Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-14 / 15. szám

2 újifiúság „Hogy mi a szépség, nem tu­dom, de a művésznek mindent étölelően kell tájékozódnia; így azután mindaz a szép, amit al­kot, nemcsak az övé, hanem az, amit kívánnak tőle“ — mond­ta és tartotta Dürer, a nagy né­met festőművész.-0­'A fiatal Albert Dürer apja a- ranymüves mühel.yében dolgo­zik, bár a festészet már ak­kor nagyon vonzza. Később, ap.ja akarata ellenére, három é- vlg tanul Wohlgemuth mester festőműhelyében. A következő években, az ak­koriban szinte kötelezőnek tar­tott vándorévek során Velencé­be is eljut, ahol új emberekkel, helyekkel és dolgokkal ismer­kedik, látóköre bővül — amint azt a vándorévek megkívánják. Velencében meglepi és öröm­mel tölti el, hogy nemcsak az itt élő németek, hanem az o- lasz arisztokrácia is tisztelettel fogadja és megbecsüli. Maga a dőzse és a városatyák hivatalt is feiajánlanak neki, hogy vá­rosukban letelepedjen. A rend­kívül szerény fiatalembert ö- szinte örömmel tölti el Giovan­ni Bellini róla alkotott véle­ménye: ,,Giovanni Bellini meg­dicsérte a munkámat. Szeretne tőlem egy képet, méghozzá pénzért! Nagyszerű ember!" Dürer mégsem marad Ve­lencében. Visszatér Németor­szágba, feleségül veszi a szom­szédjuk lányát és Nürnbergben telepszik le. Továbbra is szor­galmasan dolgozik, mégpedig a saját módszere szerint. Habár Velencében nagyon sokat ta­nult, alkotásain nem látszik az olasz befolyás, ami pedig jel­lemző volt kora festőire. Dü­rer igen szerény ember, nincs is tudatában művészete nagy­ságának. Nagyobb megrendelé­sek hiányában tudását apróbb munkákra összpontosítja. íze- mélyes elismerésen kívül hol­landiai útja sem hoz változást. Különösen a portrétestészetben tűnik ki — egyik legkiválóbb alkotása a Hieronymus Holz- schuher arcképe, továbbá apja, valamint Szent Jeremiás portré­ja. Vallásos tárgyú képeiből hiányzik az átélés, történelmi képei viszont a viiág remekmű­vei közé tartoznak (Üdv a ki­rályoknak). Dürer egyedülálló a grafikáiban, a fekete-fehér mű­vészet koronázatlan képviselője (A lovas, a halál és az ördög). Albert Dürer kétségkívül a XVI. század eleje legnagyobb mesterei közé tartozik. Habár kora nem értékelte öt eléggé, ma minden ecsetvonása felbe­csülhetetlen kincset jelent. — mk — Szlovákia Gyermek- és ifjú­sági Servezete! Társulásának lapja O Megjelenik minden kedden • Kiadja a SMENA kiadőválallata © Szerkesztő­ség és adminisztráció Brati­slava, Praiská 9, Telefon: 48.S- 41-45. Postafiók 30 • Főszer­kesztő: dr. STRA'SZER GYÖRGY, főszerkesztöhelvettes és kultúra: TÖTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALA- GYI LAJOS. Riporterek: ZA- CSEK ERZSÉBET, KESZELI FE­RENC, NÉMETH ISTVAN. ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezetö BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVÁTH RUDOLF. Nyomja: Západoslovenské tls- ölarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kés, fél évre 26.— Kis, negyedévre 13.— Kis O Terjeszti a Posta Hlr- lapszolgálata, előfizethető min­den postakézbesltőnél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem őrzünk meo és nem kül­dünk vissza O A lapot kül­földre a PNS Ostredná expe- dlcla tlafe, Bratislava. Gott- waldovo nám S, 48 útján le­het megrendelni. ahAn jártunk... Van Közép-Európában egy kicsiny falu. Aha. Egy kicsit elfelejtett is, mint minden hoz­zá hasonló. Köhajltátenyira hú­zódik meg a Zsitva mellett, Verebélytöl egy sétányira. Mi­kor megérkeztünk, a helyi CSE- MADOK elnöke már várt ben­nünket a „kultúrház“ előtt. — Megjöttek a nyitrai főis­kolások — hallottuk itt is, ott is. Tehát tudnak rólunk. Jó jel! Körülbelül egy óra lehetett. Műsorunkat, amellyel idejöt­tünk, három órakor kellett vol­na kezdeni, de Csifáron épp ebben az időben népdalfeszti­vált rendeztek, és a kis falu egy része átrándult oda. így nem maradt más hátra, mint várni még két-három órát. Az elnök meginvitált egy pohár borra, de nagyon meglepődött. mikor szerényen csak kofolát kértünk. Egy kis falunézésre indul­tunk, majd a kultúrházba men­tünk előzetes próbát tartani. Közben azonban megtudtuk, hogy a falu népe esztrádmfl- sort vár tőlünk. Mi pedig épp az ellenkezőjével érkeztünk. 1848 márciusától készítettünk irodalmi összeállitást, ezzel szerettük volna az ahaiaknak fölidézni a magyar történelem legszebb napjait. A szomszéd falu tanítónője végignézte a próbát. Neki tet­szett az összeállítás, „de a kö­zönség nem érti majd meg“ — mondotta Részben igazat ad­tunk neki, de a végén csattan az ostor. Optimizmusunkkal meggyőztük. És öt órakor elkezdtük. Az elnök megnyitójában újból esztrádcsoportot említ. Aztán peregnek a versek, idézetek, Petőfi, Tompa, Kossuth és a többi. A közönség, mely még az előszobát is megtöltötte, fe­szülten figyelt. Nem mozdult senki A Kossuth-nóták elhang­zása után taps köszöntötte kis csoportunkat, különösen éne­kesnőnket. Pereszlényi Irént. Közben lepillantottunk a néző­térre. Itt-ott könnyek csillog­tak a szemekben. A mindössze egy óráig .tartó műsort vas­tapssal nyugtázta az ahai kö­zönség. Mi voltunk a legbol­dogabb emberek. Humort, ne­vetést vártak, és mégis... Nem jöttünk hiába! Ezután vacsorát adtak a nyolc nyitrai vendég számára. ízletes ahai borocska is került az asztalra. Legkellemesebb a- hai emlékünk azonban özvegy Tóth Józsefné nevéhez fűződik. Velünk töltötte az estét. és énekelt. De hogyan? Bizony mi fiatalok csak bámultunk a sok gyönyörű, gyakran isme­retlen népdal hallatára. Ara­nyos öreg néni, hetvenkét éves. Csupa temperamentum, csupa lendület. Egyébként, ha minden jól megy, részt vész a Magyar Televízió által rendezett nép­dalverseny gálaestjén. Rendás Mária tanítónő a CSEMADOK elnökéről. Kovács Imréről beszél. A kultúrához való viszonyát, lelkes odaadó munkáját dicséri. Több műsor megrendezését tervezik A falu ez évben ün­nepli felszabadulásának 25, év­fordulóját. Januárban népvise­leti bált rendeztek. Rendás Má­ria színdarabot tanít, aratási ünnepélyt és még sok látott és nem látott műsort terveznelc a falu népének. Azonban nincs Ahán kultúr­ház. Az, amit itt kultúrháznak neveznek, egy régi, alacsony épület. Azelőtt üzlethelyiség volt. Régen meszelt falak, né­hány magányos szék és eg^y deszkából összetákolt minipó­dium. Ennyi az egész. Az a falu, ahol még az öregek is Ilyen lelkesek, erősek, tehetsé­gesek, Igazán megérdemelne egy kultúrházat. Biztos vagyok benne, akkor többen ismernék ennek a kis falunak, Ahának a nevét. Maradtunk volna még, ma­rasztaltak is, de mennünk kel­lett. Meghívtak bennünket is­mét, tavaszra, nyárra, sőt még szüretre is. Köszönjük a sze- retetet. amelyben részünk volt Ahán, és ígérjük, elmegyünk! Bodnár Cytila Nyitra PF Iskolázás „éjféli misével“ A töketerebesi SZISZ március hónapban is­kolázást rendezett a klubvezetők és funkcioná­riusok számára a Szólánc melletti IZRA üdü­lőhelyen. Az 1970. III 12—14-ig tartó négy csoportra osztott iskolázást járásunk magyar nemzetiségű funkcionáriusai számára rendez­ték. Ezen az iskolázáson több mint 30 fiatal vett részt. A háromnapos programot ügy állí­tottuk össze, hogy fiataljaink kellőképpen tá­jékozódhassanak az ifjúsági szervezetben tör­ténő változásokról, a párt politikájáról s az aktuális kérdésekről. Az előadásokat hasznos vitákkal, beszélgetésekkel bővítettük. Az isko­lázás színvonalát az is emelte, hogy a jelen­levő Kele Lajos előadást tartott számunkra. A szabad időt hasznos dolgokra használtuk fel. Többek között egy vetélkedőt is rendez­tünk és egy új „keleti" rendezvényt, az „éjféli misét.“ Ez nagy élményt jelentett számunkra. A következő misét a tiszai találkozón szeret­nénk megrendezni. Bár rövid volt az idő, de egy miniújságot is összeállitottunk. Király Berta Együttes indul A komáromi Járási Népművelési Otthon Dal- és Táncegyüttese elindult a nem hivatásos népművészeti együttesek akadályokkal és zök­kenőkkel teli — de mégis járható — útján. Hosszú próbálkozások után, nem kis erőfeszí­tés árán végre sikerült tavaly októberben a hivatalos szervek jóváhagyásával és támogatá­sával a mintegy 70 tagú népművészeti együtt- test létrehozni. Az együttes létjogosultságá­hoz nem fér kétség. Megalakulásával régi vá­gyak teljesedtek be, régi tervek valósultak meg. Ogyis mondhatnánk — adósságtörlesztés. Adósságtörlesztés, mégpedig a javából. Aki ezt nem csinálta, nem is tudja felfogni, mennyi időt és energiát vesz igénybe a lépten-nyomon felmerülő problémák és nehézségek leküzdése. Az együttes 8-tagú népizenekarból, 24 tagú tánccsoportból és több mint 30 tagú énekkar­ból áll. Soraiban egyaránt képviselve van a fiatal és idősebb korosztály. Lelkesedésük már most, az első nyilvános bemutatkozás előtt is reményekre jogosít fel bennünket. Az együttes művészt színvonaláért elsősorban Tornyossy László művészeti vezető, Goda Éva koreográ­fus, Kozári Péter, a tánccsoport vezetője. Bőgi Béláné, az énekkar vezetője. Lázók Miklós, a zenekar vezetője és Szabó Gyuláné, az együt­tes szaktanácsadója felelősek. Odaadó, áldozat­kész munkájukért és fiatalos lelkesedésükért minden elismerést megérdemelnek. R i g l e r János Klubélet Bodzán Az elmúlt évben néhány fiatal kezdeménye­zésére nyolcéves szünet után ismét magára ta­lált a bodzái fiatalság. A kis község fiataljai munkáját a komáromi járáson belül elért elő­kelő helyezés is bizonyítja. A járási ifjúsági vezetőik méltán dicsérték a bodzái fiatalokat! A sikerhez az ifjúsági szervezetet nagyban hozzásegítette az egységes földműves szövet­kezet álláspontja, amely nemcsak klubhelyisé­get, hanem tetemes anyagi támogatást is nyúj­tott a fiataloknak. Az ifjúsági szervezet leg­sikeresebb rendezvénye szerintünk a közel­múltban lezajlott baráti találkozó. A hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg egyik alakulatának komszomolistái szívesen és kimerítően válaszoltak a fiatalok kérdéseire. Az est sikerére jellemző, hogy a járási ifjú­sági szervezet, a hnb vezetőin kívül, az egysé­ges földműves szövetkezet vezetői és a szom­szédos falu harminc fiatalja is részt vett. A jelenlevő majdnem 100 fiatal nagy taps.sal ju­talmazta a vendégeket. A szervezet most egy színdarabot tanul. .Az ifjúsági szervezet sikerei nemcsak Kása Gusztáv klubelnök munkáját dicsérik, hanem az egységes földműves szövetkezet elnökének Antal Kálmánnak a szerepét is. Pénzt, erköl­csi támogatást nem sajnálva, mindig a fiata­lok mellett áll. V é g h Zoltán Mozgalmas klubélet Búcson A búcsi fiatalok már többször hallattak ma­gukról és ezen a télen sem tétlenkedtek. A szövetkezet művelődési otthonában olyan moz­galmas és tartalmas szervezeti életet éltek, amelyről kevés klub számolhat be. Rendszere­sen tartanak ismeretterjesztő előadásokat. Ki mit tud vetélkedőket, illemtanórákat, teadél­utánokat. A közelmúltban sokáig beszéltek a faluban, de a környéken is a farsangi álarcos báljukról, hiszen öt falu fiatalja szórakozott és érezte jól magát az ULTRIS—69 beat együttes zenéje mellett. A klub színjátszó cso­portja Kállai-Dobos Ilyennek hazudtalak című zenés vígjátékát adta elő. A darabot a Szobi házaspár tanította be. Az 6 munkájukat di­cséri a mozgalmas klubélet is. hiszen minden­ben a fiatalok segítségére vannak. A klub je­lenlegi elnöke — elnöknője Almást Tilda. Az ifjúsági klub rendezvényeit szívesen látogatja az idősebb lakosság is. Bajkai Lajos Halász Éva Ideje lenne már... Egyhangúan suhantak el fejünk fe­lett az 1969. év napjai. S a fiatalság szellemi életének ezt az egyhangú­ságát, a kultúra iránti éhségét nem csillapítja semmi. Azaz... Voltak — nagyon kevesen —, akik birkóztak ezzel a tunyasággal, vol­tak, akik az érdeklődés békanyálas vizeit, megkavarták..., voltak..., 800 diák közül..., egynéhányan... A szel­lemi begubózottságot próbálta felha­sítani a múlt évben megrendezett szavalóverseny. Megpróbált irányt mutatni, megpróbálta a nagyon ne­hezet. A versenyen sok és nagyon szép verset hallhattunk, többek kö­zött olyan költőktől is, akik nem szerepelnek a magyar órák tanítási anyagában (Gondolok Szabó I. „Nyit­ni kék“ c. csodálatos versére!). A verset előadni úgy, ahogy a költő a- gyában felmerül — nagyon nehéz, és nem lehet megtanulni, ösztönösen fogjuk fel a vers legmélyebb monda­nivalóját, legmélyebb hangjait, és szintén nem a tanult, hanem a szü­letéskor kapott képességek szárnyán röpíti az előadó a verset a hallgató leikébe. A versnél, ez a nem minden­ki által hozzáférhetőség eltűnik, mi- I helyt egy kiváló előadó hangján csen- I dűl fel. A vers így mintegy testet t öltve jelenik meg és válik közérthe­tővé mindenki számára. Ez a szava­lás és a színészet jelentősége az emberi életben. Az első díj nyertese, Kacskó Ag­nes, ezt átlagon felül oldotta meg. S ha a született képesség tovább csi­szolódna újabb versenyek gazdag perceiben, talán szép távlat nyílna meg előtte. Kovács Ilona szintén átérezte, megragadta Tóth Elemér „Ketten“ című versének alaphangját. A többiek is szépen szavaltak. .A prózamondók sem tehetségben, sem pedig képességben nem érték el a két versmondó előadásának színvo­nalát. Bár terjednének, bár ragadós be­tegséggé válnának ezek a rendezvé­nyek, hogy az ipariskola — mély gyűjtömedencéje a jóképességű, te­hetséges magyar fiataloknak — ki­lendülne ebből a tehetetlenségből, to- pogásból! Lesz-e válasz, lesz-e vissz­hang a lelkek falairól, vagy minden éhség a szép iránt, minden akarat, vágy belefakul a lapos szakbarbár­ságba? Balázs Bálint .Az írást a kassai magyar iparisko­la .Acéltoll című diáklapjából vettük át. E napokban tartotta plenáris ülését a komáromi járási ifjúsági szer­kezet. Ezen" a plénumon járásunk fiatalságának képviselői sok-sok égető problémára kerestek megoldást, különösen az ifjúsági moz­galom jövőjét illetően. Milyen is a visszhangja járásunk fiatalsága körében az ifjúsági mozgalom általános kérdéseit tárgyaló jelenlegi központi irány­elveknek és hogyan készülnek az év jelentős évfordulóira, erre kerestem választ a plénum anyaga között, valamint az ifjúsági szervezet elnökeinél. Mindjárt az elején leszögezhetem, hogy az ifjúsági mozgalom problémái iránt nagy az érdeklődés. Járásunk szervezeteinek taggyűlésein, mint pl. Naszvadon, Bogyón, Martoson, Ögyallán, Gelléren, Bajoson, Radványon, né­mely középiskolában és másutt is, helyeslik az integrációs folyamatot, mert tud iák, hogy csak a politikailag erős és egységes ifjúsági szervezet tud majd kenőképpen harcolni a fiatalság érdekeiért. Járásunk fiataljai egyben figyel­meztetnek, hogy okuljunk a volt CSISZ hibáiból, többet foglalkozzunk a klub­élettel, valamint a szervezet tagjainak személyi, foglalkozásbeli és egyéb problémáival. A komáromi járás fiatalsága az egységért Sok nyitott kérdésre ma még nem lehet egységesen választ adni, egy azon­ban biztos, hogy az újonnan alakuló szervezet szocialista ifjúsági szövetség csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha minél nagyobb aktivitással igyekszik a párt által kitűzött irányelveket megvalósítani. Az átmeneti szer­vezési változások miatt tehát nincs ok a csüggedésre. Erre jó példát szol­gáltatnak járásunk ifjúsági szervezetei; a bajcsiak. Gyula-majoriak, Jed- nota Komárno, a hajógyári tanonciskola szervezetei és még sokan mások, akik értékes munkafelajániásokat tettek hazánk felszabadulásának 25. év­fordulója tiszteletére, ezenkívül több beszélgetést, találkozót rendeznek a szovjet komszomolistákkal V. I. Lenin születésének 100. évfordulója tiszte­letére. Nagy járási versenyünk befejeztével az eredményekről büszkén sze­retnénk beszámolni az idei május elsejei ünnepségeken. Az eddigi eredmé­nyek is biztatók, és reméljük, járásunk fiatalsága nem vall szégyent a köz­vélemény előtt. Bende István, Komárom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents