Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-27 / 4. szám
jg^- •■ _;______, ^.. , „,,il Szerelem „k madár élszállot. Éneke nem hallatszik többé. De visszarOpűl még bizonyosan! E- gyetlenegyszer még bizonyosan vlsz- szarOpült (Rákos Sándort Harc a madárral) Beat'imádók egyesülete Kiss-and-Tell-Croupies-nek nevezik az amerikai beat-imá- dó lányok egyesületét. Csak az lehet tagja, akinek sikerült megszereznie valamelyik híres beat zenész „személyes“ meghívását. Amint a mellékelt kép mutatja a tagsági „jogosultság“ elérése nem volt könnyű dolog, (r.) — Azt mondod szeretsz? — Szeretlek. — Nem hiszek én már neked. — Nem is azért mondtam. Hallgatva ballagtak tovább. A város zaja elveszett abban a hatalmas zajban, amit a ki nem mondott szavak csaptak az agy fogaskerekeibe akadva. Ballagtak egymás mellett és közben újra szaladni, futni, rohanni lett volna kedvük... De csak ballagtak, a hangjuk ha szóltak elfogödott volt, kicsit gyámoltalan is. Nem néztek egymásra, mégis csak egymást látták... — Azt mondod szeretsz? — kérdezte a lány. — Szeretlek. — Nem hiszek én már neked — mondta a lány és most a fiúra nézett. — Nem is azért mondtam — mondta a fiú és állta a lány tekintetét. Ojra elindultak. Közben hullni kezdett a hó és mindketten arra a téli estére gondoltak, amikor először találkoztak... Aztán a fiú hirtelen dühös lett. Mondani ugyan nem mondta, de a lány megérezte... A FIÚ ARRA GONDOLT: 0, 6 tette tönkre a hitemet. Vásárt akart; két deka ennyit, két deka ennyiért. Nem, azt hiszem, sohasem szeretett... A LÄNY ARRA GONDOLT: 0, ő tette tönkre a hitemet. Gyáva volt, gyáva. Nem vállalt, csak akart... Nem, azt hiszem sohasem szeretett... — Azt mondod szeretsz? — Szeretlek. — Nem hiszek én már neked. — Nem is azért mondtam. Egyszerre kezdtek el nevetni... Aztán a járókelők csodálkozva látták, hogy összefonódva fellibbennek és a sűrű hóesés eltakarja őket a szemük elől. Pop-art I az autóiparban | Nagy meglepetést keltett, amücor Los pl Angeles-i autószalonban egy kézműves pop-mintás karosszériájú autóval jelent «»eg egy vidám társaságban. A rendőr- - | ségnek nem volt érzéke a pop-művé- ^ szét iránt, és a közlekedés biztonságá- ra hivatkozva, az újfajta autót kitiltot- i' ta a nyilvános közlekedésből, (r.) ' bE") FELEKI LÄSZLÖJ A beteg áldozatot akar hozni gyógyulásáért, ezért nem btzik a kellemes fzű gyógyszerben. A jóízű gyógyszereket külön keserítő eljárásnak kellene alávetni, hogy felkeltsék a beteg bizalmát.-0Csak a szellemi túltápláltságtól nem szabad félni.-0Századunk hírhedt tömeggyilkosait nem orvosok érzéstelenítették.-0Ha az ember vigyáz magára, átlagéletkort érhet meg.-0Egészséges ember számára á betegség sértés.-0A túlélt veszély legyen minél nagyobb.-0Idegesség ellen könnyű védekezni, ha az ember meg tudja őrizni a nyugalmát.-0Az orvos csak a legritkább esetben tudja meggyógyítani saját magát. Hiányzik az önbizalma. Az pedig baj, ha a beteg nem bízik az orvosban. ^ jövő sztárja: Pominique Delpierre Nagyon szép és nagyon tehetséges. Nevének IcezdőbetiU Danielle Dandeax-ével Vs Doris Day-ével egyeznek, és minden jel arra mutat, hogy Doniiniqoe is az övékéhez hasonió karriert fog befutni. Ezt persze nem az eg3rfoima kezdőbetűk döntik el, de a fiatal francia színésznő valóban a legjobb úton halad a siker felé. Alakításának híre máris túllépte Franciaország határait; Ame- rikáből kapott ajánlatokat, sőt mi több, az amerikaiak a jövő nagy reménységének . tartják. „Dominique Delpierre, Amerika „francia stílusú- nagy művésze- — mondják. £s hogy ne csak a szavaknál maradjanak, rábízták — konkréten Joseph Strick rábízta — Henry Miller híres regényének, n Ráktéritő filmváltozatának egyik fontos szerep.'t. Joseph Strick: „Dominique rejtélyes arca a legszélsőségesebb ártatlanság és á legmélyebb perverzitás keverékének benyomását kelti. Rendkívüli teremtés.* És Dominique Delpierre mit mond saját magáröl? „Az embernek nem mindig sikerül azon a pályán érvényesülnie, amelyet kiválasztott magának. Engem már gyerekkoromtól minden vonzott, ami látványos, de a szüleimnek ez nem tetszett, más szándékuk volt velem. Kívánságukra nyelveket tanultam. Először Cambridgebe, majd Spanyolországba küldtek... 11 hónapig szorgalmas hallgatója yoltam az egyetemnek. Nem mondhatom, hogy kárbaveszett idő volt, amellett, hogy megtanultam angolul, megtanultam megérteni Shakespeare-t, s a diák műkedvelő szl- niegyüttes tagjaként, sorra játszottam a régi Erzsébet-kori klasz- szikus darabok hősnőit. Jó iskola, mondhatnám felejthetetlen próbatétel volt ez számomra. „Felfedezésemet- a véletlennek köszönhetőn, pontosabban egy szerencsés találkozásnak Nicolas Bataille-al; az ő közbenjárására együtt játszhattam Brigitte Fontaine-el és Monique Tarbes- val. Ugyancsak az ő ajánlatára égy évig jártam a Dramatiktai és Művészi Központ előadásaira. Ezután gyors egymásutánban több filmben játszottam, többnyire vamp szerepeket, vagy ha úgy tetszik, a „végzet asszonyát-, amolyan Ursula Andress szerepkörében, Mert a producereknek sajnos, nincs senunl fantáziájuk, egyszer s mindenkorra beskafulyázzák az embert, úgyhogy tulajdonképpen csak eszközzé válik Egy színésznő persze nem kerülheti el, hogy művészetét a szépsége és teste szerint Ítéljék meg. Nekem ezt illetően tiszta a lelkiismeretem, habár Jósé Bénazéraffal forgattam a „Pokol a tengerparton“-t. A ,,Ráktéritő* óriási lehetőségeket nyújt számomra. Mint ismeretes, a Ráktéritő Henry Miller amerikai író önéletrajzi regénye s a forgatások az ő jelenlétében folynak. Én alakítom a fűmben „Vlte Chérl*-t, az utcalányt, akire Henry Miller a „Jungle* éjjeli mulatóban bukkant, s aki együttlétük alatt jóformán nem mondott mást, mint: vite. chér! (gyorsan, kedvesem). Partnereim Bip Tom — Henry Miller, szerepében — a Broadway híres fiatal művésze és Ellen McRae, aki Monát. Henry Miller feleségét játssza. Úgy érzem, hogy a Eáklérltővel elérkeztem pályám fordulópontjához és hogy igazi pályafutásom csak ezután kezdődik. Hogy kik a példaképeim? Simone Signorét és Katherine Hepburn. Szeretnék az ő szerepkörükben játszani, és olyan sikert elérni, mint ők. ' ■
