Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-06-10 / 23. szám
Az írás története Több elméletet is felállítottak a tudósok az Írás, illetve a látható és megörökített közlési mód eredetéről. Az egyik szerint gyökereit az ősember játékos kedvében kell keresi nünk. Mint ahogyan az írni nem tudó kisgyerek játék közben kusza vonalakat húz a homokba — az írni tudó, de elgondolkozott és szórakozott felnőtt pedig az újság szélére —, úgy rajzolgathatott porba, agyagba vagy vésegethe- tett állati csontokra és a barlang falára, az ősember is ,,szabad idejében4*, vagyis amikor az élelemszerzés, a legrégibb idők egyetlen munkája, végétért. A fölösleges életenergiák levezetésének egyik neme lehetett ez a rajzolgatás, éppen úgy, mint äz ősi tánc vagy ének. S mi sem természetesebb ánnál, hogy a kezdetben még öntudatlan, cél nélküli művelet idővel tudatosodott, s a kezdeti kusza vonalak később állat- és emberábrákká, az ősember képzőművészetének főtémáivá váltak. Egy másik elmélet szerint már a legkezdetlegesebb ősi rajzoknak is közlés volt a céljuk: a vadászatról vagy harcból hazatért ősember a barlang falára rajzolgatva mondta el átélt kala.ndjait. Mivel a tagolt beszéd ekkor még csak csíráiban létezett, a rajzoknak az volt a szerepük, hogy kiegészítsék illusztrálják az elbeszélést. A legújabb föltevések a mágiával hozzák kapcsolatba az írás keletkezését: a primitív ember varázsló szándékkal ábrázolta az állati és emberi alakokat. A barlangrajzok eszerint tehát az állat- vagy emberellenség legyűrését, esetleg odaesalogatását vágy távoltartását célozták, s a közlő, illetve megörökítő szándék csak egy későbbi korban jelentkezett. Játékos kedv, varátslási szándék, közlési és megörökítő vágy lehettek azok az indító erők, amelyek hatására az emberiség történetének hajnalán élő őseink a rajzolás, illetve az írás alapjait megvetették. Mert ebben az egyben minden elmélet megegyezik: az első írás képírás volt, az első leírt elbeszélés pedig képes krónika. A beszéd gazdagodásával újabb és újabb szavak létrejöttével fejlődött tovább az ősember, majd az ókori ember képírása. A törzsi közösségekben még könnyen érthető volt ez az írásmód, rrfert csak kevés, és minden'törzsbeli számára ismert ábrákat tartalmazott. Az ókori államok kialakuláséval azonban mind több és több, s már nem mindenki számára érthető jel bevezetése vált szjkségessé. Ekkor keletkeztek az emberiség legbonyolultabb írásformái, az ókori népek többszáz képből és jelből álló Írásai. S ezek között a legrejtélyesebbek az egyiptomi kőtáblákon, obeliszkeken és papirusztekercseken talált hieroglifák, amelyek megfejtése sok fejtörést, évtizedekig tartó munkát követelt a modern kor tudósaitól. A híres rosette-i kőtábla például, amelyre Napóleon katonái akadtak 1799-ben árokásás közDen Rosette város közelében, mindaddig őrizte titkát, míg egy csodálatos véletlen a tudomány segítségére nem sietett. íme, hogyan Írja le Ráth-Végh István ezt a különös esetet: ,,Ennél csodálatosabb és furcsább történetet talán nem is ösmerünk. Thomas Young angol egyiptológus,. miközben a nevezetes rosette-i' kőtábla hieroglifáinak megfejtésével bajlódott, ősz- szehasonlítás céljából egyéb papiruszokat is átvizsgált. Egy ilyen kézirat különösen megragadta a figyelmét, mert a hieroglifák közt három szó görög betűkkel volt Írva. A három szó, helyesebben három név, ez volt: Apollonius, Antimachus, Antigonus. Ezzel azonban nem jutott előbbre, a hieroglifák némák maradtak és nem árulták el titkukat. Meddő fejtörések közepette megérkezik egy barátja Egyiptomból és átad egy köteg papiruszt azzal, hogy Tébában vette egy arabtól. A tudós forgatja, nézegeti a papiruszokat: mind csupa ért-- hetetlen -hieroglifa. Mégis volt köztük egy görög nyelvű, és amint- ezt a kezébe veszi, megakad a szeme ezeken a szavakon: Antimachus, Antigonus, Pontis Apollonil. Ugyanazok a nevek, amelyek az ő kéziratában incselkedtek a szemével. Azt hitte, álmodik! Olvassa'a szöveget: hát pontos görög fordítása volt az ő hieroglifákkal írt kéziratának!,- A klhüvelyezés most már könnyen ment, s ezzel megtörtént az első lépés a rosette-i kőtábla titkának megfejtésére is. Dr. Young mosolyogva szokta mondani,- hogy öt most már ezentúl egyiptomi varázslónak fogják nézni. A tébai lelet kétezer évig rejtőzött valahol és íme: egy arab épp akkor Babilont ékirás, égetett agyag táblán A hindu Nahu törzs képírása ássa ki és egy angol épp akkor veszi meg tőle és hozza el Londonba, amikor arra a tudósnak a legnagyobb szüksége volt.“ Egyiptomban az írástudás kb. 5500 év előtt jelentkezett. Főként papiruszra írtak, amelynek szárát rétegenként lapokra vágták, a lapokat egymásra tették és szélüket összeragasztották. Egy-egy papirusz-szalaq hossza néha elérte a 30 métert is, ezért tekercsbe csavarták és zsineggel átkötötték. A hieroglifák írását természetesen nagyon nehéz volt megtanulni, s ezért az ókori Egyiptomban az írnokok nagy társadalmi tekintélynek örvendtek. Mezopotámiában a kultúra megteremtői az őslakó sumérok voltak. Tőlük vették át az asszírok, majd a babiloniak az írástudást is, .«m. a sumeroknál kb. 5000 év élőt* már megvolt. A Tigr>y-«MrafN£tlfrátesz völgyében azonban nem volt kőanyag, sem papirusz, mint Egyiptomban; itt agyagtáblákat használtak az írásra. A négyszögletes agyagtáblákba pálcával karcolták be a rajzokat, amelyek egyes szavakat jelentettek. A jelék egy része egész szavakat fejezett ki, mások csak betűket, legtöbbjük szótagokat. A teleírt táblákat kiégették, s azok ezáltal kőkeményekké váltak. Az első mai értelemben vett írásmódot a csupán hangokat jelölő ábécét a föníciaiak állították össze 2 jelből, illetve betűből. Mivel sokkal egyszerűbb és könnyebben tanulható volt az egyiptomi hieroglifáknál vagy a babiloni ékírásnál, gyorsan elterjedt más országokban is. Ennek mintájára alkották meg a görögök is ábécéjüket, amely minden ma használatos ábécének az alapja. A középkori Európában az Írástudás ápolása sókáig csak a kolostorokra korlátozódott. A könyveket egészen a XV. század közepéig kézzel írták, másolták a szerzetesek, s csak a különböző fejezetek díszes kezdőbetűit faragták ki fából és nyomták több színnel bevonva a pergamenre. A papírgyártás Európában 1330 körül kezdődött. A mai nyomdatechnika feltalálása a mainzi Johann Gutenberg (1398—1468) nevéhez fűződik, ö volt az első, aki különálló betűkből állította össze a nyomtatásra váró szöveget. Ezeket a betűket, használat után szét lehetett szedni, és más szövegek nyomtatására újra össze lehetett állítani. Eleinte Gutenberg is fából faragott betűket használt, később azonban fémből öntötte őket. Az első ilyen módon nyomtatott könyvek csodálatba ejtették az egész világot. Ezek a könyvek még nagyon drágák voltak, mert a mainziak féltékenyen őrizték a könyvnyomtatás titkát, s ezért a nyomdászokat is rabszolgaként kezelték. Csak amikor a választófejedelem katonái elfoglalták Mainz városát, szabadulhattak fel a nyomdászok, hogy szétszéledve a szélrózsa minden irányába, elterjesszék a könyvnyomtatás művészetét. H. M. Ezek a sorok a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének előestéjen íródnak. Sajnos lapunk előállítási ideje nem teszi lehetővé, hogy külpolitikai események ismertetésekor frissek, aktuálisak legyünk. A szovjet fővárosban minden előkészület megtörtént, hogy ez a nagy és hosszú időn át előkészített találkozó a lehető legkedvezőbb körülmények között láthasson munkához. Általános a küldöttek között az a vélemény, hogy az előkészítő bizottság jól végezte feladatát, megalapozta a munkát és az kifejezésre jut a tanácskozás elé terjesztett dokumentumokban, mégha természetesen a legfelsőbb szintű megbeszéléseken továbbra is mélyreható eszmecserére, a vélemények kifejtésére, sőt hihetőleg vitára Is kerül sor. A nagy nemzetközi érdeklődést mutatja a világsajtó rohama is. Rendkívül nagyszámú különtudósitó van már Moszkvában és e- zek majd igyekeznek a tanácskozás egész időtartama alatt tájékoztatni a világ minden táján az érdeklődőket. Remélhetőleg a jövő héten már ml Is ismertetni tudjuk az ott elfogadott nagyjelentőségű dokumentumokat. A francia elnökválasztás első fordulója - mint ahogy azt egyik legutóbbi kommentárunkban feltételeztük — nem hozott végleges döntést. Georges Pompidou a gaulleisták jelöltje ugyan jő) vette az első akadályt, sőt százalékarányban valamivel több szavazatot kapott, mint De Gaulle az 1965-ös elnökválasztás első fordulójában, de azért a szavazatok száma így sem érte el az alkotmányban megjelölt 50 százalékot. A francia alkotmány azt is előírja, hogy az elnökválasztás második körében, amelyre június 15-én kerül sor, már csak két jelölt maradhat, az a kettő, aki az első körben a legtöbb szavazatot kapta, vagyis Ppmpidou és Alain Poher a középpárti csoportosulások jelöltje. A két jelölt közül a második menetben Pompidou sokkal nagyobb esélyIyel indul, mint ellenfel*, mert csaknem minden megyében az első helyen vég- zett. A francia elnökválasztás egyik meglepetése Duclos kommunista jelölt nagyjelentőségű előretörése volt. A Francia Kommunista Párt jelöltje a szavazatók több mint 21 százalékát kapta meg. A francia politikai élet megfigyelői meg is ál-1 lapították, hogy a második forduló akkor lenne igazi visszatükrözője az erőviszonyoknak, ha Duclos és Pompidou állna szemben egymással. Minthogy azonban a francia elnökválasz- tásnak megvannak az al- kotmányban rögzített sza- bályai, így ez nem lehetséges. A Francia Kommunista Párt egyébként azt ajánlotta választóinak, hogy a második körben tartózkodjon a szavazástól. Véle-1 ménye szerint ugyanis mindkét jelölt a nagyburzsoázia követeléseit igyekszik majd kielégíteni. Csehszlovákia külpolitikai életének is van néhány fontos eseménye. Marko külügyminiszter legutóbb Belgiumban járt és e hónap 16-18-a között pedig Nor- végiába készül. Ez a tény is bizonyítja a csehszlovák kormánynak azt az elhatározását, hogy aktívan fejleszteni kívánja kapcsolatait a más társadalmi berendezésű országokkal is, elsősorban itt Európában, kontinensünk békéje és biztonsága érdekében. Gs végül pedig a legfontosabb hazai, de mégis külpolitikai eseményről. Prágába látogatott Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkásparaszt kormány elnöke. Fock Jenőt még a hivatalos tárgyalások előtt fogadta Dr. Gustáv Husák is, a CSKP KB első titkára. A hivatalos beszélgetésekre csak ezután került sor, amelyen magyar részről Fock Jenő melletti részt- vett Hetényi István, az Állami Tervhivatal aleinöke és más személyiségek is. Csehszlovák részről a küldöttséget Oldrlch Cerník vezette. A hivatalos jelentés Is kiemeli, hogy a találkozó szívélyes légkörben zajlott le és hozzájárult a két ország kapcsolatainak megszilárdításához. Békét és biztonságot! Európa népei az utóbbi l- döben behatóan érdeklődnek és a politikusok is az európai béke, biztonság és e- gyüttmüködés gondolatával foglalkoznak. Ezt bizonyltja az a kedvező visszhang is, amellyel a Varsót Szerződés tagállamainak budapesti felhívását fogadták, amely egy európai értekezlet összehívását javasolja. Az értekezlet megvitatná kontinensünk biztonságának és együttműködésének kérdéseit — a bt- zalmatlanságl gócpontok felszámolása, a nemzetközt feszültség enyhülése és a fogeqyenlöséq érdekében. Az európai béke és biztonság megvalósításában az érdekelt politikai és társadalmi erők soraiban felentös helyet foglal el a fiatal nemzedék. Európa csaknem egy emberöltő leforgása a- latt két ízben vált a világháború színterévé, sok millió ember — jórészt fiatalság — lelte halálát a csatatereken. Sok ifjú életét törte derékba a fegyverek ropogása és sok zsenge á- lom megvalósításának vetett véget. Az ifjúság számára létfontosságú egy ú- jabb világméretű konfliktus elkerülése, az együttműködés és a kölcsönös megértés légkörének kialakítása, mely lehetőséget nyújtana korunk tudományos és műszaki forradalmának megvalósítására. Ezzel magyarázható, hogy számos országban az ifjúság egyre nagyobb mértékben vesz részt a békemozgalomban és sík- raszáll a népek közötti barátság elmélyítéséért. Ennek bizonyítéka Románia Ifjúsági Szövetsége kezdeményezése alapján megtartandó nemzetközt ifjúsági értekezlet is, melynek megrendezésére lúnius 15-20 között kerül sor Románia fővárosában, Bukarestben. Az értekezlet témája: „Az ifjúság szerepe és hozzájárulása a béke és biztonság megteremtéséhez Európában.“ Az értekezleten részt vehetnek Európa összes ifjúsági szervezetet függetlenül politikai és ideológiai hovatartozásuktól, nézeteiktől — amelyek érdekeltek a pozitív és közös akciók kidolgozásában; a békét és az európai biztonságot szolgálták. A meghívottak között egyaránt szerepelnek kommunista, szocialista, szociáldemokrata, kereszténydemokrata szervezetek. Az értekezlet jellegét nemcsak a résztvevő szervezetek sokrétűsége, hanem az értekezlet munkálatainak menete is meghatározza. A felszólalók nyíltan kifejthetik a napirenden szereplő kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat és a vélemények különbözősége, vagy a nézeteltérések nem gördíthetnek akadályt a napirendi pont beható elemzése elé. Napjainkban, amikor az európai biztonság, béke és együttműködés megteremtésének ügye nagy nemzetközi visszhangot váltott kl, l- dószerü egy ilyen európat iffúságt értekezlet megrendezése, ahol lehetőség nyílik széleskörű tapasztalat- cserére az ifjúság szerepéről és hozzájárulásáról az európai béke, biztonság és barátság megvalósításának érdekében. Európa népeinek Óhaja, hogy a jövő nemzedékének olyan feltételeket teremtsen, amelyek mentesek egy újabb világháború kirobbanásának veszélyétől és lehetőségétől és biztos feltételeket teremtenek a tudomány és kultúra fejlődésének, az anyagi javak termelésének, a népek felvirágzása, a haladás és világbéke érdekében. Ezen célkitűzések megvalösítdsára Irányuló Igyekezetben bármilyen kezdeményezést örömmel kell fogadni és üdvözölni, mert ösztönzőleg hat a világ haladó közvéleményére a békéért, szabadságért, függetlenségért és az előrehaladásért vívott harcban. A bukaresti nemzetközt ifjúsági értekezletet mt, Csehszlovákiát magyar fiatalok is üdvözöljük és az értekezlet résztvevőinek munkájához sok sikert kívánunk. Dr. György István
