Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-09-02 / 35. szám
KÜRTI ANDRÁS: ANDREA Megörült a munkaügyis? Vagy engem nézett bolondnak, amikor ezt a lányt, ezt az Andreát a nyakamra hozta?! Nem sok sőt fogyaszt el az osztályomon, arra esküszöm! Reggel óta figyelem. Reggel óta ül az írógép mellett, reggel óta másol egy négysoros felszólító levelet. Egészen egyéni módszerrel! Kipipál egy betűt a kéziraton, aztán a ceruzáját lassan végigvezeti az Írógép klaviatúráján, miközben fennhangon olvassa a betűket, rö, tö, sző, amikor a megfelelő betűhöz ér, félreteszi a ceruzát, kipipálja a következő betűt, és minden kezdődik élőiről... Szent Habgkuk? Ezzel az Andreával zárjam én le a határidős levelezést? Nincs mese, még ma túladok rajta! Most felnéz, találkozik a pillantásunk, félénken rám mosolyog, a szeme szép, a pofikája is kedves, de hát ez nem filmstúdió, ide perfekt adminisztrátor kell, itt gyors és pontos munkát kell végezni. Tessék, most csengetett a gép, vége a sornak, ő pedig tétován, tanácstalanul pislog jobbra-balra. Egek, ez a nő nem tud sort váltani! Rámered a masinára, rágja a körmét, na végre, észrevette a váltókart! Boldogan felsóhajt, megrántja a kart, aztán erőt gyűjt az új sorhoz, nyújtózik egyet, csak úgy feszül rajta a blúz. Megigazítja a frizuráját, ragyogó fekete haja van, ezt el kell ismernem... De feszülő blúz ide, ragyogó hajkorona oda, megvárom, amíg lepötyögi a négy sort, és útilaput kötök a talpára... Folytatódik a kálvária. Megint kipipál egy betűt, megint keresgél az Írógépen, megint fennhangon' olvassa a betűket, cö, vö, nö, istenkém, mit vétettem, hogy ilyen keményein büntetsz?! Most meg mi a probléma? Ahá, biztosan nagy betű jön, és Andrea nem leli az emelőbillentyüt. Azt is tömlöcbe kéne dugni, aki bizonyítványt adott neki gép-» éa gyorsírásból. Hurrá! Befejezte a levelet! Kihúzza a gépből a papírt, feláll, hozza hozzám. Igaz, ami igaz, az alakja tökéletes, a járása pedig... Nem is jár ez a nő, lebeg a padló felett... Annál jobb, annál könnyebben távozik majd innen. Mert én egy percen belül kiteszem a szűrét, arra esküszöm! Elém teszi a gépelt levelet, ez a teteje mindennek! Egyetlen szóba folyik össze az egész szöveg, Andrea nagyvonalúan mellőzött minden írásjelet, nagybetűi a legváratlanabb helyeken bukkannak fel,.. Nyugalom, most számolok magamban húszig, hogy ne legyek túlságosan goromba... Egy... kettő.., három... Nem emelem fel a fejem, de oldalról látom, hogy mint riadt madárkák, úgy repkednek Andrea ujjai az Íróasztalom szélén... Hát van Is oka a félelemre... Ez meg micsoda? Férfikezet látók, amint a riadt madárkák felé közeledik és megnyugtatóan rájuk paskol... És egy kellemes baritont is hallok, amint azt mondja: — Rendben van kislány, kezdetnek nem Is rossz, ml jól ki fogunk jönni egymással. Ez a paskoló kéz — az én kezem! Ez a kellemes bariton — az én baritonom! Megáll az ész! j ÉRDEMES Két skót mama találkozik; az egyik elpanaszol- )a, hogy a kisfia nem akarja a csukamájolajat bevenni. A másik büszkén mondja, hogy bizony az ő fia úgy veszi be, mintha tejszínhab volna. — Igazán? Hogy lehet az? — Nagyon egyszerű: minden kanálért egy pennyt adok neki. — És hová teszi a fia azt a sok pénzt? — Direkt ehhez adtam neki egy takarékperselyt. — És ha a persely tele van? — Akkor új üveg csukamájolajat veszünk rajta. KITALÁLTA Az ifjú hevesen udvarol egy kislánynak, mire az kifakad: — Ha nem hagyja abba, kiáltok. Mit akar tőlem tulajdonképpen? — Nézze, Mancika — mondja a fiú —, ha maga kiáltani akar. akkor valószínűleg tudja, hogy mit akarok. megoldás A skótnak alul kirojtosodott a nadrágja. Elővesz tehát egy ollót, térdig levágja a két nadrág- szárat, aztán kivándorol a családjával Tirolba. VETÉLKEDŐN A televízió vetélkedőjén zenei kérdéseket tesznek föl. A játék vezetője megkérdi az egyik versenyzőtől, hány szimfóniát Irt Beethoven. — Hármat — feleli a kérdezett —, a harmadikat, a hatodikat és a kilencediket. JMODERN Pistikének klshúga született. A mama pólyázza a csecsemőt az asztalon. Egyszerre eszébe jut, hogy a tejet a gázlángon hagyta. Odaszól Pistikének, hogy vigyázzon a kishúgára és kiszalad. Pistike bámulja a picit, és mikor a mama visszajön, elragadtatással mondja: — Anyu, milyen aranyos ez a pici, és milyen modern. Minden be van építve nála. • A szerelem buktatói • Nem könnyű megoldást találni * A 68-as számú törvény • Leányanyák 9 Áldozatok és áldozatul odadobottak • Az állam a gyermek oldalán áll. Nem létezik olyan törvény a- vagy erkölcsi követelmény, a- mely rákényszerlthetne egy nőt vagy férfit, hogy olyannal kössön házasságot, akit nem szeret, bár nemi kapcsolatuk során a nő másállapotba került. A szocialista törvények gátolják a kényszerből kötött házasságot. Ä házasságot megkötő hivatalnok köteles megkérdezni a házasulandókat, hogy kényszer nélkül kötik-e házasságukat. Jól tudjuk, hogy az ilyen megoldás nem egyszer több szenvedést hozott az asszonynak, mint a nem kívánt terhesség. Az alapvető kérdés, amit 1- lyen esetben tisztázniuk kell a fiataloknak, hogy milyen az egymáshoz való viszonyuk, mi a biztosítéka a normális családi életnek, megvannak-e ennek feltételei. Abban az esetben,-ha a kapcsolatuk igazi szerelmen alapul, logikus és erkölcsös, ha a közös élet, a házasság mellett döntenek. A szülők és a hozzátartozók sopánkodhatnak, hogy „túl korán kezdték“, lehet, hogy segíteniük kell, hogy normális családi életet kezdhessenek, de akkor is helyes, ha összeházasodnak és megkezdik családi életük megalapozását, ugyanúgy mint a többi százezer más házastárs. Ellenkező esetben azonban — és ha kedves olvasóink jól emlékeznek tudják, hogy a mi levélíró katonánk levele ilyen — ha a lány úgy lett állapotos, hogy a fiatalok nem szeretik egymást, a házasság erkölcstelen és törvényellenes lenne, mert azt nem szabad elhatározásból kötnék, hanem üres gesztusból. Ismételjük, a mi katonánk esete ilyen. Mi történjék ilyen esetben a magzattal, amely napről-nap- ra növekszik az anya méhében. Kilenc hónap múlva megszülethet és ugyanolyan joga van szülőkre, anyára, apára, mint minden újszülöttnek. Nem könnyű megoldást találni. Tulajdonképpen fájdalommentes megoldás nem Is létezik. A 68-as számú törvény, amelyet 1957-ben hagytak jóvá és amely az 1961-es és 1963- as módosításokkal ma is érvényes, bizonyos esetben lehetővé teszi a terhesség mesterséges megszakítását. Ez a törvény azonban nem azért született, hogy megköny- nyítse a felelőtlen és erkölcstelen emberek életét, hanem, hogy a lehetőségekhez mérten enyhítse a szörnyű következményeit annak, amit nagyrészt a szerencsétlenül járt lányoknak, asszonyoknak kellene elviselniük. A törvény nagyrészt közismert és pontosan meghatározza a terhesség megszakításának feltételeit. Ezek a követ- | kezők: — a terhes nő beleegyezése — az állandó lakhely járási I egészségügyi intézetében mű- ! ködő bizottság jóváhagyása. Beleegyezést csak egészségű- I gyi vagy különleges okból adnak és a műtétet kórházban kell végrehajtani. Ez azonban a végső megoldás és a követ- j kezményei kiszámíthatatlanok, hiszen örökös meddőséggel jár- I hat a műtéten áteső nő számára. Ezért azok számára, a- kik még soha sem szültek, csak kivételes esetben engedélyezik. Léteznek azonban olyan lányok és asszonyok is, akik a férfi mindenfajta nyomása ellenére is visszautasítják a terhesség megszakítását. Inkább leányanyák elsznek. Az ilyen nőket a múltban megvetették, lenézték, szocialista államunk törvényei azonban védelmezik őket és megad számukra minden segítséget, hogy könnyítsen nehéz helyzetükön. Természetesen i- lyen esetben a törvényeink előírják a férfi számára a kötelező tartásdíjat, az apai kötelességek teljesítését. Nem egy esetet ismerünk, a- kik nem házasodtak össze, de a szülői kötelességük becsületes teljesítése során egymásba szerettek , és később össze is házasodtak. Erkölcsös és tisztességes az ilyen eljárás. Csakhogy az erkölcsös és tisztességes eljárás nem köny- nyű, beleszólnak a szülők, a hozzátartozók, beszél róla az egész falu. A fiataloknak azonban cselekedetük következményeit becsületesen vállalniok kell. Országunk törvényei minden kétséget kizáróan a gyermek és az anyagi gondokkal küzdő anya pártján állanak. Azok a férfiak, akik ki akarnak bújni apai kötelességük teljesítése alól, nem menekülhetnek a törvény felelősségre vonó súlya elől. A törvény ugyanis Igénybe veheti kényszerítő eszközeit, a börtönt is beleértve. Szocialista államunk nem engedi, hogy a kis emberkét, valamint az anyját bárminemű bántódás érje, hátrányt szenvedjen. Ezen a téren sokat segíthet a közvélemény súlya is, hiszen az sem állhat a felelőtlen, atyai kötelességei elöl menekülő férfi pártjára. Következik: A Bősek és férjezettek
