Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-08-26 / 34. szám

io Mr rí J % I »' KOPECZKV LÄSZLÖ: Háziemberkedés Anyuka szabadságra ment. Méghozzá nem is egyszerűen úgy. hogy visz- szavonult a mosogatástól két hétre, s a ku­tyaeledel időzítését a háttérből, a kerti szék­ből irányítja, hanem kapta magát és — eluta­zott. A fennmaradt munkán nőmmel becsületesen megosztoztunk. Reám hárul a tej felforralása (csak ezt ne vállaltam volna — minden nap kifut!), a bolt- bamenés (csak ezt se vállaltam volna — egy vacak szódáért negyedszer ácsorgók végig fél délutánt, s majd úgy volt, hogy felváltják li­teres üvegem két félliteresre. Akkor vették észre, hogy félliteres sincs, mikor a kezem­be akarták nyomni). Ide tartozik az általam bezeccelt és bezac- j colt egy darab kávéscsésze és kávéskanál el­mosogatása hajnali nyolckor. (Ö, bár legalább ezt ne vállaltam volna, mert oly igen félek, hogy férfiasságom szilárd talapzatát kikezdi a mosogatóié. Valószínűleg elcserélem három­szori kiscica-etetésre.) A mosnivalót gúlába rakjuk. Még várunk néhány napot és táviratozunk Tensíng-Hila- rynek. Mondhatom, annyira önállósultam, egy hét alatt, hogy gőgös önbizalommal és egy nagy füleskosárral nekivágtam a piacnak is. Nem rajtam múlott, hogy nem vettem semmit. Ki a fene tudja, hogy háromnegyed egykor nincs piac. Egy-két tányér is eltörött. De ezt csak úgy magunk között mondom. Nem szeretném, ha visszamondanák. Most éppen gálaestre készülünk. Hogy mit kínlódom ezzel a vacak nyakken­dővel! De nincs szivem szegény nejemet há­borgatni. Dél óta vasal, ő is csak azt mond­hatná: — Kösd föl magad! TÉVEDÉS Platsek' bepörölte a szomszédját Kovácsot be­csületsértésért. — Magát azzal vádolják — mondja a bírd Kovács­nál? —, hogy a kutyáját el­nevezte Platseknek és foly­ton azt kiabálja neki: pfuj, Platsek. Ezzel nyilván szomszédját akarta megsér­teni. — Tévedés — tiltakozik Kovács —, ezzel a kutyá­mat akartam megsérteni. MIÉRT ZAVARTA ?, A főnök rajtakapja egyik gyakornokát, amint az író­asztalra borulva mélyen al­szik. Nyomban felkelti, és rákiabál: — Maga lusta, hanyag fráter, el fogom bocsátani. A gyakornok bosszúsan vissza szél: — És ezért keltett fel?, u y i'S Kovács elmondja a hivatalában, hogy teg­nap kétórás előadást tartott a feleségének arról, hogy milyen fontos dolog a takaré­kosság. — Na és lett valami eredménye? — kér­di egy kolléga. — Hogyne. Nem szabad többé dohányoz­ISMERI Kovács és Szabd együtt utazik. Kovgcs vicceket szeretne elmondani, de Sza bő állandóan közbevág, és minden viccre azt mondja, hogy ismert. — Kovács kezdi: — Két utazó együtt... — Ismerem. — Pistike az Iskolában... — Ismerem. — Arisztid és Tasziló... — Ismerem. Kovács dühbe gurulva folytatja: — Megcsal a feleséged... — Ismerem. — Te szerencsétlen, ez nem vicc... — Ismerem, — firtsd meg, a kövér Feketével csal meg. — A kövér Feketével? Mondom, hogy ismerem. A szerelem buktatói A SZERELEM TESTI HIGIÉNIÁJA • A nagy gondolkozó szellem«, megjegyzése • Mire volt jé a tiltott gyümölcs? • A hiedelmek és a tudatlanság el­len • Art a nemi megtartóztatás? # Figyelmeztető eset. Á modern ember erkölcsi fel­fogása nem tűri 8 farizeusko­dást. nyíltan beszél a nemi élet kérdéseiről. Százhúsz év­vel ezelőtt Irta Engels: „Las­san itt az ideje, hogy legalább a német munkások megszok­ják, hogy ugyanúgy beszélje­nek a természetes, nélkülözhe­tetlen és nagyon kellemes dol­gokról, amelyet nappal vagy éjszaka csinálnak, ugyanolyan természetességgel, ahogy a ro­mán nemzetek beszélnek..." Az egészséges és boldog emberi élet elképzelhetetlen boldog és egészséges nemi é- let nélkül. Ezért a tudomá­. nyos alapokra helyezett nemi nevelés elválaszthatatlan része a nemi nevelésnek. Tehát nagy feladat hárul az iskolára, a szülőkre és a nevelőkre. De ugyanilyen nagy szerepe van az önművelésnek is. Hiszen ma már elegendő szakirodalom lát, nálunk napvilágot, a fiatalok megvásárolhatják, vagy kiköl­csönözhetik a könyvtárakból. Az alakoskodás, a farizeus szemlélet csak árt. Sokan kérdezik, mikor kezd­jenek nemi életet élni. A nemi felnőttséget, nagykorúságot nem lehet évekhez kötni. De az é- vek száma nem lényeges. Szel­lemileg, értelmileg is felnőtté kell érni ahhoz, hogy nemi életet élhessünk. Aki lelkileg éretlen korában kezd nemi é- letet élni, annál könnyen tá­madhat lelki defektus, elfer- dülés, megrázkódtatás, amely kihat az illető egész további életére, egyéniségének, jelle­mének kibontakozására. A könnyelmű nemi kapcso­lat csalódást okoz és korai é- letúntsághoz vezet. „Mit gon­doljak az olyan lányról, aki egyhetes ismeretség után meg­hív a lakására, amikor a szü­lei nincsenek odahaza?" — kér­dezi egy katona. Ugyanezzel a problémával áll elő az egyik lány is: „Fél évig jártam egy katonával. J61 megértettük egymást. De amikor nem tet­tem minden kívánságának ele- qet, elhagyott. Mi a vélemé­nyük az ilyen fiú jelleméről?" Kereshetnénk jelzőt erre a ka­tonára, de fölösleges. A lány nem szenvedett nagy kárt, hogy megszabadult ettől a fiútól. Is­mét Engelst kell idéznünk: .....felnő a nőknek egy olyan generációja, akik soha sem haj­lanak meg a férfiak óhaja e- iőtt más okból, csakis igazi szerelemből.“ Nemi éietet kez­deni olyannal, akihez nem fűz bensőséges szerelem, felelőtlen­ség. Könnyelműen elpocsékolni életének egyik nagy pillanatát. Pedig nem egy ember visel kedik felelőtlenül. Nézzük a: egyik szerencsétlen katon levelét: „Otthon van egy lány, akit nagyon szeretek. De it is van egy lány, akivel járok, Most másállapotba került tő lem, de én nem szeretem. Mi tegyek?" Azt az olvasók nagy részi tudja, hogy a kérdezőnek mi kellett volna tennie, ha az. 1 lyen helyzetet el akarta voln kerülni. Csakhogy ebben az e setben az ilyen tanács már nem segít- Itt áll maguk előtt egv fiatal, akit bánt a lelki- ismerete és jóvá akarja tenni azt. ami még jóvá tehető. Legyünk józanok. Olyan csodaszer, amely min­dent az eredeti állapotába va­rázsolna vissza, nincsen. Min­denfajta megoldás, amely le­hetséges, fájdalommal jár, nyo­mot hagy, sebet üt, és űgy- lehet évekre befolyásolja a fiatalember életének alakulá­sát. Mindenesetre a kétségbeesés sem megoldás. A becsüle­tes. őszinte emberek is követhetnek el é- letükben komoly hi­bákat. A becstelen ember ilyenkor me­nekülni próbál, gyá­ván meg szeretne futamodni a felelős­ség elől, a következ­mények elöl. A mi esetünkben az első és legfon­tosabb lépés az lesz. kérdező tudatosítsa cselekedetének felelősségteljes következményét és becsülete­sen próbálja azt megoldani. Vállalnia kel! az eljárásnak a- nyagi, társadalmi és erkölcsi következményeit. A régi „kupec" erkölcs csak egyetlen megoldást Ismert, a­hogy melynek értelmében a nő nem más, mint élő áru. Összetör­tél egy csészét a drága teás­készletből? Meg kell venned az egészet, mert egy csésze hí­ján a készletet már senki sem vészi meg. Az elmaradt emberek még még ma is Így gondolkodnak. Úgy beszélnek az ilyen lány­ról, hogy „akit a fiam ott ha­gyott". „aki a fiammal lefe­küdt". Az ilyen lányok — te­kintet nélkül arra, hogy mi­lyen a valódi erkölcsi értékük — az elmaradott emberek sze­mében kisebb értékűek, lené­zettek. megvetettek maradnak egész életükben. Nem egy sze­rencsétlen lányt kergetnek még ma Is öngyilkosságba, csak az­ért „mert úgy maradt és a fiú elhagyta". Éppen ebben különbözik a mi erkölcsi felfogásunk a régi­től. A mi erkölcsünk lehető­séget nyújt ilyen esetben mindkét nembeli fiatalnak az egyenrangú megoldásra. De er­ről majd legközelebb. Következik: Mit tegyem? /

Next

/
Thumbnails
Contents