Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-01 / 13. szám

2 új ifjúság GOYA Születésének 224. évfordulójára Goya igazi spanyol hazafi, festészete mégis univerzális. Képzelőtehetsége mindent fel­ölel, minden megihleti, amit ma­ga körül lát. Fest portrét és tájképet, mitológiai jelenetet, vallási tárgyú képeket, az egy­házat kifigurázó szatírát, bika- viadalt, aktot, tragédiát, komé­diát, istent, ördögöt... Goya teli pohárral issza az élet örömeit: szereti a szépet és a vidámságot, a szerelmet és a festészetet. Francisco Jósé Goya y Lu- clentes Fuendetodosban, egy aragéniai kis faluban született. Már gyermekkorában kedvét le­li a rajzolgatásban, még a há­zak falait is teleraizolja. Egy möértö szerzetes meglátja „fir­kálásait“ s azonnal felismeri benne a tehetséget. Ennek az ismeretlen szerzetesnek az ér­deme, hogy Goya 15 éves korá­ban egy festőműhelybe kerül Saragossába. Tehetsége azonban nehezen bontakozik ki, inkább az utcai verekedésekben jár é- len; egyszer egy összecsapás után három holttest maradt az úttesten az ellenfél táborából. ÄZ Inkvizíció elöl Madridba menekül. Napp>al Madrid műkin­cseit szemléli, éjjel pedig a se- nyoriták és senyorok szívét ost­romolja. Ha.jadon vagy férje­zett, nem játszik szerepet, min­den nö egyformán kívánatos és egyformán elérhető számára. Ezért senki nem csodálkozik, amikor egy reggel késsel a há­tában találják meg az utcán. Barátai elrejtik az Inkvizíció elöl, s mikor felépül, Olaszor­szágba menekül. Itt is meg­csodálja a nagy mesterek mü­veit — és folytatja szerelmi ka­landjait. Megszöktet egy fiatal apácát a kolostorból, de effog- ják és átadják a rendőrségnek. Á spanyol követ közbenjárásá­ra szabadon bocsátják és visz- szatérhet Madridba. Megnősül és kezébe veszi az ecsetet, hogy megélhetést biztosítson család­jának — és remekműveket al­kosson a világnak. Udvari fes­tőnek nevezik ki. de botrányba keveredik az egyik udvarhölgy- gyel. Álba hercegnővel. A her­cegnőt kiutasítják Spanyolor­szágból, Goya követi, de a ki­rály maga hívja őket vissza. Álba hercegnőről festette Go,va két leghíresebb képét, a Meztelen Mayát és a Maya ru- hában-t. (Korabeli rossz nyel­vek' szerint a ruhás képet a hercegnő férjének, a meztelent pedig saját részére festette.) További híres alkotása a Ká­roly király és családja. egy monumentális festmény a kirá­lyi párról és a 12 hercegi gye­rekről. A kép minden ecsetvo­nása iróniáról árulkodik, a nagy család úgy hat, mintha jelmez­bálon lenne. De a király csak egyet lét: a kép rendkívüli mé­retét — és meg van elégedve. Goya kb. 2Ó0 festményen, csodálatos színérzékkel örökí­tette meg a XVIII, századi Spa­nyolország — úgyszólván min­den mozzanatát, (A vak utcai énekes, A zöldségárusnö. Kar­nevál. Bikaviadal, A vízhordók, stb.) Alkotásaiban egyedülálló helyet foglal el a Háború bor­zalmai és a Los Caprichos) gra­fikai sorozata, amelyekben meg­rázó módon ábrázolja a hábo­rú okozta tragédiákat. Persze ezzel ismét magára vonja az Inkvizíció haragját, s immár harmadszor menekül előle. Franciaországban, Bordeaux- ban telepszik le, és itt hal meg 1828-ban. Hamvait azonban csak 1900-ban viszik vissza szere­tett hazájába és temetik el iga­zán Első Festőhöz méltó pom­pával. Egész Madrid megbámul­ja a nyolc 16 vontatta kopor­sót. a nyolc aranyozott paró- kás gyászemberrel. Kár, hogy Goya nem láthatta a díszme- netet. Micsoda ironikus képet festett volna róla! — mk — Szlovákia Gyermek- és Ifjú­sági Szervezetei Társulásának lapja O Magielenlk minden kedden • Kiadja a SMENA kladöválallata • Szerkesztő Ság éa admlnlsztráclö Bratl- slave, Preíská 9. Telefon: 485- 41-45. Posteflók 30 • Főszer­keszt«: dr. S T R A £ S 7 E B GYÖRGY, föszerkesztöhelvettes és kultúra: TÖTH EI.EMER. A rlportrovat vezetője: PAIA- GYí ÍAJOS, Riporterek: ZÄ CSEK ER7SCBET. KES7EL1 FE­RENC. NEMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovat vezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat- vazatő.1af HORVÁTH RUDOLF Nyomja: Západoslovenské tla- Slame 01 • Előfizetést díl egész évre 52.— Kös, fél évre 28.— Köf negyedévre IS.— Kős • Terleaztl e Poste Hír- lapszolgálate. előfizethető min­den oostefiézbe.stiőnél veoy postahivatalnál A Kéziratoké' nem őrzőnk men és nem kül­dőnk vissza A A lapot kül­földre B PNS Ostredné expe dtcle tiaöe. RrsHslava. Gott- waldovo ném S. 48 útján le Set mégren'delhl. A SZENCI BAGLYOK — Margitka, jöttek új könyvek? — Igen, nézd meg őket! — Margitka, betehetem a magnómat? — el­mennék még egy kicsit sétálni. — Add ide! — Margitka, vihetek könyveket: nekem még nincs tagkönyvecském; már visszahozták a...? ßs Margitka, Poüák Margit, a szenei városi I népi könyvtár fiatal könyvtárosa szívesen, készségesen válaszolgat, segít kiválasztani a könyveket, elmondja, hogy milyen új könyvek érkeztek, beszélget, elveszi a magnót — egy- szóvai olyan baráti hangon fogadja a hete­dikes, nyolcadikos, kilencedikes, de a tizedi- kes és a többi fiatal olvasót is, hogy nem le­het ide nem járni. Akinek egy félóra múlva indul az autóbusza, az bejön, aki könyvet a- kar, bejön; fesztelenül kérdez, beszélget, ne­vetgél, szórakozik. — Margitka, lesz a héten Bagoly-találkozó, ma lesz a Bagoly-találkozó, lesz ma, lesz...? Ez a kérdés tér vissza a legtöbbször, még akkor is, ha a baglyok mindössze huszonöten- harmincan vannak. A kéthetenkénti találkozót alig tudják kivárni; erre a rajtalálkozóra más körökből is elszöknek, innen csak az utolsó pillanatban mennek e! — ha nem okvetlen szükséges, ha csak egy mód van rá, hogy ki­magyarázkodjanak — maradnak, nem mennek el a sportkörbe, a hittanra, mert a Bagoly­rajban igazán jó. No és hogy mi ez a Bagoly-raj és kik a tagjai? — Hát a szenei magyar kilencéves is­kola hetedikes, nyolcadikos, kilencedikes diák­jai, a városi könyvtár leghívebb olvasói. Podo- bek Márta Boldogfáról, Szalay Mária Rétéről, Vince János Zoncről, Huszár István ugyancsak Boldogfáról, Urban Mária Szencröl, Tankó ßva Szenkirályiról stb. Egymásközt tréfásan baglyoknak nevezik magukat, és valóban na­gyon szívesen járnak a könyvtárba, ahol kö­zösen játszanak, olvasnak, mesélnek, — szó­rakoznak, szórakozva tanulnak. A közelmúltban Tamási Áron: Abel a ren­getegben című regényét olvasták el közösen, aztán ki-ki külön-külön is, majd beszélgettek róla, próbálták elemezni. Kicsit példaképük­nek is tekintik Ábelt. Beivallják, szeretnék, ha mindnyájan, de főleg titkáruk Huszár István lenne ilyen eszes, talpraesett kis kópé, csava­ros eszű emberke. Igaz, ő maga is ezt sze­retné! Irodalmi társasjátékaik is az ilyen és ha­sonló művekből indulnak ki. Engem is próbá­ra tettek, megforgattak. Szóval többek ók, mint egyszerű könyvolvasók. Nemcsak azért mert Szabó Anna személyében pénztárosuk is van, hanem mert ők, a „Baglyok", mert gyűj­tik a környék népművészeti tárgyait, amelyek­ből a könyvtárban kiállítást akarnak rendez­ni, elmennek színházba, kirándulni, kerékpár- túrára és ha minden jól megy, akkor egy-egy könyvet illusztrálni fognak saját örömükre, szórakozásukra. — Sajnos, hogy a könyvtárban kevés a jó, nekik való könyv és az újakból is csak ke­veset kapnak. Sokan vannak közülük, akik min­den csíkos, minden pöttyös könyvet elolvas­tak. A két könyvtárosnó szorgos keze meg­látszik a könyvtáron, de azon ók sem tudnak segíteni, hogy ódon az épület, befolyik, cso­rog a víz a könyvekre, és hogy kevés á heiy. Nincs hol kiállítani munkáikat. Ha pedig ar­ra gondolunk, hogy a Baglyoknak milyen ke­vés az idejük, akkor egy kicsit el is szomo­rodunk. Reggel hat órakor, félhétkor, hétkor kelnek, délután félkettőig, de néha egészen négyig, félötig az iskolában vannak, mert a hat, hét órányi kötelező óraszámhoz még az érdekkörök társulnak, az érdekesek, meg a kevésbé érdekesek. Autóbuszoznak, bevásárol­nak, takarítanak, főzni segítenek odahaza — bizony igazi gondtalan „baglyoknak", virág- szedő, sétáló, horgoló, naphosszat futballozó gyerekeknek is jó lenne — lenni. Németh István Sikeres évet zártak A szógyéni József Attila Klub tagjai a közelmúltban tartották évzáró közgyűlésüket. Bár a vártnál kevesebben gyűltek össze, a Jelenlévők annál ajctf- vabb részesei voltak a gyűlés­nek. Konterman László klubel­nök nyitotta meg az ülést és üdvözölte a megjelenteket. A gyűlésen részt vettek a falu társadalmi szervezeteinek ve­zetői, a helyi szövetkezetei Sla- bák József elnök, az alapfokú iskolát Mangult Béla igazgató, a hnb-t Metz Lajos elnök és a párt helyt szervezetét Vetsz Sándor valamint Spek László képviselték. Az ünnepélyes megnyitó után az alapiskola tanulói rövid kul­túrműsorral üdvözölték a Je­lenlévőket. Juhász Mária tanító­nő beszámolójából kitűnt, hogy az Ifjúsági klub megalakulása óta gazdag és hasznos kultűr- tevékenységre tekinthetnek vissza. A tavalyt legsikeresebb akciók közül kiemelte az ifjú­sági találkozót, amelyen tizen­hét falu ifjúsági szervezete vett részt, és közülük 12 klub saját zenekarával lépett fel. A ezögyénl klubtagok ered­ményesen szerepeltek a szimól ifjúsági fesztiválon is. Tíz alka­lommal léptek közönség elé. Ez nemcsak szórakozást nyújtott, de bizonyos Jövedelmet is ho­zott a „konyhára.“ Az Ifjúsági klub színjátszó csoportja az Idén is betanult egy színdarabot. Az „Imádok férjhez menni" című zenés víg­játékot legalább húsz faluban szeretnék bemutatni. Köztudott, hogy Szógyénben millió korona beruházással ú) kuitúrház épül; átadását 1975- re tervezik. Az ifjúsági klub tagjai 250 brigádóra ledolgozá­sára vállalkoztak az építkezést munkáknál. (Elég kevés! a szerk. megjegyzése.) A nyári hónapokra ismét ifjúsági talál­kozót terveznek, mert a tava­lyi nagyon Jól sikerült. No per­sze a hagyományos mulatságok rendezéséből is kiveszik részü­ket. A klubtagok tervei biztatóak, de megvalósításukhoz nagy a- karaterőre és összetartásra lesz szükség, mert bizony a szógyé- nl klubtagok még eredménye­sebb munkát tudnának kifejte­ni, ha a klubhelyiségük megfe­lelőbb lenne. Ugyanis a Jelen­legi kicsi, nem megfelelő. Pék László, a szövetkezeti klub ve­zetője felajánlotta segítségét: a közeljövőben a hét valamelyik napján, amikor a klubtagok itt­hon tartózkodnak, a szövetkeze­tt klubhelyiség a „Józsefattilá- sok" rendelkezésére áll. Moncz László „Ki mit tud" verseny Besenyőn Besenyőn a Dózsa György Ifjúsági Klub sikeres vetélkedőt rendezett. A március 7-én lezajlott Ki mit tud vetélkedőn öt község: Udvard, Kürt, Csúz, Für, és a vendéglátó falu fia­taljai mérték össze erejüket. A hat különböző műfajban ve­télkedők műsorát Grosch István konferálta nagyon szelle­mesen. A szavalók közül Halászná Petrieska Júlia lett az el­ső; a jelenetek csoportjában Tanka Lajos; a cigány- és tánc­dalokat pedig Kovács Mária, illetve Furuglyás Zita énekelte a legjobban. A csoportos erömérésekből, a tánczenekarok és tánccsoportok vetélkedőjéből a kürti Five Stars zenekar és a besenyői tánccsoport került ki győztesen. Az első helyezet­teken kívül jó szereplésük révén második, harmadik és ne­gyedik helyet Varga Mihály és Horváth Mária értek el sza­valatban; Kosnyik Vilmos, Juhász Erzsébet, Horváth Tibor táncdaléneklésben; a zenekarok közül pedig az udvardi Szi­várvány, illetve a besenyői Dugár zenekar. A kiválóan, zökke'nőmentesen megrendezett vetélkedőt Tan­ka Árpád, Maicsík Árpád, Pápay József, Balogh József, Gubó Antal, Recska Dezső, Szolár Ferenc, Pintes Gábor és Tomka Ferenc rendezték. — hors — Visszavárja őket a falu A galántal magyar középiskola már sok év óta, nemcsak legtöbb küldetését, a magyar értelmiség nevelését végzi sikerrel, de emel­lett a magyar kultúra terjesztésé­nek is egyik fontos oszlopa. Az Iskola esztrádcsoportjának vi­déki körút.|a és sikeres szereplése már régi hagyomány. A szlnjátszó­VISSZHANG: csoport egyre bővül, egyre felké­szültebben. magasabb színvonalú előadásokkal lép a falusi közönség elé. Jóleső érzés nézni a mosolygó, örömtől ragyogó diákarcokat, a- mint szívvel és lélekkel, mosolyt, derűt, tréfát visznek a falusi em­ber hétköznap.Jaiba. Idén talán tartalmasabb, ragyo­góbb műsort állítottak össze és ta­nultak be, mint az előző években. Míg néhány éve csak a Jérási köz­ponthoz legközelabb fekvő falvak­ba látogattak el, most a Járás leg­távolabbi falvalt Is felkeresik vál­tozatos műsorukkal. Hogy a diák-színjátszók a meg­kezdett sikeres működést fe,Jlesz- tették, növelték, ez elsősorban az esztrádcsoport két régi vezetőjé­nek Púkkal László és Hlavaty Sán­dor tanárok lelkes és odaadó mun­kájának köszönhető. Műsoruk megtekintése élmény­számba megy. A tréfák, táncok, vi­dám énekek. táncdalok, versek nyomán a nézőben felszakad a diákélet ezer. boldog emléke, gond­talan derűs világa, egy sóhaj száll fel, de Jó volna újra köztük len­ni... ■ És a műsor után felzúg a vas­taps; a közönség ünnepli a kultu­rális élet Ifjú úttörőit. Ahol meg­fordulnak, a falu visszavárja őket. Mázsár Lásztó A prágai diák Az 1970 március 5-án megjelent 9. számban többek közt .A prágai diák című Írást is közölték. A cikk egyik adata nem teljes, és most utólag szeretném kiegészíteni: Az Őrsűjfalupól származó Takáts Ernőd 1957-61-ben a kassai Magyar Tannyelvű Gépészeti Középisko­lába Járt, és most már őt Is azok között a csehszlovákiai magyar neves emberek között — Duba Gyula. Irő: Boda Pál. mérnök; Sza­bados György, zongoraművész; Batta György, író — tart,Juk nyilván, akik ebben az iskolában végeztek. Bukó Lajoe Viczena Zsuzsa Az Ifjúsági alkotóverseny Járási tanácsa az Idén Is meg­hirdette a szavalók és prózamondók Járási versenyét. A Járá­si vetélkedőt hat körzeti erőmérés előzte meg, és ennek há­rom kategörlabell három-három szavalőja, illetve prözamon- dőja kerüit a járási versenyre, amelyen összesen 87 fiatal in­dult. A színvonal emelése érdekében a Járási Népművelési Otthon egynapos szemináriumot rendezett a magyarszakos pe- dagőgusoic részére. Ezt a szemináriumot újabb Is követi majd. hogy a pedagógusoknak módja legyen a tapasztalatok leszűré­sére és értékesítésére is. Á mintegy nyolcórás Járási vetél­kedő befejezése után a zsűri a három versmondö. Illetve pró­zamondó kategóriában a következő versenyzőket ítélte a leg­jobbaknak: Kaszás Attila. Édes Árpád, Cirok Rozália, Németh János, Jobbágy Mária. Szabó Gizella. Rigler Jáaos Jobbágy Mária FELHÍVÁS! A Népművelési Intézet és a CSEMADOK pozsonyi helyi szervezete mellett működő József Attila Ifjúsági Klub 1970. május 23-töI 31*ig a komáromi Jőkai-napok alkalmával megrendezi az I. országos csehszlovákiai magyar fotómű­vészeti kiállítást. A kiállítás felett anyagi és erkölcsi védnökséget vállalt a Madách Könyv- és Lapkiadó, az Oj Sző, az Irodalmi Szemle, az Cj Ifjúság, a Hét, a Nő, a Szabad Földműves, a Népművelés és a Tábortűz szerkesztősége. Az országos kiállítás célja, hogy hazai fotósaink megfe­lelő fórumot kapjanak munkásságuk bemutatására, ered­ményeik értékelésére. A kiállitás anyagi és erkölcsi támo­gatást nyújtana hazai fotósainknak és egyben hozzájárul­na szűkebb hazánk Ilyen jellegű feltérképezéséhez, kul­turális életünk színesebbé és gazdagabbá tételéhez. A kiállításon való részvétel feltételei; A kiállításon részt vehet minden csehszlovákiai magyar totós fekete-fehér, valamint színes felvételeivel. A fekete-fehér fényképek legkisebb méretei 18 cm x 24 cm. a színes fényképek legkisebb méretei 13 cm x 18 cm. A résztvevők a mellékelt kísérőlevélben tüntessék fel a beküldött fényképek számát és valamennyi mű megneve­zését. Kérjük a szerzőket, hogy a beküldött fényképek hátlapjára tr.lák fel pontos címüket és a fénykép megne- vGzését* A beküldési határidő: ÁPRILIS 30. A jelentkezők tetszés szerinti számú felvétellel nevez­hetnek be. A beküldött műveket értékelő bizottság a fe­kete-fehér, valamint a színes fényképek kategöriájában öt-öt díjat ítél oda. Döntését a sajtó még a Jőkal-napok kezdete előtt nyilvánosságra hozza. A kiállítás befejezése után a rendezőség a képek sajtőközlési Jogát fenntartja és azokat visszaküldi a szerzőnek. A jelentkezéseket és a kiállítandö képeket a következő címre küldjék: József Attila Ifjúsági Klub, Könözst Ist­ván, Nám. i. mája 30., Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents