Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-17 / 11. szám

6 ój ifjúság ­NEM ISMÉTLŐDIK MEG MARSEILLE' A futball ismét eUogrialta ve* zető helyét a között. Magyarországon és Csehszlová­kiában is megindult a labdarú- gé-Uga gépezete, ismét vannak viták és szakmai megbeszélé­sek, nézetcserék. Csehszlovákiában hétről hétre nő ma.1d a világbajnoki láz. Az újságok még többet foglalkoz­nak a mexikói esélyekkel, a szurkolók és szakvezetők árgus szemmel figyelik a válogatottak teljesítményeit. Cs amikor elő­ször ülhetnek majd a képer­nyő elé, az izgalomnak nem lesz határa. Négyévenként nyí­lik csupán alkalmunk a világ legjobbjait együtt látni. Magyarországon Hoffer József szövetségi kapitány cikkeit és nyilatkozatait olvashatjuk az utóbbi időben. Érdemes megfi­gyelni, kik lettek a Magyar Labdarúgók Szövetsége elnöksé­gében a szövetségi kapitány munkatársai. Hoffer például Börzseire (a főtitkárra), Zalka Andrásra, (az Edző Bizottság elnökére), Bo- zsik Józsefre) a Szervezési Bi­zottság elnökére) és Sebes Gusztávra (az Ifjúsági és Után­pótlás Bizottság elnökére) szá­míthat. Ha a magyar labdarúgás struktúrája olyan magasszintü szervezettséggel és tökéletes­séggel bírna, mint az itt felso­rolt néhány szakember, nem lenne semmi baj. Börzsei János évek. óta jót látja el feladatát, és múlt lab­darúgó is közismert volt, szak­tudása vitathatatlan. Zalka And­rás, aki a Testnevelési Főisko­la labdarúgó-tanszékének veze­tője. azon kevesek közé tarto­zik Magyarországon, akik a leg­korszerűbb edzésmódszerek be­vezetését szorgalmazzák, és tudásuk, felkészülésük, ráter­mettségük világviszonylatban is jelentős. Bozsik József elérheti azt, a- mi évek ótB hiányzott a magyar labdarúgók életéből, s ami nél­kül nincs nemzetközi szintű fejlődés — szervező elnökként, mint világszerte ismert és te­kintélyt élvező egyéniség, szá­mos barátságos válogatott via­dalt köthet le a magyar együt­tes számára. Érdemes Beoe Ferenc nyilat­kozatát kivonatosan ismertetni ebből a témakörből: „Milyen luxus volt például, hogy 1966- ban összesen két válogatott meccset játszott a legjobb ma­gyar tizenegy: a Szovjetunió el­leni Európa-bajnokl mérkőzé­seket? Folytassani?...*' Sebes Gusztáv a labdarúgás legjobb ismerői és szakértői közé tartozik. Ha a svájci vi­lágbajnokság után nem törik be lakásának ablakait a mérges szurkolók, s ha a nyugatnéme­tektől elszenvedett vereség miatt nem vált volna kegyvesz­tetté. talán az egész mag.var futball sorsa másképp alakul. Most viszont az ő kezébe ke­rült az ifik, az utánpótlás te­hetséges tagjainak további lé- pésirányltása, útegyengetése! Sebes Gusztávnak kitűnő szeme van felfedezni az igazi tehetségeket. Ha csak egyetlen Puskást vagy Grosicsot emel ki a szürkeség homályából, máris megtette feladatát. Aki figyel­mesem követte Grosics Gyulával készített beszélgetésemket. az olvashatta Grosics elismerd so­rait Sebesről. Több kommentárt tehát fölösleges a dolgokhoz fűznünk. .A magyar futball most éppen olyan helyzetben van. mint a csehszlovák labdarúgás Anglia előtt és a világbajnokság után. A közönség érdeklődése csök­kent. szaporodnak a viták, új emberek kerültek a kormány­kerékhez. Marko sorstársa Hof­fer József lett. Az ő feladata fiatalokból ütőképes együttest összekovácsolni, hogy ne ismét­lődhessen meg Marseille. Ha azonban arra gondolunk, hogy míl.yen izgalmakat kellett a csehszlovák szövetségi kapi­tánynak kiállnia, amíg elérte célját, borsözik a hátunk. De hát végül is ez a szö­vetségi kapitányok sorsa. Fő­leg akkor, ha Csehszlovákiá­ban és Magyarországon tiszte­lik meg őket ezzel a leiadat­tal. H O o wC > < O OS Ui é* H Q O O ■< < 5/5 E c s & H D OS^ «S SS D N •aS 'S o ■w -O Oi <D c *S C5, 05 a « CB ® « > N m ö tv 3 C 5*2 :o n. ^ s o >> a 03 O Jlí JS ^ B CB >ca .’S írt CB O) S Q í> 5 H O N H N W O 5^ H « S > a o cw t« e 4) Jjí u s 95 o 5 ca « N >> 05 0) ’S cO c íO «fi N 93 u 05 u :© o u . o ’n ;/3 c »0 N 93 O >1 m 'O w c 2? 2: .A w 9) PITNER GENERÁLIS pergőtűzben A SVÉDORSZÁGI HADMŰVELETEK ELŐH — Milyen helyezést vár csapatától Stockholmban? — Igyekezni fogunk... — Legyőzzük a Szovjetuniót is? — Ha elsők akarunk lenni, le keli győznünk a Szovjetuniót is... — £vek óta sikertelenül ostromol­juk a svéd kaput a világbajnoki mér­kőzéseken. Mi ennek az oka? — Talán az, hogy a svédek nem csinálnak különösebb ügyet a dolog­ból, sportosan veszik az egészet. Lé­lektanilag vannak fölényben. Minden barátságos és előkészítő meccsen mi verjük meg őket, s amikor a leglé­nyegesebb lenne, nem megy. Most, az előkészületek utolsó fázisában főleg rájuk fentük a fogunkat, az 6 le­győzésük volt egyik főcélunk. — Játékosainknak talán svéd komplexusaik vannak? — Nem mondanám. Tavaly is lát­hatták mindkét találkozónkat a té­vében. Kiegyensúlyozottak voltak. — Mint a Jihiava edzője, hogyan látja utólag: ha a Slovan komplett felállitásban szerepelhetett volna az utolsó fordulókban, akkor is ilyen nagy előnnyel nyerték volna a jihla- vaiak a bajnokságot? — Nehéz erre felelni. Azt hiszem, ha nem éreztük volna zsebünkben az újabb bajnoki aranyérmet, teljes in­tenzitással küzdöttünk volna. Ha a Slovan a nyomunkban lett volna, minden erőnkkel megelőzése lett vol­na célunk. — Érdekli a labdarúgás? — Természetesen! — Kinek szurkol? — Csapatom a Dukla, tehát a Duk- lának szurkoltam, bár születésem 6ta sláviás vagyok, s legújabban a Tr- nava érdekel komolyabban. — Bejutunk a világbajnokság elő­döntőjébe? — Nagyon nehéz csoportba sorsol­tak. De éppen az, hogy nem kerül­tünk a favoritok közé, némi elöny- nyel járhat Hiszek továbbjutásunk­ban. — Ki ön szerint a legjobb cseh­szlovák labdarúgó? — A világbajnoki selejtezőkön nyújtott teljesítményei alapján Kivas- nyákra szavaznék. — £s ki a legkiválóbb csehszlovák jégkorongozó? — Nem szeretnék senkit sem meg­bántani, mert ez a szűkebb érdeklő­dési területemen belül van, s a kö­zösségi sportokban amúgy sem köny- nyú valakit kikiáltani legjobbnak, így hát azt válaszolom: sok jó jég- korongozönk van, s ezek mindegyi­ke más-más jótulajdonsággal bír. — Miért nincs a jégkorongozóknak külön szövetségi tapitánya, mint a labdarúgóknak? Önt, mint a jihla- vaiak edzőjét gyakran vádolhatják azzal, hogy a jihiavaiakat esetleg szí­vesebben látja a válogatottban. — Teljes mértékben egyetértek. Én magam is több Ízben javasoltam ezt. A jégkorongsport azonban más feltételek és körülmények között lé­tezik, mint a futball. Senkit sem ta­láltak, aki hajlandó lett volna egy ilyen tisztséget elvállalni. Ez persze az anyagi juttatással is összefügg. I- lyen szempontból sokkal előnyösebb az edző számára, ha ligaegyüttest vezet. A csehszlovák jégkorongvilág­ban azzal kompenzálódik ki úgy- ahogy ez a furcsa helyzet, ho^y munkatársam, doc. Kostka abszolút semleges ember, aki egyik csapatun­kat sem edzi. Kanadában a szovjet Kocsis Sándor az eddigi világbaf- nokságok legeredményesebb csatára! Ha alaposan szemügyre vesszük az eddigi labdarúgó-világbajnoksá­gok statisztikáit, és azok közül is a legizgalmasabbat, a lötáblát, ér­dekes összefüggésekre bukkanunk. A tizennyolc labdarúgót felvo­nultató táblázatban mindössze hár­man akadnak, akik tíz vagy tíznél több gólt értek el a világbajnoki tornákon. Csupán Fontaine, Kocsis és Bahn dicsekedhet ezzel. Az él­mezőnyt az aranycsapatból is ki­magasló Kocsis Sándor vezeti, aki bár abszolút értelemben két gól­lal kevesebbet lőtt, mint Just Fon­taine francia gólzsák, viszont az egy mérkőzésre eső átlaga maga­sabb. Kocsis öt, francia konkur- rense hat találkozón szerepelt. Ez a tény nagyon érdekes, mert a ,,tizennyolcak“ között szerepel például Felé és Eusébiö is, s az ö potenciájuk lényegesen alacso­nyabb, mint a Kocsisé és Fontai- né. Átlaga alapján harmadik az ar gentin Stabile, aki elismérésre méltó tettet vitt véghez: mindösz- sze négyszer játszott és hat gólt lőtt! A táblázat újabb táblázatot szült. Összeállítottuk a nemzetek ered­ményességi listáját, azaz megszá­moltuk, mely nemzetek képviselői 8 legjobb csatárok. Bár a statisz­tikák szárazak, most az egyszer sok igazságot tartalmaznak. Ma­gyarország és Brazília hárotn-há- rom játékosa a legeredményesebb, utánuk Nyugatnémetország és Uru­guay jön két-két csatárral, s a többiek — Franciaország. Argentí­na. Svájc, Észak-lrország, Ausztria, Csehszlovákia, Portugália és Olasz­ország egy-egy játékossal képvi­seltetik magukat. Itt érthető meg az is, hogy a legutóbbi, angliai vüágbajnokságon miért éppen a magyar-brazil talál­kozót tartották a legjobbnak Ss legvonzóbbnak. És itt mérhető le a magyar labdarúgás visszaesése is: soha sem fordult még elő, hogy magyar csatársor beleszólás nélkül hagyjon fontos, tétre menő mécs­eseket. A marseilie-i tizenegyes in­kább afféle kinos gól volt... Következzék a táblázat, amely­nek három számoszlopa van, s e- zek közül az első az elért gólok, a második a lejátszott találkozók ] számát jelenti, a harmadik pedig az eredményességi átlagot tünteti fel. 1. KOCSIS Magyarország 11 S 2,20 . 2. FO.NTAINE Franciaország 13 6 2,16 3. STABILE Argentina 6 4 2,00 4. ZSENGELLÉR Magyarország 7 4 1,75 5. HOGY Svájc 5 3 1,66 6. EUSÉBIO Fortugália 9 6 1,50 7. LEONIDAS Brazília 7 5 1.40 8. CEA Uruguay 5 4 1,25 9. FIOLA Olaszország 5 4 1,25 10. MORLOCK NSZK 6 5 1.20 11. PROBST Ausztria 6 5" 1,20 12. ADEMIR Brazília 7 6 1,16 13, AEJEDLY Csehszlovákia 7 6 1,16 14. BAHN NSZK 10 10 1.00 13. FELÉ Brazília 7 7 1,00 16. MIGUEZ Uruguay 7 7 1 00 17. S.\R0S1 Magyarország 5 5 1,00 18. Me. PARLAND Észak-lrország 9 9 1,00 — Látta-e válogatóttat? — Nem. — Közismert, hogy a szovjetek ott számos meccset vesztettek. Ei ere­jük fogyatkozását vagy egy pillanat­nyi ideig tartó formahullámzást je­lent? — Mi ebben az esztendőben, illet­ve idényben mindent megtettünk a kanadai jó szereplés érdekében. Ha­gyományos ellenfeleink közül a ka­nadaiakra fektettük a legnagyobb súlyt, mert a hazai együttes, főleg, ha kisebb méretű pályán játszik, min­den világbajnokságon veszélyes. Az ismert okok miatt nem lesz Mon- treálban VB, és Kanada sem lesz ott Stockholmban. A szovjet játékosok sokat panaszkodtak kanadai portyá­juk után a vendéglátók kemény já­tékstílusára. Ez lehet a magyarázata annak, hogy gyakrabban szenvedtek vereséget, mint mi. Mi ugyanis ötle­tesebben, színesebben játszunk, és a keménységet ezzel egyensúlyozzuk ki, míg a Szovjetunió játékstílusa egyszerűbb, de gyorsabb. Hogy a vi­lágbajnokságon hogyan szerepel majd a szovjet- válogatott, azt nem lehet most megjósolni. Minden bizonnyal kiválóan, mint eddig mindig. — Ki játszik majd Nedomansk^val és Haassal egy csatársorban? — Eredetileg Prylre gondoltunk. Ezt a variációt alkalmaztuk a kana­dai portyán. Prylnek „vág“ a kemény játék, persze pillanatnyi formáján múlik majd, ö szerepel-e welük. Kü­lönben könnyen megtörténhet, hogy más játékos, pl. Kochta kerül, Ne- domansky és Haas mellé. — Mit vár a csehszlovák váloga­tottól Stockholmban? —Mi mindent megteszünk a si­keres szereplés érdekében... Az ezüstérmes Oüdro Nepela Ondro. Neve fosalom. S fiatalok' tanácsait kárilt tőle, kislányok szerelmss leveleket Imák neki, fén,vképet. autopramc kémek tőle. Nepela vllághíresség. Műkorcsolyázó Euröpa-bajnol VB ezüstérmes. Arunyérmes is. de az aranyat az Eurőpa-bajnokságon nyerte. 1 világbajnokságon az ezü.stöt akasztották nyakába. Ljublanában Tir Wood, az amerik<ii jépsztár megelőzte. Nagy küzdelem volt kö zöttük. Nepela Ondro még Tim Woodnak is kellemetlen ellenff volt. Fedig ez a Tim nagyon tud korcsolyázni. Az eredményhir detés után ezt mondta Ncpeláről: — Cimbiilmozott az idegeimen. A kötelező gyakorlatok sorá az is felötlött bennem, hogy elúszik az aranyérem. A kötelezőben Ondro vezetett. Jobban rajzol a Jégen, mint bár ki más. Ez olyan Divín Karcsl-féle hagyomány. Nepela jól meg tanulta a leckét. Gyönyörűen rajzolgatta a paragrafusokat, húr kokat, hármasokat. Futkosott a hideg Tim Wood hátán. Tudu hogy Ondro már jól csinálja a hármasugrásokat Is. és ha jó na pót fog ki. veszél,ves lehet. De a hármasugrás Ondronak nem si került. Woodnak igen. Az amerikai fiú kürje gyorsabb, lendüle tesebb, szikrázőbb. Ez az. ami Nepeláből hián,vz'ik. Nyugodt, talál egy kicsit túl nyugodt. Ezért lett Tim aranyérmes, Nepela ezüst érmes. Hát azért az ezüstérem Is szépen csillog. Már csak azért is mert hiszen a világbajnok idősebb, mint Nepela. Jövőre talán má' Ondro lesz a rangidős, Tim Wood kacérkodik a jégrevűvel A rjnyéremmel érdemes átállni a profik táborába. így ritkul az él- versenyzők sora. H? az aranyérmes lelép, „mindenki lép egyet” Nepela is. A győzelmi emelvény középső lépcsőfokáról a legma g.isabbra. kilágbajnok lehet belőle. Tehetsége, szorgalma, kitar­tása megvan hozzá. Szerénysége is lelentős eiőny. nincsenek sztár- allűrjei. Csendes, udvarias, kedves. — Világbajnoki rím? — mondta Ljublana után. — Minden spor tolónak az a vágya, hogy felkerüljön a csúcsra. Én sem vag.vok kivétel. De azért még sokat kell dolgoznom. Hogy ne csak vágy. álom maradjon. ;-os)

Next

/
Thumbnails
Contents