Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-04-01 / 13. szám

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR FIATALOK LAPJA XVII. évf. 1969 Ära 1.- Kcs április 1. KEDVES OLVASÓINK! Bizonyára már az első pillantásra feltűnt Önnek, hogy nemcsak új köntösbe öltöztetett, de tartalmi vál­tozásokban is bővelkedő, felfrissült Oj Ifjúság-ot ka­pott kézhez. Kérjük, észre­vételeit, javaslatait a lapra vonatkozólag közölje a SZERKESZTŐSÉGGEL / Tekintettel arra, hogy a Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek országos kongresszusán nemcsak mint szemlélő vettem részt, ezért szeretnék az Új Ifjúság múlt számában megjelent „A prágai kongresszus tanulságai“ című cikk margójára egynéhány sort írni. Az elmúlt évben az ifjúsági mozgalomban vég­bement változások Csehországban már december­ben betetőzést nyertek. Létrehozták a Cseh Szo­cialista Köztársaság Gyermek és Ifjúsági Szer­MÜS SZEMMEL vezetek Társulását. Ez a természetes folyamat Szlovákiában kissé másképpen fejlődött. Összehívták a CSISZ járási kon­ferenciáit és a CSISZ szlovákiai rendkívüli kongresszusát. A kongresszusnak jogi felhatalmazása volt, hogy a CSISZ mun­káját Szlovákiában megszűntesse A CSISZ helyébe a szo­ciális rétegeknek megfelelő hat gyermek és ifjúsági szer­vezet lépett. Ezek az önálló szervezetek az alakuló kong­resszuson létrehozták „Szlovákia Gyermek és Ifjúsági Szer­vezetei Társulása" néven az új szervezetet. Az alakuló kong­resszusig a magyar fiatalságnak nem volt önálló legalizált A KONGRESSZUSRÓL szervezete; ezért nem is alapitó tagja a SZGYISZT-nek. A magyar fiatalok képviselete a Magyar Ifjúság Központi Ta­nácsa, melyet a SZGYISZT elismer. Az országos kongresszusról el kell mondanunk, hogy csu­pán a csehszlovák reprezentáció létrehozása miatt ült össze. A kezdeményezők a két önálló állam Gyermek és Ifjúsági Szervezeteinek társulásai, valamint a Katonai Ifjúsági Szö­vetség voltak. A kongresszuson Szlovákiát hat önálló szervezet húsz-húsz küldötte képviselte. Rajtuk kívül hetedik csoportként még Szlovákia Gyermek és Ifjúsági Szervezetek Társulása mellett működő nemzetiségi és érdekcsoportok központi tanácsainak öt-öt képviselője is résztvett, köztük a Magyar Ifjúság Köz­ponti Tanácsának öt képviselője is. A kongresszuson az em­lített öt magyar képviselőn kívül, még további hat magvar nemzetiségű képviselő — az egyes önálló szervezetek kül­döttei — is jelen voltak. Tehát az öt MIKT tag csak a Ma­gyar Ifjúság Központi Tanácsát képviselte. A kongresszus tárgyalási rendjét az előkészítő bizottság ülésén már jóval a kongresszus előtt jóváhagyták a MIKT képviselője részvételével A tárgyalási rend leszögezte, hogy az alapokmányok jóváhagyásához mind a két nemzeti re­prezentáció, valamint a Katonai Ifjúsági Szövetség beleegye­zése szükséges. Ezek után teljesen érthető, hogy mindegyik fél a legop­timálisabb kompromisszumért harcolt. így volt ez az új Ifjúságban említett esetben is. Amennyiben kompromisszu­mos megegyezés nem jött létre, a munkaelnökség visszavo­nult és a plénum elé az eredetileg javasolt program kiált­ványát javasolta. Továbbá tisztázni kell még azt is, hogy a kongresszus egyes komissziói egyenlőségi alapon alakultak. Minden önál­ló szervezetet az egyes komisszlókban egy küldött képviselt. Már az említett előkészítő bizottsági ülésen mind a három fél közös megegyezése alapján e komisszlókban helyet kap­tak az egyes nemzetiségi tanácsok és érdekcsoportok kép­viselői is. Magáról a komisszió munkájáról szükséges azt is tudni, hogy ezek csak munkakomissziók. Döntést egyedül csak a kongresszus plénuma hozhat. Ami a szavazati jogot illeti, minden egyes önálló szervezetnek csak egy szavazata volt. így jött létre aztán a már ismert huza-vona. Tehát a magyar fiatalok által benyújtott javaslatot — melyet a nem­zeti csoportok támogatták — a kongresszus mint egészet vetette el. Ezzel semmi esetre sem akarnám azt a látszatot kelteni, hogy a MIKT képviselője által benyújtott javaslat nem volt helyes. De be kell látnunk azt, hogy a kongresz- szusnak nem valamely ifjúsági szervezet létrehozása volt a feladata. Ezzel nem tagadom a magyar fiatalok jogát önálló szervezetük létrehozására. A múltban is és a jelenben is azt a nézetet vallom, hogy magának az ifjúságnak kell meg­mondania és döntenie afelől, hogy milyen szervezetet sze­retne. Ezt a lehetőséget az országos kongresszus nem zárta ki. Magyarics Vince Nagymamám hallotta a vonaton egy másik öregasz- szonytól ezt a különös történetet: Volt egy ember, s annak két fia. Mindkettőt egye­temre járatta, kitanlttatta. Mindkét fiú jó állásban van, jól keres. Apjuk elhatározta, hogy hozzájuk költözik: fél évig az egyiknél, fél évig a másiknál lakik. Nem szorult anyagi támogatásra, mert volt szép há­za, készpénze. Azért akart a fiainál élni, hogy ne le­gyen egyedül, meg úgy gondolta, úgyis a gyerekekre marad a vagyona. A fiúk azonban nem örültek meg apjuknak. Egymás­hoz küldözgették. Az öregember ezt nem tűrte sokáig. Elhatározta, hogy az aggokházába költözik. Fel is vették simán. A fiúk nem ellenezték, maguk kísérték el apjukat új otthonába. Ott búcsúzáskor megkérdezték tőle: — Mondja apa, hogyan rendezzük el most a házat meg a földet? Hol a pénz? Az apa ezt válaszolta: — Erre az otthonra hagyom a földemet, a házamat meg a pénzemet Is. A fiúk sző nélkül távoztak. Apjuk három nap múlva meghalt. Egyesek szerint meghasadt a szive bánatá­ban. A nagy vagyon az aggokházára maradt, és már építkeznek is, tatarozzák az épületet. Állítólag egy kis márványtáblát helyeztek az épület falára s bevésték annak az embernek a nevét, aki csak három napig élt az otthonban, de jótékonyságával lehetővé tette, hogy rendbe hozzák az épületet Hát Ilyen szomorú történeteket mesélnek egymás­nak a gyerekeikhez vendégségbe utazó öregek. Mi, fia­talok, ezt úgy kommentáljuk, hogy változó családi és társadalmi viszonyaink között nem találunk helyes megoldást az elaggottakról való gondoskodásban. Mert az öregeknek nemcsak anyagi gondjaik vannak, hanem az is fáj nekik, ha betegségükben, tehetetlenségükben magukra maradnak. A aggok otthonát legfeljebb ilyen szomorú történe­tekben emlegetik az idős emberek, mint a végső rosz- szat, ahová csak azért megy az ember, hogy minél előbb meghaljon. Hát ha még jártak volna egy ilyen otthonban! Ha látták volna azt a sivárságot, azt a szomorúságot, ami az ilyen menhelyeken uralkodik! Meghalni sem mennének oda... K. E. EHETI SZÁMUNKBAN A cseh lapok írják Klub-híradó így látjuk Krónika Bocsánatos bűn Tanulság nélkül Az iskola folyosóján Politika mindenkinek: A szocializmus lényege a döntő Az UI vitafóruma Szerdától-szerdáig Hol a kedves vendég Tanoncélet — nehéz élet Sport Karel Gott Hogyan érkezik a tavasz A monogramos púderdo­boz A Beatles-történet Heinrich Böll novellája Versek a tavaszról Csúzli A szerelem buktatói Törd a fejed Ifjúsági szerviz Könyvespolc TV-műsor Divat Szépségápolás Kézimunka Vitaminok, vitaminok Veronika válaszol

Next

/
Thumbnails
Contents