Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-14 / 15. szám
6 új ifjúság — PETERDI PÁL: Mit tennót, ha Krisztus Liverpoolba érkezne? Egy liverpooli kipolaa ka pulira iz Ugybuzgö lelkész örii- ai plakátot ragasztott; — Mit tennél, ha Krisztus Liverpoolba érkezne? Másnapra valaki odaírta a választ: —' Akkor kitenném Saint Johnt jobbösszekötőbe. Ez a Saint John nem a Ub- dprúgás nagy világsztárjainak egyike. Csak éppen hogy szeretik. Bizonyára nem ok nélkül. A harmincegy éves masszív gyerek évek óta dirigálja az FC Liverpool csatársorát, szervez, intézkedik, rohangál, többnyire ]ől játszik, néha gyengébben, de sohasem unottan, fásultan, lé- lektelenUI. Ennyi tulajdonképpen ma is elég az üdvösséghez. A jól megtermett skót három tévé-show állandó szereplője. s a liverpooli rádióban állandó műsora van. a Salat All- ? ve. És Pelé gitározik, és Ka- ' denkovlcs aranylemezre énekel, és Beckenbauerrei filmet forgatnak. Nem mintha Pelé pengetése megközelítené D.jango Rehibardt, művészetét, nem mintha Ra- denkovlcs hangja felérne Tom Jones hpngjával. nem mintha Beckenbauer akár bottal Is Ut-I hetné Laurence Oliwler nyo-1 mát. Csak Pelé belőtte karrierjének ezredik gólját. Petar Ra-. denkovlcs kivédi a szemüket is és Beckenbauer kaputól kapuig bejátssza a pályát. j Futballoznak, jól futballoznak. Ezért szeretik őket. Sztárok, mint Little Richard. Engelbert Humperdinck vagy Adriano Ce- lentano. Combint százhetvenezer fontért vette át a Torlnótól az AC Milan. Eusébio szerződését 140 000 dollárért újította meg a Bentica. Ilyen mondatok olvastán kap. nak aztán szivükhöz a közép európai pályák csillagai, és kezdik rebesgetni, hogy ejn.ve. be jó lenne itt is bevezetni a profizmust! Ilyen mondatok láttár kezd tűnődni a szurkoló, isten- . kém. miért ne fizetnénk i mieinknek is annyit, amennyit ezek a nagy futbalisztárok keresnek. hátha ma.td ők is úgy kezdenek futballozni, mint Tos- tao. Rivera vagy Haller. Persze, miért is ne? Egy remek angol szakember megmondta a kerekasztal-beszél- getésen; áttanulmányozta a haladó gondolkozás valamenny klasszikusát, de sehol sem .találkozott olyan tétellel, amely szerint a pénzért való labdarúgás idegen tenne a szocialista építés eszméitől. Nyugodtan megbarátkozhatunk a gondolattal; a labdarúgás a földkerekség legnagyobl show-businessének tekinthető A nagy csillagok mellett elhal ványul a könnyű műfaj valamennyi reprezentánsa, rajongóit száma és Ugybuzgaima felül múlja — talán még a Beatles- szurkolókét is. Jóságos ég. hiszen aki a: emberek millióinak szerez hétről hétre tartós és mással all; ’ pótolható örömöt, az méltó i bérére, az il.yen csillagot valóban tisztességgel meg kell fizetni. és senkinek sem táj. hl annyit keres, amennyi belefér Miből? Nem probléma! A többtizezres stadionok lelátói rendre megtelnek, ha \i a .láték. A játékosok magul futballozzák össze a prémiumot. mert; állami támogatási nem élveznek. Viszont egy-eg: Nyugat-Németország — Skócii világbajnoki selejtező alatt i stadionban elfogyott 24 000 pái virsli és 18 000 üveg sör! A show-business üzlet. Aki j árut