Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-26 / 21. szám

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR FIATALOK LAPJA

XIX. évf. 1976 Május 26.

Ar« 1,— K6«

Hányszor n. »isik »elünk, hogy mialatt lányunk egy része lelkesen és buzgalommal cselekszik valamit, egy másik része gúnyo- lódik rajta; s ha nagyon kutatnánk, még egy harmadik részre is akadnánk benne, amely mind a kettőt kigúnyolja. Vajon nem azt kellene-e hinnünk, hogy az ember darabokból van osszetoldva?

FONTE.\rLI.f,

(Írként istv.4v:

IN MEMÓRIÁM DR. K.H.G.

— Hölderlin ist ihnen unbenkannt? — kérdezte dr. K. H. G.. miközben a lódögnek a gödröt ásta.

— Ki volt az? — kérdezte a német ör.

— Aki a Hyperion-t írta — magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. —

német romantika legnagyobb s;S la f s például Heine?

— Kik ezek ? — kérdezte az ör.

— Költők — mondta dr. K. H. G. —. Schiller nevét sem ismeri?

— De ismerem — mondta a német őr.

— És Rilkét?

— Öt is — mondta a német ör. és paprika- vörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.

DAL

, !

Fehér kendővel Integet, i ki messze megy —

1 valakit nem talál már biztos itt az éj, 1 valami gyönyörű mindennap véget ér.

___

1 Kitárt szárnyakon lebeg a galamb 1 a légen át, míg hazaér — mi is megleljük mindig otthonunk,

1 mindegy, hogy osUggedés, remény kisér...

m

I Töriild le könnyedet, i kisírt szemedben mosoly legyen és derű: f mindennap kezdődik valami,

! valami nagyszerű, valami gyönyörű.

■

AZ IFJtSÄG ESZMEI NEVE- i

lESENEK NÉHÁNY KÉRDÉSE |

I

A Szocialista Ifjúsági Szövetség megalakulásával kap- i csolathan előtérbe kerUltek az Ifjúság eszmei neveié- ] sénefc kérdései is. Annál is fontosabb probléma ez, mert j az utóbbi Időszakban az eszmei nevelést a létező ifjú- I

sági szervezetek eléggé elhanyagolták. A Szocialista J

Ifjúsági Szövetségben ezért az eszmei nevelést új ala- | pokra kell helyezni. Az ifjúságnak nincsenek különös tapasztalatai a múlt harcaiból. Ezért az eszmei nevelés középpontjába a munkásosztály osztályharcainak múltbeli és jelenkori problémáit kell helyezni. Ugyancsak 1 nyíltan meg kell mondani, hogy a közelmúltban elburjánzott fiataljaink között a nadonallzmus és a nyugati életmód idealizálása Is. Ennek következményeképp a fiatalok egy részétől társadalmunk nem kapta azt, amit várt volna, elsősorban Is az építés területén.

Tény az Is, hogy az ifjúság nevelése terén súlyos károkat okozott az az elmélet, mintha mi már osztály- nélküli társadalomban élnénk. így az ifjúság nem készült fel eléggé azokra a feladatokra, amelyeket kommunista pártunk társadalmunk elé tűzött. Sőt ellenkezőleg, társadalmunk krizlses időszakában fiataljaink között Is előfordult, hogy a párt kétségtelen sikereit le- : becsülték és könnyen a jobboldali és liberális nézetek { szószólóivá váltak. Elégtelennek bizonyult a múltbeli ! politikai oktatás is. Hosszú idén át a szakmai képesítés |

hangsúlyozásakor háttérbe került a politikai nevelés ;

problematikája. A politikai nevelést — habár most kétségtelenül előtérbe kerül — nem lehet kizárólag néhány | brosúra elsajátításának tekinteni. Az eszmei nevelés i terén, úgy gondolom, a következő kérdések kerülnek ! leginkább az előtérbe: '

• a munkára valö nevelés. Az ifjúságnak itt el kell i sajátítania a tudomány és technUca legújabb vívmányait, i tudatosítania kell, hogy a tőkés társadalom felett ki- i zárölag csak a termelékenység növekedésével lehet győ- j zedelmeskedni. Ugyancsak tudatosítaniuk kell a fiata- lóknak, hogy a tudományos-technikai forradalom megköveteli képesítésük állandó fokozását.

• a hazafias és internacionalista nevelés. Ezen a téren közelebb kell hozni fiataljainkhoz a múlt kUzdel. meit, úgy, hogy az eredmények 'elismeréseképp elmé- i lyítsék szocialista hazájuk és a CSKP iránt táplált I

szeretetüket. Irányítsuk a fiatalok figyelmét a szocia- {

lizmus hazánkbeli és a baráti országokban történő épi- | tésére. Tudatosítsuk a fiatalokkal, hogy országunk jö- | vője fejlődésének biztos záloga kizárólag csak a szocia- | lista országok szilárd szövetségében képzelhető el.

• a kollektív szellemre való nevelés. A kollektív szellemben valö nevelés fontossága főleg abban rejlik, hogy a fiatalok megértsék: mindazt, amit tesznek, nemcsak saját érdekükben teszik, hanem az egész társadalom j javát szolgálják. Itt különösen hangsúlyozni kell a társadalmi tulajdon megóvásának és gyarapításának fontosságát.

• a kultúráltságra valö nevelés, az élet megnyilvánulásának minden szakaszán

.A kommunista nevelés elválaszthatatlan része a mar- xizmus-Ieninizmus alapjainak elsajátítása. Sajnos, az elmúlt években ezen a téren elég sok hiányosságot tapasztalhattunk. Sok volt a formalizmus, például az egyetemeken sok helyütt csak mint szükséges rosszként kezelték azt, amelyen valamiképp túl kell jutni. Ugyanakkor azonban, főleg az 1968-as évben, az „alkotó marxizmus“ jelszavának hangsúlyozásával olyan nézetek burjánzottak el, amelyek a marxizmussal merő ellentétben álltak. A marxizmus-Ieninizmus alapjainak oktatásakor meg kel! értetni a fiatalokkal, hogy a marxizmus klasszikusainak tanítása nem dogma. A hangsúly nem az egyes tézisek memorizálásán van, hanem j « marxista módszer elsajátításán, amely aztán a gyakorlati életben alkalmazandó. Csakis az elmélet és gyakorlat egységében kereshető a siker záloga. |

Simonies Béla