Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-09 / 23. szám

úiifiúság 7 ßl Lsz3 ÍHÍtÓ FELEKI LÄSZLÖ A rovartudös egyetlen rovart sem tart haszontalannak.-0­A legundoritóbb féreg szervezete is cso­dálatos.-0­Korunk tudöstlpusa a kollektív lángész.-0­Az Igazi tudós már csak kíváncsiságból is meghalna.-0­A tudomány olyan rohamosan fejlődik, hogy az ember nem tud lépést tartani ön­magával.-0­Veszélyes dolog csíráztatni az atommagot.-0­Aranykor helyett az urániumkor érkezett el.-0­Nem jó, ha a gépek elkezdenek gondol­kozni.-0­Ha nem lennének új találmányok, sem­mi sem avulna el. Az idei Eurovíziós Fesztivái nagydljának nyertese — Dana. ír kis­lány, 18 éves, ez évben érettségizik az észak-írirszági Dersiben. Úgy szólván első próbálkozása hozta a nagy sikert. Keveset, ma.idnem semmit sem szerepelt közönség előtt. Senki sem Ismerte őt. Ez mondható el a dal szerzőjéről is. A „győzelem" óta nincs nyugodalmuk. Dana, aki nem győz ele­get tenni a lemeztársaságok meghívásának, most már csak a repülő­gépen pihen. Győztes dalának, a „Rád emlékeztet minden" szerzőjét aki időközben Dana menedzsere lett, vigyáz álmaira. Rossz nyelvek azt suttogják, hogy Dana a pozsonyi Bratislavská Lyra résztvevői között lesz. BB ismét jegyben jár JPW ' ^ V _____', ^ Eurovíziós Fesztivál második Helyezettje ä Közismert Máry Ht^Kin jatt. A Beatles-teltedezett és kegyelt a „Kopp, kopp" cimO 'dalt éne-i lelte Amsterdamban. BIZNIS - ÉLMÉNY Március végén a könnyűzenekedvelő tévénézők egy kis csemegét kaptak az Eurovízió révén: közvetítés az Eurovizió államainak könnyűzenei fesztiváljáról. Nagydíjról volt szó, és mint az ilyentől, az ember elvárná, hogy valóban Európa legjobb énekszáma kapja. Hogy ez meny­nyire kérdéses dolog, arról felesleges beszélni. Ez az ízlés dolga. Tény, hogy Európa legjelentősebb és legnépszerűbb pop-zenefesztiváljának helyszíni közvetítését 25 ország át­vette, ami kb. 400 millió tévé-nézőt jelent. Mire jó mindez? Többek között arra is, hogy összehasonlíthatjuk az euró­pai nemzetek könnyűzenéjét, azok színvonalát, és az illetéke­sek esetleg kihúzhatják mellüket, hogy hát azért nálunk sem olyan rossz a helyzet, vagy ellenkezőleg. Persze, más lapra tartozik az elhangzott énekszámok értékelése, pontozása. Tavaly például sok komisz néző szurkolt, hogy legalább négy első helyezettje legyen a madridi fesztiválnak, és már előre élvezték a zsűri tehetetlenségét. Csak akkor volt nagy a meglepetés, amikor a négy nagy- díjas valóban meg is kapta a nekik kijáró nagydijat. Ki tud­ja, mennyi volt belőle még raktáron?! De térjünk vissza a pontozáshoz! Sokan azt állítják, hogy az egész irányítására diplomáciai műveltségre van szükség. Ugyanis sem művészi élmény, sem becsületbeli dolog forog kockán. Üzlet az egész. A Nyugat tu­dományos alapokra felépített szórakoztató iparának alkotó részecskéje. Mindamellett, nem rossz üzlet, ez tény, és egyik tagadhatatlan előnyét már fentebb említettük. Talán az sem baj, hogy a szervezők, rendezők, a nagydij tulajdonosa zsebei szinUltig telik pénzzel. A nézőnek fő az élmény. Például az Eurovizió nagydíjának ez évi tulajdonosa, művészi nevén Da­na, a 18 éves ír származású leány, szédítő összeget kapott az adás lebonyolítása után. Hogy mekkorát, azt talán a követke­zőképpen is kifejezhetnénk; Dana családjának, a dal szerző­jének, szövegírójának öt évig talán még az ujjúkat sem kell