termel, aki jól focizik, a keres. Menedzserektől is függ' Igen. Csakhogy ezek a mene i dzserek töviről hegyire ismeril | a piacot és a szakmát. — Si ' Matt Busby a szive mélyén m:; is labdarúgó. — Jólelkű, re I mek cimbora, egy a fiúk közül, de a sportág igazi professzor i is. aki a világ egyik legjobb | csapatát faragta a Manchester Unitedből — írja Bobby Charlffl ton. i Es még valamit; a nyugatnéB met bíróság 1969 nyarán eljáji rést indított a Hertha egylK vezetője ellen. A vezető 15 OOg márkát fizetett a München en gyik védőjátékosának, hogy ni játsszék tel.ies erőbedobással ■ Hertha ellen. r Az esetre bt évvel később dek rült fény. a törvény öt évvel később is lecsapott. | Mifelénk esetleg összekacA csintottak volna bizon.vos klubi szobák mélyén... Micsoda különbség! ^ FOCIVAL IV. i A FÖLD KÖRÜL SZIKORA GYÖRGY — BATTA GYÖRGY: ! (Naplójegyzetek) Az olvasó figyelmébe: A két s/erzö feltüntetése és a cím arra utal, hogy a 1 világkörüli utat ketten tettük meg. Van benne valami. .Amikor a hosszú út élményeit itthon hallgattam, én is éreztem valami izgalmasat. .A valóság per- 1 sze más. A Föld körül a pozsonyi Inter játékosa száguldott, s azon túl. hogy i ellátta a csapatkapitányi tisztséget és gólokat lőtt, még a szemét is nyitva tartotta. A most közlésre kerülő írásom tehát erősen koprodukciós jeliegü. i (b. g.y.) A LIGA KÉSHEGYRE MENŐ KÜZDELEM. EGY PORTYÁN FELSZABADULTABBAN JÁTSZHATNAK A FOCISTÁK. így volt ez veletek is? Óriási a különbség egy barátságos vagy egy ligamérkőzés között. Aki futballozott, az bizonyára nagyon jól tudja. Portyánknak fölkészülési jellege volt. .Az ember tudta, hogy ha gyengébb napot fog ki vagy egyszerűen; nem megy neki a játék, nem történik semmi komolyabb, legfeljebb egy kis fejmosásban részesül. .Az edző elmondja, hogy a következő mérkőzésen nem szabad még egyszer a- zokat a hibákat elkövetni, és ennyi az egész. Az itthoni ligameccseken viszont mindent bele kell adnunk, mert elsősorban pénzért megy, másodsorban a pontokért, amikre szükségünk van. Az ember kötelességének érzi a jó szereplést, nyomja vállait a felelősség, mert ha egyik meccsen nem jön ki a tépés, akkor az edző a következőn esetleg kihagyja, s akkor pénz- veszteség is éri. Nem vagyok betegesen pénzéhes, de társaimmal e- gyUtt ebből élek, a fociból tartom el magam és a családom. Ez a kötelesség- és felelősségérzet barátságos meccseken és portyákon nincsen, úgyhogy ég és föld a játék közötti különbség is. .Azonkívül nekem külföldön sokkal jobban n®gy a játék. Ott nem ismernek annyira, bár az újságok elég nagy reklámot csinálnak, de az ellenfél nem fektet akkora súlyt, hogy mindenáron „kinyírjon“, kikapcsoljan a játékból. Nekik is az a céljuk, hogy a hazai közönség szép játékot élvezhessen. .Az itthoni ligamérkőzéseken viszont eddig még nem volt módom felszabadultan, nyugodtan játszani. Mindig mellém állítanak valakit, aki egész mérkőzésen követ, nyugtalanít. Pedig meg vagyok róla győződve, hogy ezen a portyán jöl ment nekem a játék. Ez nem öndicséret! Én magam is örültem ennek, mert a nagyon gyenge ősz után, a Magyarország elleni mérkőzés után jól jött, hogy kimehetek egy kicsit külföldre, talán gyengébb ellenfelekkel szemben is, minden felelősségérzet nélkül focizni egyet, örültem, hogy vissza- szerzem az önbizalmam. Sajnos úgy néz ki, hogy megint visszaesek a régi kerékvágásba — az „őszibe“. NE.Vi TARTOZIK SZOROSAN A VILÁG KÖRÜLI ÚTHOZ, DE HA MAR IDEKANY.ARODTüNK; Ml LEHET AZ OKA? Az első mérkőzés „kijött“ a VSS ellen. Utána — és talán ez lehet a legkomolyabb oka — három mérkőzés következett idegenben. .A csatársor két kulcsjátékosa, Petrás és Krnác megsérült. Az ellenfél védelme nemcsak érzi, hanem tudja is, hogy ha Szikora vagy Levicky nem talál a hálóba, más nem ad gólt. Egy játékost Levicky mellé, egyet mellém állítottak, mert hazai környezetben többet megengedtek maguknak, mint ha Pozsonyban játszottunk volna. Prágában, a Dukla elleni mécsesén a kilencven percből hatvanat a „levegőben“ voltam. Zsolnán és Osztraván hasonlóan. EZEKBEN A SZAMUNKRA EGZOTIKUS ORSZÁGOKBAN A KÖZÖNSÉG IS EGZOTIKUS? A közönség magatartása nagyon meglepett bennünket. Már első mérkőzésünkön, Los Angelesben, bár a rossz idő miatt aránylag kevés volt a néző, kellemesen meglepődtünk. .Állítom, hogy nagyon is értettek a futballhoz. Egyrészt azért, mert kevés volt a nézők között az amerikai (ők nem szeretik a focit) — magyarok, jugoszlávok, szlovákok és más Európából származó népfaj alkották a közönséget, meg olyan amerikaiak, akiket igazán érdekel ez a sportág. Meglepett továbbá a tahiti közönség. Mi azt hittük, hogy az ellenfél mezítláb fut majd ki játszani ellenünk, de nem ez történt, a közönség pedig kimondott szakértelemmel figyelte a játékot. Külön értékeltek egy-egy szép akciót, cselt vagy lövést. .A leggyengébb közönségünk Indiában volt. .Annak ellenére, hogy a játékosok elég jól játszottak, jó volt a pálya és vagy tizenkétezer néző ült a lelátókon. Egész meccs alatt csendben ültek. Nekik mindegy volt, hogy tíz méterrel fölé lőttük a labdát vagy huszonöt méterről kapura bombáztunk. .Az volt az érzésünk, hogy ok csak napozni jöttek ki. A leghozzáértőbb közönséget Hongkongban találtuk. Bárcsak az Internek lenne itthon ilyen remek közönsége! Például az első meccsen huszonötezer ember volt. A hazai esa- patot az első perctől kezdvé buzdították, de utána, amikor látták, hogy fölénybe kerülünk és jól, szépen játszunk — mert a szoros győzelem ellenére is jól ment a játék —, megtapsolták a mi akcióinkat, lövéseinket, cseleinket is. Kiérezték, mikor volt leshelyzet. ,A hongkongi bírók nvomni akartak és nyomtak is, tudták, hogy az egész portyán nem vesztettünk meccset, és szerették volna, ha legalább egy döntetlent kihúz csapatuk vagy netalán a három találkozó egyikét meg is nyeri. Ha a biró nem fújt le egy lest, a hazai közönség — bár saját csapatát juttatta a játékvezető előnyös helyzetbe — fütyülte a hazai bírót! .Az ottani közönség hozzáértésére jellemző, hogy meg tudta különböztetni például a kemény játékot a durya jáj:éktól. Talán százszázalékos közönség volt Hongkongban. HOZTÄL-E OJABB KLUBZASZLÖ- KAT? MILYEN K.APCSOLATOKAT ÉPÍTETTETEK KI AZ ELLENFÉL JÁTÉKOSAI V.AL? Minden ellenfelünktől kaptunk jelvényeket és zászlókat. Én sohasem vásárolok zászlókat, csak azokat gyújtom, amelyeket az ellenféltől kapok. Hoztam haza hat-hét zászlócskát. Indiából még egy dresszet is hoztam, sajnos kicsi, mert az a játékos, akivel cseréltem, bár olyan magas volt, mint én, csak ötven kilogrammot nyomott. Úgyhogy talán — ha lesz egyszer fiam — az húzza majd magára. .Az ottani együttesek játékosai nagyon szimpatikusak voltak. Többnyire bankettek követték a találkozókat; sajnos angolul nem tudok, így csak mutogatással, gesztikulálással értettünk szót. Egy sört is meg-meg- ittunk egymás egészségére. Különösebb kapcsolatokat nem építettünk ki, kiraoBdott jó barátokat nem szerezhettünk az idő rövidsége miatt, de mindenkwel nagyon jól kijöttünk. Volt egy futballista, akivel több időt töltöttem, mint másokkal. Ez az .Ausztráliában játszó Zeman volt, aki szlovák nemzetiségű és tíz évvel ezelőtt vándorolt ki Myjaváról. Nagyon jól játszott. .Az ausztrál válogatott legjobb hátvéde, ezt az ottani újságírók is elismerik. Nyugodtan mondom; nagyon örülnék, ha az Internek lehetne egy olyan középhátvéde, mint Zeman. MILYEN A VILÁG? .A világ tarka. Azt hiszem, ezzel semmi újat nem mondtam. Nekem ott tetszik a legjobban, ahol megszoktam. Nem mondom, hogy nincs Po- zsonynál szebb város. Sakkal szebb városokat láttam New Yorktól Chicagóig és így tovább. Számomra viszont büntetés lenne két évig Chicagóban élni. .Az alatt az egy hét alatt jól é- reztem magam, de elég volt. Befejezés a következő számban. Izraeli a futballegzotikum A londoni fogadási irodákon Izrael labdarúgó-csapata kapta a legkevesebb esélyt Mexiko csatáira. A fogadóknak igazuk van; Izrael eló- azör indul a VB-n, sem klubcsapatai, sem válogatottja nem produkált eddig kUlünüsebb eseményt a világbajnokságra való bejutáson kt- vUl. Szemünk láttára változik a fnt- balltörtéJielem is. Miiyen paradoxon; Magyarország nem vesz részt a küzdelmeken, Izrael viszont ott lesz. De már ez az elsó szereplés Is lépés a tradíció felé. Lesz már az Izraeli labdarúgásnak la némi hagyománya, a ha négy év múlva Ismét kivívja a legjobb tizenhat közé jutást az izraeli csapat, a mexikói tapasztalatokat bizonyára hasznosítja majd. Egyébként a kó- reaiaknak sem adott Angliában senki esélyt a jó szereplésre, és mi történt? .Az olaszokat elütötték a továbbjutástól, a portugáloknak pedig vért kellett izzadniok, hogy egy szerény gólocskával a maguk javára fordítsák a mérkőzés végső sorsát. Az izraeli futballisták között ma még egyetlen egy sincs, aki Ismert lenne világszerte. Ha azt mondjuk Spiegler. Bar vagy Bello, senkinek sem jut eszébe egy-egy csel. lövés vagy fejes. Többet tudunk a divízióban szereplő Hand- lová játékosairól, mint az Izraelt válogatottakról. Persze mindez nem .ielent semmit. Handlová nem u- tazik Mexikóba. Izraelnek pedig, a labdarúgás legcsodálatosabb varázsa folytán, éppen annyi esélye van a jó szerepléshez, mint akár Brazíliának, Perunak vagy az olaszoknak. A labda ugyanis az izraeliek számára is — gömbölyű. Az izraeli csapat