Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-06 / 1. szám

6 új ifjúság IM SZABADSÁGON A vendéglőben egy úr nagyban Iszogat. Megszólítja egy Ismerőse: — Végtelenül csodálom, hogy ön bort iszik, hiszen ön az antialkoholista egye­sület titkára. Az Iszogató nagy lelkinyu galommal felelt: — Igen, de jelenleg sza­badságon vagyok. képesség Egy fatelep éjjeliőrt ke­resett. Az egyik jelentkező­nek azt mondja a fatelep vezetője: — Rendelkezik maga azok­kal a képességekkel, ame­lyek egy éjjelt őrt állás be­töltésében szükségesek? — Hogyne — felelt a je­lentkező — a legkisebb zaj­ra felébredek. SiManW J W'.' EJ—w VÁIÖOK Az ügyvédhez beállít egy férft, és előadja, hogy válni akar. — Rendben van, uram — feleli az ügyvéd —, és mi­lyen válóokot tud felhozni? — Azt, hogy nős vagyok. SZOKÁS Kovács egy vendéglőben ebédel. A vendéglős kutyája mindjárt az ebéd elején oda­telepszik mellé, és le nem veszt tányérjáról a szemét. Kovács odahívja a pincért: — Mondja, miért bámul ez a dög folyton a tányé romra? — Azért kérem — ma qyarázza a pincér —, mert ebből a tányérból kap min­dennap enni. KÉNYES Az albérlő panaszkodik háziasszonyának: — Hallatlan, kérem, a szájvíz, amit bekészít ne­kem, mindennap piszkos. A háziasszony legyint: — Mondja már. Űgyls kt- köpt. TÜRELEM A száztíz éves bácsikétól megkérdezi valaki: — Mondja bácst, hogyan érte meg ezt a szép kort? A bácst csöndesen felelt: — Volt türelmem. CSAK A VÉGÉN A vtdéki rendőr egy em­bert kísér a börtönbe. Szem­be /ön velük a fogoly isme­rőse és megkérdezi: — Az Istenért, mit csinál­tál? SZERENCSE Arisztid hosszabb távoliét után újra megjelenik a klub­ban, és büszkén mesélt: — Most jövök Indiából, ahol tigrisre vadásztam. — És szerencsével járt a vadászat? — kérdi tőle Ta­szító. — Meghiszem őzt — felelt Arisztid —, egyetleneggyel sem találkoztam. HIBÁS KEZELÉS Egy fiatalember elmegy a híres orvostanárhoz. A ta- \ nár megvizsgálja és így szól: — önnek legfeljebb még két hónapja van hátra. A fiatalember leverten tá­vozik. Az úton találkozik - egyik barátjával, egy ftatai orvossal, akt egy út gyógy­módot ajánl neki. A fiatalember, megpróbálja és meggyógyul. Egy év múl­va találkozik a professzor­ral, és elmondja, hogy íme, nem halt meg, sőt teljesen egészséges. A professzor megvetően legyint: — Ez csak úgy volt lehet­séges, hogy önt hibásan ke­zelték. NINCS SZÜKSÉGE... Kovács találkozik Szabó­val egy órásüzlet előtt. — Bemegyek Ide az üzlet­be egy vekkerórát venni — mondja Szabó, — mert olyan mélyen alszom, hogy reggel sohasem tudok felkelni. — Látod — leleli Kovács. — nekem nincs szükségem vekkerre. Van egy négyhó napos fiam, az minden reg gél felébreszt az ordításá­val. Szabó elgondolkozik: — ló, jó, de hogyan ál­lítod be? FOGLALKOZÁS Kovácsnak volt egy nőts- meröse, akt feljárogatott hozzá a legénylakására. Azonban valahányszor fel ment hozzá, távozáskor min dig kiielentette: — Vedd tudomásul hogy többé nem lövök fel ide. — Aztán miért nem? — Mert én tisztességes nő vagyok. — És miért jöttél fel ed dig? — No hallod, hiszen eb­ből élek. FELTÉTEL Modellt keres apróhirdetés útján egy festő. — Kérem szépen - mond ja az egytk jelentkező -, én csak ruhában engedem le festeni magam. — Sajnálom, de én aktot akarok festeni — felelt a festő. — Rendben van, hajlandó vagyok ruha nélkül Is mo delit állni, de csak egy fel tétellel. — Ml az? — Ha becsületszavát adja, hogy nem néz oda. Anyós: Ne keresd n rezerva kereket, otthon hagytam. KUlönhen a böiöndhm nem tért volta el. Kedvenc vicceim DICSÉRET Két humorista beszélget: — Szervusz! Olvastam a vicceidet, és mondhatom, kitűnően mulattam rajtuk... — Igazán? — kérdi ö- römmel a másik. — És mi­kor olvastad? — Még gyermekkorom­ban... NEKI SZABAD Egy angyali türelmű szín­házigazgatóhoz, szinte na­ponta kopogtat be a szín­ház egyik fiatal tagja és e- lőleget kér. — Nahát, ez már több a soknál — kiált fel végül is az igazgató. — Bocsánat, igazgató űr, én nem tehetek róla. A fe­leségem sokat költ. — Szabad kérdeznem mi­re? — kérdi az igazgató gúnyosan. A színész mélabúsan le­gyint: — Az igazgató úrnak sza­bad, de nekem nem... mfghatärozäs A fiatal férj helép a konyhába, ahol a felesége ebédet főz. 'Megkérdi: — Nos, drágám, sikerült a gombóc? — Nem tudom. édesem — mondja az asszonvka — egyelőre úgy látom hogy a fazonia kifogástalan. FELTÉTÉI. Vőlegény — Gondolod, hogy édesapád megengedi, hogy az esküvő után elvi- gvük magunkkal a zongo­rát’ Menyasszony: — Sőt. ez a fő feltétele! AZ FPDOS/ÉIEN — Kedves rabló úr, kö­nyörüljön rajtam, a felesé­jem botrányt csinál, ha pénz nélkül megyek haza. Útonálló: — Sajnálom, az enyém is... Beküldte: Kardos Emília, AMNYK, Dunaszerdahely Szakállszárító TÖTH ELEMÉR A politikai éleslátás hi­báit nem a szemorvos gyó­gyítja...-0­A mai tánczenében lassan minden teret kap, csupán a cene marad ki belőle...-0­Vannak költők, akiknek nem a költészetük a jelen­tős, hanem a súlyuk...-0­Ha úgy vesszük a guillo­tine is a fejek önállósá­gáért szállt síkra...-0­Ismerek egy libát, akinek 'údtalpa van.-0­A nyár rendszerint a tan­kok árnyékában is forró...-0­Fantasztikus, hogy az em­berek mennyire nem öreg­szenek. Ma is ugyanolyan figyelemmel hallgatják a meséket, mint régen...-0­Z író írógéoppt ír, mégis olvashatatlan az írása.« LrOtmummti ,jmm I CSALÁS A turistacsoport Kölnbe érkezik. Az egyik nő rögtön lemegy a folyópartra, bele­mártja zsebkendőjét a vízbe és megszagolja. Aztán fejét rázva, így morfondíroz: — Előre sejtettem, hogy az egész kölntviz-hlstórta csalás. PARDON A koncert után megkérdezi a kritikus a mellette ülő urat: — Ugyan ki az az énekes­nő, akt olyan borzasztó ha­misan énekel? — A feleségem. — Nem ts azt akartam mondani, hanem az a má­sik hölgy, aki a zongorán kíséri, az játszik rettenete sen, vajon ki lehet? — A testvérem. — Ezer bocsánat, téved­lem: a zenemű hibás. Ugyan jj milyen hülye szerezte? — Én magamI NEM ÉRTI Kovács boldogan mesélt: — Képzeld csak, a felesé­gemnek tízévi házasságunk után fia született. — Gratulálok — felelt i Szabó, — és ki a kisfiú ap J ja? Kovács rémesen felháboro­dik, és úgy ordít, hogy az egész utca összefut. — Hát ez a legnagyobb . szemtelenség. Hogy mered megkérdezni tőlem, amikor j elmesélem, hogy a felesé gemnek tízévi házasságunk i után fia született, hogy ki J a kisfiú apja? — Nem értem — igyekszik Szabó lecsillapítani, — mi- ; ért vaay olyan dühös. Azt hittem, tudod. bélyegalbumával csak kirándulás közben ér rá foglalkozni. FIZETÉS Egy parasztember ezer ko­ronával tartozik az ügyvéd­nek. Mikor az ügyvéd .fize­tésre szólítja fel. a gazda nanns-’kndnl kezd: — faj. ügyvéd úr, nincs ám nekem annyt pénzem. Kér szamár az egész gagyo­gom — Hát akkor elveszem az egeik szamarát — mondja az ügyvéd. A gazda arca felderül: — Azt nem bánom, ügyvéd úr, legalább fiskális lesz a vejem. ÍTÉLET A bíró így szól a vádlott­hoz: — A bíróság megértette a- zokat az indokokat, melyek a bigámiára vezették. A bí­róság ezennel felmenti önt. Hazamehet a feleségéhez. A vádlott savanyú képet vág: — és melyikhez, kérem? TÉVEDÉS A vendéglőben undorodva kiált fel az egytk vendég: — Pincér, két légy úszik a levesemben! A pincér szemügyre veszt a tányért, aztán így szól: — Tévedés, kéremI — Miért lenne tévedés? — A legyek nem úsznak, a legyek döglöttek. AttZiíUlAJT — KI az abszolút udvarias ember? KI? — Akt, ha egy autó elüti, és a vezető beviszi a kór­házba, ott megkérdezi, mt- vel tartozik a fuvarért. HOGY LÁSSA Ptstlke rémeseen rossz gyerek, és ha az apja nincs otthon, az egész házat fel- f ordítja: A mamája egyszer rákta- bál: — Azt szeretném, ha az apád egyszer itthon lenne, és látná milyen komtsz vagy. amikor nincs Itthon. CSAK Mancika először megy is­kolába, és amikor hazajön, megké’deztk tőle: — No. Mancika, hogy tet­szett az Iskola? Mire Mancika: — Az Iskola tetszett, csak az a néni. akt a kasszában ül, az nem tetszett. TANÁCS Egy hölgy beállít az or­voshoz és megkérdi: — Igaz az. dotokr úr, hogy az uborka tevétől el­múlik a szeplő? — Igaz az, doktor úr, setben. — Ha? — Ha a szeplő az ubor­kán volt. PERSZE Kovács nyugati túráról jön haza borzasztó nagy szakái lal. — Mi történt — kérdezik a kollégát, — miért nem bo­rotválkoztál? — Hát tudjátok — feleli Kovács. — egy borotválko zás annyiba kerül, mint kél pár harisnya Én inkább ha risnyákat vettem. Kicsit könnyűnek találom

Next

/
Thumbnails
Contents