Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-30 / 26. szám

10 új ifjúság A. N. Bozsko biológus többi bolygóra való eljutást célozzák. A múlt év végén fejeződött be a Szov­jetunióban egy páratlan kísérlet, a- mely azt vizsgálta, hogyan reagál az ember szervezete egy hónapokig vagy évekig tartó űrutazásra, milyen le­hetőségek vannak az űrhajósok hosz- szabb időre szóló oxigén-, víz- és élelmiszerellátása terén. Három bátor szovjet kutató, C. Manovcev, B. Ulibisev és A. Bozsko, kereken egy évet töltött el egy her­metikusan elzárt kabinban. Oxigén- ellátásukat az elhasznált levegő re­generálásával, ivó- és mosdóvizUket a felhasznált folyadékok desztillálásával. G. A. Manovcev orvos a kilélegzett vizpára elektronikus ú- ton történő felbontásával biztosítot­ták. A felszabaduló hidrogént pedig a keletkező széndioxid felhasználásá­val ismét vízzé alakították át. Az ét­kezéshez, iváshoz és tisztálkodáshoz szükséges vízmennyiséget a szenny­víz és a levegő páratartalma egy ré­szének regenerálása útján nyerték. A gyakorlatban természetesen mind­ehhez bonyolult berendezésekre volt szükség. Konyhakertészet az űrkabinban A három kutató egy évig vákuum­ban tökéletesen víztelenített élelmi­B. N. Ulibisev technikus sítása „csupán“ technikai feladat, a- melyet az egyre tökéletesedő gépek, műszerek ma már meg tudnak oldani. De nincs olyan műszer, gép, amely előre ki tudná számítani, hogy visel­kedik maga az ember esetleg hóna­pokig tartó űrutazás körülményei kö­zött, milyen pszichológiai károsodá­sok érhetik elzárva mindentől és mindenkitől. A „Nyegyelja“ című szovjet lap a közelmúltban közölte a három kutató feljegyzéseit, amelyek betekintést nyújtanak midennapi éle­tükbe, híven tükrözik lelkiállapotukat. Érdemes közölni a naplóból néhány részeletet: Mindennapi ebédjük — szárított élelemből. A LEGHOSSZABB EV 367 nopí 0 kOlvíidg Egyre gyorsuló ütemben folytató­dik Héraklész tizenharmadik hőstet­tének végrehajtása; küzdelem az e- gész világegyetemmel, hogy az em­ber minél előbb uralma alá hajtsa azt. Alig múlik el hét, hogy ne olvasnánk valami szenzációs hirt az újabb úr- kisérletekről Decemberben az em­ber megkerülte a Holdat, januárban létrehozták az első űrállomást, amely lehetővé teszi az űrhajósok átszállá­sát, mentését és hosszabb időt igény­lő kísérletek elvégzését. És minden közlemény ezzel a sztereotip mon­dattal fejeződik be: „További meg­lepetések várhatók." A Hold meghódításának időpontja egyre közeledik. Ugyanakkor tovább folynak a kísérletek, amelyek már a táplálékukat pedig tökéletesen víz­telenített élelmiszerekkel biztosítot­ták. Egy kis takarékosság Mi szükség van erre, miért nem tudnak elegendő mennyiségű vizet, oxigént és élelmiszert tartalékolni a kabinban? Kiszámították, hogy há­rom ember részére a hagyomán.vos ellátás mellett egy évre tizenegy ton­na többletsúlyt kellene az űrhajónak magával vinnie. Az űrhajón pedig minden gramm számít. A kísérlethez felhasznált berendezések segítségé­vel ez a súly körülbelül a tizedére csökkenthető. A lélegzéshez szükséges oxigént az elhasznált levegő megtisztításával és szerekből készítette el mindennapi táplálékát. A szervezet számára nél­külözhetetlen C-vltamint és a bioló­giailag aktív anyagokat maguk ter­melték meg egy konyhakertben be­rendezett külön fülkében. A napfényt a megfelelő összetételű szint sugár­zó lámpák Szolgáltatták, a talajt pe­dig tápanyagokkal telített ioncserélő gyanta „ágyás“ pótolta. A „miniker­tészetből“ friss káposzta, saláta, u- borka és más zöldségféle került a három kutató asztalára. Étrendjüket úgy állították össze, hogy csak min­den hatodik napon szerepelt ugyanaz az étel a menüben. Táplálkozás, lélegzés. Mindezeknek az alapvető szükségleteknek a bizto­Miről árulkodik a napló ... „1967 ősz. Beszállásra készen álunk a hermetikus kamra előtt, hogy egy évig ne lássuk családunkat, ne ta­lálkozzunk barátainkkal, ne beszél­hessünk senkivel, csak egymással. Most. ahogy ez valósággá válik, a több hónapos készülődés ellenére egy kis szomorúság fog el bennünket, és egy utolsó pillantással szeretnénk magunkba szívni mindazt a benyo­mást, amely még a külvilággal össze­köt bennünket... A tömör vasajtó ránk csapódik, és itt maradunk hár­man, acél és üveg közé bezárva ...“ “... Eltelt az első hónap. A munka nagy részét már automatikusan vé­gezzük. Már nem gondolunk arra, hogy a víz, amelyet iszunk, a levegő, amelyet szivünk, többszörös felhasz­nálás után kerül ismét hozzánk. ízre, szagra egyáltalán nem különbözik a megszokottól...“ ......Végre üzembe helyeztük a ker­tészetet. Ez a kis fülke jelenti most már számunkra a külvilágot. Ide já­runk „sétálni", zöldelő növények kö­zött végezzük a tornagyakorlatainkat ... Betakarítottuk az első termést. Friss salátát ehettünk!..." ......Milyen nehéz takarékoskodni a vízzel! ...“ ......Minden reggel orvosi vizsgálat. Vérnyomás, hőmérséklet, pulzus. U- tána a napos kitakarít. Reggeli, majd az előirt munka. Szabad időnkben ol­vasunk, tornázunk..." „ .. .Érdekes, milyen kevés játékfil­met adnak mostanában a tévében...“ „ ... Információéhség. Minden ér- deliel, ami az élettel, mozgással, élő emberekkel kapcsolatos. De nem tud lekötni már sem az olvasás, sem a telvíziózás...“ „.. .Mindennap elfogyasztjuk a szükséges kalóriamennyiséget. Mégis éhséget érzünk, különösen az első he­tekben. Enni szeretnénk, nem táplál­kozni, kiadós, rágást igénylő étele­ket, kenyeret...“ ......Itt minden átértékelődik. Néha egész jelentéktelen dolgokon össze­veszünk. Gyakran elég egy pillantás, hogy a vita kirobbanjon ...“ ......Hamarosan vége a kísérletnek. A legjobban az izgat bennünket, hogy sokan lesznek, mikor kilépünk a kam­rából ...“ ★ A kísérlet 367. napján Manovcev, Ulibisev és Bozsko elhagyta a herme­tikus kamrát. Alapos orvosi vizsgálat és néhány napos pihenés után frissen és tökéletesen megnyugodva fogtak hozzá rendes, hétköznapi munkájuk foljrtatásához. Klinikai vagy lelki el­változást végző orvosok nem tapasz­taltak. ¥ Naprendszerünk legtávolabbi boly­gójáig, a Plútóig a számítások sze­rint harminc évig tartana az út Bi­zonyos bolygóállás esetén, a nagy­bolygók vonzóerejét felhasználva, ez az idő kilenc évre csökkenthető. Ilyen alkalom mindössze húszévenként egy­szer adódik. Legközelebb 1978. ok­tóber 7-én. H. J. A legkülönbözőbb tudomá­nyok egybehangzóan kimu­tatták a zajnak az egész­ségre ártalmas voltát. Zü­rich utcáin ilyen „lárma-ba­rométert" állítottak fel, a- mely decibelekben mutatja a zajszintet. Csak éppen arről nem szólnak a tudósí­tások, hogy vajon ettől csökken-e a zaj? Sikerült a hasnyálmirigyek nesotai egyetem sebészetnek, lyos cukorbetegbe operálták t átültetést végeztek. Hat kOzü dés következtében meghalt. A mirigyei normálisan működnek Az idei Budapesti Nagy­vásár egyik látványossága az Építőgépgyártó Vállalat kúszödaruja, amelynek 23 méteres szerkezete az alu­míniumipari csarnok fölé magasodik. A magas torony­házak speciális emelő be­rendezése ez a daru, amely az épülő falakra támaszkod­va és az épületszerkezettel együtt kerül mind maga­sabbra. A magyar konstruk­ció a világpiacon is ver­senyképes. átültetése az amerikai min- A hasnyálmirigyet nyolc sú- t, akiken előzőleg már vese- ük azóta hiányos uesemükö- két életben maradt hasnyál KIBERNETIKA a nyelvta­nulásban? Szokatlan, ma még talán hitetlenkedve fo­gadott hír. Pedig a kísér­letek biztatóak. Az azerbajdzsán! Akhun- dov-intézetben például komputerrel oktatnak Ide­gen nyelveket. Kívülről a készülék televízióhoz hason­lít, amelybe betáplálják a szükséges tudnivalókat. A komputer minden emberi beavatkozás nélkül megtart­ja a nyelvórát, sót, vissza is kérdezi az anyagot. Nyomban jelzi a hibákat is — természetesen rész­rehajlás nélkül. I^abban tökéletesítették a gépesített nyelvtanárt: még az osztály­zást is elvégzi, rendkívül tárgyilagosan. Nagy előnye az újfajta nyelvoktatási módszernek, hogy felére csökkent! a tanulás! időt, sőt szorgalmas és megfelő készségű diákok még ennél is gyorsabb eredményt ér­hetnek el. A köhögés kellemetlen dolog Olykor azonban éppen az a ve­szélyes. ha a beteg nem tud köhögni. Ha csökken a tüdő ru­galmassága és megbénul a lég- zolzom, a beteg nem tudja fel­köhögni a váladékot, s Így el- tömödnek a légutak. .A szovjet Orvosi Készülékek Gyára mes rerséqes köhöptetö berende­zést állított elö. Az IKAR-2 egyaránt alkalmazhatö a szer­vezet élesztésében. s az asth­ma bronchiale és a pneumo­sclerosis kezelésében. Képunköo a „Hughes Aircraft' amerikai cég szakem bereit látjuk az „Intelsat" elnevezésű műholdak legűjabh „életnagyságú“ modellje előtt, amelyet 1971-ben fogna! fellőni 22.300 mérföld magasságú pályájára. A távközlés' célokat szolgáló műhold egyidőben 6000 páros telefonbe szélgetést vagy 12 színes tévéműsort közvetíthet. Lézersugárral vágták ket­té ezt a 10 670 tonnás nor­vég hajót. A ritka művelet­re azért került sor, mert a tat és az első rész közé egy 82 láb hoszzú részt tol­danak be.

Next

/
Thumbnails
Contents