mozdítaniok, mégis királyi életmódon élhetnek. A fesztivál tanulságos is volt. Legalábbis Csehszlovákia számára. Mégpedig abban, hogy a könnyűzene lemezeit lehetőleg addig kell forgalomba hoz­ni, amíg azok sikere a tévében és a rádióban le nem áldozik. De ez már régóta nehéz dió a Supraphon számára. Általában elterjedt vélemény, hogy az idei versenyszámok lényegesen alul maradtak a tavalyiak színvonala alatt. Nehéz tényeket találni ennek vagy ellenkezőjének bizonyítására. A könnyűzene! fesztiválok lebonyolítása után rendszerint azt szokták mondani, az előző jobb volt. Hogy miért van így, azt talán a magyarországi, már hagyományos táncdalfesztivál ren­dezői tudnák legjobban megmagyarázni. Ok annyira szívükre vették ezt a szabályt, hogy ez évben már nem is rendezik meg a táncdalfesztivált. Minek? Talajmenti fagyok esetén a színvonal is befagyna. De hagyjuk a tréfát, és ne csapjuk be még önnönmagunkat is! Hiszen már második hallás után önkénytelenül is dúdol­tuk, fütyültük Dana dalának refrénjét. És ez nem rossz ered­mény, Pláne, ha a dalt befogadta egész Európa, ami a tava­lyiakról nem mondható el. Késmárky Marika már a fesztivált követő héten a tévében énekelte az Eurovíziós Fesztivál második helyezett^ dalát, a „Kopp, kopp“-ot. Hasonlóan reagált a Szlovák TeievizlŐ. — Z — 1 i M' ES UIOUHU' Akárcsak az évszakok váltakozását, úgy megszoktuk már, hogy Brigitte Bardot, a világ­hírű filmsztár Időnként férjhez megy. Lassan már egy anyakönyvi hivatal sem győzi majd nyilvántartani a népszerű filmcsillag legális házasságait. Nem beszélve arról, hogy BB két házasság között sem hever parlagon, akarom mondani; egyedül a pamlagon. Mindig akadt egy. két, há... hódoló, aki feledtette vele az ép­pen zátonyra futott házasság csalódásait. Eddig három férjét tartják számon; a film­színész Jacques Charrier-t, a filmrendező Ro­ger Vadimot és a playboy és iparmágnás Gün­ther Sachs-ot. Persze, semmi sem tart örökké, legalábbis Brigitte Bardot esetében nem. A sírig tartó szerelemnek ígérkező viszonya Günther Sachs-hoz szintén nem állta ki az idő és még sok más egyéb tényező próbáját. Már-már azt hittük volna, hogy BB is ügy véli, a házaséletből is megárt a sok, és soha többé nem köt űjabb frigyet, amikor becsapott a váratlan hír: BB ismét férjhez megy. És ez nem pletyka, nem reklámfogás, ezúttal — mint már annyiszor — BB is komolyan gondolja. Legújabb választottja — vagy ha úgy tetszik, áldozata — Patrick GíIIes. Az az egyetemista, akivel két évvel ezelőtt kezdett flörtölni. Pat­rick társaságában látható már több mint há­rom hónapja. A szemtanúk azt mondják — ha a látszat nem csal —, halálosan szerelmesek egymásba. És a látszat BB esetében sohasem csalt, csak éppen nem tartott sokáig. Brigitte kijelentette, hogy rátalált arra a fiúra, akiről eddig csak álmodozott. Különben elhatározta, hogy új életet kezd, felhagy a flörtökkel, futó kalandokkal. Ennek első kéz­zelfogható bizonyítékaként eladta hírhedt Saint-Tropez-i villáját, fehér Rolls Royce ko­csiját. Időközben megtörtént az eljegyzés, s az új­donsült menyasszony csupán ennyit volt haj­landó mondani: — Negyedszer próbálok szerencsét és utol­jára! Ö 35, Patrick 25 éves. Kettőn áll a vásár... (palágyi) A SZERK. MEGJ.: Lapunk következő számá­ban közöljük Brigitte Bardot vallomását Saint Tropez-i „magányáról“ és az érem harmadik oldaláról.

Next

/
Thumbnails
Contents