Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 2. szám
* 4 új ifjúság A NÉPMŰVELÉS BUKTATÓI A népművelés problémái egyre égetőbbek'és sürgősebbek. Szerkesztőséiglink. ézért .időszerűnek tartja azok megvitatását lapunk basáb- jaln. Horváth Rezső cikkét a vftáindítás szándékával közöljük. Azt szeretnénk,, ha. ol,vasóT ink, kulturális dolgozóink,^ elmondanák erről a témakörről a véleményüket, ötletekkel szolgálnának a népművelés fontos munkájának jövőbeni megjavítására. Az intézményes népművelés a szocializmus építésének elválaszthatatlan alkotóeleme. A- mlg a termelés és a szervezési ténykedés az új társadalmi rendszer anyagi alapjait teremti meg, addig a népművelés egy olyan nevelési rendszer része, melynek célja a szocializmust építő, a szocializmusban élő szellemileg magas szinten öllő ember nevelése. A szocializmus eszmei beteljesülése nem válhat valóra. ha az anyagiak bősége nem párosul a szellemiség tökéletességével. Csak az anyagi gondoktól mentes, szellemileg sokoldalúan fejlett, az általános műveltség és kulturáltság magas fokán álló embert fémjelezhetjük a szocialista névvel, csak ilyen egye- dekból álló társadalmat nevezhetünk szocialistának. A művelési és nevelési folyamat két tokon történik. Az egyik az iskolai, a másik az Iskolán kívüli nevelést ezek az műveltség alapjait, tagadhatatlanul az Iskola rakja le, és az iskolán kívüli nevelést ezek az alapok messzemenően befolyásolják, a nevelés befejezését az iskolán kívüli szakaszon kell elvégezni. Ennek több oka van. Az iskolai munka súlypontja f$Ieg a lexikális tudás átadásában van. A tantervek zsú- fpltsága annyira Igénybe veszi a tanítási időt, hogy nagyon kevés jut belőle a nevelésre. Ugyanez okozza valószínűleg azt is, hogy a tantervben nagyon szűk teret kap a zenei, képzőművészeti és általában az esztétikai nevelés. A művészeti kultúra egyes szakaszai, a tanulók életkoránál fogva, a szellemi adottságok határain kívül fekszenek, fis még sok egyéb, más ok. Mindebből viszont nyilvánvaló, az iskolán kívüli népművelés szükségessége vitán felül áll. Az iskolán kívüli nevelés szerveinek strukturális felépítése nagyon sokrétű. Az állami népműveléstől a szakszervezeti és szövetkezeti klubhálózaton keresztül egészen a társadalmi tömegszervezetekig. Ezekből, magyar vonalon, kétségkívül legjelentősebb a Cse- madok. Mivel azonban a Csemadok aktivitása, érthetően, főleg a tagságára irányul, szükséges lenne a népművelési szervek és Intézmények hatását az egész itt élő magyarságra kiterjeszteni. Bár ezt maga a létezésük feltételezi, sajnos nem minden esetben van így. Egy embernek nem áll módjában a népművelés eddig végzett munkáját felmérni és értékelni, de a szmbeötló fogyatékosságra rá lehet mutatni, még akkor is, ha ezek szubjektív észrevételeken alapuló vélemények. t Az egyik ilyen alapvető fogyatékossága a népművelésnek a központi koordináció hiánya. A szervezeti sokrétűség fölött nincs egy központ, amely tudományos megalapozottsággal egybefogná, szakmailag irányítaná és fejlesztené a népművelést. Egyetlen szervezet vagy intézmény sem öleli fel a népművelés egész skáláját. Mindegyik csak egy részterületet művel. Mivel hiányzik a koordináció, ezek a területek egymástól elszigeteltek, sokszor kétvágányúsághoz, vagy egyenesen ellentmondáshoz vezetnek. Az