Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-10-28 / 43. szám

V.

A holland rádió reggeli tornát sugároz a nők számára. Nincs ebben semmi különös. Csak éppen az időpont szokatlan. Ugyanis reggel kilenc óra van. Ez perszé nem jelenti azt, hogy az asszonyok ilyenkor bújnak ki az ágyból — még a háziasszonyok sem. hiszen reggelit kell készíteniük ■munkába induló férjeiknek, sőt. a dolgozó asszonyok sem kelnek nagyon korán- A gyárakban fél nyolckor, a hivatalokban fél kilenckor kezdődik a munkaidő, az üzletek fél kilenc és kilenc óra. között nyitnak. Az óvodák és iskolák háromnegyed kilenckor, vagy kilenc órakor kezdik a tanítást (ugye, milyen furcsa ez a részünkre?). ilyen munkaidő mellett a dolgozó nők elég későn járnak haza'a munkából, az ebédszünet égy- egy és fél óra, tehát délután öt óra és fél hét között fejezik be a munkát. A vacsorafőzés azonban nem jelent gondot, egyrészt, mert nem főznek olyan „pepecselős“ ételeket, mint mi — nem szaggathak galuskát, nem gyúrnak derelyetésztát és nem készítenék töltött káposztát sem — másrészt, mert legfontosabb háztartási eszközük a konzervnyitó, amely nagy választékban kapható és a kitűnő minőségű konzervből percek alatt asztalon az étel. További segítség az, hogy pl hámozva (és milyen gondosan!)

Női szemmel

mássá válik; háztartási alkalmazottat csakis a társadalmilag legfelső réteghez tartozó

■csomagolva árulják az új a holland asszonyok kitűnő űsaládok tartanak, még a nakrumplit, a friss zöldbabot gép anyák és imádják a gyerme- fly°n '.lő módban élő középoszvagdalja apróra az üzletben, keiket. A háziasszony „jó dől- tály asszonyai is segítség nélsőt a kenyér is felszeletelve ga“ az évek folyamán unal- kül tátják el a házbeli teendőkapható. Ha pedig nincs ideje a háziasszonynak az üzletbe metini, telefonon rendeli meg amit kíván s az árut azonnal szállítják. Ugyanakkor nyugodt lehet benne, hogy habár nem személyesen választja ki, mindenből a legjobb minőségűt kapja, nem akarják „rá- sözni", amit más nem vett meg — és a házhoz szállítás ingyenes.

A kisgyermekes anyák közül aránylag kevesen vannak alkalmazásban. Ennek oka, hogy az óvodákban csak reggel kilenctől tizenkettőig, és délután kettőtől ötig, ill. háromtól hatig foglalkoznak a gyerekekkel, Tehát ahol nincs nagymama vagy nagynéni, akire a déli szünet alatt rá lehet ne őket bízni, az anya nem vállalhat munkát. Idegen személyt, aki vigyázna a gyerekekre. jóformán nem is kapni, és ha igen, olyan sokba kerül, hogy semmiképpen sem fizetődik ki. Pedig az asszonyok szeretnének dolgozni. Ha nem is mindig anyagi szempontból.. inkább azért, hogy tanulmányaikat hasznosítsák és mert éveken keresztül nem elégíti ki őket a háztartási munka és a gyermeknevelés sem — annak ellenére, hogy

Tinieasszony gyermekeivel

két: főznek, takarítanak, mosnak, vasalnak, kertet gondoznak — és ez nem valami szórakoztató, még akkor sem, ha a legmodernebb gépek állnak rendelkezésükre. Napközben egyedül vannak — férjeik csak este térnek haza — így legföljebb a szomszédokkal tereferélnek, amit lassan szintén megunnak.

A hollandok szeretnek jól és bőségesen enni. Étkezési beosztásuk az angolokéhoz hasonló. A reggeli kiadós — többféle sajt (nemhiába a sajtok hazája), kenős májas, felvágott (a vékony szeleteket zsírpapír választja el, úgyhogy tálalásuk egyszerű és kényelmes), jam és természetesen vaj kerül az asztalra, továbbá a gyerekek részére valamilyen csokoládészemcsék, amit a kenyérre szórnak. De nemcsak a sajt és felvágott többféle, hanem a kenyér is: „árnyalatuk" hófehértől a négerbarnáig terjed. Ehhez erős teát. tejesvagy feketekávét isznak. Délben csak valami könnyű ételt esznek, a fő étkezésre, ami a mi ebédünknek felel meg, este kerül sor.

X

Minden kapitalista államban duplán érvényes a közmondás: Legfőbb kincs az egészség. Ez főleg a magánvállalkozókra vonatkozik, akiknek nincs betegbiztosításuk, pedig az orvosi kezelés méregdrága. Egy magánvállalkozó felesége csak akkor szülhet kórházban, ha kezelő orvosa rendellenes szülésre gyanakszik — azaz szülhet ilyen „ajánlás" nélkül is. de az olyan sokba kerül, hogy csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.

Az alkalmazottak betegbiztosításukat és nyugdíjalapjukat a munkaadóval megosztva fizetik, tehát szintén nagy részben hozzájárulnak esetleges betegségük költségeinek megtérítéséhez, valamint nyugdíjukhoz is. A fizetett szabadság 18 — 28 nap. attól függ. melyik vállalatnál dolgoznak. Nyugdíjba későn — 65 éves — korban mennek, férfiak és

nők egyaránt. Nyugdíjuk ősz- szege ugyancsak a vállalattól függ.

X

Az általános vélemény szerint a hollandok nyugodt, sőt kissé fád emberek. Van benne valami igazság, de azért nem egészen így van: elsősorban tudni kell azt, hogy Hollandia északi és déli részén élő emberek között temperamentum terén óriási a különbség, annak ellenére, hogy az ország legészakibb és legdélibb pontját légvonalban mindössze 285 km választja el. A déliek sokkal életrevalóbbak, vidámabbak, míg az északiag hidegebb, zárkőzottabb természetűek. A déliek télen karneválokat rendeznek, mulatnak, szórakoznak. Akivel csak találkoztam, mindenki elragadtatással nyilatkozott a magyar és szlovák népi zenéről (habár nem tudják melyik a magyar és melyik a szlovák szöveg), vendéglátónk minden vágya például, hogy megta-1 nuljon csárdást táncolni. Eddig azonban — minden igyekezete ellenére — még csak a figyelmes szemlélődésnél tart, megpróbálni nem merte.

A délieknél nem ritkaság, hogy este 11-kor felkerekednek és elmennek egy mulatóba egy órácskára. Otthoni esti szórakozásukat hat tv-állomás biztosítja:' egy holland, egy belga, két francia és két német állomást fognak. Saját bevallásuk szerint a holland műsor nagyon gyenge, de miután ók általában tudnak németül, angolul és franciául, nyelvi nehézségeik nincsenek.

Meg kel! mondanom, hogy hogy még a déli hollandokat sem lehet összehasonlítani temperamentum dolgában a magyarokkal, mégis van egy közös vonásuk: a vendégsze-» retet. Szívesen tátják a vendéget, s örülnek, ha az jól érzi magát náluk.

MESTAN KATALIN

— új ifjúság 5

A Szlovák Nemzeti Színház előtti szökőkút a pozsonyi fiatalok legkedveltebb találkozóhelye. A nap bármelyik szakában láthatók itt egymásba feledkezett fiatalok, akik ügyet sem vetnek a világra, legkevésbé a felettük némán őrködő szökö- kútra Az idegen, különösen a műértó járókelő azonban sokszor hosszabb időt tölt a széttárt szárnyú gyermek- rabló sas előtt.

A márványtalapzat belsejében vaskazetta található, benne pergamenlapok vannak, melyek az ország s világ tudtára adják, hogy a szökökulat. Tilgner Viktor szobrászművész alkotását, 1888. szeptember 24-én leplezték le. A szökőkutat az első városi takarékpénztár . ajándékozta a városnák.

Tovább haladva, a Halásztéren, megint Tilgner Viktor nevével találkozik a járókelő, Hummel zeneszerző monumentális szobrán. Sőt, a Szlovák Nemzeti Galéria kertjében is.

Vajon ki ez a férfi, akit valószínűleg igen szoros kapcsolat fűzött a városhoz?

Pozsonyban született, 125 évvel ezelőtt. Apja katonatiszt volt, akit ide-oda dobált a szolgálati rendszabály, így Tilgner Viktor hétéves korában Bécsbe került. Mondhatnánk azt is,, hogy szerencsés fordulat volt ez az életében. A tehetséges ifjú híres mesterek keze alett és közelében ismerkedhetett a művészet titkaival.

Szülővárosáról azonban sohasem feledkezett meg. Mindig meleg kapcsolatok fűzték a helyhez, ahol napvilágot látott. A Városi Múzeumban és a Városi Galériában művei mellett rengeteg dokumentumot őriznek erről a forró széretetröl Tulajdonképpen őt tekinthetjük a Városi Múzeum megalapítójának. Erről tanúskodik az 1885. május 31—i keltezésű levele Gottl Móricz polgármesterhez: „Mélyen tisztelt polgár- mester úr! Az az őszinte figyelmesség, előzékenység és szeretet, melyet szülővárosom a kiállításom iránt tanúsított, arra az ajánlatra bátorított az ön nagysága irányában, hogy — Őfelsége szobrának kivételével, mely Őfelsége tulajdona — minden kiállított munkámat szülővárosomnak ajándékozzam mély hálám jeléül. Bátorkodom kifejezni az óhajom, hogy az én gyenge munkáim szolgáljanak alapul egy városi művészeti múzeum létrehozásához. Az ön nagysága iránt érzett nagy tisztelet kifejezésével a legliálásabban Tilgner Viktor professzor.“

A múzeum valóban létrejött. Tilgner akkor már híres, Eurőpa-hírü szobrász és. a bécsi Akadémia professzora volt. További nemes cselekedete volt városunk iránt az, hogy elindította a művészpályán az ugyancsak pozsonyi születésű Fadrusz Jánost. A szegény kis lakatosinasból rövidesen szintén híres szobrász lett. Bár művészeti felfogásukban támadt nézeteltéréseik miatt útjaik i 'szétváltak, Tilgner élete végéig figyelemmel kísérte Fadrusz pályafutását Időnként támogatta is a szegény szobrászt.

Műszakértők szerint Tilgner portré-szobrai, mellszobrai egyedülállóak . a világban, utolérhetetlenek. Tilgner új stílust honosított meg a szobrászatban. Az addig honos mintázott alak szolgai hűséggel való utánzása helyett, alkotó módon átformálta és kiegészítette azt. Reneszánsz, barokk, sőt rokokó elemekkel toldta meg az ábrázolt valóságot. A szokástól eltérően ki is festette, lakkozta vagy ko- lorizálta a szobrokat. A szö- kőkútjai ugyancsak utolérhetetlenek.

Európának nincsen valamirevaló városa, melyben ne állna Tilgner munkája, egy mellszobor, vagy szökőkút Becsben nem épült altban az időben módosabb ház vagy középület, melyen ne lett volna Tilgner ornamentikája, faldisze.

Markáns egyéniségével nagy hatást gyakorolt a magyar, osztrák és szlovák, sőt mondhatnánk egész Európa szobrászatára. Nem véletlen, hogy három nemzet, a magyar, a szlovák és az osztrák tiszteli és magáénak vallja.

P. L.

A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház előtt álló Gany- médes szökőkút.

(A kép jobboldalán)

"©

E

♦a*

KI

M

Q>

CB

a*

m wmm

JD »

E

o

Komlóbrigád Valón mit időz, milyen emlékeket vált KI ez a szó? Munkát, tókedvet, nevetést, vidámságot, az utolsó nyárt napsugarakat.

A komló Eszak-Csehország fö terméke. A lakosság nagy része tavasztól őszig ezzel foglalkozik. Tavasszal a futtatása, kapálása a munka, de nyár végén következik a legfontosabb teendő: a komlószedés. A tavaszt munkál győzi a helyi lakosság, de a szedést nem, ezért a dtákok ts segítenek A cseh komlóvldékre hazánk minden tájáról tönnek a dtákok. így volt az idén ts, Augusztus véqén a vállalkozó szellemű fiatalok tömegesen indultak Louny és Zatec környékére. Mintegy 60 ezer diák vett részt a munkában A mt Iskolánk, a dunaszerdaheiyi AKI tanulói is belekapcsolódtak a munkába. „

Egész éltei utaztunk 11 Órára érkeztünk Zatecba és további félóra után munkahelyünkre Sádokra. A fiák a közeli faluba, DeSntcére mentek.

Sádek kis falu a völgyben, sötétzöld komlólőldek között. Szállást a HNB épületében kaptunk. Szobánkban ötven lány volt. Magyarok, szlovákok vegyesen, és a három hét alatt Igazi, őszinte barátság alakult ki közöttünk. Még az első este meggyőződtünk arról, milyen veszélyes a padlón ugrálni. Az alattunk alvókat matdnem betemette a vakolat.

A következő reggel mindenki Izgatott volt eqy ktcstt, htszen mt csallóközi gyerekek nem nagyon Ismertük a komlószedés fortélyát. A tűzkeresztségen azonban hamarosan átestünk, és félóra máivá szakavatottan szedtük a komlót, mintha eqész életünkben csak ezt csináltuk volna S hogy mi a szedés módfa? Erről talán az egyik élmunkásunk Csizmadia Mari tudna mesélni:

— Egyszerű az egész A drótra felfuttatott növényt leszakít luk. A komlótobozokat kosárba szedtük. A tobozokat piéhedényekbe, az úgynevezett vertetekben mérik.

Mivelhogy a komlószedőnek Is van gyomra, egy két szót a kosztról. Reggelire fonott kalács vagy kifli, teával vagy kávéval. Ebédre legtöbbször a csehek jellegzetes étele a knédli került asztalra. Ehen azonban nem haltunk, mart már az első hét végén megindultak otthonról a csomagok

— Amikor már a héten negyedszer volt knédli ebédre — mesélt nevetve Csepreghy Márti — egy kis temetés ts következett. No nem szomorú, gyászruhás temetés. Egyszerű, kollektív és nagyon vidám knédlltemetés. Azt gondoltuk, hogy az elföldelt knédli nem támad fel. De tévedtünk. A következő ebéd ismét knédli volt.

Természetesen szórakozásra Is futott Idő. Befértük a környező vidéket a hegyeket és az erdőket. Ellátogattunk Zatecba Is, a komló- termesztés egyik központfába. Tetszett az ódon város.

összegezve a komlóbrlgád tapasztalatait, beleértve a lót s a rosz- siat ts, szívesen aonrintunk vissza az ott töltött 23 napra. Vlszontlá- 'Ósra lövőre!

Orsóivá Piroska Balődl Viola AKI Dunaszerdahely