Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-07-08 / 27. szám
Elvtárs5 a csákányt... Állok az út mentén, ahol immár három éve javítási munkálatok folynak, folyogatnak, és figyelem a munkásokat. A- hogy így nézelődöm. látom ám. hogy egyikük nem vágja jó mélyre a csákányát, hanem csak úgy tessék-Iássék... Csak úgy... Felháborító! Ilyen elemek teszik tönkre, sőt még tönk- rébb amúgy is zilált népgazdaságunkat! Nem, nem mehetek el szó nélkül a szocialista munkásosztály e vadhajtása mellett. — Elvtárs. a csákányt jó mélyre vágd! — szólok rá szigorúan. Rám néz. úgy is mondhatnám, megbámul mint borjú az újkaput. — Mit mondott?! — kérdezi. — Azt mondtam, hogy: Elvtárs, a csákányt jó mélyre vágd! — Igen! Hallod, mit mond az ürge? — fordul a mellette csákányozó munkáshoz. — Hogy azt mondja, hogy a csákányt jó mélyre vágjam. — Azt mondja? — egyenesedik fel az is, és most már ketten néztek. Aztán odafordul ő is a mellette csákányozóhoz: — Hallottad, mit mondott Jóskának az a pacák ott az út szélén? — ??? — Azt mondta, hogy: Elvtárs, a csákányt jó mélyre vágd... Tíz percen belül legalább húszán hagyják abba a csákányozást és félkört vonnak körém. úgy bámulnak. Egy kissé kezdem magam rosszul érezni... Hirtelen az is megfordul a fejemben, hogy hátha rosszul láttam az egészet és egy öntudatos, nagyszerű csákányozó becsületébe gázoltam... — Én csak... — motyogtam, és már húzódnék is tovább, amikor a közeli kocsmából kiront a munkavezető egy üveg sört szorongatva a kezében... — Mi van itt, mit álltok? — formed nagyokat pislogva munkásaira. — Ez a hapsi azt mondta... böknek felém fejükkel a munkások. — Azt mondta? No megállj! — azzal vissza a kocsmába. Már éppen lélegzetet akartam venni, amikor újra feltűnt, egy szürke egyenruhát támogatva. — Megbüntetem húsz koronára, amiért sértő szavakkal illette a munkásosztályt és molesztálta a virágáruslányokat — mondta halk csuklások közepette a munkavezetőbe karoló e- gyenruha. — De kérem... — Pofa be! — Az más — mondtam és fizettem, s csak jó messziről néztem vissza. A munkavezető és a szürke egyenruha épp akkor tűntek el az ajtóban... —tó— U PERSZE Kovács hazajön. A cipője egészen vizes. — Olyan nagy eső van? — kérdezi a felesége. — Nem. Olyan nagy szél van. BEÉRI VELE Kérem szépen, nem kaphatnék valami állást? — Sajnos, nem. Éppen tegnap küldtünk el valakit, akinek nem volt semmi dolga. — Nem kaphatnám meg az ő állását? JMBÍ ■í.isi1 TALÁLT TÁRGY A rendőrségre a talált tárgyak osztályára beállít egy kisfiú, és szepegve kérdezi a rendőrtől: — Bácsi kérem, itt van a talált tárgyak osztálya? — Igen, kisfiam ■— mondja a rendőr —, mi veszett el? — En. AZ MÁS! A legátust meghívta vacsorára a pap, de vacsora után nem ment el a vendég, hanem ott aludt. Másnap sem ment el, harmadnap sem. mert nagyon ízlett neki a jó koszt. Nem ment el egy hét múlva és két hét múlva sem. Csak amikor észrevette, hogy már üres a kamra, nincs több ennivaló, akkor jelentette ki: — Holnap hajnalban elutazom. A család alig várta a hajnalt, és a pap pitymallatkor felrázta: — Hallja diák úr, keljen fel, a kakas már kukorékolt. — Van még egy kakas? Akkor maradok. CSAK FÖLDSZINTEN foe, fack és fim kártyázik a saloon emeletén. Joe észreveszi, hogy Jack hamisan játszik, erre dühében megfogja, és kidobja az első emeletről az utcára. Jack ott fekszik a követezen, és egy arra sétáló cowboy megkérdi: — Hé, Jack! Mit fogsz ezek u- tán csinálni? — Ezentúl csak földszinten kártyázom. '.sss MAGYARÁZAT Egy vak és barátja bemegy a kávéházba. A vak kérdi, hogy mit rendeljen? — Rendelj tejet — mondja a másik. — Tej? Mi az a tej? — A tej az olyan fehér... — Mi az a fehér? — Fehér például a hattyú. TANÍTÁSI MÓDSZER A régi világban az őrmester a tűzoltó- készülékről magyaráz az újoncoknak, és végül megkérdezi: — Mi történik, ha a csövön a csap be- rozsdásodik? Nagy hallgatás. — Na. disznók, ha a csövön a csap meg- rozsdásodik, akkor olyan pofont kaptok, hogy csillagot lát a szemetek. — Hattyú? Mi az a hattyú? — A hattyú az, amelynek hajlott a nyaka. — Hajlott nyak? Mi az, hogy hajlott? E kérdésre a másik előveszi a vak karját, és kinyújtja. — Látod, ez most egyenes. Aztán begörbíti a karlát: — És ez hajlott. — Ügy — sóhajtja a vak —, most már tudom mi a tej! A szerelem buktatói 13. A BOLDOG HÁZASSÁG FELTÉTELŰ A szerelem feltételei • Gazdasági függetlenség Képmutató szerelem • Közös világnézet Már kifejtettük, hogy a fiú és a lány, a férfi és a nő teljes egyenjogúsága az igazi szerelem megszületésének és kialakulásának. Vegyük azonban sorra a többi feltételeket is. Ezek a következők: mély barátság és szoros érzelmi kapcsolat boldog és harmonikus testi kapcsolat, amely mindkettőnek boldogságot és teljes kielégülést hoz. mindkét fél gazdasági függetlensége azonos világnézet, életfelfogás és életstílus, közös érdekek és kölcsönös megértés a másik munkájának kölcsönös megbecsülése és egymás segítése Volt idő. amikor a nők gazdasági függetlenségét csak néhány forradalmi gondolkodású egyén tudta biztosítani a családi életben. A legtöbb esetben azonban a nő is áru volt. amit a pénzes férfiak megvásárolhattak. A háziállat színvonalára süllyedtek, mert a házimunkáért és a testi élvezetért tartották el őket a férfiak. Szolgálók voltak, akik felnevelték a férfiak gyermekeit. A kapitalizmusban adták és vásárolták őket, mint a többi árut. Nézzük Camilo Jósé Ce- la: Méhkas című regényének egyik részletét: „Egyik napon Victoritának sápadt és beesett volt az arca. Peco megkérdezte: — Mi bajod van? — Semmi, elgondolkodtam. — Mire gondoltál? — Arra gondoltam, meggyógyulnál. ha orvosságod lenne és annyit ehetnél, hogy jóllakhatnál. — Meglehet, de látod! — Én tudnék pénz szerezni. — Te? Victoritának elfúlt a hangja, mitha ittas lett volna. — Igen, én. Egy fiatal nő, bármilyen csúnya, pénzt ér. — Mit mondasz? Vlctorlta nagyon nyugodt volt. — Nos, amit hallasz. Azért, hogy meggyógyulj. viszonyt kezdenék az első gazdag emberrel, akinek megtetszenék." És a szerencsétlen lány valóban felajánlja magát egy gazdag ékszerésznek. Aki ismeri Prévost—Nezval:! Manón Lescaut-ját, az igazat) ad Marxnak, hogy pénzért minden megvásárolható. Ha valakinek pénze van, az erkölcsös Csupán arra kell ügyelnie, hogy az „erkölcstelen lányok“ ne maradjanak a nyakán. Hiba lenne azonban szemet hunyni afölött, hogy manapság nálunk is gyakran előfordul, hogy a férj rácsap az asztalra: — Hordom a pénzt neked, talán azt a kicsiséget megkívánhatom tőled, hogy itthon mindent rendben elvégezz! Természetesen a mai asszonyok könnyen válaszolnak a ba- sáskodó férjnek: — Nincs rád szükségem, eltartom magamat! Igazi szerelmet pénzért nem vásárolhatunk, csak kábulatot, üres illúziókat. A szerelem akikor tökéletes, ha érzelmekre és nem anyagi előnyökre épít. A mai ember számára megalázó enne, ha élősködő módon anyagi jólétért kötné élettársához életét. Egy egész életen át nem lehet képmutatóskodni, megjátszani a szerelmet. Még ma is sokan házasodnak szerelem nélkül, köztük sok fiatal is. Léteznek lányok, akik csak azért mennek férjhez, mert a partnerüknek autója, háza van. Akadnak olyan fiúk is, akik hajlandók idősebb nőt feleségül venni, mert úgymond „mindene megvan“ és „nem kell törnie magát“. Könnyen akarnak élni, munka és megerőltetés nélkül. . A modern fiatalok erkölcsi felfogása idegenkedik az ilyen életmódtól. Nem kötik anyagi előnyökhöz a házasságukat. Becsületesen akarnak élni, szerelemből házasodnak. Élettársuktól elvárják, hogy ugyanúgy nézze az életet, az eseményeket, mint ők. Az eltérő életfelfogás és életstílus sok veszekedésnek a forrása, nem biztosítja a zavartalan együttélést. Hiszen a jó házasság ott kezdődik, hogy a házastársak mindenben egyetértenek, azonos az ízlésük, közösek az igényeik. Következik: Még egyszer a boldog házasság előfeltételeiről.
