Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-05-06 / 18. szám
6 új ifjúság -----------SZÉLESEKÉ A SZÉLES NAGYVILÁG Hol volt. hol nem volt, volt egyszer három fiútestvér. Elhatározták, hogy elmennek szerencsét próbálni. A legidősebb és a legfiatalabb a vasak birodalmában ütött tanyát, a középső a pályák zöld gyepén talált otthonra. Róluk szól ez a kis Írás; a három Széles testvérről. Az igazság az, hogy négyen vannak, huguk azonban nagyon fiatal még, s bár jó! kosárlabdázik, idejének legnagyobb részét könyvei között tölti — közölte édesanyja. ZOLTÁN Most éretttségizik a kassai magyar tannyelvű gépészeti és elektrotechnikai ipariskolában. Kulturizmussal foglalkozik, mert az olyan sportág, amely akaratfejlesztő és lemérhető rajta a fejlődés is. A legutóbbi szlovák bajnokságon hatodik lett. Klubtársa Kléry nyerte az aranyérmet. Egy másik kategóriában az érsekújvári Szalay győzött. Zoli meséli, hogy a pozsonyi bajnokságon összeborult a két bajnok, s azt suttogta egymásnak: öriilUnk a sikernek, mert mi magyarok is bebizonyítottuk, hogy tudunk, ha akarunk. A mondat persze nem egészen tgy hangzott, de az értelme, jelentése ez volt. Széles Zoltán diákotthonban lakik, a menzán étkezik. Szerencsére gyakran jár haza és pótolja egy kis otthonival a kosztot, mert az internátusl ebédek és vacsorák ,,jóvoltából" keveset nőnének izmai. Szeretne a pozsonyi Testnevelési Főiskolára jutqi. (180 cm magas, három éve tornázik. Lócán 110-et nyom ki, kalapáccsal 30 méterre dob.) LAJOS Mindenki Öcsinek hívja. A VSS labdarúgócsapatában szerepel. A védelemben játszik megbízhatóan és elegánsan. Kohászati főiskolára jár. Tárgyilagos fiú, aki nem elfogult csapatával szemben és férfiasán bevallja a megérdemelten elszenvedett vereségeket kommentálva, hol történt a hiba. Tanúskodhatom; sportszerűen él. Megiszik egy-két korty alkoholt is alkalomadtán, de semmiesetre sem kicsapongó. Ha szakember lennék, szép jövőt jósolnék neki. de mivel csak egyszerű szurkoló és újságíró vagyok, csupán azt mondom, hogy ilyen testalkat és erkölcsi tulajdonságok (öcsi nem beképzelt fiú) birtokában törvényszerű a folyamatos jó szereplés. (183 cm magas). RUDOLF összehasonlítva Zoli és Rudi fényképét, azonnal megállapítható, ki jár előbbre az izmosodás felé vezető úton. Ne feledjük viszont, hogy Rudi az öccs, tehát bőségesen van ideje legalább olyanná faragni testét, mint amilyen a bátyjáé. Elsősorban a keze erős. Testvérei szerint nem eléggé karcsú. Szobáját kulturlstát ábrázoló festmény díszíti. Villanyszerelőszakmát tanult ki. s a kenyerét Is azzal keresi. Neki is étkezési gondjai vannak. Szegény kulturisták! Sokkal többet kénytelenek enni, mim mondjuk a sakkozók. Igaz. a sakkozók nem ilyen izmosak. A nyugati országokban protein-tablettákat szednek a versenyzők. Csak így érthető el gyors növekedés. Egy amerikai kulturista tojáson, húson és narancson él. Naponta másfél kiló húst, tíz tojást és három kiló narancsot eszik meg: Számoljuk ki, mennyit kellene keresnie Rudinak ahhoz, hogy hasonló módon étkezzen! (Rudi 182 cm magas, lócán 100 kg-ot nyom ki, kalapáccsal ötvenhárom méterre dob!) jjtóhang: * A három Széles erős, jóalakú és jószívű testvér. Édesapjuk is erős volt. Jelenleg Csehországban él, távol a családjától, elváltán. Gyerekeit egykori felesége neveli. Sok gondja talán nincs is velük, de így sem könnyű a feladata. A Széles-gyerekek egészen biztosan megtalálják helyüket ■ széles világban! szöveg: -bt- ■— kép: Kolár Péter r Ml 0 BATTA GYÖHGY: FENYVESI HÁTÉ evangéliuma * A GÖL ADTA ÖRÖM MEGMARAD * GYEREKKOROM ÖTA ÁLLATORVOS AKARTAM LENNI * SZÓRAKOZÁSOM A FUTBALL ÉS A TANULÁS VOLT wm ■P Amikor a mérkőzés folyamán gólt jó a játékos, lélektanilag nagyon érdekes folyamat játszódik le benne, a szurkolóban és az ellenfél labdarúgóiban egyaránt. Az ellenfél általában letörik. Minden mérkőzésnek más persze a története, és a kiváltott érzés attól is függ, milyen állásnál, hányadik percben esett a gól. A szurkoló, főleg, ha kedvenc együttese lőtt dugót, kalapját dobálja, trombitál, ujjong, rikácsol, örvendezik minden módon, síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Fenyvesi Mátétól kérdezem most azt: vajon van-e szerepe az éveknek a góllövés fölött érzett örömben, azaz, az évek folyamán hozzászokik-e az ember ehhez az érzéshez, amely aztán már nem olyan intenzív, mint esetleg a kezdet kezdetén? „Szerintem a gól-adta öröm megmarad, nem kopik, sőt talán még fokozódik, mert mindig szívesen lő gólt az ember, hiszen egy csatár tulajdonképpen azért játszik. Még a védők is szeretnek gólt lőni' Ha kiskapus játék van leginkább a védők játszanak csatárt, hogy ők is rúghassanak gólt és érezhessék annak örömét." Minden olvasó tudja, hogy a Tüske becenéven kívül a doktor is Fenyvesi Máté neve volt. Beszélgetésünk egy részét Fenyvesi munkahelyén, a budapesti vágóhíd laboratóriumának egyik irodahelyiségében folytattuk. Azt is tudja mindenki, hogy Tüske állatorvos. Miért választotta vajon ezt a foglalkozási ágat? „Gyerekkorom óta vágytam e pálya után, sajnos az volt a helyzet, hogy nem tudtam itt kezdeni, hanem kereskedelmiben érettségiztem és úgy kanyarodtam vissza. Az általános iskola befejezése után szerettem volna az állatorvosira átlépni, illetve ennek egy előkészítő Iskolájába, egy állategészségügyi technikumba. Amikor beiratkoztam, jöttek a kecskeméti vezetők és levittek oda játszani, mondván, hogy elintézik az iskolát. Csak kereskedelmibe tudtak fölvetetni, és így, amikor Pestre jöttem szintén kereskedelmiben kellett folytatnom, s ott is érettségiztem. Az érettségi után visszakanyarodtam ahhoz a pályához, amelyhez a legtöbb kedvet éreztem. Elmondhatom, hogy na- gyobbára sikerült megvalósítanom kitűzött céljaimat. Erős akarattal és fegyelemmel ez mindig lehetséges. Nekem nagyon tetszett a vidéki állatorvosok szerepköre, az állatokkal való foglalkozás, a gyógyítás, az egészségügyi ellátás, az emberekhez való viszony, a tanácsadás. Magam is vidéki születésű vagyok, és ezért indultam erre a pályára. A vágóhídon higiénikusként működöm, a sertéshúst vizsgáljuk, megállapítjuk, alkalmas-e fogyasztásra, vagy sem. Nem is a laboratóriumban vagyak, hanem a csarnoki húsvizsgálatot végzem.“ Szinte örök téma: elvégezhet-e egy élsportoló, egy labdarúgóválogatott becsületesen egy főiskolát? Miről kell lemondania, vagy egyáltalán, hogyan kell ezt csinálni? „A főiskola elvégezhető, hiszen én is elvégeztem, persze sok mindenről le kell mondani. A szórakozásról ‘például. Ha az ember nem találja meg a szórakozást a futballban és tanulmányaiban, akkor nemigen tudja elvégezni az iskolát. Ez a véleményem. Ha tehát ez a két dolog, amely rendkívül igénybeveszi, nem elégíti ki és más szórakozás után is vágyik, baj van." Figyelembe vesszük, hogy minden ember más alkatú és idegrendszerú, és megállapítjuk, hogy általánosítani nemigen lehet, de így is el kell ismernünk, hogy Fenyvesi Máté megfogalmazta az igazságot. Áz ő esetében nincs okunk kételkedni a szívósságban és akaraterőben. Megfigyeléseim szerint — és ezt bizonyára az olvasó is észrevette Fenyvesi eddigi nyilatkozataiból — a tudatosság, a tervezettség, a logika dominál ennél az embernél. Igyekszik nem bízni a véletlenben, igyekszik fölmérni, józanul