egyes szervezetek inkább a saját szempontjukból felállított tervek szerint, mint az objektív követelményeknek megfelelően dolgoznak. Volt u- gyan egy kísérlet a koordinációra az egységes járási népművelési tervek bevezetésével. Ez azonban nem érte el célját, csak formális tervezéssé vált. A központi koordináció valószínűleg célravezetőbb volna. Itt nemcsak a munka mikéntjét, de a hogyanját is meg kellene határozni. Az egybehangolás mellett az ilyen, központ feladata volna a népművelésnek mint tudománynak a megalapozása. A népművelés népszerűsítése — népművelési propaganda, az egyes népművelési ágazatok módszertanának és didaktikájának kidolgozása, a megfelelő szervezési formák, a népművelés szociográfiája, szükségletek, igények és hatások felmérése — feltérképezése. Mindez eddig „terra incognita“. A Csemadok új programtervezete kilátásba helyezi .ugyan tudományos csőA BEATLES-TORTÉNE John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Ringó Starr — jobban Ismert nevükön: The Beatles. A szórakoztató zene legnépszerűbb együttese, amelynek sok millió imádója van a világ minden táján. Sok-sok beszélgetésük, Interjújuk során a beat-fiűk temérdek érdekes adatot mondtak el életükről, sikereikről — hogy az 6 szavaikkal éljünk: „őszintén és szépitgetés nélkül". Ahogy az már az életrajzokban szokás, gyerekkoruknál kezdték a történetet. Legkorábban John Lennon írta le gyerekkori, nem túlságosan vidám éveit, amelyeket Liverpoolban, a Beatles-együttes szülővárosában töltött... Az Anglia bal felső csücskében levő Liverpoolban sok ír és wallesl él. Az írek állítólag szellemes emberek, a walesieket ősidőktől fogva úgy Ismerik, mint kiváló énekeseket. A történelem első vonatja Liverpoolból indul el 1830-ban, tíz évvel később Sam Cunard, a később közismert Cunard Line hajótársaság tulajdonosa útpak indította első hajóját Liverpoolból Boston felé. Teljes száz éven át Liverpool pompásan virágzó város volt. De ahogy a gyapotfeldolgozó ipar lassanként tönkrement, a város fölött is sötét felhők kezdtek tornyosulni. Ma 712 000 lakosa van, alig valamivel több, mint a század elején. Liverpoolnak sok dicsőséget szereztek a labdarúgók, az ökölvívók és a komikusok — noha a liverpooli születésű Rex Harrison külföldön sokkalta népszerűbb, mint odahaza. Importok felállítását, de ezen belül sincs említés egy olyan csoportról, amely kifejezetten a népművelés elméletével1 foglalkozna. Nem beszélve arról, hogy ilyen csoport a Csemadok KB-án belül anyagi és a kompetencia problémáiba ütközne. Véleményem szerint két lehetőség volna az ilyen csoport létrehozására. Vagy a Népművelési Intézet meglévő nemzetiségi osztálya keretén belül, vagy az alakuló nemzeti kormány kulturális minisztériuma mellett. A hely nem lényeges. Fontos, megalakuljon egy intézmény, amely, megfelelő anyagi és szakká- der-bázissal rendelkezve, kéresse és kutassa a specifikus nemzetiségi népművelés problémáinak megoldását. Egyik nagyon fontos feladata a népművelésnek a dolgozók szak- képzettsége, kibővítésének megszervezése. E célból különleges népművelési formák kidolgozására került Sor. Ilyenek voltak a Népi Akadémiák és a Népi Egyetemek. Sajnos nem érték el a várt eredményeket. A helyzet ugyanis az, hogy nálunk még ma Is inkább a szakképzettségről szóló okmányt és nem a tényleges tudást fizetik meg. Mivel a hallgatók, a tanfolyam elvégzése után nem kaptak o- lyan okmányt, amelynek hivatalos elismerése a "hallgató bérlistáján Is visszatükröződött volna, érthető a csekély érdeklődés. A szakképzettség továbbfejlesztése érdekében szükség van olyan Intézkedésre, amely az említett hiányosságot kiküszöbölni. Ez persze nemcsak a népművelési szervek hatáskörébe tartozik. Kulcskérdése a népművelésnek a hivatásos dolgozók szak- képzettsége. Elképesztő, hogy ma, amikor elengedhetetlen követelménynek tartjuk az iskolákon a tanítók szakképzettségét, egészen természetesnek vesszük, ha a népművelési dolgozók többségének a szakképzettsége, és sokszor nemcsak a szakképzettsége egyenlő a nullával. Pedig a népművelés ugyanolyan, sőt bizonyos vonatkozásban még nehezebb, pedagógiai munka mint a tanítás az iskolán. Tehát legalább olyan, de helyzetenként még nagyobb, szakmai tudást kíván mint az iskola. Nehezen képzelhető el eredményes iskolán kívüli nevelés, ha az i- rányitója, 10-15 éves népművelési munka után, az önművelés olyan fokára sem jutott el, hogy mondjuk, megtanuljon helyesen az anyanyelvén írni. Ezt a kulturális „magaslatot“ ma már minden, kilencéves isverpool közelében született (igaz, csak a regényben) Fanny Hill is. Napjainkban azonban mindezeket a vonatokat, hajókat, ökölvívókat, komikusokat, s még a labdarúgókat is háttérbe szorította a Beatle-fiűk: John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Ringó Starr hírneve. ★ Apja katonaszökevény, anyja másé lett John apja, Fred Lennon tizenhat éves korától kezdve a tengeren élt. Hajón dolgozott, mint szobainas és pincér. Rövid szárazföldi tartózkodásai során Julie Stanley-vel szórakozott. Ez a sok-sok megszakítással tarkított szórakozás tizenkét évig tartott. Amikor 1938-ban végre összeházasodtak, Fred az esküvőt követő napon már megint a hajó fedélzetén volt, amely Nyugat—India felé vitte. Következő rövid szabadsága után Julie csakhamar megállapította, hogy teherben maradt, 1940 nyarán volt ez — fent a levegőben a Nagy-Britanníáért folyó döntő csata zajlott le. Senki nem tudta, hogy a háború vihara merre sodorta Fred Lennont. A gyerek egy légitámadáskor született, 1940 október 9-én. John Winston Lennon nevet kapta. A Winston névvel hazafias érzelmeket fejeztek ki — Winston Churchilinek hódoltak vele. A John nevet Julie nővérének, Miminek, azaz Mrs. Smithnek a javaslatára adták neki. John tizennyolc hónapos volt, amikor Julie fölkereste a hajótulajdonos irodáját, és Fred járandóságát követelte. De azt a választ kapta, hogy pénzt nem kaphat, mert Fred időközben katonaszökevény lett. — Egyszerűen elpárolgott — mondogatja ma is Mimi Smith. — Senki az égvilágon nem tudja megmagyarázni, hogy hol lehet. Julie csakhamar talált másik férjet, minthogy azonban az ura nem szívlelte a kis Johnt, hát magamhoz vettem. (Folytatjuk) kólát elvégző, tanulótól megköveteljük. Ugyanígy nem lehet célravezető munkát várni olyan népművelési intézményektől és szervezetektől, főleg járási méretben, de központi szinten is, amelyek, a más téren érvényesülni nem képes funkcionáriusok végállomásává váltak. Sürgősen meg kell kezdeni a hivatásos népművelési dolgozók megalapozott, szerióz szakmai képzését. Az önmagukat képezni nem tudó, vagy nem akaró dolgozókat viszont szakképzettségüknek megfelelő munkahelyre tanácsolni. Csak ez lehet a népművelés fejlődésének záloga. Elengedhetetlen követelmény még az is, hogy a járások népművelési intézményeinek dolgozói, nemzetiségre való tekintetben, arányban legyenek á járás lakóinak nemzetiségi összetételével. Az eddigi népművelési munka Jellemzője a „műkedvelő kultúra“ A statisztikai kimutatások ezrei jelentik hány színjátszó csoportunk, tánccsoportunk, énekkarunk van. A munka súlypontjának ilyen i- rányban való eltolódásának megvannak a maga okai. A műkedvelő tevékenységnek tradíciója van, sót még ma is önállóan él. Tehát ezt lehet legkönnyebben szervezni. Sokszor nincs is szükség a szervezésre, csak éppen evideálni kell. Az e téren elért eredmények a legkézenfekvőbben kimutathatók. itt van a legkisebb szükség a szakképzettségre. Mindez meghatározza, hogy a népművelési dolgozók főleg i- de összpontosítják erejüket. De a népművelésnek nemcsak ez a feladata. A célkitűzések sokkal szélesebb területet ö- lelnek fel. Félreértés ne essék, nem az öntevékeny kulturális munka tagadásáról van szó, csupán arról, hogy ez, bár fontos, de mégiscsak egy kis része a népművelési munkának^ Az eredmény csak e munka e- gész terjedelmére való kibővítésével érhető el. Ez az eredmény — a művelt szocialista ember, — viszont korparancs. Horváth Rezsi • • • „Nem éltem hiába... Egy seren utódot hagyok magam után... És csupa poloskát! Csupa poloskát!" (Karel Capek: Poloska) Hogy ezt is megértük! „Aggódnak“ értünk kedves olvasóink...! Illetve... A Smena testvérlapunk január 7-i számában Jozef Sitko talpraesetten válaszol az aggodalmaskodóknak, akik azt kérdik, hogy vajon a Szlovák Szocialista Köztársaság minden egyes minisztere szlovák nemzetiségű-e? Mert a telefonálók szerint mégiscsak dlsznő- ság. hogy egy cseh és egy magyar is közéjük keveredett...! Jozef Sitko talpraesett válaszában 8zt mondja, hogy nem az a lényeg, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem hogy milyen ember. Es hogy nem is olyan nagyon régen volt egy kefebajszos „úriember", aki csakúgy mint a telefonálók, nagyon sokat adott a származásra és eredetre... egy szocialista országban azonban talán még sem kellene módszereit ennyire követni... Ezzel egyet is érthetnénk! Egyet Is értünk! Am féló, hogy a szlovák közvélemény egy „fajtiszta“ rétegének a gyomra nem veszi be Sitko flgyélmező tanítását... Mert mint ahogy a őapeki poloska szerint is csak a poloska „ember“, úgy a— És jói gondoltuk, mert mindjárt másnap megjelent az „aggódás“ egy újabb változata, ezúttal rajzban elbeszélve, M. Vanek tolla által. És az aggodalom: „Min is fog ülni Dobos László miniszter, ha nem kapott széket?“ (Szószerinti fordítás!) Megható! Illetve megható lenne, ha nem érződne mindezeken egy újabb magyarellenes kampány előszele.- Csakhogy érződik— Épp ezért sajnálom Marián Vaneket, akit kitűnő karikaturistának tartok, hogy bedől ilyen olcsó, Okáli- féle népszerűséghajházásnak! Ami Dobos' Lászlő „ülését“ illeti, elhiszem, hogy még a Smena szerkesztőségében is sokan szeretnék, ha ülne... Am ml —, s. talán ezt megbocsátja nekünk a kedves Vanek mester — azt sze- Dobos László ülne, sőt hanem áldolgozna lótnává SV-y-i futna az Itt élő 700 ezer .... magyar érdekében, akikért eddigi képviselőik vajmi § keveset tettek! Tóth Elemér AZ ÉLCEKRÖL 1 Kevés területe van az embert ténykedésnek, amely ne vált volna egykor vagy máskor az éle témájává. Vannak szellemes élcek és vannak kevésbé szellemesek. Vannak mulattató és vannak ,Olcsó’ élcek. Némelyek hallatára telt szdjlal hahotá- zunk, mások meghallgatása után pedig csak savanyú fintort vágunk. Némely élcek felvidítanak, némelyek haragot váltanak ki, sOt vannak, amelyek egyenesen sértenek. Persze, vigyázzunk a sértődésselI Mert sokszor a legsértőbb éle után sem kell mellre szívni a dolgot. Mindig meg kell nézni, ki mondta az élcet. Mert hát vannak, akik bárhogy szeretnék is, nem tudnak megsérteniI Az élcek témaköre Is nagyon széles. Ugyebár, kt ne ismerné a 01 sikerült a- nyősvtcceket, Taszilöt, Pap- iancslt és még sok más vicchőst. Naqyon safátos „témakört" talált élcetnek az elmúlt napokban a pozsonyi rádió és televízió. Mivel feltételezzük, hogy nem volt mlndenkt abban a szerencsés helyzetben, hogy hallotta őket, szeretnénk kettőt bemutatni. Kategorizálásukat a fent írt „osztályok" szerint a kedves olvasóra bízzuk. Az egyik egy vasúti fülkében játszódik, az ország határán. Szereplőt, most az egyszer nem Mórtcka és Taszító. Nem kérem. Hanem egy közismert művész és egy gyengébb értelmű ' magyar vámhlvatalnok. A Művész, mikrofont rengető, lángelme- sziporkák tüzlfátékától szikrázó dialógusban fá la „add ide a kulcsot" I dlsztlngvált mosollyal kétvállra fekteti a gyengébb értelmű vámhlva- talnokot, és beblzonyítfa, hogy a csehszlovák állampolgárnak a forint, az valuta. Micsoda felfedezést Szegény vámőr. Ha tudja kivel áll szemben, bizonyára was- wahll nyelven szólítja meg a Művészt, nem pedig „tou Ich svetovou reőou*. Iígy prezentálta ugyanis a Művész a vámőr magyar nyelvű megszólítását! I A was- wahtl nyelv nem ismeri még a valuta és a forint ktfe- fezéseket (egyelőre üveggolyóval, kecskével és Oköllel fizetnekf és így megtakarította volna magának a bonyodalmakat. Persze, a leg- ajdnlatosabb mégiscsak az lenne, ha a magyar vámőrök megtanulnának egy további világnyelvet Teszem azt, a majcíchovi nyelvjárást. A másik művész a TV szilvesztert műsorában, parodizálva a kéteshlrü „Správy" folyótratot, azt a szenzációs hírt olvasta ki belőle, hogy Szeged elveszítette magyar- szalámi gt/ártásának monopóliumát. Nesze nektek magyarok, nincs Szeged, nincs szalámi, nincs valuta! Ezentúl az egyetlenegy, magyar- szalámit gyártó város Duna- szerdahely lesz. Csak itt csinálnak PÍck-et meg Herz-et! Es nem is akármilyen nyersanyagból. De nem áml Nyersanyagul az ott élő szlovák kisebbség szolgál mafd. Ügy áml Ezt olvasta kt a Művész Or. Bár a szerdahelyiek*. bizonyára örülnének, hogy végre valakinek szívügye lett városuk Iparosítása, még akkor Is, ha az Illető csak Művész, azért a nyersanyagot tlletőene egészeen biztos lenne néhány szavuk. Azért mondom, hogy lenne, mert az egészet a „Správy"-ból olvasták kt, méghozzá a szilvesztert műsorban, méghozzá a Művész Or honoráriumot is kapott érte. így a hír értéke nagyon kétes. De azért biztos, ami biztos. Szeretnék egy tanácsot adni a Művész Úrnak. Amíg be nem bizonyosodik, hogy csupán ál-hírről van szó, a salát biztonsága érdekében ne menfen Dunaszerdahelyre. A rossz nyelvek uqyants azt beszélik, hogy a magyarszalámi gyártásához szamárhúsra ts szükség van~. H. R.
