Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-06 / 14. szám
2 üj ifiúság VAN GOGH X Hollandiai Nuemen ÍS utcáján egyszerű szobor áll. A talapzatán néhány szál virág. Ki tette oda? A helybeliek, vagy az idegen turisták? Nem tudni. Az ember, akit ábrázol életében csak kudarcot Ismert. A szobrát mindenki tiszteli: A neve: Vincent van Gogh.-0Apja üzletembernek szánta Vincent fiát, de csakhamar rájött, hogy ,,semmi nem lesz belőle", nincs kitartása, minden munkaadőjával összeveszik. A valóságban Vincent túl gyáva volt. a legkisebb üzleti érzék nélkül: túl becsületes, túl Igazmondó és túl jószívű. Mikor tudomására Jutott a belga bányászok szomorú helyzete, gondolkodás nélkül odautazott, hogy segítségükre leg.yen. Hogyan? Bekötötte sebeiket, reményteljes szavakkal biztatta őket: a tífuszjárvány Idején a végkimerülésig ápolta a betegeket. Amikor Belgiumból — apja kívánságára — hazatért, valamilyen belső kényszer hatására, 28 éves korában fogott először ecsetet a kezébe. A bányászokról készített vázlatait fejezte be. jóformán minden technikai felkészültség nélkül. Rajzai egy 12 éves fiúéhoz hasonlítottak, ormótlan vonásokkal töltötte be a papirt. De Theo öccsének tetszettek a képek és munkája folytatására biztatta. Es nemcsak ezért tartozik neki hálával a művészet. Éveken keresztül ő segítette anyagilag is bátyját, aki ma vagyont érő festményeivel annak Idején a legszükségesebbet sem tudta előteremteni. Vincent van Gogh a legmagányosabb emberek egyike volt. A szerelemben csak a csalódást ismerte. Eg,yetlen vigasza a festészet. 14 órát dolgozik naponta. Nincs pénze modellekre. Gyerekeknek egy-egy almát, öreg embereknek egy kevés dohánjrt ad. ellenszolgáltatásként. De minden akarata és szorgalma hiábavaló. Terseeg. az akkori hires szaktekintély, azt tanácsolja, hagyja abba a festést, mert csak a romlásba dönti magát. És az embereknek sem kellenek van Gogh nyomorúságot ábrázoló képei. Fájdalommal díszítsék a lakásukat?-0Vlncení van Gogh mindinkább arra a meggyőződésre jut, hogy a festészet nagy küldetése nem a forma ábrázolása, hanem a szín. Nem szabad, hogy e szín alá legyen zMidelve a formának, maga kell hogy a forma legyen. Színekben fejezi ki gondolatait, s mindazt amit Iát. „Az a festő, aki nem ismeri a színeket, nem Ismeri az életet". Előbb Párizsba, majd Aries- ba költözik. Az észak színeihez szokott festőt megragadja a délvidék káprázatos szlnoompá- ja. Minden, amit lát. ecsetje alá kívánkozik. Tíz nap alatt 10 vl- rágoskertet fest. Napraforgói szinte felolvadnak a nap sugárzó fényében. Színei mind sokatmondóbbak. Szüntelenül I- szik, hogy képes legyen lefesteni agyának egzotllnis látomásait. Éhezik, és csak fest és fest. 14-17 órát naponta. Keveri a narancssárgát a pirossal, a sárgát a zölddel. Vásznairól é- get a. nap, fúj a szél. beszélnek az árnyékok. Rózsaszín házat fest, lila redőnyökkel. „Ogy érzem, színeim hasonlítanak Wagner zenéjéhez... Utolsó képem zöld ciprusligetet ábrázol rózsaszínű égbolt alatt, halvány citromsárga letűnő holddal" Írja öccsének kimerültén. Három nap múlva kapta első őrültség! rohamát. Aztán a többit. A zárt Intézetben is dolgozik. Megfesti egy őrült társát. Első képe a szenvedő belga bányász. utolsó a szenvedő őrült. És ami a kettő között van: a modem festészet úttörőjének élete. 37 éves korában egyik beszámíthatatlan pillanatában öngyilkosságot követ ei. —mk— Szlovákia Gyermek- és Ifjúsági Servezetel Társulásának lapja • Megjelenik minden kedden • Kiadja a SMENA kiadóválallata 9 Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Praiska 9. Telefon: 48.5- 41-4S. Postaftók 30 9 Főszerkesztő: dr. S T R A £• S 2 E R GYÖRGY, fösrerkesztöhelyettes és kultúra; TÖTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALÄ- GYl LAJOS. Riporterek: ZA- CSEK ERZSÉBET. RESZELI FERENC, NÉMETH ISTVÁN, kelet-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY, A melléklet rovatvezetője: HORVÁTH RUDOLF. Nyomja: Západoslovenské tla- óiame OT • Előfizetési díj egész évre 52.— Kős, fái évre 28.— Kös. negyedévre 13.— K£s • Terjeszti a Posta Hlr- lapszolgálata, előfizethető min den postakézbesltönél vagy postahivatalnál ® Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza 9 A lapot külföldre a PNS Ostredná expe- dlcia tlaöe, Bratislava, Gott- waldovo nám í. 48 útján lehet megrendelni. A ifjúsági szervezet tagjai készülnek az egységes ifjúsági szervezet megalakítására. 1970 áprilisi 18-án összeülnek a helyi és járási szervezetek képviselői, hogy megvitassák és elfogadják az új alapszabályzatot, a szervezet programját, és hogy kikiáltsák a szervezetet. De a fiatalság addig sem tétlenkedhet — és nem is tétlenkedik. Erről tanúskodik az, hogy a közelmúltban számtalan új klub alakult, hogy a fiatalok teljes erővel kapcsolódtak be Lenin születésének századik évfordulójára rendezett ünnepségekbe, hogy találkozókat rendeztek és rendeznek az ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából: szépítik községeiket, városaikat, kulturális műsorokat, ifjúsági találkozókat szerveznek és hogy az eredményeik mellett a hiányokról is beszélnek. A közelmúltban, március 24-én is erről volt szó Nagyszombatban, ahol a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok találkoztak. Az ülésről, amelyen részt vett és bevezető előadást tartott a SZGYISZT elnökhelyettese Oto Moncman elvtárs, a párt küldöttsége, számtalan szövetkezeti elnök, mezőgazdasági üzemek igazgatói, és a fiatalok is beszámoltak eredményeikről, de a hiányoságokról is beszéltek. A felszólalásokat figyelemmel kísérték a jelenlevő fiatalok és maguk is válaszoltak. A magyarlakta járások fiatal képviselői is felszólaltak, és ezért úgy véljük, hogy nem lesz haszon nélkül, ha néhány felszólalásból kiragadunk és közzéteszünk pár gondolatot, eredményről tanúskodó ismertetést, hogy hitelesen tudjuk felidézni az ülés hangulatát és hogy egyben az elmondottakat is rögzítsük, hiszen azok nemcsak a fiatalság problémáit, hanem egyéb problémákat is érintenek. Az alábbi írásokat a gyűlésen elhangzott felszólalásokból válogattuk. Nem maradunk el a többiek mögött Fotók: KÖNÖZSl ISTVÄN Röviden szeretném ismertetni a komáromi járás mezőgazdasági és falusi fiatalságénak tevékenységét A mezőgazdasági fiatalság fő küldetése, hogy nemzetgazdaságunk konszolidációja keretén beiül angazsálja magát a termeléa emeléséért, a termelőeszközök tökéletes kihasználásáért és azok fejlesztésével segítse a mezőgazdaság termelékenységét. Ezekből a feladatokból és a CSKP KB felhíváséból kiindulva a munkatermelékenységet illetőleg, a SZISZ mezőgazda- sági és falusi fiatalságának ' tanácsa hazánk felszabadulásának 25. évfordulőja tiszteletére néhány kötelezettségvállalást tett. Ezeket az alapszervezetek taggyűléseiken megtárgyalták és kialakították' saját programjukat, amely többek között kimondja, hogy járásunk fiatalsága kezdeményezésével, főleg az állami gazdaságoknak és földműves szövetkezeteknek kíván segíteni. Á „Z akció" keretén belül főleg a munkahelyek szépítésében szeretnénk segíteni hat Ifjúsági klubot akarunk újjá építeni, illetve kicsinosítani. Például a bodzái EFSZ fiatalsága a saját maga kiépített klub körül parkot akar létesíteni. Segítségünk megnyilvánul a termények betakarításánál, továbbá az öntöző területek kiépítésénél, a falu parkosításánál, dísznövények ki- ültetésénél. azok gondozásánál és néhány hektár zöldség- illetve cukorrépa teljes gondozásánál is. Két szabad szombaton ledolgozott brigádőrák értékét az alsó- némeü iskola felépítésére ajánljuk fel. „Az 1945. május üzenete" nevű versenyben a már fentebb említett kötelezettségvállalásokon kívül értékelni fogjuk a fiatalság kulturális és sporttevékenységét: V. I. Lenin élete albumának elkészítését, különféle beszélgetéseket, versenyeket, stb. Hisszük, hogy a tervek és a műsor teljesítése, amelyet járási szervezetünk összeállított, hozzájárulhatnak járásunk mezőgazdasági termelésének növeléséhez. Mária Kerepecká, mérnök Alakuljon meg az egységes ifjúsági szövetség Az elmúlt két esztendő alatt a mezőgazdasági ifjúság is feszült figyelemmel kísérte a bonyolult helyzetet, amely nálunk keletkezett, és bizonyos mértékben nézeteiket is befolyásolta: egy részük hitelt is adott némely Jobboldali nézetnek. Mint ismeretes az ifjúsági szövetség, az akkori CSISZ különböző társulásokra oszlott, az igazat szólva felbomlasztották, szétesett. Ezzel 8 lépéssel a szervezet működése a minimumra csökkent. Különböző csoportok alakultak, műveltség, foglalkozás szerint. Azaz külön az értelmiség, külön a munkásifjúság, külön a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok. Ezáltal meggyengült az ifjúsági szervezetek egysége, mert mindegyik csoport fölénybe akart kerülni és kölcsönösen lebecsülték, lenézték egymást. A mezőgazdasági ' ifjúság is sok helyütt helytelenül lett vezetve. O- lyan nézetek kerültek előtérbe — nagyon helytelenül — amelyek nagyon kevéssé foglalkoztak a falvakban működő mezőgazdasági üzemek munkájával és annak feltételeivel. Nézetem szerint helyes lenne. ha ezeket az egészségtelen tüneteket és hibás nézeteket, amelyek a fiatalságot körülvették, minél hamarább kiküszöbölnénk, hogy államunkban mielőbb megalakuljon az egységes Ifjúsági szövetség — tekintet nélkül foglalkozásra, műveltségre: hogy fiatalságunk így a ÍZIKP elöhodává váljék. Ami a mezőgazdasági ifjúság kezdeményezését illeti, azt gondolom, hogy az első helyre sorolhatjuk, egyrészt azért, mert olyan körülmények között, amilyenek között a mezőgazdasági Ifjúság kénytelen az egyes földműves szövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozni, a többi fiatal az iparban, és nemzetgazdálkodásunk dolgozó Ifjúsága csak nagyon nehezen tudná elsőbbségét megtartani. Még nagyon sok munka vár ránk, amig elérjük az iparban dolgozó fiatalság színvonalát és munkafeltételeit, amíg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok megkapják ugyanazt, apiit az Iparban dolgozók; Igaz, hogy még igen sok probléma akad és valamennyit egyszerre nem is lehet megoldani, de hinnünk kell. hogy már nincs messze az az idő. amikor ezeket a hiányosságokat kiküszöböljük, és ezek már csak a krónikások megemlékezésoiben fordulnak elő. A mezőgazdasági Ifjúság legnagyobb része a gépesített csoportokban dolgozik. Legtöbb- nyíre traktorosok, kombájnosok. pépjavltők — ezeken a munkaterületeken tehát a munkaerő-kereslet úgy-ahogy fedve van — természetesen, ha a szövetkezetben a bérezés !s megfelelő. A legnagyobb hibát abban látom, hogy mindegyik mezőgazdasági üzem másképp fizet! dolgozóit, és ennek következtében a dolgozök egyik szövetkezetből a másikba vándorolnak. Ennek a kérdésnek nagyobb figyelmet kéne szentelnünk és keresnünk kellene az egységes díjazás módját az egyes munkaterületeken. Azt hiszem államunknak rendelkezésére állnak az ehhez szükséges megfelelő szakképzett dolgozök és tudományos intézetek, amelyek számára e kérdés_ megoldása nem jelenthet problémát. A mezőgazdasági termelőüzemek felettes szervei tekintsék föfeladatuknak, hogy rákénysreritsék a különböző mező- gazdasági szövetkezeteket, hogy az egységes bérezést bevezessék, sőt gondoskodniok kei! arrő! is, hogy minden üzemben szigorúan ragaszkodjanak hozzá. Nem akarok részletekbe bocsátkozni és felsorolni azt, hogy ebből a .helyzetből mennyi kár származik, de eg.vetlen példát szeretnék azért felhozni. Konkrétan a Sady nad Torisou-1 és a szomszédos Ko- cické OI5any-i földműves szövetkezet példáját, melyeknek egyforma éghajlati és egyéb feltételei vannak — a bérezésben mégis nagy különbség mutatkozik. Rajtunk, fiatal mezőgazdasági dolgozókon múlik. hogy ezekkel a problémákkal megbirkózzunk, hogy felettes szerveinket meggyőzzük és megfelelő orvoslást kérjünk. Ezen kívül elsősorban az állattenyésztésben keli a gépesítést keresztül- vinnünk, mert a jelenlegi állapotok a mai követelményeknek nem felelnek meg. Ami a falusi fiatalság kulturális életét illeti, ezen a téren is sokkal maradt adósunk a társadalom. Különösen a kassal kerületben, a- hol a legtöbb falunak nincsen kul- túrháza, a fiatalok kén.ytelenek a kocsmában találkozni, amelynek viszont az a következménye, hoqy a bűnözések száma állandóan emelkedik. Szükséges lesz, hogy a falusi Ifjúság eme kérdésének is nagyobb figyelmet szenteljünk, hogy megteremtsük a lehetőségét kulturális munkájának. Olyan feltételeket kell számukra létrehoznunk, amelyben a falusi és városi fiatal közt lévő különbség eltűnik. Ilyen nagy különbséget áthidalni bizonyára nem lesz egyszerű. Ebben az esetben szükséges, hogy a felettes szervek nyújtsanak segédkezet. Azt hiszem, ez az egyik a- lapfeltétele annak, hogy megnyerjük a fiatalságot a mezőgazdaság! munkák számára. Befejezésül, szeretném elnézésüket kérni, ha egyik, vagy másik pontban talán kissé élesen fejeztem ki magam — különösen a falusi és mezőgazdasági fiatalság működését illetően — de a saját tapasztalataim és Ismereteim alapján. melyeket tízéves működésem alatt nyertem, szükségesnek tartom, hogy véleményemet ll,ven formában közöljem. Egyben azonban biztosítom az itt jelenlévő felelős funkcionáriusokat, hogy fiataljainkat a Sady nad Torysou-i földműves szövetkezetben kezdeményező munkára serkentem, anyagi felelősségvállalásra munkaszakaszaikon: és ahogy az 1968-69-es években mezőgazdasági ifjúságunk nem vesztette el munkakedvét és a rábízott feladatoknak 100 százalékig eleget tett, úgy ma, amikor államunkban a viszonyok konszolidálódnak. az eddiginél is nagyobb kedvvel, kezdeményezéssel és akarással fogjuk a ránkbizott feladatokat elvégezni. Eged Ferenc, mérnök A tagság megelégedéssel fogadta... Az utolsó Időben hazánk a CSKP vezetés® alatt nagy politikai és gazdasági változásokon megy keresztül. A konszolldá- dós, folyamatból járásunk fiatalsága is kiveszi a részét. A dunaszerdahelyi járás kimondottan mezőgazdasági jellegű, és ha megvizsgáljuk azt az oldalát, világosan láthatjuk, hogy ezen a szakaszon megálljuk a helyünket: sót, azok közé a járások közé tartozunk, amelyek dicséretre méltó eredményeket érnek el országos viszonylatban is. Az eredmények elérésében nagy része van a fiatal mezőgazdasági szakembereknek is. A dunaszerdahelyi Járási Ifjúsági Szervezet hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából szocialista munkaversenyt hirdetett az ifjúsági szervezetek között. A munkaverseny alapszervezeteinkben nagy visszhangra talált. Sorban érkeznek a fiataloktól a kötelezettségvállalások, és ez jelzi a legjobban, hogy valóban magukénak vallják a munkaversenyt. Falusi szervezeteink legnagyobb része a szövetkezeteknek igyekszik segíteni. A társadalmi munkával szerzett pénzösszeget a falu kulturális életének a fellendítésére szánják, de ezen kívül elég nagy összeget ajánlottak fel az alsónémeti iskola, az ifjúsági építkezést céljaira is. Járásunk azok közé a járások közé tartozik, amelyek az utolsó pontig kitartottak az egységes ifjúsági szervezet mellett, most azonban nálunk is újra kellett kezdeni. Az Ifjúsági szövetség egységesítését tavaly decemberben kezdtük meg. Az addig különálló szervezetek lemondtak jogaikról és átruházták azokat a járási tanácsra. Ez utóbbi járási plénu- mot hívott össze az alapszervezetek elnökeinek a részvételével. és a plénum egyhangúlag elfogadta az egységes ifjúsági szervezet megalakuI4aJo«k elvét. Ezt azután járásunkban véghez is vittük. A plenáris ülés határozata értelmében az alapszervezetek nyilvános Ifjúsági taggyűlést tartottak. Itt tájékoztatták a szervezet tagjait az új egy.sé- ges ifjúsági szervezet megalakulásáról. A tagság nagy megelégedéssel fogadta az egységes ifjúsági szervezet megalakulásáról. A tagság nagy megelégedéssel fogadta az egységes szervezet megalakulását és határozatokkal támogatta a járási vezetőség tevékenységét. A tagsági gyűléseken nagyon sok értékes felszólalás és megjegyzés hangzott el. Ezeket a felszólalásokat a járási bizottság tanulmányozta és munkájában felhasználja. Andrássy Sándor, mérnök A fiatalok érdeme Engedjék meg, hogy röviden beszéljek a dunaszerdahelyi járás ifjúsági szervezeteinek munkájáról és a mezőgazdaságban elért eredményeikről. Lenin elvtárs születésének 100. évfordulója és Csehszlovákia fetezabadításának 25. évfordulója alkalmából a dunaszerdahelyi .járásban működő ifjúsági szervezetek kötelezettségeket vállaltak. A kötelezettségvállalásra a felhívást a járási ifjúsági szervezet vezetősége adta ki. Engedjék meg, hogy néhány kimagasló példát említsek. A nyáradi fiatalok társadalmi munkával segítik a kultúrotthon felépítését. Ebben az otthonban lesz az ifjúsági klub. A klub berendezését saját maguk vásárolják meg. Továbbá anyagiakkal járulnak hozzá az alsónémet iskola építéséhez. Részt vesznek a falu szépítésében, segítenek a falut parkosítani. Patas községben a fiatalok Lenin elvtárs születésének 100. évfordulója alkalmából kultúrműsort rendeznek. A kulturális munkán kívül aktívan bekapcsolódnak a termelésbe. A szövetkezetünkben új technológiai eljárással szedjük a kukoricát. a palántaültetést és ez elsősorban a fiatalok érdeme. A dunaszerdahelyi fiatalok részt vesznek az alkotó versenyekben. Körzeti ifjúsági találkozókat rendezünk. A járásunkban működő agro- klubnak 46 tagja van. A klub előadásokat tart, szakmai téren segít továbbképezni a fiatal mezőgazdasági szakembereket. Az agroklub rendes üléseire neves szakembereket hívunk meg. Tanulmányi kirándulásokat rendezünk. Feladatunknak tartjuk, hogy az új technikai és technológiai eljárásokat azonnal a termelés vérkeringésébe jutassuk. Ameny- nyire tőlünk telik, igyekszünk megoldani a fiatal mezőgazdasági szakemberek problémáit. Rövidesen járási fiatal mezőgazdász találkozót rendezünk, hogy ne csak az a 46 mérnök és technikus, aki a klub tagja, élvezze munkánk eredményét, hanem a többiek is. Járásunkban a fiatal szakembereket támogatja a Járási pártvezetóség és a termelési igazgatóság is. Az 6 szaktaná- csai'k, tudásuk, politikai tisztánlátásuk nagy segítségünkre van. Ennek köszönhető, hogy járásunk a mezőgazdaságban elért eredményekre büszke lehet. Ha példákat említenék, talán ismét a ml patasi szövetke- zetüidc eredményeiről beszélnék, de ugyanúgy beszélhetnék a dunatökési állami gazdaságról is, vagy más szövetkezetekről. A példákat sokáig sorolhatnám, de most másról is szólni szeretnék. Bár szép e- redményeink vannak, munka- feltételeink nem a legjobbak, azokon még bőven javíthatnak. Még mindig nagy a különbség a városi és a falusi munkafeltételek között. Ezt főleg a fiatalok tapasztalják és érzik. Ugyanakkor elmondhatom, ben- nui ínket az az elv vezet, hogy csak az várhat valamit a társadalomtól. aki maga is ad annak valamit. A társadalomtól nemcsak várni kell az anyagi javakat, hanem adni is neki. A fiataloknak az elismerést jó munkával kell kiharcolni. A dunaszerdahelyi járás 196í)-es eredményei bizonyítják, hogy tettekkel segítettük eló a konszolidációs folyamatot az országban, és ez már magáért szól, mert hiszen ma nem szép szavakra, hanem tettekre van szükségünk. A 68—69-es év kritikus Időszakában dolgozóink nem engedték magukat megtéveszteni, hiszen annyiszor lettek már megtévesztve. Ezért a magatartásért gyakran bíráltak bennünket, de ml akkor is épp úgy mint ma, az egészséges fejlődés hívei vagyunk és azokat az eróket támogatjuk, amelyek ugyanezeket az elveket vallják. Brányl Károly, mérnök
