Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-10-07 / 40. szám

A CSEHSZLOVÁKIAI Bizony mondom néktek, átkos egy bűn a hazugság: egyedül XVIII évf 1969 az iqaz szó által vagvunk em­MAGYAR -----------——----------­berek, és köttetünk egymáshoz Oktober 7. társaságban. FIATALOK LAPJA ABA l­Montaigne liiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiill ® A gyermek- és ifjúsági mozgalom távlatai ® Rákóczinál Borsiban és Kassán (9 Vértanúk emlékére 9 Rembrandt ® Garammenti hösök ® Rostock, az NDK kapuja ® Betiltva ismét ® Sport © Bonyodalmak a vetkőzés körül © Picasso ktmonóban © Karel Cernocb ® A sivatag zsoldosai © A seriff rossz napja © Mándy Iván: Szünetben fi Bálint Tibor: A véres kakas meséje O Versek ® Csak korszerűenl 3 A szerelem buktatói ® Csúzli 9 Bemutatjuk a japán Datálni gyár sorozatát © Törd a fejed! © TV-műsor © Divat © Így viselkedjünk! O Kézimunka © Veronika válaszol \á KEZDEMÉNYEZD 10 MUNKÁRA VAN SZÜKSÉG! A CSKP KB felhívása köztársaságunknak a szovjet had­sereg által történt felszabadítása 25. évfordulójának tisz­teletére indított munkakezdeményezés fejlesztésére Elvtársak! Tisztelt Polgártársak! Szocialista köztársaságunk fennállá­sának 25. jubileumi évébe lépett. Ta­nulságot meríthetünk a bebizonyítható és túlsúlyban levő sikerekből, egyben az eddigi úton felmerült fogyatékossá­gokból és tévedésekből, hogy meg­gyorsítsuk az előrehaladást. A válságoktól és megrázkódtatások­tól kísért múlt évi bonyolult fejlődés után kialakulófélben vannak a békés élet és alkotómunka feltételei. Társa­dalmunk konszolidálása lépésről lépés­re sikeresen halad. A helyzet lehetővé teszi, de egyben meg is követeli, hogy figyelmünket hazánk gazdasági életé­nek égető kérdéseire összpontosítsuk. Mindnyájan tudjuk, hogy a mai ne­hézségek sok-sok éven át halmozódtak fel. Ehhez még hozzájárultak az irá­nyítási szervek egyes helytelen dönté­sei, többek között az is, hogy a múlt évben aránytalanul gyengült a terv­szerű központi irányítás, és a nép­gazdaságban elviselhetetlen ösztönös- ség kapott lábra. Gazdasági életünk­ben felütötte fejét a fegyelmezetlen­ség, a hanyagság, a felelőtlenség, a rosszul végzett munka, sőt olyan visz- szásságok is elterjedtek, mint az egyé­nek és vállalatok spekulációi, a kor­rupció és a közös szétlopkodása. A gazdasági fogyatékosságok olyan pont­ra jutottak, hogy határozott megoldá­suk nem tűr halasztást. A CSKP KB és a kormány már né­hány fontos intézkedést fogadott el a helyzet, a piac stabilizálására, a lakos­ság ellátására és pénzértékünkre vo­natkozóan. Ezek a nemegyszer népsze­rűtlen első lépések már meghozták részleges eredményeiket. Az ezt követő lépés a következő év­re szóló terv előkészítése lesz, mely számol az ipari, építőipari és mezőgaz­dasági termelés további, aránylag gyors növekedésével, a munkajövede­lem és a munkatermelékenység növe­kedése közti arány érezhető javulásá­val, a lakosság ellátásában észlelhető jelenlegi nehézségek enyhítésével, a termelési beruházások növekedésében az eddigi aránytalan gyors ütem kor­látozásával és a lakásépítés előnybe he­lyezésével. Nagy ütemben folynak a munkálatok a gazdasági reformmal kap­csolatos további eljárás meghatározá­sán, hogy ez által biztosítsuk a szak- avatot és hatékony gazdaságirányítást, erősítsük tervszerű fejlődésének egy­ségét és teret nyissunk a vállalatok kezdeményezése előtt. Ehhez a tanul­ságot saját negatív és pozitív tapasz­talatainkból merítjük, és felhasználjuk a többi szocialista államban bevált ta­pasztalatokat. Folyamatban vannak az ötéves terv előkészítő munkálatai, mely gazdaságunknak megadja a távlatot, a szükséges szerkezeti változások prog­ramját, a technika korszerűsítésének és fejlesztésének lehetőségét. Mindezekkel a kérdésekkel a párt Központi Bizottsága külön ülésen fog­lalkozik majd, melyet szakemberek szé­les körű részvételével most készítenek elő. Nyíltan kijelenthetjük azonban már most, hogy bonyolult és igényes mun­ka vár ránk. Az évek során felhalmo­zódott problémákat nem lehet egysze­riben és könnyen megoldani. Ezek a problémák azonban megoldhatók. Gaz­daságunk ma nagy tartalékokkal ren­delkezik, mint például a felépített gyá­rak, a munkások és technikusok kol­lektívái, tapasztalataik, munkakészsé­gük, melyek felhasználása az alkotó, fegyelmezett és jól szervezett munká­ban nemcsak a jelenlegi, átmeneti ne­hézségek áthidalásához szükséges for­rásokat szolgáltatja, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy megvalósíthassuk ha­zánk új gazdasági felvirágoztatását. A megoldás a népgazdaság valamennyi ré­szesének tevékenységétől függ, a köz­ponti szervekben, a vállalatokban, az efsz-ekben, az állami gazdaságokban és az építkezéseken egyaránt. Ehhez azonnal hozzá kell fogni, mégpedig minden munkahelyen a lehetőségekhez mérten. Konkrét példa a karvinái Május 1. Bánya kollektívájának vállalása 50 000 tonna terven felüli szén jövesztésére. Vállalásukat sikerrel teljesítik. A köz­társaságnak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 25. évfordulója tisztele­tére versenyre hívták fel hazánk dol­gozóit. Hasonló kezdeményezéssel lép­tek fel a Garam menti üzemek, a kro- méíízi Hnb, a bohumíni vasutasok. Er­re a felhívásra már számos üzem és vállalat válaszolt, köztük az ostravai Bytostav, az Ostrava—karvinái villa­mos művek, a Veiké Popovice-i Közép­csehországi Sörgyár, a karvinái Cseh­szlovák Hadsereg Bánya fiatal bányá­szai és az ostravai kohászati üzem if­júsági kellektívái. A további üzemek: köztük a náchodi MEZ, a kladnói SONP, a gottwaldovi Sbit, a prágai mér­nöki és ipari építkezések, a Lovosicei Állami Gazdaság, a Hradec Králové-i, a draskovicei, a Hlucíni Állami Gaz­ság válaszolt a CSKP KB irodájának a CSKP KB májusi plénuma után kihir­detett konkrét tettekre felszólító prog­ramjára. Az üzemek mozgalmát a CSFSZM Központi Tanácsa és a nem­zeti kormányok is támogatják. A Központi Bizottság nagyra értékeli ezt a munkakezdeményezést és a dol­gozókhoz, a munkásokhoz és a techni­kusokhoz, a termelés szervezőihez, a gazdasági dolgozókhoz és mindazokhoz fordul, akiknek népgazdaságunk gya­rapodása és fejlődése szívügye, hogy minden munkahelyen olyan intézkedé­seket foganatosítsanak, melyek konk­rét módon hozzájárulnak gazdaságunk felvirágoztatásához. Nem formális vál­lalásokról és ünnepélyes kinyilatkozá­sokról van szó. Elég volt már a sza­vakból. A gazdaságnak ma mindenek­előtt rendre, fegyelemre, jó minőség­re, gazdaságosságra, a munkaidő tel­jes kihasználására van szüksége. Ez a módja annak, hogy nagyobb értékeket nyerjünk a rendelkezésünkre álló for­rásokból. Több szénre, fémre és ener­giára van szükségünk. Fokoznunk kell a hús, az állattenyésztési termékek elő­állítását, a mezőgazdaság számára szükséges műtrágyák és egyéb anya­gok termelését. Számunkra fontos a termés korai begyűjtése, a fogyasztá­si cikkek nagyobb termelése, az építő­anyagok gyártása, az új lakások és egyéb beruházások idejében történő be­fejezése, az exportfeladatok pontos és jó minőségű teljesítése, a közszolgál­tatások megjavulása. Minden munkahelyen konkrétan és nagy gonddal kell fontolóra" venni, ho­gyan és mivel járulhatnak hozzá leg­gyorsabban és leghatékonyabban a gaz­dasági helyzet megjavulásához. Ennek az igyekezetnek az eredményei nép­gazdaságunkat, népünk szükségleteinek kielégítését szolgálják. Szívesen fogadjuk és támogatjuk az egyes vállalatok javaslatát, hogy a bá­nyászok példáját követve — ahol erre a népgazdaságnak szüksége lesz — szombatonként nemzeti műszakokat szervezzenek. Minden ilyen műszak — melyet természetesen jól elő kell ké­szíteni — milliós értékeket jelent ter­ven felül, a lakosság számára több sze­net, lakást jelent, meggyorsítja a te­hervagonok körforgását, stb. Fel­hívjuk ezért a dolgozókat, hogy vala­mennyiünk javát szem előtt tartva, szervezzék meg a rendkívüli nemzeti műszakokat. Felhívjuk a kommunistákat, a szak- szervezeti tagokat, a Nemzeti Front szervezeteinek és a nemzeti bizottsá­goknak tagjait, a munkásokat, a szö­vetkezeti parasztokat, az értelmiségie­ket, a nőket, az idősebb és a fiatalabb nemzedék tagjait, hogy magatartásuk­kal és munkájukkal adják meg hazánk­nak azt, amire ma a legnagyobb szük­sége van: a nyugalmat és a becsületes munkát. Felszólítjuk az összes felelős gazda­sági dolgozót, a miniszterektől kezdve az igazgatókon keresztül a mestere­kig, hogy a társadalom részérörrl ka­pott teljes támogatás tudatában fele­lősségteljesen irányítsák munkaszaka­szaikat, határozottan lépjenek fel a rendetlenség és pazarlás ellen, nagyobb igényeket támasszanak a termelés és a munkaszervezés színvonalát illetően. A Központi Bizottság felhívja az ösz- szes kommunistákat, hogy álljanak kezdeményezően ennek az egész nem­zeti törekvésnek az élére. Vitassák meg az alapszervezetekben, hogy munka­helyeiken milyen módon, hogyan járul­hatnak hozzá a legjobban, a leghaté­konyabban a társadalom szükségletei­nek jobb kielégítéséhez. Népgazdasá­gunknak a háború utáni felújítási idő­szakához, a szocialista építés első évei­hez hasonlóan újra a dolgozók élére kell állniuk, személyes példát mutat­va kell leküzdeniük az ellenséges né­zeteket, a bizalmatlanságot, a kétke­dést. Tettekkel adjanak érthető választ a szocialistaellenes és jobboldali erők­nek, melyek a „minél rosszabb, annál jobb“ jelszóhoz igazodnak. A múlthoz hasonlóan ma is elnyerjük az összes becsületes dolgozó megértését és tá­mogatását, akik tettekkel akarnak hoz­zájárulni hazánk felvirágoztatásához és a szovjet hadsereg általi felszabadulá­sunk 25. évfordulójának méltó megün­nepléséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szilárdan meg van győződve arról, hogy a köztársaság ju- . bileumi évében minden polgár tettek­kel bizonyítja be a szocializmus iránti hűségét, igazi szocialista hazafiasságát.

Next

/
Thumbnails
Contents