mérlegelni mindent. A „Labdarúgás" c. szakfolyóiratban olvastam, hogy a portyák közül az ausztráliai vendégszereplés tetszett Fenyvesi Máténak a legjobban. Igaz ez? „Igaz. Ismeretlen földrész volt számomra labdarúgás tekintetében is. Azt hiszem, magyar csapat még nem járt e- lőttünk, s azóta sem Ausztráliában. Mi az olimpia után jártunk ott, amikor a közönség ki volt elégítve sportélményekkel, mégis a mérkőzések legtöbbjén telt ház volt. A csapatok akkor gyengék voltak, abban az időben szervezték az ausztrál labdarúgást, egy magyar szakember közreműködésével. A Ferencvárosnak tulajdonképpen propaganda-mérkőzéseket kellett játszania. Számtalan aktív rögbijátékossal találkoztunk meccseinken, mert a rögbipályára rögtönöztek kapukat és ott játszottunk a rögbi-stadionokban. A játékosok is ilyen szintűek voltak, az ellenük való játék nem jelentett különösebb problémát, könnyedén nyei tünk, és ez a jókedély első feltétele. A turnén akkor van az embernek jókedve ha nyerni is tud." f Mindenkitől megkérdezem, szeret-e repülővel utazni? Általában közömbös válaszokat kapok, de Tichy Lajos vagy Szűcs Lajos például kimondottan irtózik a légiutaktól. Emlékszem. Szűcs, Porto Allegre i útja előtt, feleségének. Pécsi Ildikónak megjegyezte: ki tudja visszajövök-e? Pécsi Ildikó szerint minden repülés előtt meg van róla győződve, hogy tragikusan végződik az út. Halljuk most az újabb világvándor, Fenyvesi Máté véleményét. „Több hosszabb repülőutat tettem meg. Abban az időben nemigen zuhantak le a gépek, és így nem Is féltünk az úttól, bár elég hosszú légiutak voltak, némelyik tizenegy óra hosszat tartott Athén és Karacsi között. Szokatlan volt egy kicsit, a lábunkról levetett cipőt nem tudtuk visszahúzni, az utasok zöme azonban mezítláb vagy zokniban hagyta el a gépet, nem keltettünk különösebb feltűnést. Voltak izgalmasabb utak is, megtörtént például, hogy nem tudtunk leszállói: egyszer például Európába jöttünk vissza és Afrika dartjain nem tudtunk leszálni, mert olyan hatalmas trópusi eső volt, hogy a Boeing nem tudott leszállni. Háromszor is kísérletezett a pilóta, de nem tudta „letenni" a gépet, s már minden esővíz a gépen csorgot be, u- gyanis mozgott a törzs, csaknem folyt. Az utastérben elhelyezett világítóberendezés alá vödröket tettek, s az egyik játékos meg is jegyezte; — Mi az, már a víz alatt megyünk? Voltak ilyen utak is. Végül egy katonai repülőtéren kellett leszállnunk. ahol komolyabbak a berendezések. Ilyen eset egyszer-kétszer fordult elő.“ Újabb témakör a sérülések. Hány játékos pályája tört derékba emiatt! Felhívom aktiv futballista-olvasóink figyelmét arra, amit Fenyvesi Máté 8 sérülésekről mond. Ez egy ,fi- nomveretú, pontos kis tanulmány, bevallom, én sem hallottam még senkitől ilyen összefüggésben szólni a témáról. Mielőtt a magnetofont bekapcsoltuk volna, váltottunk néhány szót Pozsonyról és Bínovsky doktorról, aki sokak szerint Európa egyik legkiválóbb sportorvosa. Új módszerekkel dolgozik, s én — hiszen Fenyvesi Máté végeredményben orvos — elmeséltem, milyen alapelven nyugszik Bínovsky gyógymódja és mi a gyors és teljes gyógyulás titka. (A pozsonyi orvos merőben más utakon jár, mint a klasszikus sport-orvostudomány.) Fenyvesi megjegyezte, hogy sérüléseit ő is hasonló módon kezelte, s nála is pozitív eredményt hozott a gyógymód. Legközelebbi számunkban tehát ennek a nagyon-nagyon fontos témának szentelünk teret. Azt hiszem, nemcsak a labdarúgók, nemcsak a fiúk olvassák majd élvezettel, hanem mindenei, akit érdekel az emberi test. Az Ói ifjúság sportrovatának AUTOGRAM - MÚZEUMA: Bozsik József V ■ J ' 1 t ■ * ’•
