Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-16 / 24. szám
7 / ÄLSZilHftO FELEKI LÁSZLÓ Amikor az ősember már nem bízott magában, szerszámokat kezdett készíteni. —0— A világ végtelen idő óta létezik, de fia- talabbnak látszik. —O— Én értem a relativitást, csak azt nem tudom, hogy mi az, amit értek. —0— A világegyetemnek se vége, se hossza. —0— A szabad akarat problémája rendkívül nehéz. Ki tudná megmondani, hogy a vírus akar-e kristályosodni? —O— Kövületnek lenni már a maradandöság bizonyos formája.-0A Földtől néhány száz kilométerre már megbecsüljük a levegőt. —0— Nyomorult, fejetlen, primitív ókor! Ki halt meg akkor stroncium 90 következtében? A látogató Brigitte Bardot Avenue Paul-Doumer 71 szám alatti, nyolcadik emeleti lakásába lépve meglepetéssel veszi észre, hogy a napos, szellős teraszt két méter magas bambuszkerités zárja el a külvilágtól. Modern lakásban szokatlan látvány a bambusznád kerítés, de a népszerű filmdíva csak így tud védekezni a kíváncsi szemek pillantása ellen. A franciák első számú sztárja, aki annak Idején viselkedésével egy egész lapkiadó vállalatnak elegendő anyagot szolgáltatott, és nem zárkózott el a propaganda elől, az utóbbi időben szemmel láthatóan ingerült az újságírók zaklatásától. Sőt a közelmúltban vádat emelt a France Di- manche és az lei Paris ellen hamis rágalmak leközlése miatt. A nevezett lapok a fejléctől kezdve az utolsó sorig botránykrónikával töltik meg oldalaikat. Ezért ingerült a szőke filmcsillag. — A terasz köré kerítést verettem. De nem tömhetek be minden egyes ablakot. Diákok laknak átellenben. De legtöibbször fotóriporterek tartózkodnak a lakásaikban. Kibérelik a szobákat, a diákokat pedig elküldik a Raphael Szállodába, és hajlandóak fizetni helyettük az egész számlát. Aztán teleobjektiveiket állandóan készenlétben tartva leselkednek. Szörnyű érzés, hogy az embernek nincs egy perc nyugalma sem. Az újságírók is gyakran egész valótlan történeteket agyainak ki. Elég, ha valakivel egyszer megjelenek az utcán, máris arra következtetnek, hogy a legújabb szeretőm. Bár igazuk lenne. Némely újságíró udvarias és előzékeny. Az egyik hetilap munkatársa például csupa szép dolgot ír rólam. De ha valaki elolvassa az írásait, mindjárt arra gondol, valamilyen közelebbi, intim kapcsolat van közöttünk, ha ilyen őszinte vagyok hozzá. Sőt egész bizalmasan tegez az írásaiban. Pedig én azzal az emberrel életemben sohasem váltottam szót. Nem is ismerem. De ezt még el lehetne viselni. Amit azonban a fotóriporterek csinálnak, az egyenesen felháborító. Bazochai farmom kertjében van egy kis halastó. Egy alkalommal Vahé Katcha íróval csónakáztam, amikor a kutyák ugatni kezdtek. Akkor vettük észre, hogy a fák koronája között fotóriporterek leselkednek. Fényképeink az egyik olasz lapban láttak napvilágot azzal a megjegyzéssel, hogy Brigitte Bardot a legújabb hódolójával. Saint Tropez-i villám a tenger partján fekszik. Egy ügyes vállalkozó rájött, hogy hajókirándulásokat szervez azon kíváncsi turisták számára, akik BB-t óhajtják látni. A hajó minden órában kifut a tengerre és villámtól vagy 20 méterre lehorgonyoz. A fedélzetén tartózkodó utasok távcsövei felém irányulnak. Mikor a hajó felszedi a horgonyt és újabb utasokért megy a kikötőbe, gyorsan megfürdöm. Sietnem kell, mert tíz perc múlva újabb kiváncsi tömeggel tér vissza. Vannak emberek, akik ezért képesek 1000 frankot fizetni. Mikor másállapotban voltam, tíz milliót ígértek an- nap a fotóriporternek, aki először lencsevégre kap. Valósággal megszállták lakásom környékét. Ki sem tudtam mozdulni. Egy alkalommal a rádióba kellett mennem. Mikor líiléptem az utcára, rámvetették magukat. A nagy tumultusban a földre tepertek. Az eset számomra és magzatom számára majdnem tragikusan végződött. Kénytelen voltam visszatérni a lakásomba. Szülni is itthon szültem, mert azok a szörnyű emberek a szülészetre is beszemtelenkedtek volna. Az sem igaz, hogy egyenesen óhajtom az ilyenfajta népszerűséget. Sohasem volt rá szükségem. Ügy szeretném, ha a fárasztó napi munka után én Is nyugodtan pihenhetnék, mint más emberek. Már torkig vagyok azzal, hogy örökösen a zárt falak között tartózkodjam. Nem tudom, ezeknek az embereknek nincs lelkiismeretük? (p!) Tibor Lensky, Eva Blharyová, MiluSka Voborníková, Lad- Következő szämunMja» részletes beszámolót hozunk ka Kozderková, Éva Máziková, Peter Vaäek, Olga Sza- a Bratislava! Líra 70-ről. bová. Bob Fridi, Petra Cernocká, Milan KUpec, Karol Duchon, AleS Ulm. Az érem harmadik oldala BRIGITIE BARDOT önvallomása \.t>/ I I