Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-02-11 / 6. szám
-410 / • • r • * ni »rm MÄR A DIÁKCSA PATBAN IS „NAGY” VOLT! • Halterról főleg az angliai világbajnokság után írtak sokat a csehszlovák lapok. Tudása azrtta sem konott meg, de mostanában valahogy kevesebbet szerepel neve az újságok hasábjain. Kevesen ismerik Haller káprázatos pályafutásának történetét. Bennünket főleq a kezdet érdekel. 195t-ben, egy válogatott találkozó előmérkőzésén Augspurqban játszott első fzben hatalmas közönség előtt egy diák- : csapatban. Ötvenegyezer szurkoló szorongott a lelátókon, s az akkori sajtókritikák szerint Helmut már akkor elbűvölte a nézősereget. Olyan szépen és utá- nozhatatlanul játszott, hogy már diákkorában megta- ? nulták nevét a szurkolók! Egy esztendővel később, Rosenauban Ismétlődött meg az eset; Haller ismét ellenállhatatlan volt .Ezekután mindenki természetesnek vette, hogy heválogassák a nyugatnémet ifi-válogatott keretbe És Itt csoda történt. Haller nem felelt meg. „Az edző ugyan elismerte technikai képességeimet, de túl gyengének találta fizikumomat. Nem tehettem semmit. De azért mégiscsak bekerültem tizenhét esztendős koromban a ligacsapatba, tizennyolcévesen a juniorválogatottba. és • éppen tizenkilenc voltam, amikor Dánia ellen a nyugatnémet A-válogatottban játszhattam.“ Ezzel egyidöben kitanulta az autószerelői szakmát. „Wessel gyárában döbbentem rá először, hogy nekem a labdarúgás jelenti a jövőt. Naponta félnapot dolgoztam, a délutánt edzésekre szánhattam. Tudtam, hogy nagy játékossá válhatok. Viszont azt is tudtam, hogy ehhez naqvon sok edzés szükséges és megfelelő körülmények Én bolondja vagyok a labdarúgásnak, S a lábam mindig rúgásra áll, ha labdát látok valahol." Az augsburgl nagycsapatban a budapesti CSEPEL I ellen játszotta első mérkőzését. Bemutatkozása tökéletesen sikerült. A következő találkozón még keméI nyebb ellenfél várta Haliért is és a csapatot is. A vi-* lágbajnok nyugatnémet együttes (ők győzték le Svájcban a magyarokat a döntőben) tagja. Horst Szymaniak őrizte a szőke csatárt. Haller óriási hidegvérrel játszott. Nem zavarta a híres játékos jelenléte. A győz- [ tes gólt is ő rúgta. Előzőleg négy Játékost cselezett ki, . majd lefektette a kapust is! „Első ligaidényemben, az 1957—58-as szezonban zöldfülű létemre szerepeltem valamennyi mérkőzésen. Számszerint harmincon. Sok gélt rúgtam. Kárörömöt1 éreztem, amikor kicseleztem az egész védelmet, elfektettem a kapust és belőttem a gólt. Sajnos ez az Idő nem soká tartott. A védők megismertek, és végesza- kadt a cselezésnek.“ Az augsburgi csapatban kiválóan szerepelt, és így meghívták a nyugatnémet válogatott keret edzéseire. Itt kezdődik tulajdonképpen igazi karrierje. Egy bajnoki mérkőzésen egyik klubtársát jött megnézni Her- berger szárnysegéde, Gawliczek. A klubtárs azon a találkozón semmit sem mutatott, Haller viszont tündökölt. Gawliczek azonnal beszámolt róla Herberger- nek. Közben edzőmérkőzésre került sor a nyugatnémet A és a nyugatnémet junior válogatott között. Az eredmény 2:2 volt. és természetesen a fiataloknak kedvezett. A juniorok színeiben szereplő Haller Fritz Wal- terral csatázott, s a másnapi sajtó Így számolt be róla: „Fritz Walternak fekete napja volt, Haller ragyogott.“ Majd újabb mondat következett: „Haller harmincezres tömeg kedvencévé vált. Az első félidőben szinte minden sikerült neki.“ Az első edzésen a válogatottban jól mozgott. Erről így vall: „Számomra — egészen fiatal ember létemre — nagy élmény volt együtt lenni Herbergerrel, Gaw- liczekkel és Schönnel, meg a svájci világbajnokság más neves résztvevőjével. Nagy tisztelettel néztem föl rájuk, de ha a pályán voltam, és a lábam alatt ott volt a labda, elfelejtettem, kikkel játszom, és bátran csaptam be egyiket vagy másikat. Ebben a válogatottban elsősorban a lelki felkészítés volt kiváló. Az edzések is nagyon harmonikusan voltak összeállítva. A nemzeti válogatottban uralkodó szellem nem utópia. Létezik ilyesmi, nagyon érdekes és nagyon jó érzés. Mint professzionalista szinte mindent etértem, sok pénzt kerestem. Elnyertem az aranylabdát, csapatom országos bajnok lett. Sajnálom viszont, hogy már nem szerepelhetek a válogatottban. A barátokkal együtt.“ Később mégis merész célt tűzött maga elé. Legalább huszonöt találkozón játszani a nyugatnémet válogatottban. Előszór tizenkilenc éves korában, 1958- ban játszott a dánok ellen. „Mint debütáló idegeskedtem. A mérkőzés előtti éjszakán le sem tudtam hajtani a fejem. Ügy érzem azonban, hogy becsülettel helytálltam. Jobbösszekötő voltam Uwe Seeler mellett. Ha most visszaemiékszem, elmondhatom, hogy ez volt eddig legnagyobb élményem. Az első válogatottság.“ Haliért azóta megcsodálta az egész futballvilág. Munkabírása, labdafedezése egyedülálló. Sorsdöntő gólokat lő, s közben milliomossá vált. Híres és gazdag ember lett belőle. Sérülés sem gátolta előrejutásában. Bevált a szakemberek jóslata: a kis Hallerböl, aki diákkorában lázbahoz.ta az ötvenegyezres közönséget, a világ egyik legkiválóbb játé- ■ kosa iett. A „Gól“ nyomán: Klochan Károly FERENCVÁROSI IKREK. Albert és Brannikovics nemcsak mozgásban hasonlítanak egymásra, hanem — mint a kép is igazolja — az arcuk, sőt! a hajuk is sok hasonlóságot mutat. Lehet., hogy a válogatottba is beépítik a Fradi e kitűnő kettősét? A hírek szerint igen. A VARGA-ÜGY ÉS A FIFA Eddig is megtörtént már, hogy magyar játékosok, akik megszédültek egy-egy nyugati játékos-kereskedő ajánlatától, elhagyták hazájukat és vándorbotot vettek kezükbe. Hogy ezek a labdarúgók végül is megtalálták-e számításaikat, ne kutassuk most. Annyi azonban bizonyos, hogy eltekintve az ötvenes évek nagycsapatának két játékosától, karriert nem csináltak. De mondom, nem a sportbeli pályafutás elemzése a célom, hanem inkább az ilyen ügyekben intézkedő nemzetközi szabályok ismertetése. A FIFA alkotmánya ugyanis egyértelműen és egészen világosan foglal állást az úgynevezett szövetség-változtatások ügyében. A nagy- közönség viszont nem ismerheti ezeket a nemzetközi szabályokat, s az igazat megvallva gyakran még a szövetségek vezetői sem ismerik... A közvélemény nagy érdeklődéssel várja a Varga Zoltán sportemberhez nem méltó dezertálása után az ügy fejleményeit, és szeretné megismerni az idevonatkozó nemzetközi rendelkezéseket. • Profik, nem-amatőrök és amatőrök Ott kell talán kezdenem, hogy a FIFA közgyűlése a mexikói olimpia előtt, Gua- dalajarában új alapszabályt fogadott el. Az új alapszabály rendelkező része szövetség-cserék esetén (vagyis ha egy játékos X országból Y országba költözik és ott kíván tovább futballozni) nem változott. Más-más a követendő út, ha szerződéses, tehát, ha hivatásos, valamint ha nem-amatőr játékosokról van szó, és megint más, ha amatőr játékosok igazolását kérik. A profi és nem-amatőr játékosokkal a procedúra egyszerű. Ezek ugyanis szerződésük lejártáig nem igazolhatók át egyik szövetségből a. másikba. Ha mondjuk Z játékos 1971 december tizedikéig szóló szerződést ír alá, akkor az adott időpontig másutt nem igazolható, hacsak egyesülete el nem adja. Ha olyan szerződést szignált a Játékos, amely kimondja, hogy az érvényesség megszűnése után is a klub rendelkezik vele, akkor mindaddig, amíg a régi és az új egyesület a vételárban meg nem egyezett, a labdarúgó sehol sem játszhat. Mivel a magyar játékosok a FIFA szabályai értelmében az amatőr-kategóriába tartoznak, a fent ismertetett eljárás nem vonatkozik rájuk. Az amatőr játékosok átigazolásánál nemzetközi szinten, tehát csaknem valamennyi szövetségnél szokásos egyéves várakozási idő elve érvényesül. • Mit mond a 40. paragrafus? A FIFA statútuma és szabályzata részletesen foglalkozik az olyan esetekkel, amikor egy amatőr játékos országot változtat és az új szövetség égisze alatt óhajt futballozni. Ilyen esetekben a játékosnak — csakúgy, mint otthonában — levélben kell közölnie volt szövetségével, hogy klubjából kiválik és nem óhajt többé az „anyaszövetség“ színeiben versenyezni. A levelet ajánlva a'dja fel és annak az „anyaszövetség“-né! történt kézhezvétele napjától számítva kezdődik az egyéves várakozási idő. Ezek után az új szövetségnek kell kikérnie a játékost. Ha a régi szövetség nem tart igényt a láb- > darúgóra és kiadja őt az új szövetségnek, akkor a fiú azonnal igazolható és leigazolása után azonnal Játszhat. Ha azonban a régi szövetség az új szövetség számára megtagadja a kiadatást, a játékosnak egy évet kel] várnia. Egy év után a labdarúgó szabaddá válik és minden további nélkül igazolható. Akadnak azonban kivételek és rendkívüli esetek is. Ilyen a Varga-ügy is. Ennél a kivételnél a FIFA statútumainak 40. paragrafusa az irányadó. A 40. paragrafus szerint Varga Zoltán 1971 november tizenhatig sehoisem játszhat. • A fegyelmi döntés hatálya Az előbb idézett 40. paragrafus elöljáróban megállapítja, hogy egy szövetség fegyelmi döntését és felfüggesztő határozatát minden más szövetség köteles elfogadni. A Magyar Labdarúgók szövetsége két évre tiltotta el Varga Zoltánt, mert megszegte olimpiai esküjét és az olimpiai torna megkezdése előtt hagyta el csapatát. Ez a fegyelmi döntés a világ valamennyi szövetsége számára irányadó, és kötelező érvénnyel bír, minden tagszövetség köteles elfogadni. Mindazonáltal panasznak lehet helye. Vegyük a szóbanforgó esetet Tegyük fel, hogy Vargát kikéri valamelyik szövetség és a MLSZ megtagadja kiadását. Megtagadja azzal az indokolással, hogy a fegyelmi büntetés lejáratáig, vagyis 1970 október 10- ig nem óhajt foglalkozni az üggyel, majd akkor dönt, hogy kiadja-e volt játékosát, vagy sem. A kikérő szövetség ebben az esetben a kiadatás megtagadása miatt panasszal élhet a FIFA végrehajtőbi- zottságához és felkérheti azt döntőbírónak. • A hármasszabály kizárja Az új szövetség azonban csak abban az esetben fordulhat a FIFA végrehajtó- bizottságához, ha nem áll fönn olyan fegyelmi büntetés esete, amelyet a következő „hármasszabály“ így fogalmaz meg: a) Ha a játékost etikai vétség miatt tiltották el, b) ha a játékost azért marasztalták el, mert a pályán súlyos fegyelmi vétséget követett el, c) ha a játékos cselekménye a szövetség alapszabályzataiba ütközik. Ha a játékos fegyelmi vétsége e három pont valamelyikét kimeríti, akkor a FIFA végrehajtóbizottsága nem is foglalkozhat az Ugy- gyel; az ilyen jellegű panaszt a titkárság el sem fogadja. Varga Zoltán büntetését írásban elküldtük a FIFA- nak, és azt leközölte a nemzetközi szövetség hivatalos lapja is. A indokolásból kiderül, hogy Varga fegyelmi vétségére egyaránt vonatkozik az a) és a c) pont. A fegyelmi ítéletnek különös súlyt ad, hogy a vétség egy FIFA-rendezvényen fordult elő, s így az a) és c) pont rendelkezései nélkül is érvényes lenne. így tehát a FIFA végrehajtóbizottsága mégcsak nem is tárgyalhatja az ügyet. Nemcsak a FIFA-nál, de sok nemzeti szövetségnél is a fegyelmi eltiltás alatt kitöltött idő nem számítható bele az egyéves várakozásba. Ha tehát az eltiltás 197Ó október tizedikén lejárt, az MLSZ-nek döntenie kell, hogy kiadja-e őt. Amennyiben nem adja ki, akkor ezzel megkezdődik a várakozási idő, amely a kilépést bejelentő ajánlott levél kézbevételének nanjától számít, vagvis 1970 november tizenhattól. Ettől az időponttól számított egy év letelte után a játékos ismét szerepelhet. BARCS Sándor
