Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-06-17 / 24. szám

Nixon amerikai elnök Midway szigetén néhány órás tanácskozást folytatott Thieu dél-vietnami elnökkel. Nixon mindössze 25.000 amerikai katona kivonását he­lyezte kilátásba a tanácskozást követően. Ugyanakkor a saigoni rezsim megnyugtatására megismételte, az Egyesült Államok nem fogad el koalíciós kormányt az USA által elképzelt módon történő választások előtt. Az amerikai csapatok létszáma Dél-Vietnamban 540 ezer. Egy olyan visszavonás, amely a csapatlétszámnak kevesebb mint 5 százalékát érinti, nem befolyásolja a valóban harci feladatot ellátó alakulatok tényleges ere­jét, s könnyen megoldható belső átszervezésekkel — erre utalnak a magukat megnevezni nem kívánó katonai ve­zetők nyilatkozatai. Nixon és Thieu mostani közös nyilatkozata ködösítő jellegű, s megerősíti azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a Fehér Ház és a saigoni rezsim között számos kérdésben nem teljes az egyetértés. Ügy tűnik azonban, hogy Thieu, aki mag^srangú amerikai katonai vezetőket is maga mögött tudhat — nem eredménytelenül zsarolta Washingtont. A dél-vietnami elnök azzal fenyegetőzött, hogy „elhúzza“ csapatai kiképzését, ha az amerikai veze­tők a jelenlegi rezsim jellegét veszélyeztető politikai meg­oldásra törekszenek. Nixon elnök tehát a közös közle­ményben visszalépett még saját korábbi homályos nyilat­kozataitól is, amelyek egy koalíciós kormány létrehozásá­nak lehetőségéről szólnak. Ami a katonai kérdéseket illeti, továbbra is ragaszkod­nak a közleményben a „nem dél-vietnami erők egyeztetett kivonásához". Más szóval, az Egyesült Államok a tényle­ges visszavonulás megkezdését változatlanul feltételekhez kötik. Nyilvánvalónak látszik azonban, hogy Nixon és tanács­adói Midway-n tárgyalópartnereik felcsigázott várakozása ellenére sem kötelezték e! magukat kifejezetten a Thieu- kormány mellett. A Vietnamról tárgyaló párizsi négyes konferencián részt vevő DNFF delegációjának szóvivője nyilatkozott Nixon- nak arról a döntéséről, hogy rövidesen kivon 25 000 ka­tonát Dél-Vietnamból. A DNFF szóvivője hangoztatta, hogy Nixon ezt a dön­tést az amerikai és a világközvélemény nyomására hozta. A 25 000 katona kivonásának gyakorlati jelentősége nincs, hiszen csaknem 540 ezer amerikai és csatlós országokból származó 60 ezer más idegen katona tartózkodik Dél-Viet­namban. Nixon döntése nem más, mint Propagandamanö­ver az amerikai és a nemzetközi közvélemény megtévesz­tésére. Thieu dél-vietnami elnök Saigonban sajtóértekezletet tartott, s ezen figyelmeztette az újságírókat, hogy a leg­szigorúbb büntetést szabják ki bárkire, aki javaslatot tesz koalíciós kormány létrehozására Dél-Vietnamban. — Akár­ki tesz ilyen indítványt — mondotta —, keményen meg­büntetem, mert az ellenséget segíti. Ünnepi napok Rimaszombatban Mozgalmas napokat élt át Rimaszombat június 5.-e és 8-a között. Városuk nagy szülöttjéről emlékeztek meg a rimaszombatiak. A II. Tompa Mihály Napok keretén belül nagy költőnk csak szimbólum volt, keretet adott egy nagy járási kulturális seregszemlének. A négy napig tartó szí­nes műsor valóban a kultúra széles skáláiét ölelte fel. Az ünnepség június 5-én délután, Pósa Lajos emléke műsorral kezdődött. Tamás Aladárné tartott előadást és utána egy kis kiállításon ismerkedtünk meg Pósa Lajos­sal. Ugyanezen nap estéjén a helyi magyar iskolák egv színvonalas kultúrműsorral mutatták be tanuláson kívüli kulturális tevékenységüket. Másnap délelőtt a Csemadok JB mellett működő népművelési bizottság tartotta ünne­pélyes ülését. Az ülésen a bizottság tagjain kívül még számos pedagógus vett részt. A főbeszámolót Rácz Oli­vér miniszterhelyettes mondta el. A csehszlovákiai magvar iskola- és művelődésügyi kérdéseihez Tolvaj Bertalan, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Tanácsának titkára, és Böszörményi János, a Nemzetiségi Tanács dolgozója szóltak hozzá. A beszámolók után kia­lakult élénk vita sok érdekes problémát hozott felszínre. Az esti ünnepi akadémia színes műsorában a szavalok mellett a rimaszombati énekkar, a rozsnvói dalárda a Fáklya Irodalmi Színpad és Caál Gabriella budapesti éne­kesnő mutatkozott be. Az akadémia ünnepi szónoka Dobos László miniszter volt. Sombaton délelőtt két kiállítás megnyitásának voltunk szemtanúi. Ezeken a járás legjobb fotósainak képeivel és a gömöri származású alkotó művészek műveivel ismerked­hettünk meg. Utána a természettudományi, nyelvművelő és honismereti járási szakbizottságok tartottak ülést. Erről annyit mondhatnánk, hogy a szakbizottsáook ilyen aktív és konkrét munkája mint amilyet itt láthatunk elég egyedülálló és éppen ezért dicséretre méltó. A poliklinika nagytermében délután a járás nyolc iskolájának tanulói gyűltek össze. A tanulók egy nagy irodalmi és nyelvtani vetélkedőn figyelemreméltó jártasságról tettek tanúbizony­ságot. Szombaton este Tompa Mihály szobránál gyűlt ösz- sze Rimaszombat lakossága, hogy megemlékezzen a nagy költőről. Kegyeletüket koszorúkkal, számos virágcsokorral rótták le, majd Mács József író mondott beszédet. A koszorúzás után a poliklinika nagytermében a Budapesten élő, rimaszombati születésű író Szomhatnv Viktor előadá­sát hallottuk Az előadás címe: Rimaszombat és Gömör szerepe az elmúlt századokban. Az előadás után a rozs- nyői és losonci irodalmi színpadok mutatkoztak be. Va­sárnap ifjú zenészek és három járás szavalóinak sereg­szemléjével zárult a négynapos kulturális esemény. Annak ellenére, hogy az egész rendezvény lényegében járási méretű volt. jellegével, színvonalával, országos ren­dezvény benyomását keltette.. A szervezők mindent meg­tettek, hogy ez így legyen. Ki tudja, talán idővel valóban országos méretet öltenek majd a Tompa Mihály Napok. ______________________________ __________Horváth Rezső CEYLON DZSUNGELjEIBEN Hogy a trópusi természet ölén vadon élő elefántot láthassam, nem tollforgatónak. hanem milliomos­nak. vagy legalább futball-sztár­nak. amolyan Pelének kellett vol\ na születnem... A merő véletlen mégis megva­lósította álmomat. Mint szemfüles sportriporter, befolyásos ismerő­seim révén, egy középeurópai fut- ballválogatott kíséretéhez csatla­kozhattam. A válogatott indiai tur­néra Indult, de Colombóba. Ceylon fővárosába is meghívást kapott barátságos mérkőzésre. Ceylonban azonban, őszintén be­vallva. a kezdetlegesnek Ígérkező futballjáték nem érdekelt annyira, mint az elefánt, amely ott nem éppen ritka látvány. Dacára an­nak, hogy annyi van belőle mint a rosta íika, mégis túlhajtott rek­lámot csinálnak neki. A képe is mindenütt látható: a butéliák vig­nettáin. a különböző áru címraj­zán, falragaszokon és mint „nipp" (csecsebecse) a boltok kirakatai­ba!. Élő elefántot eddig csak egyet- len-egyszer láttam, de még ifjú­koromban. amikor az amerikai ..Barnum“ cirkusz járta Európa világvárosait. Budapesten diákos- kodtam akkortájt! Az idomított elefántot a trópu­sokban a háziállatok sorába iktat­ják. mint másutt a lovat vagy az ökröt. A szelíd elefánt sokféle munkát végez. Gépkolosszusokat: buldó­zert, kotrógépet, darut helyettesít. Ormányával gerendát, téglát és más építőanyagot cipel. Fűrészte­lepen pedig rönköt, deszkát, lécet hord össze és gondosan gyűjti ra­kásra. Az Idomítástól függ, mi mindent tud. és mi mindent vé­gezhet az elefánt. Végül pedig mint érdekes műsorszám a cirkusz oorondján is érvényesül... A „Tisszamaharama" nevű cey­loni város közelében fekvő dzsun­gelt. védett területté nyilvánítot­ta az ottani kormány. A rezervá­ció a „Ruhuna" nevet kapta. Emésztett a vágy egy ;,tőtől­metszett“. vadon élő elefántot lát­ni. Agyarait, ormányát és oszlop- szerű lábait. Amikor társaimmal Ruhuna meg­tekintésére készültem, a hotel igazgatósága gazdagon illusztrált brossúrát adott a kezembe, amely­ben arra hívják föl a turistákat, ne induljanak rikító színű öltöny­ben Rubunába. ne csapjanak lár­mát. ne szánjanak ki autójukból és ne térjenek le az útról! A re­zerváció igazgatósága még vezetőt Is rendelt mellénk. Hosszú készülődés után végre Rubunába érkeztünk. Autónk pu- togása már a bejáratnál felriasz­tott egy falka sakált. Az útszélen hevertek. Alig száz lépésnyire öt szarvasbika elegáns ugrással ve­tette át magát az úton. Az út­menti pocsolya iszapjában vaddisz­nó és bivalycsorda hempergett. A közelben hömpölygő folyó partján pedig hatalmas krokodilus Sütké­rezett­Kalauzunk és társai hivatásos elefántvadászok voltak. Fiatal ele­fántokra vadásztak. Fogságban az elefánt gyéren szaporodik, s ezért keli elevenen elfogni és így pó­tolni a csökkenő állományt. HOGYAN FOGJAK AZ ELEFÁN­TOT? Az elefánt-vadászat nem sport, de nehéz mesterség. Éjjel-nappal tart. A vadászok legfontosabb esz­köze nem a puska, hanem könnyen kezelhető. elasztikus, szarvasbör csíkokból font póráz, pányva. a- mely hurokban végződik. A vadászok a vízhez vezető csa­pás mellett bujkálva lesik a szom­jas elefántcsordát. Ha közelednek, éktelen lármát csapnak, lövöldöz­nek, fütyürésznek, éjjel pedig fák­lya világa mellett folytatják mun­kájukat. Ha a csorda megriad és menekülni készül, a vadászok a borjak elkülönítésére igyekszenek. A beálló zűrzavarban pányvát dob a legügyesebb yadász a mene­külő borjú hátsó lábára, a póráz másik végét meg a legközelebbi fához csavarja. Azután az áldozat mellső lábához köti az ormányát és végül mind a négy lábát meg­béklyózza. A fogoly elefánt két-három na­pig éhen-szomjan marad a hely­színen. Elszállítására csak akkor kerülhet sor. ha már teljesen ki­merült. Azután a szelídítő gond­jára bízzák. Ha a növendék ma­kacs és engedetlen, az idomító botütéssel fegyelmezi s ezzel kény­szeríti engedelmességre. A félévet is meghaladd idomitás után sok­féle hasznos munkát végez az ele­fánt. élelmezéséről pedig saját maga gondoskodik. Ormányával ie- töri a pálmalevelet s azt istálló­jába cipeli. Egy teljesen kifejlő­dött példány átlagos napi adagja 400 kg friss falevél. Az idomított elefántnak magas a piaci ára... A védett területen nem él az elefánt népes csordában. Vezetője a legerősebb bika, amely féltéke­nyen őrzi háremét. Bőszen elűzi az elefánt-tehenek körül settenke­dő ormányos legényt! Nem tűr ye- télytársat! A kivert vén bika mogorva és dühös természetű. Megtámadja az embert még akkor is, ha ez nem ad rá okot... Ceylonon újabban irtják a dzsun­gelt. Kultiválják az eddig töretlen talajt. E nemzetgazdasági operáció azonban hajléktalanná teszi az ele­fántot és megfosztja eddigi lege­lőjétől. Egyben arra kényszeríti, hogy az ültetvényeken keresse ele- ségét. A mezőőrök nap mint nap autón száguldozzák be a cukor­nád-ültetvényeket és lövöldözéssel riasztják el a kártevőket. Cjabban kísérletet tettek a gazdászok. hogy a feltört talajú dzsungelból a ifeltöretlenbe csaljak az elefántot. A terv nem sikerült, mert az elefánt is görcsösen ra­gaszkodik a szülőhelyéhez...! Fordította: Ä, S. Az 1919-es forradalmi év egyik legjelentősebb eseménye épp ötven évvel ezelőtt június 16-án játszódott le, amikor Eperjesen kihirdették a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulását. A Ta­nácsköztársaság csupán néhány napig élt, és ha­tásköre a kelet-szlovákiai járások egynéhányra terjedt ki. így is azonban példájával forradalma­sította a munkásság tömegeit, amely az akkor meghirdetett politikai és szociális program meg­valósítását csaknem harminc és után válthatta valóra. Képünkön Antonin Janousekot, a Szlovák Tanácsköztársaság elnökét és a Tanácsköztársa­ság kihirdetésének helyét láthatjuk. AZ 01 IFJÚSÁG NAGY NYÄRI VERSENYE ELSŐ FORDULÖ 1. Melyik magyar énekesnő mutatta be Azok a szép napok című dalt? 2. Ki volt az első nő. aki Nóbel-díjat kapott? 3. Hány ember játszik egy vízipóló-csapatban? 4. Hány éves volt Hunyadi Mátyás, amikor ki­rállyá választották? 5. Mi volt Irán régi neve? Megjegyzés: Kedves Olvasóink! A félreértések elkerülése végett ismét fel­hívjuk szives figyelmüket, hogy a megfejtéseket a szelvények mellékelésével együtt a verseny befejezése után (a hetedik for­duló után) kell csak beküldeni! A külön-külön érkező megfejté­seket nem tudjuk figyelembe venni! A szerkesztő s.é.g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents