Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-20 / 16. szám

A CSEHSZLOVÁKIAI

MAGYAR

XIX. évf. 1979

.április 29.

FIATALOK LAPJA

Ara 1,— K5a

„Lenin etet^en az ügy iránt 'való törhetetlen odaadást látjuk, mellyel elkerülhetetlenül együtt jár a könyörtelenség mindenkivel szemben, aki ennek az ügynek útjába áll. l^nin nem kevésbé szerette áz embereket, mint az ügyet, amelyért harcolt, ezért volt oly nagy alkotó tevékenységében.“ ’ ■

Heinrich Mann (1924)

ft célt i

l««dasáffi r^et

mimkia tF *^MiBMÉngk.>ai'

' á. *

SCHMALL KÁROLY „LENIN" PLAKÁTJA

KORUNK GENIUSZa'

Április 22-én tetőfoácát érik el a Lenin-centenóriiua ünnepségei. Ezen a napon múlik el száz esztendő attól a pillanattói, amikor a Volga menti Szimbirszk város tanfelügyelőjének, Hja Nyikolajevics Uljanovnak családjában napvilágot látott 'Vlagyimir Mjics, akit ké- 5^>b a világ mozgalmi nevén mint Lenint ismert meg.

A történelem minden nagy alakja körül óhatatlanul is kivirágzanak a legendák. A hétköznapok emberének önkéntelen adója ez a kiváló, a rendkívüli, „az ember- feletti“ produkáló személyiségnek és mindazoknak) a- kik önmagukat sem kiméivé, kimunkálták magukban az emberi képességek maximumát. A legenda természetesen sziücségszerűen torzít. Az ellenség a jellem hibáit növeszti óriásira, gyűlöletének dühös indulatával fröcskölve be az egész embert, a barát a jó tulajdonságokat nagyítja fel, szeretetének eifogukságával védve a hőst a külvilág támadásaival szentben. E)z a legendateremtő Indulat behatol a nagy ember életének minden pórusába, átjárja magánéletét, felöleli gyermekkorát, ifjúságát is. Lenin esetében a mítoszoknak racionális magva van. Ellenségei a forradalmárt gyűlölték benne, elvtársai mint forradalmárt szerették ót.

Lenin egész életét, forradalmár tevékenységének minden pillanatát áthatotta az alkotás, a teremtés mozzanata. Még fiatal korában felismerte a forradalmi elmélet alkotó továbbfejlesztésének szükségességét. így vall erről egyik fiatalkori munkájában: „Marx elméletét egyáltalában nem tekintjük befejezett és érinthetetlen valaminek, ellenkezőleg, meggyőződésünk, hogy ez az elmélet csak alapköveit rakta le annak a tudománynak, amelyet a szocialistáknak minden irányb^ tovább kell fejleszteniük, ha nem akarnak elmaradni az élettől. Ügy véljük, hogy az orosz szocialistáknak különösen nagy szükségük van arra, hogy önállóan dolgozzák fel Marx elméletét, mert ez az elmélet o&ak általános útmutató tételeket nyújt, melyeket részleteikben másképpen alkalmaznak Angliára, mint Franciaországra, másképpen Franciaországra .mint Németországra, másképpen Németországra, mint Oroszországra."

Ennek az életprogramnak megfelelően szüntelenül a- zon munkálkodott, hogy a proletariátus ideológiai fegyvertárát saját műveivel is gyarapítsa. Nem egy olyan periódusa volt elméleti munkásságának, amely különösen kitűnt termékenységével. Feljegyezték például, hogy amikor 1917-ben hazatért az emigrációból, három hónap alatt több mint hatszáz nyomtatott oldalnyi szöveget írt. Volt olyan nap, amikor egyszerre hét cikke is megjelent a Pravdában.

Ugyancsak Lenin alkotó géniusza mutatkozik meg abban a harcban is, amelyet az igazi forradalmi élcsapat, az igazi proletárpárt megteremtéséért vívott. Enélkiil az alkotó erőfeszítés nélkül nem győzhetett volna a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, nem születhetett volna meg a világ első proletárállama. A Kommunista Internacionálé létrehozása, amely szintén Lenin nevéhez fűződött, megteremtette valamennyi kommunista párt megalakulásának szervezeti, ideológiai előfeltételét. Nem egyszerű jelkép tehát, ha Lenint a világ valamennyi kommunista pártja alkotójának tekinti.

£s ha Lenin, a forradalmár, tudott alkotni az illegalitás körülményei között, a száműzetés és emigráció ólomszUrke napjaiban, annál iidcább kivirul alkotó tehetsége a Nagy (Hctóberi Szőcialista Forradalom után. Vllágtörténetileg ekkor derült fény először arra, hogy a proletár forradalmlság lényege nem.a rombolás, hanem az építés, az új társadalom alkotó létrehozása. Lenin minden forradalmi energiájával részt vett az új társadalom megteremtésében, példát mutatva korunknak, hogyan Is kell értelmeznünk az igazi forradalmiságot.

Napjainkban is rendkívüli hordereje van mindannak, amit Lenin a proletár internacionalizmusról tanított. A töke nemzetközi erő — figyelmeztetett Lenin —, hogy legyőzzük, ahhoz a munkások nemzetközi szövetsége, internacionalista testvéri összefogása szükséges.

A nemzeti és nemzetközi elemek helyes összekapcsolása döntő fontosságú minden párt, minden szocialista ország politikájában.

Lenin a forradalom ügyének halálos ellenségeként jelölte meg a nacionalizmust. Ugyanakkor világosan megmutatta, hogy éppen a szocializmus megteremtéséért, majd megvédéséért folyó harc szolgálja egy nemzet igazi érdekeit. A proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiasság egybefonödására utaltak Lenin szavai: „Valóban csak egyetlenegy nemzetköziség van; önfeláldozó munka, a forradalmi mozgalom és a forradalmi harc fejlesztése érdekében saját országunkban és ugyanennek a harcnak, ugyanennek az irányvonalnak csakis ennek a támogatása (propagandával, együttérzéssel, anyagi esdtözökkei), kivétel nélkül minden országban."

Napjainkban változatlanul nagy jelentőségűek Leninnek a kispolgári nacionalizmus veszélyes voltáról szóló tanításai. A szocialista országokban élő emberek a múltból különböző nemzeti előítéleteket örököltek. E- zeknek az előítéleteknek a felszámolása hosszú, szívós eszmei harcot, poIitUcai nevelőmunkát igényel, de a nemzeti előítéletek elhalása a szigorú elvi küzdelem és alapos munka nyomán is csak igen lassú lehet — fejtette ki Lenin. A kispolgári nacionalizmus akkor válik veszélyessé, ha a munkásosztály forradalmi pártjában is teret hódit, és ha a pártot az internacionalizmus a- lapjáról a nacionalizmus talajára sodorja. Erről a veszélyről irt Lenin már 1920-ban. Otven év múltán, amikor a szocialista világrendszer országaiban kialakult a munkáshatalom, a nacionalista nézetek elleni politikai harcnak különös jelentősége van.

Nem szorul bizonyításra — van elég saját példánk is —, hogy mekkora kárt okozhat a szocialista világ- rendszernek, ha egyik-másik szocialista országban a nacionalista irányzat érvényesülése akadályozza az egységes politikai-diplomáciai fellépést, a közös védelmi erőfeszítéseket vagy a szocialista országok gazdasági munkamegosztását.

Egység szükséges a forradalom alapvető, legfontosabb, leglényegesebb kérdéseiben — hangsúlyozta Lenin —, a részletekben, a helyi adottságok figyelembevételével, a megközelítés módjában viszont a sokoldalúság. Ez jellemzi ma is a szocialista közösséget és a nemzetközi kommunista mozgalmat.

lavaly a kommunista pártok moszkvai tanácskozása a Lenin-centenáriummal kapcsolatban a világ ifjúságához is szólt. A felhívás egy mondata így hangzik: „Tanulmányozzátok Lenin műveit, megtaláljátok bennük az ihlet kimeríthetetlen forrását a reakció és az elnyomás ellen, a szocializmusért és a békéért folytatott harchoz. Lenin műveinek megismerése segítséget nyújt a fiatal nemzedéknek, hogy jobban lássa konmk forradalmi távlatait."