Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-14 / 15. szám

6 új ifjúság — PETERDI PÁL: Mit tennót, ha Krisztus Liverpoolba érkezne? Egy liverpooli kipolaa ka pu­lira iz Ugybuzgö lelkész örii- ai plakátot ragasztott; — Mit tennél, ha Krisztus Liverpoolba érkezne? Másnapra valaki oda­írta a választ: —' Akkor kiten­ném Saint Johnt jobbösszekö­tőbe. Ez a Saint John nem a Ub- dprúgás nagy világsztárjainak egyike. Csak éppen hogy szere­tik. Bizonyára nem ok nélkül. A harmincegy éves masszív gye­rek évek óta dirigálja az FC Liverpool csatársorát, szervez, intézkedik, rohangál, többnyire ]ől játszik, néha gyengébben, de sohasem unottan, fásultan, lé- lektelenUI. Ennyi tulajdonkép­pen ma is elég az üdvösség­hez. A jól megtermett skót há­rom tévé-show állandó szerep­lője. s a liverpooli rádióban ál­landó műsora van. a Salat All- ? ve. És Pelé gitározik, és Ka- ' denkovlcs aranylemezre énekel, és Beckenbauerrei filmet for­gatnak. Nem mintha Pelé pengetése megközelítené D.jango Rehibardt, művészetét, nem mintha Ra- denkovlcs hangja felérne Tom Jones hpngjával. nem mintha Beckenbauer akár bottal Is Ut-I hetné Laurence Oliwler nyo-1 mát. Csak Pelé belőtte karrier­jének ezredik gólját. Petar Ra-. denkovlcs kivédi a szemüket is és Beckenbauer kaputól kapuig bejátssza a pályát. j Futballoznak, jól futballoznak. Ezért szeretik őket. Sztárok, mint Little Richard. Engelbert Humperdinck vagy Adriano Ce- lentano. Combint százhetvenezer font­ért vette át a Torlnótól az AC Milan. Eusébio szerződését 140 000 dollárért újította meg a Bentica. Ilyen mondatok olvastán kap. nak aztán szivükhöz a közép európai pályák csillagai, és kez­dik rebesgetni, hogy ejn.ve. be jó lenne itt is bevezetni a pro­fizmust! Ilyen mondatok láttár kezd tűnődni a szurkoló, isten- . kém. miért ne fizetnénk i mieinknek is annyit, amennyit ezek a nagy futbalisztárok ke­resnek. hátha ma.td ők is úgy kezdenek futballozni, mint Tos- tao. Rivera vagy Haller. Persze, miért is ne? Egy re­mek angol szakember meg­mondta a kerekasztal-beszél- getésen; áttanulmányozta a ha­ladó gondolkozás valamenny klasszikusát, de sehol sem .ta­lálkozott olyan tétellel, amely szerint a pénzért való labdarú­gás idegen tenne a szocialista építés eszméitől. Nyugodtan megbarátkozha­tunk a gondolattal; a labdarú­gás a földkerekség legnagyobl show-businessének tekinthető A nagy csillagok mellett elhal ványul a könnyű műfaj vala­mennyi reprezentánsa, rajongóit száma és Ugybuzgaima felül múlja — talán még a Beatles- szurkolókét is. Jóságos ég. hiszen aki a: emberek millióinak szerez hét­ről hétre tartós és mással all; ’ pótolható örömöt, az méltó i bérére, az il.yen csillagot való­ban tisztességgel meg kell fi­zetni. és senkinek sem táj. hl annyit keres, amennyi belefér Miből? Nem probléma! A többtizezres stadionok le­látói rendre megtelnek, ha \i a .láték. A játékosok magul futballozzák össze a prémiu­mot. mert; állami támogatási nem élveznek. Viszont egy-eg: Nyugat-Németország — Skócii világbajnoki selejtező alatt i stadionban elfogyott 24 000 pái virsli és 18 000 üveg sör! A show-business üzlet. Aki j árut termel, aki jól focizik, a keres. Menedzserektől is függ' Igen. Csakhogy ezek a mene i dzserek töviről hegyire ismeril | a piacot és a szakmát. — Si ' Matt Busby a szive mélyén m:; is labdarúgó. — Jólelkű, re I mek cimbora, egy a fiúk közül, de a sportág igazi professzor i is. aki a világ egyik legjobb | csapatát faragta a Manchester Unitedből — írja Bobby Charlffl ton. i Es még valamit; a nyugatnéB met bíróság 1969 nyarán eljáji rést indított a Hertha egylK vezetője ellen. A vezető 15 OOg márkát fizetett a München en gyik védőjátékosának, hogy ni játsszék tel.ies erőbedobással ■ Hertha ellen. r Az esetre bt évvel később dek rült fény. a törvény öt évvel később is lecsapott. | Mifelénk esetleg összekacA csintottak volna bizon.vos klubi szobák mélyén... Micsoda különbség! ^ FOCIVAL IV. i A FÖLD KÖRÜL SZIKORA GYÖRGY — BATTA GYÖRGY: ! (Naplójegyzetek) Az olvasó figyelmébe: A két s/erzö feltüntetése és a cím arra utal, hogy a 1 világkörüli utat ketten tettük meg. Van benne valami. .Amikor a hosszú út élményeit itthon hallgattam, én is éreztem valami izgalmasat. .A valóság per- 1 sze más. A Föld körül a pozsonyi Inter játékosa száguldott, s azon túl. hogy i ellátta a csapatkapitányi tisztséget és gólokat lőtt, még a szemét is nyitva tartotta. A most közlésre kerülő írásom tehát erősen koprodukciós jeliegü. i (b. g.y.) A LIGA KÉSHEGYRE MENŐ KÜZ­DELEM. EGY PORTYÁN FELSZABA­DULTABBAN JÁTSZHATNAK A FO­CISTÁK. így volt ez veletek is? Óriási a különbség egy barátságos vagy egy ligamérkőzés között. Aki futballozott, az bizonyára nagyon jól tudja. Portyánknak fölkészülési jel­lege volt. .Az ember tudta, hogy ha gyengébb napot fog ki vagy egysze­rűen; nem megy neki a játék, nem történik semmi komolyabb, legfeljebb egy kis fejmosásban részesül. .Az ed­ző elmondja, hogy a következő mér­kőzésen nem szabad még egyszer a- zokat a hibákat elkövetni, és ennyi az egész. Az itthoni ligameccseken viszont mindent bele kell adnunk, mert el­sősorban pénzért megy, másodsorban a pontokért, amikre szükségünk van. Az ember kötelességének érzi a jó szereplést, nyomja vállait a felelős­ség, mert ha egyik meccsen nem jön ki a tépés, akkor az edző a követ­kezőn esetleg kihagyja, s akkor pénz- veszteség is éri. Nem vagyok bete­gesen pénzéhes, de társaimmal e- gyUtt ebből élek, a fociból tartom el magam és a családom. Ez a kötelesség- és felelősségér­zet barátságos meccseken és portyá­kon nincsen, úgyhogy ég és föld a játék közötti különbség is. .Azonkí­vül nekem külföldön sokkal jobban n®gy a játék. Ott nem ismernek annyira, bár az újságok elég nagy reklámot csinálnak, de az ellenfél nem fektet akkora súlyt, hogy min­denáron „kinyírjon“, kikapcsoljan a játékból. Nekik is az a céljuk, hogy a hazai közönség szép játékot élvez­hessen. .Az itthoni ligamérkőzéseken viszont eddig még nem volt módom felszabadultan, nyugodtan játszani. Mindig mellém állítanak valakit, aki egész mérkőzésen követ, nyugtalanít. Pedig meg vagyok róla győződve, hogy ezen a portyán jöl ment nekem a játék. Ez nem öndicséret! Én ma­gam is örültem ennek, mert a na­gyon gyenge ősz után, a Magyaror­szág elleni mérkőzés után jól jött, hogy kimehetek egy kicsit külföldre, talán gyengébb ellenfelekkel szem­ben is, minden felelősségérzet nélkül focizni egyet, örültem, hogy vissza- szerzem az önbizalmam. Sajnos úgy néz ki, hogy megint visszaesek a ré­gi kerékvágásba — az „őszibe“. NE.Vi TARTOZIK SZOROSAN A VI­LÁG KÖRÜLI ÚTHOZ, DE HA MAR IDEKANY.ARODTüNK; Ml LEHET AZ OKA? Az első mérkőzés „kijött“ a VSS el­len. Utána — és talán ez lehet a legkomolyabb oka — három mérkő­zés következett idegenben. .A csa­társor két kulcsjátékosa, Petrás és Krnác megsérült. Az ellenfél védel­me nemcsak érzi, hanem tudja is, hogy ha Szikora vagy Levicky nem talál a hálóba, más nem ad gólt. Egy játékost Levicky mellé, egyet mel­lém állítottak, mert hazai környezet­ben többet megengedtek maguknak, mint ha Pozsonyban játszottunk vol­na. Prágában, a Dukla elleni mécs­esén a kilencven percből hatvanat a „levegőben“ voltam. Zsolnán és Osztraván hasonlóan. EZEKBEN A SZAMUNKRA EGZO­TIKUS ORSZÁGOKBAN A KÖZÖN­SÉG IS EGZOTIKUS? A közönség magatartása nagyon meglepett bennünket. Már első mérkő­zésünkön, Los Angelesben, bár a rossz idő miatt aránylag kevés volt a néző, kellemesen meglepődtünk. .Ál­lítom, hogy nagyon is értettek a fut­ballhoz. Egyrészt azért, mert kevés volt a nézők között az amerikai (ők nem szeretik a focit) — magyarok, jugoszlávok, szlovákok és más Euró­pából származó népfaj alkották a kö­zönséget, meg olyan amerikaiak, aki­ket igazán érdekel ez a sportág. Meglepett továbbá a tahiti közön­ség. Mi azt hittük, hogy az ellenfél mezítláb fut majd ki játszani elle­nünk, de nem ez történt, a közönség pedig kimondott szakértelemmel fi­gyelte a játékot. Külön értékeltek egy-egy szép akciót, cselt vagy lö­vést. .A leggyengébb közönségünk Indiá­ban volt. .Annak ellenére, hogy a já­tékosok elég jól játszottak, jó volt a pálya és vagy tizenkétezer néző ült a lelátókon. Egész meccs alatt csend­ben ültek. Nekik mindegy volt, hogy tíz méterrel fölé lőttük a labdát vagy huszonöt méterről kapura bom­báztunk. .Az volt az érzésünk, hogy ok csak napozni jöttek ki. A leghozzáértőbb közönséget Hong­kongban találtuk. Bárcsak az Inter­nek lenne itthon ilyen remek kö­zönsége! Például az első meccsen hu­szonötezer ember volt. A hazai esa- patot az első perctől kezdvé buzdí­tották, de utána, amikor látták, hogy fölénybe kerülünk és jól, szépen ját­szunk — mert a szoros győzelem el­lenére is jól ment a játék —, meg­tapsolták a mi akcióinkat, lövésein­ket, cseleinket is. Kiérezték, mikor volt leshelyzet. ,A hongkongi bírók nvomni akartak és nyomtak is, tud­ták, hogy az egész portyán nem vesz­tettünk meccset, és szerették volna, ha legalább egy döntetlent kihúz csa­patuk vagy netalán a három talál­kozó egyikét meg is nyeri. Ha a biró nem fújt le egy lest, a hazai közön­ség — bár saját csapatát juttatta a játékvezető előnyös helyzetbe — fü­tyülte a hazai bírót! .Az ottani kö­zönség hozzáértésére jellemző, hogy meg tudta különböztetni például a kemény játékot a durya jáj:éktól. Ta­lán százszázalékos közönség volt Hongkongban. HOZTÄL-E OJABB KLUBZASZLÖ- KAT? MILYEN K.APCSOLATOKAT ÉPÍTETTETEK KI AZ ELLENFÉL JÁ­TÉKOSAI V.AL? Minden ellenfelünktől kaptunk jel­vényeket és zászlókat. Én sohasem vásárolok zászlókat, csak azokat gyújtom, amelyeket az ellenféltől ka­pok. Hoztam haza hat-hét zászlócs­kát. Indiából még egy dresszet is hoztam, sajnos kicsi, mert az a já­tékos, akivel cseréltem, bár olyan magas volt, mint én, csak ötven ki­logrammot nyomott. Úgyhogy talán — ha lesz egyszer fiam — az húzza majd magára. .Az ottani együttesek játékosai na­gyon szimpatikusak voltak. Többnyi­re bankettek követték a találkozó­kat; sajnos angolul nem tudok, így csak mutogatással, gesztikulálással értettünk szót. Egy sört is meg-meg- ittunk egymás egészségére. Különö­sebb kapcsolatokat nem építettünk ki, kiraoBdott jó barátokat nem sze­rezhettünk az idő rövidsége miatt, de mindenkwel nagyon jól kijöttünk. Volt egy futballista, akivel több időt töltöttem, mint másokkal. Ez az .Ausztráliában játszó Zeman volt, aki szlovák nemzetiségű és tíz évvel ez­előtt vándorolt ki Myjaváról. Na­gyon jól játszott. .Az ausztrál váloga­tott legjobb hátvéde, ezt az ottani újságírók is elismerik. Nyugodtan mondom; nagyon örülnék, ha az In­ternek lehetne egy olyan középhát­véde, mint Zeman. MILYEN A VILÁG? .A világ tarka. Azt hiszem, ezzel semmi újat nem mondtam. Nekem ott tetszik a legjobban, ahol megszok­tam. Nem mondom, hogy nincs Po- zsonynál szebb város. Sakkal szebb városokat láttam New Yorktól Chica­góig és így tovább. Számomra viszont büntetés lenne két évig Chicagóban élni. .Az alatt az egy hét alatt jól é- reztem magam, de elég volt. Befejezés a következő szám­ban. Izraeli a futballegzotikum A londoni fogadási irodákon Iz­rael labdarúgó-csapata kapta a leg­kevesebb esélyt Mexiko csatáira. A fogadóknak igazuk van; Izrael eló- azör indul a VB-n, sem klubcsapa­tai, sem válogatottja nem produ­kált eddig kUlünüsebb eseményt a világbajnokságra való bejutáson kt- vUl. Szemünk láttára változik a fnt- balltörtéJielem is. Miiyen parado­xon; Magyarország nem vesz részt a küzdelmeken, Izrael viszont ott lesz. De már ez az elsó szereplés Is lépés a tradíció felé. Lesz már az Izraeli labdarúgásnak la némi hagyománya, a ha négy év múlva Ismét kivívja a legjobb tizenhat közé jutást az izraeli csapat, a me­xikói tapasztalatokat bizonyára hasznosítja majd. Egyébként a kó- reaiaknak sem adott Angliában sen­ki esélyt a jó szereplésre, és mi történt? .Az olaszokat elütötték a továbbjutástól, a portugáloknak pe­dig vért kellett izzadniok, hogy egy szerény gólocskával a maguk javára fordítsák a mérkőzés vég­ső sorsát. Az izraeli futballisták között ma még egyetlen egy sincs, aki Is­mert lenne világszerte. Ha azt mondjuk Spiegler. Bar vagy Bello, senkinek sem jut eszébe egy-egy csel. lövés vagy fejes. Többet tu­dunk a divízióban szereplő Hand- lová játékosairól, mint az Izraelt válogatottakról. Persze mindez nem .ielent semmit. Handlová nem u- tazik Mexikóba. Izraelnek pedig, a labdarúgás legcsodálatosabb vará­zsa folytán, éppen annyi esélye van a jó szerepléshez, mint akár Brazíliának, Perunak vagy az ola­szoknak. A labda ugyanis az izraeliek szá­mára is — gömbölyű. Az izraeli csapat

Next

/
Thumbnails
Contents