Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-02-11 / 6. szám

-4­10 / • • r • * ni »rm MÄR A DIÁKCSA PATBAN IS „NAGY” VOLT! • Halterról főleg az angliai világbajnokság után írtak sokat a csehszlovák lapok. Tudása azrtta sem konott meg, de mostanában valahogy kevesebbet szerepel ne­ve az újságok hasábjain. Kevesen ismerik Haller káprázatos pályafutásának történetét. Bennünket főleq a kezdet érdekel. 195t-ben, egy válogatott találkozó előmérkőzésén Augspurqban játszott első fzben hatalmas közönség előtt egy diák- : csapatban. Ötvenegyezer szurkoló szorongott a lelátó­kon, s az akkori sajtókritikák szerint Helmut már akkor elbűvölte a nézősereget. Olyan szépen és utá- nozhatatlanul játszott, hogy már diákkorában megta- ? nulták nevét a szurkolók! Egy esztendővel később, Rosenauban Ismétlődött meg az eset; Haller ismét ellenállhatatlan volt .Ezekután mindenki természetesnek vette, hogy heválogassák a nyugatnémet ifi-válogatott keretbe És Itt csoda tör­tént. Haller nem felelt meg. „Az edző ugyan elismerte technikai képességeimet, de túl gyengének találta fi­zikumomat. Nem tehettem semmit. De azért mégis­csak bekerültem tizenhét esztendős koromban a liga­csapatba, tizennyolcévesen a juniorválogatottba. és • éppen tizenkilenc voltam, amikor Dánia ellen a nyu­gatnémet A-válogatottban játszhattam.“ Ezzel egyidöben kitanulta az autószerelői szakmát. „Wessel gyárában döbbentem rá először, hogy ne­kem a labdarúgás jelenti a jövőt. Naponta félnapot dolgoztam, a délutánt edzésekre szánhattam. Tudtam, hogy nagy játékossá válhatok. Viszont azt is tudtam, hogy ehhez naqvon sok edzés szükséges és megfelelő körülmények Én bolondja vagyok a labdarúgásnak, S a lábam mindig rúgásra áll, ha labdát látok valahol." Az augsburgl nagycsapatban a budapesti CSEPEL I ellen játszotta első mérkőzését. Bemutatkozása töké­letesen sikerült. A következő találkozón még kemé­I nyebb ellenfél várta Haliért is és a csapatot is. A vi-* lágbajnok nyugatnémet együttes (ők győzték le Svájc­ban a magyarokat a döntőben) tagja. Horst Szymaniak őrizte a szőke csatárt. Haller óriási hidegvérrel ját­szott. Nem zavarta a híres játékos jelenléte. A győz- [ tes gólt is ő rúgta. Előzőleg négy Játékost cselezett ki, . majd lefektette a kapust is! „Első ligaidényemben, az 1957—58-as szezonban zöld­fülű létemre szerepeltem valamennyi mérkőzésen. Számszerint harmincon. Sok gélt rúgtam. Kárörömöt1 éreztem, amikor kicseleztem az egész védelmet, elfek­tettem a kapust és belőttem a gólt. Sajnos ez az Idő nem soká tartott. A védők megismertek, és végesza- kadt a cselezésnek.“ Az augsburgi csapatban kiválóan szerepelt, és így meghívták a nyugatnémet válogatott keret edzéseire. Itt kezdődik tulajdonképpen igazi karrierje. Egy baj­noki mérkőzésen egyik klubtársát jött megnézni Her- berger szárnysegéde, Gawliczek. A klubtárs azon a találkozón semmit sem mutatott, Haller viszont tün­dökölt. Gawliczek azonnal beszámolt róla Herberger- nek. Közben edzőmérkőzésre került sor a nyugatnémet A és a nyugatnémet junior válogatott között. Az ered­mény 2:2 volt. és természetesen a fiataloknak kedve­zett. A juniorok színeiben szereplő Haller Fritz Wal- terral csatázott, s a másnapi sajtó Így számolt be róla: „Fritz Walternak fekete napja volt, Haller ragyogott.“ Majd újabb mondat következett: „Haller harmincezres tömeg kedvencévé vált. Az első félidőben szinte min­den sikerült neki.“ Az első edzésen a válogatottban jól mozgott. Erről így vall: „Számomra — egészen fiatal ember létemre — nagy élmény volt együtt lenni Herbergerrel, Gaw- liczekkel és Schönnel, meg a svájci világbajnokság más neves résztvevőjével. Nagy tisztelettel néztem föl rájuk, de ha a pályán voltam, és a lábam alatt ott volt a labda, elfelejtettem, kikkel játszom, és bátran csaptam be egyiket vagy másikat. Ebben a válogatott­ban elsősorban a lelki felkészítés volt kiváló. Az ed­zések is nagyon harmonikusan voltak összeállítva. A nemzeti válogatottban uralkodó szellem nem utópia. Létezik ilyesmi, nagyon érdekes és nagyon jó érzés. Mint professzionalista szinte mindent etértem, sok pénzt kerestem. Elnyertem az aranylabdát, csapatom országos bajnok lett. Sajnálom viszont, hogy már nem szerepelhetek a válogatottban. A barátokkal együtt.“ Később mégis merész célt tűzött maga elé. Lega­lább huszonöt találkozón játszani a nyugatnémet vá­logatottban. Előszór tizenkilenc éves korában, 1958- ban játszott a dánok ellen. „Mint debütáló idegesked­tem. A mérkőzés előtti éjszakán le sem tudtam haj­tani a fejem. Ügy érzem azonban, hogy becsülettel helytálltam. Jobbösszekötő voltam Uwe Seeler mellett. Ha most visszaemiékszem, elmondhatom, hogy ez volt eddig legnagyobb élményem. Az első válogatottság.“ Haliért azóta megcsodálta az egész futballvilág. Munkabírása, labdafedezése egyedülálló. Sorsdöntő gó­lokat lő, s közben milliomossá vált. Híres és gazdag ember lett belőle. Sérülés sem gá­tolta előrejutásában. Bevált a szakemberek jóslata: a kis Hallerböl, aki diákkorában lázbahoz.ta az ötven­egyezres közönséget, a világ egyik legkiválóbb játé- ■ kosa iett. A „Gól“ nyomán: Klochan Károly FERENCVÁROSI IKREK. Albert és Brannikovics nemcsak mozgásban ha­sonlítanak egymásra, hanem — mint a kép is igazolja — az arcuk, sőt! a ha­juk is sok hasonlóságot mutat. Lehet., hogy a válogatottba is beépítik a Fradi e kitűnő kettősét? A hírek szerint igen. A VARGA-ÜGY ÉS A FIFA Eddig is megtörtént már, hogy magyar játékosok, akik megszédültek egy-egy nyugati játékos-kereskedő ajánlatától, elhagyták ha­zájukat és vándorbotot vet­tek kezükbe. Hogy ezek a labdarúgók végül is meg­találták-e számításaikat, ne kutassuk most. Annyi azon­ban bizonyos, hogy elte­kintve az ötvenes évek nagycsapatának két játéko­sától, karriert nem csinál­tak. De mondom, nem a sport­beli pályafutás elemzése a célom, hanem inkább az ilyen ügyekben intézkedő nemzetközi szabályok is­mertetése. A FIFA alkotmánya ugyan­is egyértelműen és egészen világosan foglal állást az úgynevezett szövetség-vál­toztatások ügyében. A nagy- közönség viszont nem is­merheti ezeket a nemzet­közi szabályokat, s az iga­zat megvallva gyakran még a szövetségek vezetői sem ismerik... A közvélemény nagy ér­deklődéssel várja a Varga Zoltán sportemberhez nem méltó dezertálása után az ügy fejleményeit, és szeret­né megismerni az idevonat­kozó nemzetközi rendelke­zéseket. • Profik, nem-amatőrök és amatőrök Ott kell talán kezdenem, hogy a FIFA közgyűlése a mexikói olimpia előtt, Gua- dalajarában új alapszabályt fogadott el. Az új alapszabály rendel­kező része szövetség-cse­rék esetén (vagyis ha egy játékos X országból Y or­szágba költözik és ott kí­ván tovább futballozni) nem változott. Más-más a köve­tendő út, ha szerződéses, tehát, ha hivatásos, vala­mint ha nem-amatőr játé­kosokról van szó, és me­gint más, ha amatőr játé­kosok igazolását kérik. A profi és nem-amatőr játé­kosokkal a procedúra egy­szerű. Ezek ugyanis szerző­désük lejártáig nem iga­zolhatók át egyik szövet­ségből a. másikba. Ha mondjuk Z játékos 1971 december tizedikéig szóló szerződést ír alá, ak­kor az adott időpontig má­sutt nem igazolható, hacsak egyesülete el nem adja. Ha olyan szerződést szignált a Játékos, amely kimondja, hogy az érvényesség meg­szűnése után is a klub ren­delkezik vele, akkor mind­addig, amíg a régi és az új egyesület a vételárban meg nem egyezett, a labda­rúgó sehol sem játszhat. Mivel a magyar játékosok a FIFA szabályai értelmé­ben az amatőr-kategóriá­ba tartoznak, a fent is­mertetett eljárás nem vo­natkozik rájuk. Az amatőr játékosok át­igazolásánál nemzetközi szinten, tehát csaknem va­lamennyi szövetségnél szo­kásos egyéves várakozási idő elve érvényesül. • Mit mond a 40. paragra­fus? A FIFA statútuma és sza­bályzata részletesen foglal­kozik az olyan esetekkel, amikor egy amatőr játékos országot változtat és az új szövetség égisze alatt óhajt futballozni. Ilyen esetekben a játékosnak — csakúgy, mint otthonában — levél­ben kell közölnie volt szö­vetségével, hogy klubjából kiválik és nem óhajt többé az „anyaszövetség“ színei­ben versenyezni. A levelet ajánlva a'dja fel és annak az „anyaszövetség“-né! tör­tént kézhezvétele napjától számítva kezdődik az egyé­ves várakozási idő. Ezek után az új szövet­ségnek kell kikérnie a já­tékost. Ha a régi szövet­ség nem tart igényt a láb- > darúgóra és kiadja őt az új szövetségnek, akkor a fiú azonnal igazolható és leigazolása után azonnal Játszhat. Ha azonban a régi szövetség az új szövetség számára megtagadja a kia­datást, a játékosnak egy évet kel] várnia. Egy év után a labdarúgó szabaddá válik és minden további nélkül igazolható. Akadnak azonban kivételek és rendkívüli esetek is. Ilyen a Varga-ügy is. Ennél a kivételnél a FIFA statútumainak 40. paragra­fusa az irányadó. A 40. pa­ragrafus szerint Varga Zol­tán 1971 november tizen­hatig sehoisem játszhat. • A fegyelmi döntés hatálya Az előbb idézett 40. para­grafus elöljáróban megál­lapítja, hogy egy szövetség fegyelmi döntését és fel­függesztő határozatát min­den más szövetség köteles elfogadni. A Magyar Labdarúgók szövetsége két évre tiltotta el Varga Zoltánt, mert meg­szegte olimpiai esküjét és az olimpiai torna megkez­dése előtt hagyta el csapa­tát. Ez a fegyelmi döntés a világ valamennyi szövetsége számára irányadó, és köte­lező érvénnyel bír, minden tagszövetség köteles elfo­gadni. Mindazonáltal panasznak lehet helye. Vegyük a szóbanforgó ese­tet Tegyük fel, hogy Var­gát kikéri valamelyik szö­vetség és a MLSZ megta­gadja kiadását. Megtagadja azzal az indokolással, hogy a fegyelmi büntetés lejáratá­ig, vagyis 1970 október 10- ig nem óhajt foglalkozni az üggyel, majd akkor dönt, hogy kiadja-e volt játéko­sát, vagy sem. A kikérő szövetség ebben az esetben a kiadatás meg­tagadása miatt panasszal él­het a FIFA végrehajtőbi- zottságához és felkérheti azt döntőbírónak. • A hármasszabály kizárja Az új szövetség azonban csak abban az esetben for­dulhat a FIFA végrehajtó- bizottságához, ha nem áll fönn olyan fegyelmi bünte­tés esete, amelyet a követ­kező „hármasszabály“ így fogalmaz meg: a) Ha a játékost etikai vétség miatt tiltották el, b) ha a játékost azért marasztalták el, mert a pá­lyán súlyos fegyelmi vétsé­get követett el, c) ha a játékos cselek­ménye a szövetség alapsza­bályzataiba ütközik. Ha a játékos fegyelmi vétsége e három pont vala­melyikét kimeríti, akkor a FIFA végrehajtóbizottsága nem is foglalkozhat az Ugy- gyel; az ilyen jellegű pa­naszt a titkárság el sem fogadja. Varga Zoltán büntetését írásban elküldtük a FIFA- nak, és azt leközölte a nem­zetközi szövetség hivatalos lapja is. A indokolásból ki­derül, hogy Varga fegyelmi vétségére egyaránt vonat­kozik az a) és a c) pont. A fegyelmi ítéletnek kü­lönös súlyt ad, hogy a vét­ség egy FIFA-rendezvényen fordult elő, s így az a) és c) pont rendelkezései nélkül is érvényes lenne. így tehát a FIFA végrehajtóbizottsá­ga mégcsak nem is tárgyal­hatja az ügyet. Nemcsak a FIFA-nál, de sok nemzeti szövetségnél is a fegyelmi eltiltás alatt ki­töltött idő nem számítható bele az egyéves várakozás­ba. Ha tehát az eltiltás 197Ó október tizedikén lejárt, az MLSZ-nek döntenie kell, hogy kiadja-e őt. Amennyi­ben nem adja ki, akkor ez­zel megkezdődik a várako­zási idő, amely a kilépést bejelentő ajánlott levél kéz­bevételének nanjától szá­mít, vagvis 1970 november tizenhattól. Ettől az időponttól szá­mított egy év letelte után a játékos ismét szerepel­het. BARCS Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents