaka valóban túl ságosan nyugati. Inkább amerikai, min japán. Igaz. ToklA több városnegyede i magán viseli már hz amerikai külsőt é "isii; Tokiónál a japánok ez bocsátják. Osaka központjában azonban japán nyelvű feliratokon kívül látszAIag a « ''alaml, ami a nagy múltú or haflyományalra emlékez tetne. Pedig Osakában Is van mit kinél "luk az Idegenforgalmi Irodáknak ..OSAKA ADJA A PÉNZT" Osaka egykor a japán uralkodAk szék­helye volt. Nara és Kyoto előtt több csá szár ebben a városban lakott. Osaka ala­pítása és fejlesztése a 4. században vette kezdetét, s- egy Időben még a mai To­klA (az egykori Edo) előtt Innen irányí­tották az országot. Ma Is OsakábAI származik, részben Itt és a közeli Kobe kikötőjében rakják ha­jéra a Japán export mintegy 45 százalé­kát. A behozatal 25 százaléka érkezik Osakába. « Osaka látnivalói közé tartozik elsősor­ban a város belsejében emelkedő vár. a- melyet 1585-ban Toyotoml Hideyoshi so- gunátus alapított, halála után azonban a város politikai és irányitő szerepét Edo vette át. Gazdasági hatalma azonban nem csökkent, hanem állandóan növekedett, s ma nemcsak a legnagyobb bankok és trösztök székhelye, hanem — stílusosan — a japán bankjegyeket is Osakában nyomják. Ezért a japán ember tréfásan azt mond.ja. hogy ..Osaka ad.ja a pénzt. Kyoto s Nara a kultúrát és a hagyomá­nyokat. Tokió pedig e kettőből formálja a holnapi Japánt". A várat 1951-ben res­taurálták. majd megnyitották a nagykö­zönség részére. A Dotombori úton emelkedő Bunrakuza színház a japán bunraku bábszínház félt­ve ápolt otthona. A bunraku a régi Osaka hagyományos színházi előadásformája, a- mel.yben a színészek bábukkal lépnek a közönség elé és a samisen zenéiére ját­szanak. ,4 Dotombori és a Sennichimae a város középpontjának híres üzleti negyedei, a- melyben a legtöbb színház, mozi és híres étterem találhatók. Osaka negyvenöt mé­ter széles főutcája a Midosujl amely az északi üzleti városrészt kapcsolja össze a déli szArakoztatA negyeddel Mindkét ol­dalán naov áruházak és ..mammut kaba­rék", valamint éjszakai lokálok sorakoz­nak. A Midosujl alatt épült a földalatti, amely az osakai vasútállomást a város dé­li részével köti össze. .74PAN VEi-ENCÉJE? Nakanoshima egy kicsiny sziget a Yodo folyó és a város közigazgatási központja között. A Yodo két ága. a Dojima és a Tosabori úgy öleli körül a kis szigeteket mintha Velencét akarná utánozni. Sokan Osakát valóban ..Japán Velencéjének“ ne­vezik. azonban ez a hízelgő jelző egyálta­lán nem Illik rá. A magas kőfalakkal öve­zett Yodo hullámain csak tehcruszályokat látunk és néhány füstös vontatóhajAt. Aki egyszer látta az igazi és egyetlen, gon dolás Velencét, ugyan hogyan kölcsönöz­hetné ezt a jelzőt a rohanA, zajos és zsúfolt Osakának? A kis szigeteken épült fel a városháza, az osakai prefektúra kön,yvtára, a japán bankok osakai szék­hazai és sok más közintézmény. A Shitennoji templom Japán egyik leg­régibb buddhista szentélye, amely az or­szág nemzeti történelmének relikviája. A második világháborúban elpusztult öteme­letes pagodát az elmúlt esztendőkben vas­betonból építették újjá azonban szigo­rúan ragaszkodtak a régi formájához. A legnépszerűbb régi sinto központ a Sumivoshi templom, amely ,,a tenger Is­tenének őrzőit“ testesíti meg. Építőanya­gának és díszítésének nagy részét a ten­gerészektől és a hajötula.jdonosoktöl kap­ta ajándékba. Az 1949-ben épült Tom- mangu templomnál tartják meg minden esztendő július 25-én a világhírű Tenjin fesztivált, amely egyike a három ilyen legnagyobb rendezvénynek Japánban. A fesztivál szertartásai a látványos felvonu­lás után a tengerparton hajók lamplonos parádéjával fejeződnek be. ..KELET CHIKÄGÖJA“ Külsőre, ha az idegen csak néhány Arát tölt a városban. Osaka valóban kigúnyolja a japán szertartásosságot, azonban látni­Osaka központja egy nyári hétköznap délelőtt. A nők napernyővel védekeznek a forrő napsütés ellen, a férfiak „egyenruha-viselete“ a rövldujjú fehér ing. A hát­térben egy éjjel-nappal játszó mozi bejárata. valói és a tokióit is felülmúló tempója mégis lenyűgözi, magával ragadja a látó yatót. Igaz. Osakának többféle arca van. „Kelet Chikágójának“ is nevezik, — már­mint a bűnesetek magas számát illetően.. Esténként gyakran sétáltam a központi negyed fedett bazárnegyedében, ahol egy­mást követik az apró látványosságok. — a céllövöldétől a kis halak paplrhálóval va­ló versenyszerű halászatáig. Ha nincsenek a közelben a rendőrök, bizony nem egy esetben keveredhettem volna valamilyen galibába. Az ezernyi éjszakai mulató, a pincékben létesített kéteshírű klubok és sörivók, a prostitúció szálláshelyei. A fel­hajtó legények, akik néhány yenért klnál- gatják a kalandot, a bámészkodó euró­paiak karját megragadva húzzák be az ..áldozatot" a függönyajtós lebujokban várakozó pillasigókhoz... Az újságok szinte naponta adnak hírt a lebujokban lejátszAdott verekedésekről, bűnesetekről. EGY RÖFÖS ÜZLETBEN Hogyan él az átlag osakai, a japán kis­ember ebben az óriási kiterjedésű vá­rosban? Egy alkalormnal betértünk egy kiskereskedő. Rluzsiro úr rőfös-UzIetébe. Helyet foglaltunk a gyékénypadlóra helye­zett Ulőpárnákon. Bár a mai japán szoká­sok szerint európait és amerikait a leg­ritkább esetben hívnak meg lakásukba, s az idegenekkel való találkozásaik a szál­lodákban vagy teaházakban zajlanak le, a kis textilkereskedő vevőt látott ben­nünk. Bedig, az igazat megvallva, egyál­talán nem szándékoztunk vásárolni noha Rluzsiró úr legalább száz féle kimonó a- nyagot. mesés selymet sorakoztatott fel előttünk. Mi a lakásra voltunk kiváncsiak, a tipikus .japán házra, s megragadtuk a kínálkozó alkalmat. Ügy alkudoztunk, a- kárcsak a japán asszonyok, s ehhez zöld teát Is kaptunk — természetesen cukor és citrom nélkül, mert Japánban így szo­kás. Ezután legnagyobb meglepetésünkre, a nyolc-tízezer yenes ünnepi női klmonóra valót már téláron Is nekünk adta volna... Mi azonban alkudozás közben a bútor- talan lakást vételeztük szemre. Az ágyr nemű a sarokba épített szekrényben ka­pott helyet, s mindössze két fotel és egy asztal, valamint televíziós állvány volt a szobában. Törökülésben ültünk a tatami­nak nevezett gyékénypadlón, felesége pe­dig mindannyiszor letérdelt, amikor fe­lénk közeledve forró vizet öntött teáscsé­széinkbe. Fárasztó volt számunkra ez az ülés, annál inkább meglepődtünk, amikor Riozsiro úr váratlanul kijelentette, hogy neki is kényelmesebb fotelbe ülni. de ha egyszer európai ülőalkalmatosságot hoz­na a lakásába. végnéikUIi gondba kever­né magát. Mert végül Is nemcsak a la­kását. szobáit, hanem életmódját is meg kellene változtatnia. BútornélkUli lakásának egyik szobájá­ban emelkedett a kis oltárszekrény, a réz­ből öntött Buddha-szoborral. Az osakaiak többsége buddhista. És ép­pen ez az, amivel védekeznek, ha egy to­kiói szemükre veti. hogy nem tisztelik a hagyományokat. Valahányszor ez szóba ke­rül, arra hivatkoznak, hogy Yomel csá­szár fia. Shotoku Talshi a 6. században Osakában határozta el; egész Japánt át- térlti a buddhizmusra: És arra is emlé­keztetnek hogy Osakában a 4. században lakott a jóságos Nintoku császár, aki há rom egymást követő esztendőben elenged­te a nép adóját, addig a napig, amikor a város fölé emelkedő palotájából megálla­pította. hogy Osaka minden kéménye is­mét füstöl, tehát vége az éhínségnek... Osaka kéményei az elmúlt esztendők­ben is üzemben voltak, a város acél-, textil-, vegyi és elektronikus Ipara tel­jes gőzzel dolgozott. S. T. Godzsák Mihály palackpostAval A TAU CETI FELÉ Godzsák Mihályné Radi András Péter Imre Az első legparányibb háború óta szaporodnak a holtakat slratök: szeretők, apák, anyák, feleségek, testvérek. Szemükből este csilla­gok peregnek, s az ég kékjén öm- lenek szét — akár esőben a jár­dán — a forró könnycslllag-bubo- rékok. A huszadik század utolsö har­madában, 1970-ben ünnepli az em­beriség, hogy történelmének leg­borzasztóbb eseménye, a második yllágháború egy negyedévszázaddal ezelőtt végétért. És mégis, mit kérdezhet az em­ber huszonöt évvel az öldöklés u- tán? ,,K1 segít meg? Kinek higy- gyek? Hol vagy Isten? Istenek? A fémszivüek? Az emberek? Fütyö- részgetnek, jó buzgalommal öntöz- getik a puska-ültetvényeket“. Miért vannak a versekben koz­mikus-méretű, örökkévalóságot és változhatatlanságot kifejező hason­latok még most is, ha a háború­ról esik szó? Miért olvassuk a várható „tűzözönröl". hogy ..Tej­útként lángol mögötte a nyom?“ A költészet a megérzések és visszatükröződések művészete. A fizika a tényéké, a megtervezhető és kiszámítható jelené és jövöé. Kérdezzük meg a fizikust min­den létünkkel összefüggő jelenség­ről. Hol vagyunk, az univerzum milyen pontján? Kik és mik va­gyunk? Mit várhatunk? Mit kell tennünk? Al univerzumban tlzmllliárd fényévet tekintünk át távcsöveink­kel. de nem látjuk határát. Csilla­gok milllárdjai. Tejút-rendszerek milliói között parányi sziget a Föld. Az univerzum túlnyomó része élet­telen. Ml egyetlen életet ismerünk, a dezoxiribonukleinsat és ribonuk­leinsav által Irányított, fehérjékből felépült élő anyagot. A Földet az utolsó egymllllárd évben zöld nö­vények, mozgó állatok lepték el. A legutolsó néhány ezer évben azon­ban egy ezen túlmenő minőségi változás következett be. Az értei met szerzett emberek társadalom­má alakultak civilizációt, kultúrát építettek ki. A tudomány és a tech­nika megváltoztatta a bolygó arcu­latát: felszínét utak, vasutak, tele- fonkábt.ek. villanyvezetékek, mik- roláncú rádióhullámok hálózták be A természet törvényei ugyana­zok a világ minden táján. Az élet szükségszerűen kivirágzik minden­ütt, ahol a külső fizikai feltételek biztosítva vannak. Mégis, csupán nagyon kevés csillagon terem meg a föltétel ahhoz, hogy gyökeret verhessen és virágba borulhasson rajta az élet, a természetnek e törékeny tüneménye. Az egyik Ilyen csillag talán a Tau Ceti lehetne. Szemmel csak halványan látható a déli égbolton. Mintegy 10,8 fényévre van tőlünk. Élnek-e ott emberek? Létezik-e fejlett technika háborúk nélkül? Vajon a dvUlzált világ mindenütt kiirtotta magát atombombáival? El­kerülhetetlen az öngyilkos végzet? Mai technikánk, eszményi felté­telek mellett, lehetővé tenné, hogy rádiökapcsolatot létesítsünk a Tau Ceti népével. Tegyük egy képzeletbeli palack­postába ezt a ki9> írást, és küld- .iUk el a Tau Ceti-re. Mondjuk el, mit láttunk az időszámítás utáni második évezred alkonyán a Föld nevű planétán!-0­Európa keleti részén, egy Cseh Szlovákia nevű államban felkeres­tünk négy Idős embert. A legutób­bi világháborút mindnyájan átvé­szelték. sőt. akadt olyan, aki az elsőnek Is szenvedő, szomorú hőse volt. A négy Idős ember Bodrog­közben él. és magyar. Godzsák Mi­hály és élettársa perbenyikl, RadI András kisgéresi. Péter Imre kl- rályhelmecl. Valamennyi nyilatkozót figyelem­mel hallgattuk, sohasem szabtunk gátat gondolatainknak, spontán rak­tároztuk a tudatukból szivárgó vagy zúduló információkat. Három központi gondolat Izgatott légin kébb: 1. MILYEN KÉPI ANYAGOT RAKTÁROZOTT EL A HABORO- BÖL TUDATUK? 2. AtszakItjak-e az élmé­nyek NÉHANAPJÁN AZ IDÖ GÄ- TAIT, AZAZ: NEM FELEJTETTEK? 3. LESZ-E MÉG HABOROT, GODZSAK MIHÁLY betegágyban fogad. Eleinte összefüggéstelenül beszél, súlyos beteg lehet. Felesé­ge toldozza-foldozza mondatait. Ve róna, Románia, szovjet katonák... Jöttek, teherautón, sáros volt a puskájuk is. Itt szálltak meg ti­zenhatan a szomszéd szobában, Itt volt a távírójuk, innen kapták i legfrissebb híreket a frontról. Éj­szaka zörgettek, nem mertünk aj­tót nyitni, aztán egy szovjet tiszt volt, kérdezte miért nem nyitot­tunk ajtót, a feleségem mondta, hogy azért, mert betegesek va­gyunk, félünk. Aztán teherautóra ültek és mentek, csak szalmán a- kartak aludni, pedig volt ágy is. Mostam rájuk, meg enni adtam ne­kik, a telefon meg a távíró mindig működött. Godzsák Mihály sokszor elpityer- gl magát, s mindketten emlékez­nek még ma Is. Lesz-e még háború? GODZSAK- NÉ: KI tudja aztat, fiam. Gyerme­kem. aztat honnan tudjuk? Isten őrizz! GODZSÁK: Nagy kérdés, ho­vá fejlődnek a dolgok. RADI ANÖrAS az udvarban tesz- vesz, januári tavaszt él meg a vi­dék, hó nnég foltokban sincs se­hol. bokáig ér a sár, s hogy ne di­deregjünk, kisüt a nap vagy egy negyedórára. Tyúkok kárálnak, e- resz zenél, András bácsi kl-klruk- kol egy emléktöredékkel. de mint­ha nem akarna rangsorolni. Jók voltak mlhozzánk az oroszok Is meg a németek is. Mindenki jó volt. Laktak itt nálunk, juttattam egy kis búrt is nekik, itt csend volt, csendes háború. Hárman vol­tunk fiútestvérek, kettő meghalt még az elsőben. A katona éhes. jólesik neki a kenyér meg a bor. Minket senki se bántott. Lesz-e még háború? Mi azt nem tudjuk megmondani, de a háború nem jó, mert özvegyeket meg ár­vákat csinál. PÉTER IMRE. aki Svoboda sere­gében szolgált, aki Buzuluktól Pré gálg menetelt, s aki a fővárosban érte meg az öldöklés végét, plasz­tikusan, árnyaltan, finoman. s mert részletesen — borzadályt kelt­ve beszél; Lengyelországban, nem tudom pontosan, milyen városka u- tán, s azt sem tudom, milyen fo­lyón keltünk át a leszakadt hídon. A hidat bomba érte, a vízbe lógó pillér felfogta a vízen sodródó hul­lákat. Lehettek vagy kétezren, o- roszok. németek, málltak a folyó­ban, s mert fölrobbant egy olajve­zeték le, olajos volt a víz, meg­gyulladt a becsapódó gránátoktól. A hullák oszlottak, mállottak. ég­tek. soha borzalmasabb és undorí­tóbb látványt nem láttam. A Dargőn átkelve lombtalan, ko- ronátlan erdőt pillantottam meg hazafelé jövet, Prágában átlyu­kasztott a.itajd, véres szobákban laktunk a háború utolsó napjaiban, német foglyokat tereltek valahová a villamos sínek melletti az egyik kiugrott, ráhajtotta fejét a sínek­re, s már nem is élt Megtébolyodlk az ember, ha vlsz- szagondol. és kénytelen visszagon­dolni. Lesz-e még folytatása? Nem sza­bad lennie, mert a nép sehol sem akar háborút. Mindig valaki más a bűnös. A krónikás, aki — hála a sors­nak — szegényebb ezekkel az él­ményekkel. s aki azt Írhatja az á- gyús/óról: Agyúszó? Igen, hallot­tam. amint lányok után lödöz a szivem, palackposlába zárja ezt a kis földi helyzetjelentést, és elkül­di a Tau Ceti csillag felé. A krónikás nag.yon jól tudja, hogy a Tau Ceti nem (ddhatja meg létproblémánkat, azok a Föld la­kóira várnak. Tudja továbbá azt Is. hogy van­nak események, amelyekre emlé­kezi Is fájdalmas, éppen azért, mert nem kecsegtető a jövő. hi­szen huszonöt évvel a legszömytibb pokol óta pusIcaUltetvényeken é- lUnk. A fizikus is ember, de a fizikus ridegebben fogalmaz; létezik-e fej­lett technika háborúk nélkül? EI- kérülhetetlen az öngyilkos végzet? Vajon a Tau Ceti népe már kiir­totta magát atombombáival? Batta György Kolár Péter felvételét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents