Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-10 / 10. szám

■ Brasilia, a brazil állam ú; fó városa, áprilisban lesz tízéves. Nem kétséges, hogy ez a város a világ legextravagánsabb fővá­rosa; egyedülálló gyűjteménye az egész világ építészeti külön­legességeinek. mélyen az ország belse­jében, hatalmas őserdők között, Rio de Janelrótól. a volt fővárostól 1300 kilomé­terrel északnyugatra fekvő Bra sília nem egészen bárom hó­nap múlva az ország igazi fő városává válik. Hah;;! hivatalo San évek óta Brazília fővárosa ténylegesen rendkívül nehezen válik Igazán azzá. Csak mosta nában költözködnek Rióból a minlsztéríurnpk, igazgatóságok, szövetségi intézmények, kato nal és rendör-fóparancsnoksá- gok. Egy elnöki leirat szerinl ttastköltözködés határidejét egy Rónappat raeghosszahbftották és május végére jelölték meg. Köl tözködésre készülnek a kül­képviseleti hivatalok is. A költözködést már türelmet­lenül várja a több mint fél mil­lió braslllat polgár. Azért vár­ják. mert városuk, a leendő „la- tjji-ginerikai Washingtonnak“ wmevezeu íJrastlla válságba ke­rült, még mielőtt „Washington­ná“ vált volna. A politltkai és állami apparátus alkalmazottai­nak egy része ugyanis nem volt hajlandó elhagyni a csodálatos természeti szépségekkel megál­dott Rio de janelrót, hogy úgy­szólván a dzsungel mélyén kezdjen új életet, az új város­ban, ahol tíz évvel ezelőtt még nem volt egyéb, mint érintetlen erdőség. szövetségi Intézménynek eddig csak képviselete volt Braslllá- ban, továbbá két-három portása és őre. r L I rthetö, bogy az új fövá- laros az első naptól kezd ve Igyekszik odacsalogat­ni legalább a legnélkülözhetet­lenebb kisiparosokat, akik mun kája nélkül nem lehet elkép zelnl egyetlen város életét sem, de ez nem megy könnyen: a kisiparosok is szeretik Riót. A hatalmas és gyönyörű épület óriások nem tették teljesen vá rossá az új fővárost — még rplndlg csak a váza az eljöven­dő csodavárosnak. Az új fővárosnak még nincs sajátos élete, hangulata, a csontvázon még nincs hús. És minden jel árrá mutat, hogy az élet nehezebben fog itt elindul­ni, mint a brazilok kezdetben hitték. A város vezetőségének csak akkor lesz igazán sok gondja, amikor majd Riónak búcsút mond a központi kor­mányzat utolsó tagja is. A beton nem hiányzik az új fővárosból, készen áll minden egészségügyi és egyéb Intéz­mény, iskola, színház és mozié­pület, 8 széles, beláthatatlan sugárutak, gyepszönyegek és szép parkok, egy-egy úszóme­dence és sportpálya, s mégis a világ legnagyobb tanyájának nevezték el. Mert lakói ma sem biztosak benne, hogy holnap idejében megérkezik a kenyér. 3 lesz elég tej a városban. A Rio de Janeirő-í sajtó a na­pokban cikket közölt arról, ho­gyan élnek az új főváros lako­sai, a munkásemberek, akik a betoncsodát felépítették. Azt ol vastuk, hogy ők megmaradtak kunyhóikban, favelláíkban — a világ legkorszerűbb épületeinek tőszomszédságában. A légkon- dicíonálő berendezésekkel ellá­tott épületek nagy többsége ü- res: várja a hivatalokat és hi­vatalnokokat. Az állam újabban nagy ösz- szegeket költ az új főváros nor­mális életének beindítására, az élet jobb megszervezésére. I 1 rasilia április 10-én Un- nepll tizedik születésnap­ját. Mint Ilyenkor általá­ban szokás, az alkalmi ünnep­ségeken összegezni fogják, mit ért el eddig az új főváros. Az ünnepségeken azonban nem lesz jelen az az ember, aki tíz év­vel ezelőtt első csákánycsapás­sal szimbolikusan lefektette az új főváros alapjait, s akt olyan sokat tett érte. Nem lesz jelen Juscelino Kubitchek, akit a rendszer tíz évre megfosztott jogaitól, tehát nem jelenhet meg nyilvános összejövetele­ken. Az a rendszer tiltja ettől, amely mostanában készül a vég­ső nagy költözködésre Kubit­chek városába, s amely nagy pompával fogja ünnepelni az egykori elnök elgondolásának megvab^sítását. A sors Iróniája — mondhat­nánk Így is. L. I. Tavalyelőtt, amikor megkez­dődött a költözködés az új fő­városba, ötszáz képviselő és szenátor otthon maradt, ponto­sabban; Inkább kényszerpihe­nőre ment, mint az új főváros­ba, a parlament 3000 képvise­lője pedig inkább vállalta, hogy inkább munka nélkül ma­rad, mintsem hogy Riót elhagy­ja. Az új fővárosba a képviselő­ház és a legfelső bíróság köl­tözött át elsőnek. Minden más Ot lakóházak a nsztvlseWk részére. A z évek bierarchiá.Ja — kor- tünet. Aki „megette kenye­re javát“. leMte életének na­gyobb részét, az ex catedra kijelentésekkel korbácsolja a fiata­lokat. mert ö „koránál fogva“ jo­gosult, sőt köteles az ifjú nemze­dékről véleményt mondani, és ez a vélemény csak elmarasztaló le­het. Sajnos én Is az „öregek ka­tegóriájába“ tartozom, de valahogy visszataszít, hogy mi szinte auto­matikusan, eg.ymással versenyezve szidjuk a — fiatalokat. Hallottam, hogy a „mal“ fiatalok: hullgénak (többnyire azért, mert hosszú a hajuk), erkölcstelenek (mert — jézusmárla! — csúkolóznak!!!), ta­pintatlanak (mert ha iókedvUk van, nevetnek), rengeteg hibát, baklö­vést követnek el (mintha mi nem követtünk volna el az utóbbi há­rom-négy évtizedben néhány világ méretű baklövést). Legutóbb né­hány kortársam megvakarta deres üstökét és kinyilatkoztatta, hogy ,,a mai züllött tlatalok között rengeteg az — alkoholista!* Nem szeretem az ilyen ellent­mondást nem túró IrtjeieDtéseket, dehát a vád elhangzott, saját ér­veim vagy ellenérveim nem voltak, így kénytelen voltam keresni az objektív Igazságot. MUDr, IVAN NOVOTNV a po­zsonyi Alkoholellenes Tanácsadó ve­zető főorvosa már beszélgetésünk első felében nyomatékosan kije­lentette, hogy akadnak ugyan fia­talkorú alkoholisták, de ez nem ál­talánosítható. — Természetesen a mai fiatalok­nak sokkal több lehetősége, sza­bad Ideje és pénze van. De nem ez a döntö fontosságú tényező. Tár­sadalmunk tipikusan fogyasztó jel­legű társadalom, az igények egy­re nagyobbak, egyre többet, jobbat, szebbet akarunk, tehát nemcsak az apa dolgozik, hanem a családanya is. .A gyermek már csecsemőkorá­ban elszakad az otthontól, azt mondhatnám, hogy a családi fé­szekben csak ..ágyrajárő“, hiszen a nap nagyobb részét a bölcsődé­ben. később az óvodában, maid az iskolában tölti. Ugyanakkor tud Juk, hogy a serdülő gyermeknek nagyon intenzív érzelmi életre, meghitt, meleg családi közösségre van szüksége, ezt pedig csak a szülök biztosíthatják számára. De ne feledkezzünk meg a rá­hatásról. a nevelésről sem! A szi­gorúságot az egyik gyermek meg­adással. 3 másik lázadozva — kez­detben csak önmagában, ké.sőbb nyíltan, tettekkel is tiltakozva fo­gadja; ez lelki alkat kérdése. A harmadik tényező: a társaság, a baráti kör. Kérem, vezessünk le logikusan egy példát. Egy gyermek, aki bölcsődében, majd óvodában nevelkedett, aki csak esténkén! volt együtt a szüleivel, és olyan­kor a szülők egyebet sem tettek, csak nevelték. Eléri a kamaszkort. vágyik valami után. amit talán sza­vakkal ki sem tud fejezni, és mert ezt a valamit — a szerete- tet — nem kapta és Bem kapja meg, megkeményedik; az emberi együttélés szabályait botnak, kor­bácsnak. a társadalmat pedig bün­tető és parancsoló hatalomnak lát­ja. Ekkor válik lázadozóvá. .Amikor aztán magához hasonlókkal talál­kozik. elhatározzák, hogy megsze­gik á szabályokat, „borsot törnek“ a társadalom orra alá. Kezdetben ez nehány ablaktörést. Illetlen kia­bálást^ jelent, de később valamelyik ..hóskődésbőr berúg, és a többiek követik a „hőst", mert nem akar­nak g,yávák lenni. Aztán — az al­kohol hatására — könnyűnek, bol­dognak érzik magukat, megfeled­keznek a szomorúságról, úgy érzik, hogy mindenki nagyon szereti ö- ket... hát valahogy így kezdődik... Gondolkodunk, cigarettázunk, az­tán ismét felállítunk egy hipoté­zist; két fiatal építkezési munkás pénteken, „fá.iront* után. gutőbusz- szal érkezik a Satárlk térre, hogy onnan az 1-es villamossal a főpá­lyaudvarra menjejiek, mert utaznak haza a falujukba. Persze előbb „be­dobnak“ egy-két féldecit a Krym- ben. ízlett, tehát megrendelik a harmadikat, sőt a negyed(kot is. Aztán fizetnek és már kissé má­morosán gyalog indulnak a pá­lyaudvar felé, hogy ..szellőztessék“ a fejüket. De gondoljunk csak ar­ra. hogv még az imádságban is szerepel a bűnre vezető alkalom... Legalább hozzávetőleg... Krym, Tollpán gcesszA, Luxor; u| ifiusag 5 imiN-BtUEixims Brasilia' nevével összeforrt Oscar Nlemeyer, a nemzetközt Lenln-békeútjtal kitüntetett világhírű brazil építésznek és tár­sainak, Lucio Costának, Affonso Reidynek és másoknak a ne­ve. 1936-ban Brazíliába érkezett Le Corbusier, a nagif francia műépítész, akt ott előadásokat tartott és előkészítette az ok-' tatás- és nevelésügyi minisztérium úf épületének terveit. A tervei végleges kidolgozását, mafd az építkezést 1937-1943-ig egy brazil építészcsoport, élén Niemeyerrel, Le Corbusier leg­tehetségesebb tanítványával végezte. 1939-ben már világszer­te feltűnést keltett a Niemeyer és Costa által tervezett brazil pavilon a New York-t nemzetközt kiállításon. Ezeknek az éveknek az építkezései jelzik a brazil építészet szakítását a máit formáival. Kevesebb mint tíz esztendő alatt a világ élvonalába kerülnek mind a kutatómunkában, mind ter­vezésben és a kivitelezésben. Karcsú vasbeton oszlopok, új funkcionális szerkezetek, parabolikus konstrukciók, napfényt- tőrő épület ablakelemek, festett, vagy mozaikkal díszített fe- lüleltek, új és korszerű lakóházegységek, modern kertek új ar­culatot adnak a nagy brazil városoknak. Niemeyer írta egyik (Mlnha Experencia em Brasilia/ köny­vében: ,ßrasilia mindazok számára, akik ott dolgoztak, olyan harcokkal és tanulással telt 'gyakorlatot jelentett, amelyet soha senki sem felejt el.“ Valóban, Brasilia felépítésének gon­dolata szinte teljesen hatalmába kerítette, olyannyira, hogy 1958-bgn Niemeyer bezárta rlói tervezőirodáját és átköltözött a beionálmok megvalósításának helyére. 1956 szeptemberében juscelino Kubitchek, az akkori brazil államelnök vitte először magával a messzi helyre és kietlen hatalmas fennsíkra, ahol lelkesedéssel beszélt neki elképzelé­séről. Akkor már mafdnem húszéves építőt tevékenység volt mögötte, mert 1938-ban fejezte be tanulmányait a brazil Szép­művészen Nemzett Főiskolán, s ez alatt az idő alatt vált Nte- meyer Le Corbusier kísérleteinek folytatójává és konszolidá­lójává. Niemeyer mindig rendkívüli gyorsasággal, hatalmas munka- készségget dolgozott. Alighogy elhagyta az iskola padjait, már napok alatt elkészítette a pampulhal Casino terveit, 1941-ben pedig a többi között a híres pompulhai szállodát, az éttermet, a yachtklubot és a táncpalotát tervezte meg. Ezután következtek a rtól építkezések: az oktatás- és neve­lésügyi minisztérium színháza, a Libanont Klub, saját családi rezidenciája, majd 1957-ben a világhíres Kongresszusi Palota BrasiHáoan. Ez utCbbirOt mondta Niemeyer: „Brasiliában az új főváros palotájában foglalkoztatott leginkább az új plasztikus fonna gonaolata, arra törekedve, hogy olyan szerkezeti meg­oldást talállak, amely azt karakterizálja. így alákultak ki az ívelt oszlopok, amelyek szinte pontban végződve, könnyűvé és lebegtvé tették azokat, mivelhogy alig érintik az alapot, a föl- deC Itt, és így született meg az úf brazil architektúra másik két remekműve, az Igazságügyi Palota jPaláclo.da fusücaj és az Ivek Palotája jPalúclo dós Arcost, á Jcöztársaságt elnök hiva­tala, amelyek teljessé teszik a világhírű Kongresszusi Palota előtti teret: „A három hatalom terét' jPraza dós Trés Pode- resj. Brasiiídt úgy építették, hogy felülről nézve repülögépformá- fúnak látszik: a minisztériumok, a hivatalok negyede alkotja a repülőgép törzsét, a lakónegyedek pedig a gép szárnyait. Ezt jelképnek is tekintik: az úf fővárosnak kell vezetnie gyors szárnyalással az országot a felfelé vezető úton. A leg­első épületek között készült el az új elnöki rezidencia, a ,Jiaj- nal Palotája“ (Palácio da Alvoradaj a fehér márvánnual díszí­tett, üvegből és alumíniumból épített remekmű. Niemeyer sokat dolgozik más országok számára ts: Libanon, Poríugáúa, Izrael, sőt Franciaország hivatalos szervei veszik igénybe zseniális tehetségét, ö azonban legszívesebben ma is hazájában dolgozik, ahol ugyan sok más kiváló brazil hazafi­val együtt megfosztották politikai fogattól. Nem kell ezen cso­dálkozni, hiszen mindig büszkén vallotta magát a munkások testvérének. Bátor ember, aki közismert haladó gondolkodásá­ról és cselekedeteiről, az egyszerű emberekkel való barátsá­gáról, az építésben részt vevő munkásokkal folytatott együtt­éléséről. Sohasem fogadott el pénzt kórházak. Iskolák és templomok terveinek elkészítéséért, de a barátaitól sem. Az Atlanti-Óceán mellett, Rio de faneiróban, a világhíres Co­pacabana egyik 9 emeletes házának legfelső emeletén van az irodája, amelynek ajtaja tárva-nyitva áll bárki előtt. Hamar és szívesen vitába száll látogatóival, akár az építészetről, iro­dalomról vagy politikáról, sőt mivel, mint igazi brazil, szereti a labdarúgást, a brazil csapatokról ts. Még eltár a világ leg­nagyobb stadionjába, a kétszázezer nézőt befogadó Maracana stadionba, hogy megnézze Petét, a „fekete gyöngyszemet'. Ma, azt hiszem, kevés nagyobb építész él a világon, mégis szerény, és szereti azokat, akik egy igazságosabb, új társadal­mat akarnak építeni az egész világon. K. P. Grand, a kávéház alatt a borptn- ce. a Nagy .Szív étterem, a falato­zó a Prior mailett, a Pipa vendég­lő. ismét egy étterem, másik olda­lon pedig a Stefánia kávéház. majd a Kriváfi... Persze lehet, hogy valami kima­radt. de elég ha a felsorolt „ven- déglátótparl létesítmények" mind­egyikében csak egy félded pálin­kát Isznak... két teljesen l^zeg fiatal érkezik a pályaudvarra... — Igaz, hogy a szeszes Italok eladási ma már nem növeli jutal­mazás szempontjából a forgalmat, de — tisztelet a kivételnek — mégis csak ezen lehet keresni, mert ki veszi észre, ha a félde­cit, vagy a két deci bort nem mér­ték meg pontosan? Van egy ren­delet, amely megtiltja a szeszes italok propagálását, dó nézze csak meg az élelmiszer, és csemeqeUz- letek kirakatait — ..márkás Italok bö választékban!“ .Az viszont fele­lőtlen túlzás, hogy a mai fiatalok között sok az alkoholista. Szerepel ugyan néhánv — hangsúlyozom „néhány* — ifiatal a n,yilvántartá- sunkbao, de ezek úgyaeWzett má­sodikos alkoholisták, vagyis; örö­költék a hajlamot, vagy pedig szel­lemileg terheltek. — Hogyan óvhatjuk a fiatalokat az alkoholizmus voszélyétól? — A védekezés nagyon könnyű. Teremtsük meg számukra legalább az együttlét Idejében az idillikus családi környezetet, támogassuk nemes kedvteléseiket. Tehát ne kiabáljunk, ha barkácsolnak és ,,rendetlenséget“ csinálnak, ha gi­tároznak, és „nagy a lárma“. Ne akarjuk — már a gyermekeket sem — kényszeríteni, raeglélemlí- teni. az életforma ugyanis nem kényszerít hető. mert belső, rejtett tényezőktől függ. Erősítsük meg más- a kisgyermekben a belső fe­gyelmet azzal, hogy támogatjuk e- tikai és esztétikai érzékét, hogy megmutatjuk, mi a csúnya és a szép. ml a rossz és a jó... .Azt hiszem, ennyi ts elég. Az ellenérv megcáfolhatatlan: a mai fiatalok között nincs rengeteg alkoholista, és httgy mégis akad közöttük olyan, aki szinte gyer­mekfejjel ismerte meg a kábító mámort, azért ne őket okoljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents