Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 3. szám

J* 2 új ifjúság llllllillllllM POLI­TIKA MINDEN­KINEK lllllllllllllllllllllllillllllillllllllillllllill Sok kérdőjel külföldi utazások körül MINDENKINEK JOGÁBAN ÁLL ELHAGYNI BÁRMI­LYEN ORSZÁGOT, BELE­ÉRTVE A SAJÁTJÁT IS ÉS VISSZATÉRNI HAZÁJÁBA. (Részlet az ENSZ közgyű­lésének az emberi jogokról szóló nyilatkozatából.) A cseh fiatalok lapja a Mla- dá fronta érdekes összefogla­lót közöl az ifjúságot annyira érdeklő külföldi utazások lehe­tőségeivel kapcsolatban. A cikkíró felteszi a kérdést, va­jon megvalósitható-e a január utáni politika a turisztika te­rületén is. A csehszlovák állampolgárok utazási lehetőségei az elmúlt években kibővültek, de az iga­zi feltételek csak 1968 január­ja után valósultak meg teljes egészében. Az akcióprogram­nak megfelelően új törvényja­vaslat készült, amelynek cél­ja lehetővé tenni mindenki számára (kivételt csupán azok képeznek, akik megsértették országunk törvényeit), hogy útlevelet kapjon a világ bár­melyik országába. Eszerint a törvényjavaslat szerint az úgy­nevezett kiutazási vízumot is eltörölték volna, ami a gya­korlatban azt jelenti, hogy az útlevél valóban jogosította vol­na az állampolgárt az utazás­ra. Sajnos, a törvényjavaslat megtárgyalása egyelőre nem szerepel a nemzetgyűlés bi­zottságainak programján. Ettől függetlenül azonban a belügy­minisztérium útlevél-osztályai igyekeztek a kérvényezőknek a legmesszebbmenően segítsé­gükre lenni. Az augusztusi események u- tán egy ideig semmi sem vál­tozott a külföldi utazások te­rén. Még november hatodikén a kormány mellett működő i- degenforgalmi hivatal egyik ve­zető tisztviselője az újságírók­nak kijelentette, hogy az au­gusztus utáni új helyzet az u- tazás területén nem korlátozza majd az állampolgárok jogait. Alig egy héttel később, no­vember 13-án a belügyminisz­tériumban sajtóértekezletet tartottak, ahol Jaroslav Rybár ezredes miniszterhelyettes bi­zonyos intézkedések bevezeté­sét helyezte kilátásba a nem szocialista országokba való u- tazásokkal kapcsolatban. U- gyanakkor az utazók deviza­ellátásában is történtek korlá­tozások és eltörölték az állan­dó kiutazási engedélyeket is. 1968 első tíz hónapjában a nem szocialista országokba 336 ezer csehszlovák állampolgár utazott. Ezek közül csupán 26 ezer személy kapott devizát (maximálisan 100 dollár érték­ben) a többi 310 ezer a bank­tól csupán 3-8 dollár értékű zsebpénzt kapott. A novemberi korlátozó intéz­kedést felelős szerveink azzal indokolták, hogy rendet kell teremteni az utazásokban, nem engedhető meg, hogv valaki is korzónak tekintse a határt. Be kell vallani, hogy ez az Intézkedés nem talált kedvező visszhangra. Többen nemcsak az akcióprogram polgárjogi ré­szére utaltak, hanem arra is, \ogy azok a polgáraink, akik augusztus után érvényes útle­véllel külföldön maradtak, és még nem döntöttek további sorsukról a legutolsó intézke­désektől megijednek, attól tartva, hogyha visszatérnek ha­zájukba, lezárul mögöttük a határ. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy ez az aggodalom e- gyelőre alaptalan. Nem vonha­tó azonban kétségbe, hogy a múltból polgárainknak ezen a téren rossz tapasztalataik van­nak. Az állandó kiutazási engedély eltörlése érzékenyen érintette a tudomány, kulturális élet és a testnevelés dolgozóit. Az em­lített intézmények dolgozói rá­mutattak arra, hogy a kiuta­zással kapcsolatos adminiszt­ratív munka sokszorosan meg­növekedett és bármennyire is megvan az útlevél-osztály dol­gozóiban a jóakarat, körülmé­nyessé vált a szolgálati utak elintézése. A Mladá fronta szerkesztő­sége felkérte külügyminiszté­riumunk konzuláris osztályát, ismertesse milyenek az utazá­sokra vonatkozó előírások a többi szocialista országban. így tudtuk meg, hogy: Bulgáriában a • törvény sze­rint minden polgárnak joga van az útlevélre. Kivételt azok a fiatalkorúak képeznek, akiknek az utazáshoz nincs szülői bele­egyezésük. Ugyancsak nem kaphatnak útlevelet a polgári jogoktól megfosztott szemé­lyek, vagy azok, akik ellen bűn­vádi eljárás indult, vagy már többször voltak büntetve. A törvény kimondja, hogy az út­levelet meg lehet vonni attól, akinek például adótartozása van, vagy nem fizet tartásdí­jat, esetleeg más kihágást kö­vetett el. Katonai személyek csupán akkor utazhatnak, ha ehhez feletteseiktől engedélyt kapnak. Jugoszláviában a törvény ki­mondja, hogy az állampolgár­nak joga van az útlevélre. Az útlevél tíz évig érvényes. Az állampolgár köteles kiutazási vízumot váltani, amely viszont egy évre érvényes. Ezt a kiu­tazási vízumot azoktól lehet megvonni, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, vagy külföldön Jugoszlávia jóhírne­ve ellen vétettek. A jugoszláv törvények ugyancsak kimond­ják, hogy nem utazhat olyan személy, aki fertőzéses beteg­ségben szenved. Magyarországon nincs kiu­tazási vízum, az útlevél érvé­nyessége két év, azonban csak egy magánútra jogosít, ismé­telt utazás esetén újból kell kérvényezni. Útlevélen kívül itt egyszeri érvényességű betétla­pokat is kiadnak. A turiszti­ka nagy része az utazási iro­da révén történik. A szocialista országokba rokoni látogatás céljából többször is lehet u- tazni, a tőkés országokba vi­szont csak egyszer egy évben. Az útlevél kiadását itt is meg­tagadják azoktól, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamat­ban, vagypedig, ha bizonyos bűncselekményekért már el voltak ítélve. A magyarorszá­gi törvények kimondják azt is, hogy megtagadható az útlevél kiadása abban az esetben, ha az állampolgár utazása ellen­kezik az ország érdekeivel. Lengyelországban a törvény szerint joga van az állampol­gárnak útlevélre, ha a szüksé­ges okmányokat előterjeszti és befizeti az előírt összeget. Az útlevél egy, esetleg több útra érvényes. Visszatérése után az útlevél tulajdonosa köteles út­levelét a kiállító szervnek be­szolgáltatni. Lengyelországban az előző országokhoz hasonlóan megtagadják az útlevél kiadá­sát, ha ez nem áll összhang­ban az ország érdekeivel, vagy ha az illető hazája törvényei ellen vétett. Romániában az útlevél tulaj­donosa minden esetben köteles kiutazási engedélyt kérni. Az utazáshoz a munkaadó belee­gyezése is szükséges. Ugyan­csak a bank deviza-ígérete is feltétel, kivételt a rokoni lá­togatásra indulók képeznek. Az útlevél kiadását megtagad­hatják azoktól, akik az állam­mal szemben nem teljesítik kö­telezettségeiket, vagypedig Ro­mánia érdekei ellen vétenének külföldön. Munkavállalás céljá­ból szintén nem lehet külföld­re utazni. A Szovjetunió törvényei nem ismerik az útlevél kiadására való jogot. Az előírások értel­mében a külügyminisztérium és belügyminisztérium szervei­nek jogában áll az útlevél-ké­relemre kiadni az állampolgá­roknak a kiutazási engedélyt. A fejlett nem szocialista or­szágokban a kiutazási engedé­lyek és kiutazási vízumok is­meretlen kategóriát képeznek. Az utazáshoz elegendő az ér­vényes útlevél. Ezekben az or­szágokban azonban az állam fenntartja magának a jogot bi­zonyos esetekben megtagadni az útlevél kiadását. A holland törvények szerint például nem kérhet útlevelet az, aki joge­rősen börtönbüntetésre van ítélve, vagypedig ha fennáll an­nak a veszélye, hogy komoly bűntettet követett el. A nyu­gati országok közül többen különösen vigyáznak arra, hogy ne kapjanak útlevelet azok, a- kiket például kábítószer-csem­pészésért, nőkereskedelemért vagy hasonló bűncselekmények miatt már elítéltek. Szigorúak azokkal szemben is, akiknek komolyabb adótartozásuk van. Meg kell azonban mondani azt is, hogy egész sor nyugati or­szág között nincs vízum-köte­lezettség, sőt néhol útlevél-kö­telezettség sem, úgyhogy az u- tasok a személyazonossági i- gazolvánnya) is átléphetik a szomszédos országok határát. Mindabból, amit elmondtunk, főleg az összehasonlítások u- tán megállapíthatjuk, hogy a novemberben foganatosított in­tézkedések után sem vagyunk rosszabb helyzetben, mint a többi szocialista ország polgá­rai, azonban mégis bizonyos mértékben lemaradunk utazási lehetőségeinkben a fejlett nyu­gati országokkal szemben. 1968 áprilisában a CSKP ak­cióprogramja elfogadása után örültünk, hogy valóban egy fej­lett demokráciával rendelkező szocialista ország polgáraihoz Ülőén utazhatunk majd külföld­re. Tény, hogy a novemberi in­tézkedések bizonyos időre elo­dázták ennek a célnak a meg­valósítását. Reméljük azonban, hogy csak ideiglenes intézke­désekről van szó és hogyha kicsit később is, de maradékta­lanul sikerül majd e téren az akcióprogramban lefektetett el­veket megvalósítani. — os — Tudósítás megjegy­zéssel Szlovákia ifjúsági mozgal­mának átszervezési alapelve lehetőséget biztosított ah­hoz, hogy a közép- és ta- nonciskolások, — akiknek száma eléri a kétszázezret — közös ifjúsági szerveze­tet alapítsanak, amelynek feladata lesz kifejezni, vé­deni és megvalósítani e leg­népesebb korcsoport specifi­kus érdekeit és terveit. Tíz nappal ezelőtt a közép- és tanonciskolások 372 képvi­selőjének zsolnai értekezle­tén ki is kiáltották a szö­vetséget, amely Szlovákia ifjúsági mozgalmának szer­ves alkotóelemeként akar majd dolgozni, szorosan e- gyüttmúködve a Cseh Szo­cialista Köztársaság már korábban megalakult hason­ló szervezetével. Mindamelletet, hogy szi­gorú önállóságot követelnek, a többi szervezettel egyen­rangú partnerként akarnak majd dolgozni, az ifjúsági föderáció tagjaként, betart­va annak törvényeit, támo­gatva a Párt és a Nemzeti Front politikáját. Tény az, hogy a korábbi szervezeti formában ez a korcsoport számban és te­vékenységben nagyon sokat jelentett, lehetőségeik még­is a legminimálisabbak vol­tak. Minden biztosíték meg­van arra, hogy miután ön­álló szövetségüket megala­kították, aktívabban tudnak majd foglalkozni tagságuk Komárom, a gyógyvizek városa Már az elmúlt év folya­mán sokat hallatott magá­ról a komáromi termál für­dő. Arról, hogy a sok szép terv közül melyiket sikerül megvalósítani, valamint a lövőbeni tervekről kaptam felvilágosítást Kácser Fló­riántól, a komáromi Várost Nemzeti Bizottság Építészeti szakosztályának vezetőiétől. Mi minden épült eddig? Az 1968-as év folyamán adtuk át rendeltetésének a 18X30 m-es bazént. Ezzel indult meg lényegében a gyógy- fürdőzés városunkban. Milyen gyógyhatása van a forrásnak? Az eddigi balneológiái vizsgálatok alapján a gyógy­víznek rendkívüli gyógyító hatása van a belső szervek­re, valamint a különböző t- deg-, bőr- és egyéb beteg­ségekre. A szakembereik vé­leménye szerint olyan gyógyhatású van, mint a pőstyént és a trencséntepli- cet gyógyforrásoknak. Milyenek a további ter­vek? A legrövidebb időn belül elkezdjük építeni a fedett bazént, amelyhez szauna is tartozik maid. Egy nagyobb méretű, 264 ágyas szállodát szeretnénk építent. A lövő­ben is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy mi­nél kellemesebb környezetet teremtsünk vendégeinknek, hogy fejlődő fürdővárosunk­ban valóban otthonosan é- rezzék magukat. Bende István, Komárom specifikus problémáival, több lehetőséget tudnak majd biztosítani számukra. Mind az alakuló konferen­ciát megelőzően, mind annak vitájában megletősen sok el­lenvélemény hangzott el azzal a javaslattal szemben, hogy a középiskolások és a tanoncok ne közös, hanem külön-külön önálló szerve­zetet alapítsanak. A véle­mények döntő többsége vi­szont kiállt a közös szer­vezet mellett, mert vitatha­tatlan, hogy a tanoncok és a középiskolások szociálpo­litikai problémái közösek, érdeklődésük egynemű s helyzetük nem igényelhet külön-kiilön érdekvédelmi szervezetet. A szavazás erős fölénnyel a közös szervezet kikiáltá­sa mellett döntött. A konferencia határozata kimondja, hogy alapelvük a demokratikus szocializmus, a humanizmus, az interna­cionalizmus, a marxizmus­len inizmus, hazánk szabad­sága és önállósága. Szép és ígéretes felsoro­lás, amelynek hallatán ön­kéntelenül is a MISZ-re gondoltam, amelynek alap­elveiben ezek a fogalmak már jóval korábban elhang­zottak s olyan sok viasko- dás után még most sem ta­láltak biztos talajra. Őszin­tén szólva mint MISZ-hívő egy kicsit irigyelem a kö­zép és tanonciskolásokat, mert lényegesen kevesebb harc árán és sokkal rövi- debb idő alatt jutottak szó­hoz, mint mi, a Magyar If­júsági Szövetség támogatói. Ártatlan ez az írigykedés, éppen ezért kívánjuk nekik a teljes demokratikus le­hetőségeket. (keszeli) Gitármisék Losoncon- Rozsnyón is? Nagy érdeklődéssel olvastam • Gitármisék Losoncon című ripor-* tot Zácsek Erzsébettől, aki befe­jezésképpen említést tett Rozsnyó­ról is. Rozsnyón a fiatalok kezdeménye­zése nagyobb akadályokba ütkö­zött, mint Losoncon. A fiúknak' nem voltak hangszereik, sem erő­sítőik. A rozsnyői Művelődési Ház volt szíves kölcsönözni dobokat, erősítőt, amplionokat. Az öröm a- zonban nem sokáig tartott, mert a kölcsönkért tárgyakat visszakér­ték inventárizálás végett és töb­bé — úgymond felsőbb utasításra — nem hajlandók kölcsönadni. Hogy ne maradjunk szégyenben, kénytelen voltam a saját fizeté­semből megspórolt összeget hang­szerekre fordítani. A múltban előfordult hasonlö diszkrimináló eljárás, azon nem is lehet csodálkozni. De ma kissé furcsának tűnik. A művelődési háznak talán mindegy, hogy a fia­talok az utcán csavarognak-e vagy szabad Idejüket a gyakorlásnak szentelik. A zenekar hajlandó fel­lépni a művelődési ház rendezvé­nyein Is. Szívesen. Nem tudom, hivatkozhatnak-e a felnőttek vagy a Művelődési Ház arra, hogy a gitármisék alatt a templomok szórakozó helyekké vál­toznak. Minden kezdet nehéz és ilyen tünetek ha fellelhetők is, nem tipikusak a gitármisékre. Várközi István, püspöki levéltáros A szerkesztőség megjegyzése: nem tudjuk helyesen járt el, vagy sem a rozsnyői Művelődési Ház vezetősége. Mindenesetre kérjük őket, hogy az Oj Ifjúságon keresz­tül adjanak magyarázatot a rozs- nyói fiataloknak. Járási vetélkedő Tardoskedden 1968 december 29-én már kora reggeltől nagy volt a sür­gés forgás a Körösi Csorna Sándor Ifjúsági Klubban. Nem is csoda, hiszen délután 15. órára járási méretú vetélkedővel egybekötött ifjúsági találkozót szerveztünk. Egymás után érkeztek az egyes faluk küldöttei. Egyesek autóval, mások vonattal. Minden várakozást felülmúlt a részt­vevők száma. Végül is 11 falu képviseltette magát a vetél­kedőn: Bajta, Csúz, Fúr, Kürt, Muzsla, Nagykér, Udvard, Szalka, Tardoskedd, Érsekújvár, valamint a kassai MTKI növendékei. A versenyzők hat műfajban mérték össze tudásukat, nép­dalok, táncdalok, népi táncok, zenekarok, vers-, próza és egyéb kategóriában. Az egyes versenyzők nagy felkészültségről tettek tanúbi­zonyságot. Főleg a szavalok és a táncdal-énekesek tettek ki magukért. A több mint négy órás műsort Truhly Gabriel­la vezette. A nemes vetélkedés a tardoskeddi „Kék sirály" zenekar számaival vette kezdetét. S e bevezető után a több mint 400 főnyi közönség a tikkasztó hőség ellenére is végig szurkolta a versenyt. Az idősebb korosztály főleg egy-egy vers elő­adása vagy tánc után tapsolta vörösre a tenyerét, míg a fiatalok a zenekarok és a táncdalénekesek számainál tom­boltak. Bizony a zsűrinek nem volt irigylésre méltó dolga, a helyezések igazságos elosztásánál. Végül is salamoni dön­tésükkel mind a közönség, mind a versenyzők meg voltak elégedve. A közönség viharos tapssal jutalmazta az egyes győzte­seket. A rendező klub nevében pedig Esek József, a zsűri elnöke adta át az értékes díjakat és diplomákat. A győztesek sorrendje a következő; Népdal kategóriában: 1. Raj Teréz, szálkái versenyző, 2. Horváth Nelli, fúri versenyző. Táncdalénekesek: az első helyen Bíróczl Ferenc tardos­keddi versenyző, a 2. és 3. helyen Iván József és Sárközi László, csúzi versenyzők végeztek. A zenekarok vetélkedésében nagy pontkülönbséggel a kas­sai Meotis zenekar került az első helyre. Tagjai: Csáder Gusztáv, Papp László. Zatykó István, Kosa Mátyás, Juhász Antal. A második helyen a kürti, a harmadik helyen a tardos­keddi zenekar végzett. A tánc-csoportok versenyében a Körösi Csorna Sándor Ifjúsági Klub tánccsoportja végzett az első helyen „Kalo­csai“ táncával. A 2. helyen a túriek végeztek a „Kukorica- fosztás“ című — régi hagyományokat felelevenítő — táncuk­kal. E kategória harmadik helyezettje a bajtai tánccsoport lett. A versmondók közül az első helyen Szaió Béla az érsek­újvári Kassák L. klub vezetője végzett. E kategória további helyezettjei: Pathó Rozália, Cimmerman Ilona, Dömény Klá­ra, stb. Az egyéb kategóriában, mivel a kívánt színvonal elma­radt, a zsűri az első díjat nem ítélte oda. A 2. helyen a fúri Zrínyi Miklós Ifjúsági Klub versenyzői végeztek, míg a har­madik helyen Rácz Mária udvardi versenyző végzett. Az említett díjakon kívül sor került még két kulöndíj oda­ítélésére. A zsűri a különdíjat Truhly Gabi, a közönség küldndíját a muzslai „Ricsaj trió“ énekese: Kusicky Gyula nyerte el. A nagyszerű vetélkedő után a több mint 120 vendég, va­lamint a rendező klub tagjai a kassai Meotis zenekar jó­voltából vidáman szórakoztak reggelig. Egybevetve az egészet, elértük célunkat. E járási találkozó tanúbizonyság arra, hogy e vidék magyar ifjúsága életképes, s nincs olyan erő, amely céljaitól eltérítené, azaz más útra terelné! KELE Lajos a MIKT Járási Tanácsának elnöke \

Next

/
Thumbnails
Contents