Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-02 / 22. szám
7 Babát vettünk a kislányunknak Vettünk a kislányunknak egy babát, meztelent, nem valami nagyot. Amikor megvolt a baba, ruhát is vettünk rá, meg cipőt. A cipő egy kicsit nyomta, de nem panaszkodott. . Amikor reggel. {elébredUnk, a baba mindig ott ül a kislány mellett és vigyáz rá. Bár van már ruhája, olykor megint egészen meztelen. Egyszer így reggel megkérdeztem a kislányt, hogy mit szől, nem fázik-e a baba. A kislány azt felelte, hogy biztosan, és rögtön a párnája alá dugta. Különben este mindig mondogatja neki, hogy ne féljen. A baba nem fél. Azelöt a mackót szerette ennyire, de a- mióta megvan a babája, arra pazarolja minden gyöngédségét, a mackó pedig nagyon elárvult Annyira elárvult, hogy olykor talán még a szőrét is hullatja. Nem mindig, csak néha, amikor igen magányos. Ez a magányosság különben ránk is jellemző, csak mi nem hullatjuk a szőrünket, mert más fajzat vagyunk. Most tavasszal a kiscsibéknek és kiskacsáknak is nagyon örül, de ezeket nem viheti az ágyba. Sőt, még a kezébe sem veheti mindig, csak néha, amikor a nagymama nem látja. Még alig hároméves, és lám, már vannak olyan dolgok, amiket nem szabad csinálnia. tgaz, van ebben némi ráció, de azért mégis. Jó lenne, ha néha mi is azt tehetnénk, amit helyesnek vélünk. Elmennénk az istállóba, felnyergelnénk a lovakat és kivágtatnánk a mezőre: háromszor körülnyargalnánk a határt, feltörne a fenekünk, fájna, aztán visszavezetnénk a lovakat. Valamikor az volt a legény, aki megtudta ülni a legrúgósabb gebét, ma pedig az, aki elfeledte, hogy még lovagolni is tudott valaha. Öregszünk, úgy látszik. A kislány a babát változatlanul szereti. Napjában többször is felöltözteti, majd. pucérra vetkőzteti és megfürdeti. Néha meg van neki engedve, máskor meg nincs, épp úgy, mint a mosogatás. Ilyenkor mindig nyafog. A nyafogást különben nem szeretjük. Németh István FELEKI LASZLO Az ember egyre jobban leigázza a természetet. Előbb hajózhatóvá, később iha- tová tette a tengert. ☆ A gépesítés esküdt ellensége a Holdra i5 gyalog szeretne menni. ☆ Az ivóvíz és az árvíz egyaránt H2O ☆ Faraday-nak nem volt villanyborotvája. ☆ Az ember fejlődéstörténetében a hiányzó láncszemről egyenlőre csak annyit tudunk, hogy hiányzik. ☆ Az elmélet tudományos agyrém. ☆ Az igazi tudós a saját elmélete alatt vágja a fát. ☆ Csak a géptől követeljük meg, hogy hibátlan legyen. ☆ A feltaláló nem mindig érti azt, amit feltalál. ... Engelbert Humperdinck évek óta saját családi házról álmodozik. Szinte hihetetlen, hogy ilyen kívánság akkora sztárnál, mint Humperdinck, sokáig álom maradjon. De most már tulajdonosa megálmodott házának. Sőt, mi tötob, alig költözött be az 50 ezer font sterlinges luxus palotába, máris újabb „gondokkal“ küzd. Feleségével, Pattal, úgy határoztak, hogy nem a tengerparton fognak pihenni, mint azt eddig tették, hanem visszavonulnak a hegyekbe. így hát a tengerparti villa mellett szükségük lesz még egy hegyi üdülőre is. ,, Ha valaki évente 25 millió font sterlinget keres, s mindamellett még csak harminckét éves, lehetnek „nincs hová tenni a pénzem, jellegű gondjai is. Donovan visszatér a természethez „Elegem van az aszfaltos utakból, zajból és emberekből." Ezt mondta Donovan, amikor újságírók azt kérdezték tőle, miért vonult vissza az emberektől? Skóciában vásárolt egy rozoga házat, három szigetecskét, egy darab földet, egyszóval egész kis gazdaságot. Ott él barátaival és barátnőjével, Enid Stulbergerrel. A környezet kopár, tiszta, a ház már csaknem rom, de mindez nem számít Donovannek. Szereti a földet művelni, teleülteti növényekkel, juhokat akar tenyészteni és csak a saját maga termelt zöldségből és a saját maga tenyésztett állatokból kíván táplálkozni. ,„Csak így lehetek teljesen függtelen és szabad. Jó érzés tölt el, ha azon a széken ülhetek, amelyet két kezemmel készítettem.“ Erre azonban nem marad sok ideje. Élnie is kell és ez pénz nélkül nem megy. így hát néhanapján kénytelen visszatérni a civilizált világba, lemezre játszani, zenét írni, televízióban szerepelni, egyszóval csinálni mindazt, amit manapság a világ legnépszerűbb sztárjai szoktak. (Platzner Tibor, a MATESZ tervezőművésze) Platzner Tibor neve már több mint hat évé szerepel a Magyar Területi Színház plakátjain, műsorfüzeteiben és az újságok hasábjain, amikor a színház egy-egy előadásáról bírálat jelenik meg. Nagy utat tett meg Platzner Tibor, míg középiskolai rajztanárból a MATESZ tervezőművésze lett. Már a főiskolán nagy érdeklődést tanúsított a színházi tervezés iránt, előadásokra járt és csillogó szemmel figyelte a festett álomvilágot, a díszleteket, a szcenikai megoldásokat. Aztán egy szép napon a komáromi rajztanár, hóna alatt egy-két szln^dl vázlattal, díszlettervvel beállított a színház igazgatójához. Munkáját érdekesnek. figyelemreméltónak Ítélték, és azóta Itt van nálunk. És jó, hogy itt van. Színházunk szcenikai munkájába új szint hozott, modem megoldásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a MATESZ megtette az első lépéseket a korszerű színház követelményei felé. Azt szokták mondani, hogy színházi tervző- művész az álmok mérnöke. Ez a meghatározás nagyon találó. Ugyanis a drámaíró megálmodja művét, a színdarabot, a rendező színpadra álmodja, és ezekhez az álmokhoz a tervező- művész megtervezi a környezetet, a helyszínt, a jelmezt — mindazt, ami a darabot szolgálja. Platzner Tibor állandó önképzéssel, fáradhatalan alkotókedvvel és munkájával jutott el oda, hogy méltó partnere lehessen a színházi alkotómunkának, a rendezésnek és az előadásnak. Platzner Tibor fiatal művész és modern ember. Tele alkotóvággyal, ötletekkel és művészi érzékkel. 1986 óta tagja a Szlovák Képzőművészek Szövetségének, kiváló grafikai munkái, festményei több fővárosi és vidéki tárlaton arattak figyelemreméltó sikert. Most Komáromban a jubileumi kiállításon szerepel műveivel. A kritika így ír róla: ......... Ha alkotásait nézegetjük. egy kicsit már a jövő, az elkövetkezendő korok szele érint meg. Platzner vívódó, a művészetet művészetté tevő keretek között újat kereső, a határokat — ha ma művészi alho- tások esetében Ilyesmiről beszélni lehet — tűi soha nem lépő. modem lélek. Alkotásainak megértése elmélyülést, töprengést kíván, elvont értelemben „ hullámhossz-keresést“, azoknak az űrből — de olykor a közvetlen könyezetUnkből jövő — impulzusoknak a felfogását, melyekből az alkotó merített.. .“ Ezek az elismerő sorok is azt bizonyítják, amit a színházi művészi munkájában láthatunk: Platzner Tibor izig-vérig modem ember, a kozmikus korszak művésze, modem látással és ketfsze- rű látásközvetítéssel. Színpadi díszletei könnyedek, világosak, játékosak, mégis a rendező elképzeléseit, azok megvalósítását szolgálják. Néha nem csupán díszletterveket, hanem jelmezeket is tervez, sőt apró színpadi tárgyakat, kellékeket is. A tervezésben sosem törekszik a kor másolására. Inkább stilizál és a korhűség elemeinek felhasználásával alkotja műveit. A ,,Szent Péter esernyője“ után — melynek könnyed díszleteit és szinpompás jelmezeit tervezte annak idején. — a kritika (Dr. Gály Iván) ezt írja róla: „ .. . Platzner Tibor művészete kerüli a leíró elemeket,, jelzett díszleteivel egy kort dokumentál a modem ember látószögéből..." Majdnem összes kritikusa — de a laikus néző is — ezt a modem szemléletet tartja a leglényegesebb vonásának Platzner művészetében. £s a modern művészé megoldás — főleg a színházi tervezőművészet szempontjából — szükségszerű is, hisz a mai Színjátszás is csak modem, korzserű lehet. A már említett Szent Pétm: esernyőjén kívül színházunknál már több mint 25 szcenikai művet alkotott, köztük olyan bátor és korszerű színpad-megoldásokat, mint azt a „Világ négy sarka“, ..Liliomfi“. ,,Rómeó és Júlia“, ..Isten, császár, paraszt“, vagy a legutóbbi sikeres színpadképe, az „Anna Karenina“ díszlete. A díszlet, a jelmez mellett színházi plakátjai is figyelemreméltó plakátművészeti alkotások, így a Mikszáth darab plakátja játékos egyszerűséggel, kifejezőerejével, az Anna Karenina plakát ünnepélyességével, a Liliomfi művész- plakátja pedig könnyedségével vonta magára a figyelmet. Platzner Tibor mindmit tud. amit egy jó színházi tervezőművésznek tudnia keli. „Érzi a színpadot, a játék kívánta megoldások helyes arányait, és azt tehetségese. korhűen és játékos könnyedséggel fejezi ki díszleteiben. Gyakran vendégtervezője a nyit- rai és a győri színházaknak, olyan vendégrendezőkkel dolgo- gozott együtt, mint Jozef Fef- baba vagy Friss Péter — tökéletes összhangban, sikeresen. A művészetben nem ismer kompromisszumot. színpadi munkájában szereti a műanyagot, szívesen dolgozik veie. Nem szenvedi a cikornyát. a túldiszltett és túlzsúfolt színpadot, a színészeknek teret nyújt a szabad mozgásra, a játékra. Tapasztalatból is mondom, mint színész, hogy Platzner Tibor díszletei között élvezet játszani. Most, amikor színházunk fiatal szcenikusát bemutatjuk a szlovákiai magyar Ifjúságnak, kívánunk neki továbbra is töretlen alkotókedvet, az álmok művészi mérnök-munkájához sok sikert, a MATES/-nak oedig sok-sok Platzner-dfszletet. (S.1) a
