Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-12-30 / 52. szám
10 Visszatérés A mi részlegünk a legjobbak közé tartozott volna, ha nincs ott Fufajkin... Fufajkin, aki mindenkit átver... A munkából mindig elkésik. Ügy általában húsz percet. — Olyan messze lakom — mentegetőzik Fufajkin. — Csak egy trolibusszal harminc megállót kell mennem, a két jelzétt megállót már nem is számolva. Aztán meg még gyalogosan... Értik? — Tudja mit, Fufajkin — vetette fel egyszer a részleg vezetője. — Kezdjen egy órával később dolgozni. Ebben látom az egyedüli megoldást, rendben? És természetesen egy órával később is végez. Fufajkin egy órával később kezdett munkába járni. De mindegy volt, késett továbbra is. Ogy általában húsz percet... — Csak egy trolibusszal harminc megállót kell mennem, a két jelzettet már nem is számolva. Aztán meg még gyalogosan... —Járjon két órával később! — kiáltott fel részlegünk vezetője, mint egy sebzett sakál és csendesen még hozzátette: — Két órával később fog végezni is... Nemsokára Fufajkin valóban egyre kevesebbet késett, aztán még kevesebbet, amikor már három órával később járt be dolgozni. — Végre rend van — jelentette ki Fufajkin. — Ez már maradhatna is így Sztyepan Sztyepanovics... — Nem. nem — sóhajtott fel a részleg vezetője —, nem állunk meg részeredményeknél, befejezzük a megkezdett müvet! És aztán fokozatosan felszólította Fufajkint, hogy: — Négy órával később járjon! — Öttel! — Hattal! — Héttel! — Már ne haragudjanak — avatkozott bele a dologba a mester. — Hiszen maguk Fufajkint már egészen áttolták a második műszakba?! — Hát ez sikerült! Nagyszerű! — kiáltott fel részlegünk vezetője az örömtől. — Kínlódjon most már vele a második műszak. Egy idő után azonban Fufajkin újra megjelent nálunk... — Hogy kerül maga újra ide? — kérdezte részlegünk vezetője remegve. — Hát bizony, hegy a heggyel nem találkozik, de az ember az emberrel annál inkább — vetette oda Fufajkin. — Ez azt jelenti, hogy először a második műszak kiszorított a harmadikba, a harmadik meg Sztyepan Sztyepanovics újra magukhoz... (Z-tó-) Cí M tJ Z] [ L I • il. / y\ 5KÖT VICC A sköt megkérdezi egyik angol barátját: — Mondd csak, mit vettél Percivalnak nászajándékul? — Egy 12 személyes teakészletet. És te ? — Én egy 88 személyes teaszűrőt. ÉRTHETŐ KESERŰSÉG A skót panaszkodik: — Rettenetes. Tulajdonképpen én sohasem ihatom úgy a kávét, ahogy szeretem. Otthon ugyanis egy kockával iszom, vendégségben hárommal, pedig kettővel szeretem... JÁTSZANI TUDNI KELL A Riviéra-expresszben az egyik utas megszólítja az ugyanabban a tülkében ülő urat. — Bocsásson meg kérem, ön Monte Carlóban volt? — Igen, négy hónapot töltöttem ott. — És játszott is? — Hogyne, minden este. — És sokat vesztett? — Én? Semmit. — Micsoda? Minden este játszott és semmit se vesztett? Uram, nem árulná el nekem is a szisztémáját? — Nagyon szívesen. Én ugyanis szaxofonon játszottam. POZSONYI VILLAMOS — Te jó isten! Veled mi történt? — Villamosbaleset. — Alá ja Kerültél? — Rosszabb, beléje. AMERIKAI ISKOLÁBAN Egy amerikai iskolában így szól a tanító az egyik diákjához: — Tudod-e Tommy Smith, hogy George Washington a te korodban már az iskola legjobb diákja volt? — Tudom, — válaszolja a diák Tommy Smith —, de a tanító úr vajon tudja-e, hogy a tanító úr korában már az amerikai Egyesült Államok elnöke volt? KIRÁLYI SZEMLÉLET Ferenc József lenéz a királyi vár ablakán s odafordul a szárnysegédjéhez: — Hogy ezek a magyarok milyen ügyes emberek! — Parancsára, felséges uram! ? — A Duna pontosan ott folyik, ahol a hajók járnak és ahová a hidakat építették. Illllllllllllllllll FÖLDALATTIN A New York-i földalattin ül egy néger és zsidó újságot olvas. Odalép hozzá Kohn és megszólítja: — Mondja csak, nem elég magának, hogy néger? HÁT IGEN Mara hatalmas kosarat cipel a hátán. Az erdő szélén találkozik Janóval. — Atkísérlek az erdőn — mondja Janó. — Inkább ne, mert még aztán szem- telenkednél. — Ugyan már, akkora kosárral a hátadon?... — Miért? Hiszen le is tehetem —, mondja Mara csodálkozva. t^iwfín r-[ n hí hmm Önmagukról SZEXUALITÁS — MINT TÁRSADALMI PROBLÉMA MUDr. ROMAN ÜTRATA Korunkra jellemző az erkölcsök lazulása • Az ifjúság teljesen romlott • Adjátok vissza a bibliát, amely azok megkövezését követeli, akik nem ártatlanul mennek férjhez • Ne tiporjátok le a régi, bevált elveket • Ne zül- lesszétek tovább a társadalmat Kint ey: A házasság előtti nemi élet sok esetben a boldog és tökéletes házasélet garanciája. Korunk változékony, helyzetünk nehéz. Az öreget, a régit összetörtük, de az újat még nem alakítottuk ki teljesen. A régi dogma már érvényét veszítette. Visszatérünk a természetes élethez. Az erkölcsi kérdésekhez való tömegviszonyulás alaposan megváltozott. Az új nem jelenti mindig a már beváltat, befutottak Ez viszont nem azt jelenti, hogy eleve el kell vetni minden hagyományt, minden bevált gyakorlatot. Cheeser; A szexuális kapcsolatok, — akár házasságon belül, vagy azon kívül — tekintet nélkül a szó pejoratív értelmére, boldoggá tehetik az embert. Ez csak egyszerű megállapítás. Ha a nemi kapcsolat nem lenne kellemes dolog, nem kéne belőle olyan nagy „színházat" csinálni; sőt, az embereket egyenesen kényszeríteni kéne rá a fajfenntartás érdekében. A puritánok nagyon jól tudják, hogy a nemiség szép és boldogító, s ezért az ő erkölcsi normájuk arra irányul, hogy mindezt tönkretegye, szétmorzsolja. A puritán ember már fiatalon a testi örömök megvetését hirdeti, így a szégyen és a bűntudat egészségtelen érzését kelti, a testi örömök nyújtotta szépet elkorcsosítja, gátlásossá teszi. Ma ugyan nincs olyan elfogadott erkölcs, amely elkendőzné, tagadná a természetes szexuális élményt. Sőt, egyre jobban erősödik az a nézet, miszerint a szexualitás az élet egyik legtermészetesebb alkotóeleme. Nagyon sok esetben a jegyespárok különböző külső körülmények befolyására, kénytelenek halasztgatni esküvőjük dátumát. De hol van az előírva, hogy a „házaséletet“ is halasztgatni kell, amikor minden azt bizonyítja, hogy kapcsolatuk komoly és perspektivikus. A közös szempontokon alapuló házasság tulajdonképpen közös, kielégítő, kölcsönös társviszonnyá alakulhat. De nézzünk néhány példát. Negyedéves főiskolai hallgató, udvarol egy lánynak, szeretik egymást, de szüleik nem ismerik el kapcsolatukat, kigúnyolják őket. Az apa így ítél: a szerelem hülyeség, feleslegesen igénybe veszi az emberi agyat, s fárasztja is. A diák nem engedheti meg magának, hogy udvaroljon, különben tönkremegy. „Befejezed az iskolát, aztán majd ragadnak rád a lányok, és élheted az életed. Tiltakozom ellene, hogy most udvarolj. Szakíts vele! Megtiltom, hogy járj vele! Majd bepótolhatod, amit elmulasztottál, ha befejezed a főiskolát“. A szülei azt is szemére vetették, hogy meglátogatta a lányt egy másik városban, ahol az tanult. A levélíró tudni akarja, igaza van-e a szüleinek abban, hogy; 1. várnia kell-e a szerelemmel, míg az apja meg nem engedi, 2. lehetséges-e, hogy a lányok miatt meg kellene szakítania tanulmányait, 3. mialatt tanul, élheti-e az életét, 4. olyan borzasztó bűn az, ha a szünidőben az egyetemista együtt nyaral a lánnyal, akinek udvarol és akit szeret ? Szülei aggodalma egészen természetes. Szokásos, és sok szempontból helyes is. Ezzel a veszéllyel ugyanis mindig számolni kell. Ha ketten komolyan szeretik egymást, gyakran előfordul, hogy hamarosan hárman lesznek. És ez magával hozza a komolyabb gondokat, problémákat. Tanulni — s közben családot nevelni és eltartani, bizony nem ideális dolog. Az ösztöndíj erre csak ritkán elég, a szülők ugyancsak nem tudnak, vagy nem akarnak anyagi segítséget nyújtani, vagy a fiatalok elvből nem is akarnak rájuk szorulni. így kénytelenek alkalmi állásokat vállalni, és természetes, hogy kevesebb idejük és erejük marad a tanulásra. S a végén az is kisül, hogy bizony végzettség nélkül, nem is lehet valami nagy pénzt keresni. S ha a munkában elfárad az ember, azt mondja, miért is hajszoljam magam a tanulással? Tudjuk, rendszerint milyen következményekkel jár az ilyen gondolatmenet. Mindennek ellenére persze rengeteg az olyan ember, aki befejezte tanulmányait, s körülményei nem voltak a leg- ideálisabbak. Dolgoztak is mellette, gyerekük is volt. Tág problémakör. Következő számunkban folytatjuk.
