Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-03-25 / 12. szám

POLITIKA MINDENKINEK 2 új ifjúság Örömtüzek az esthomályban Március idusának megemlékezésére Űjvá- rott a Petőfi utcai Czuczor Gergely szob­ránál kandeláberek tüze világította meg a „Riadó“ forradalmi lelkületű nagy költőjé­nek arcát, akit az önkényuralom idején a „Kamarilla“ bilincsbeverve tartott Kufstein várában. Az emberek tisztelettel álltak meg az utcán és hódoltak emlékének. Másnap március 15-én a magyar isko­lák fiatalsága koszorút helyezett a CSEMA- OOK székház előtt 1966-ban újból felállí­tott emlékmű elé. A CSEMADOK mellett működő Honisme­reti kör tervbe vette, hogy ezentúl minden év március közepe táján megrendezi Ér­sekújváron a Czuczor-napokat. U. Gy. Matematikai verseny Galántán A galántai Általános Középiskola rende­zésében ez év február 28-án matematikai versenyre, ún. előolimpiára került sor a galántai és komáromi középiskolás diákok között. A galántai iskolát Csemez Sándor, Malzsenyicky Mihály és Mészáros Attila, a komáromi magyar középiskolát pedig Sza- lay Magdolna, Baluska Péter, Gogh József és Németh László képviselték. A verseny sok hasznos tapasztalattal zárult. A következő versenyt Komáromban ren­dezik. Szeretnénk, ha e találkozóra több magyar középiskola is elküldené legjobb matematikusait, ami elősegítené matema­tikai tudásuk gyarapítását. Foto: E. Pavlaóka Oravec Veronika Klubunk életéből Nagyfödémesen alakult meg az elsők között az Ifjúsági klub. A födémest fiatalok aktivitását bizonyítja az, hogy a kezdet kezdetén kb. 120 fiatal lépett a Petőfi Sándor nevét viselő klubba Rövid időn belül megalakult a színlátszó csoport, az irodalmi színpad, a népi táncsoport és egy beat-zenekar. Va­sárnaponként a színjátszó csoporttal és a Delta zenekarral együtt műsoros estéket rendeztünk. Ezekre az estékre sok fiatal Jött el, s rendszerint nagyon Jól szórakoztak. A kör­nyező felvak fiatalsága ts örömmel és nagy számban jött el ezekre a rendezvényekre. Kapcsolatot teremtettünk az lllésházt Vörösmarty Klubbal, és ez a kapcsolat egyre szorosabb. Ez úton szeretnénk vala­mennyi klub figyelmét felhívni arra, hogy szeretnénk felven­ni további klubokkal is a kapcsolatot; várjuk, hogy Jelentkez­zenek! Az irodalmi színpad szép sikereket ért el. Főleg a klubes­teken rendezett műsor színvonalas és a szereplők Jól állják meg helyüket. Most egy egész estét betöltő József Attila mű­sorra készülnek. Népi tánccsoportunk a kezdeti nehézségek után a „Gömörl táncok“-kal mutatkozott be sikeresen a közönségnek. Remél­jük, ez maid további munkára ösztönzi a csoport tagjait. A beat-zenekar Manzel Mihály vezetésével szintén dicsé­retet érdemel. Elismerés Jár a klub vezetőségének, amely Igazán mindent elkövet, hogy a fiataloknak szórakozást biztosítson. Az új elnöknek, Sebők Ferencnek, azt kívánjuk, hogy a klubot épp olyan eredményesen vezesse, mint elődje Matlaha Katalin. Valamennyi klubnak hasonló sikereket és szép eredmé­nyéket kívánunk. MEKK 7 Eleget vártunk! Ifjúsági Klub alakult Vágán Ünnepélyes esemény szín­helye volt a közelmúltban a galántai járás egyik közsé­ge, Vága. A falu fiataljai ünnepélyes aktusra 'gyűltek össze a helyi vendéglő tánchelyiségében, hogy megalakítsák a Magyar if­júság helyi klubját. Régi vágyuk, hogy önállóan dönthessenek sorsukról, szervezeti életükről. Az alakuló közgyűlésen fiatal­jaik túlnyomó többsége vett részt, számuk jóval meg­haladta a 100-at. Érdeklő­dést tanúsítottak falunk lakosai is, akik szintén szép számmal voltak jelen. Lel­kesedés volt tapasztalható mindenki részéről. Az egész aktust még ünnepélyesebbé tette az a kultúrműsor, melyet Jakoda Tibor és Szlízs László közreműködé­sével a magyar iskola diák­jai adtak elő. Elismerés és köszönet illeti őket ezért a munkáért. A program-pon­tok letárgyalása után Pat­kóié Ernő népizenekara szórakoztatta fiataljainkat. Az alakuló közgyűlés egyöntetűen a Magyar If­júság helyi klubjának meg­alakulása mellett szállt síkra. Az ifjúsági klub je­lenleg nyilvántartott 112 tagja kívánja a magyar fia­talok önálló szervezkedé­sének lehetőségét. Az ala­kuló közgyűlés elhatározta, hogy a helyi alapsejt a „Petőfi Sándor“ Ifjúsági Klub nevet fogja viselni. A fiatalok demokratikus, tit­kos szavazással megválasz­tották a 10 tagú vezetősé­get, melynek élére Mészá­ros Tibor került. Szép, ne­mes terveik és elképzelé­seik vannak. Programjukat a szocializmus, a demokrá­cia és a humanizmus alap­jaira építették. Tevékeny­ségük kiinduló pontjaként a MISZ programnyilatkoza­ta és alapszabályzata szol­gál, tehát munkájukat en­nek szellemében kívánják végezni. Hangsúlyozzák — barátságban és szolidari­tásban kívánnak együtt­működni hazánk többi ifjú­sági szervezetével. A bizal­mat, a szolidáritásf viszont elvárjuk hazánk más nem­zetiségű fiataljaitól is, merj az együttműködés csak ak­kor leheti eredményes, ha ők szintén respektálják né­zeteinket és hozzájárulnak önálló szervezkedésünkhöz. Azonban csalódottan vet­tük tudomásul, hogy a Szlo­vákia Gyermek és Ifjúsági Szervezetek Társulásának alakuló kongresszusán ér­veinket nem vették figye­lembe, félreállítottak ben­nünket. Ezek a módszerek emlékeztetnek arra, amit ezek a fiatalok nemrég,még oly nagyon hangon ítéltek el, ami miatt a CSISZ el­vesztette létjogosultságát. A bürokratikus irányítás, a ráerőszakolt utasítások ki­ábrándították, passzivitásba ejtették ifjúságunkat. A humanizmus, a demo­krácia, súlyát vesztett szó­lamok, amikor ezeket nem egyformán mérik minden­kinek. A múlt hibái, defor­mációi újból kísértenek. De talán a jövő majd feleletet ad erre a kérdésre. Kérjük a szlovák fiatalokat, vegyék fontolóra határozataikat, és ne gátolják magyar nemze­tiségű ifjúságunk szervez­kedését, mert az passzivi­táshoz vezet. Veletek va­gyunk, de ti is legyetek velünk és ne ellenünk. Mert „szabadságra nem ér­demes, ki másokat elnyom“. Ez a mondás most is, ebben az esetben is érvényes. RENÄCS FERENC, Vága KLUB­HÍRADÓ Szeretnék tájékoztatást nyúj­tani egy falu fiataljainak gond­jairól. A falu neve Görgő, szlovákul Hrhov, a rozsnyói járásban. A falunak két kul- túrháza van: az egyik a Petőfi Klub. Sajnos, csak a neve klub. Különben csak egy nagy hideg terem van benne, egy pár asztal, két futballjáték (sajnos, vagy 5 játékos hiány­zik már, úgy, hogy használha­tatlan), van egy kis biliárd­asztal is benne, de az is már jóformán tönkrement. A le­mezjátszó rádió >s sajnos már fél éve hogy elromlott és nincs aki megjavítsa. Azonkívül van még egy TV-készülék, de an­nak meg a képernyője hibás. Itt található a színpad, az a klub bál és mindenféle ünne­pélyek megrendezésének a színhelye. A másik kultúrhá- zon kinn a tábla: „Agitációs központ“ — de sajnos csak cementraktár. Próbáltak zene­kart is alakítani, de ntncs pénz a hangszerekre, A fiúk ugyan a saját pénzükből majdnem mindent beszereztek, de a drágább hangerősítőkre már nem futotta és így nem is kezdhették meg a próbákat. CSISZ és MISZ gyűlést is tar­tottak, de sajnos minden csak az ígéreteknél marad. A fia­talság szívesen járna brigá­dokra is, ahogyan már nyáron is járták, de mindig azt hall­ják, hogy várni kell, egyszerre nem megy minden. De már elég régen várunk, és nem várhatunk, amíg megörek­szünk. Én csak egy egyszerű katona vagyok, de nem szíve­sen járok haza, mert a kocs­mán kívül más szórakozás nincsen és az is olyan kicsi, hogy estére már vágni lehet benne a füstöt. Arra kérem" az Űj Ifjúságot, nézzen széjjel arra mifelénk és kérdeze meg a fiatalokat. Amit tudok, én is tőlük tu­dom és meggyőződtem az igaz­ságról. Remélem, hogy amikorra le­szerelek, az Üj Ifjúság segít­ségével történik majd valami javulás e téren. ZEMAN PÄL Mindig a felemelkedés útját kell követnünk Dobos László miniszternek a CSEMADOK KB elnökének megnyitó beszéde a CSEMADOK rendkívüli X. közgyűlésén Eddigi közgyűléseinknek volt egy megszokott rendje: a be­számolók értékelték a kül- és belpolitika eseményeit, vala­mint összegezték szövetségünk négy éves tevékenységét. Ügy érzem, e hagyományos gyakorlaton ez alkalommal változtat­nunk kell. Amíg az előző közgyűlések inkább számot adó jellegűek voltak, ez a mai programot formáló, programot alakító, reformáló jellegű. Csehszlovákia szövetségi köztársasággá alakult s megtör­téntek az első lépések az itt élő nemzetiségek helyzetének rendezésére. A társadalmunkban kibontakozó demokratizáló­dás szövetségünk életében is megmutatkozott. A CSEMADOK- ban is megindult egy mozgás, mely két dolgot vetett felszín­re különös erővel: a nemzetiségi kérdés megoldatlanságát, s ebből eredően a CSEMADOK demokratizálását, illetve új­szerű programja kialakításának szükségességét. Tulajdonkép­pen e két problémát foglalja magába közgyűlésünk munka­rendje is Az elmúlt közgyűlés óta több mint két év telt el. E két esztendő, de különösen a januárt követő időszak bonyolult, drámai helyzetek elé állított bennünket. Nem akarok bele­bocsátkozni a január utáni politika részletes elemzésébe. E korszak történelmi jelentőségét, értelmét és hibáit csak egy sokoldalú, az indítékokat és összefüggéseket egyaránt ku­tató elemzés adhatja meg. Viszont januárt nem lehet elke­rülni, vagy átlépni. Január történelemmé vált, a csehszlová­kiai magyarok történelmévé is. Az akcióprogram a január utáni politika pozitív alapelvei nem maradhatnak csupán el­képzelések. E tekintetben nem elégedhetünk meg szónokla­tokkal vagy szónoki ígéretekkel. Meggyőződésünk, hogy az akcióprogram tételeinek elhallgatása, csorbítása illetve meg­változtatása a január utáni időszak szellemének, célkitűzé­seinek és erejének meggyengítését jelenti. Az akció program helyzetünkre vonatkozó tételeinek megvalósítása lassúbb ütemben folyik, mint ahogy azt egy évvel ezelőtt elképzel­tük. Viszont néhány hónap múltán rá kellett ébrednünk, hogy a CSEMADOK által meghirdetett program megvalósítása ne­hezebb, mint a program kialakítása. A 68-as esztendő a programozás éve volt. A 69-esnek szükségszerűén terveink, elképzeléseink fokozatos valóra vál­tása esztendejének kellene lennie. Nem akarok senkiben hamis illúziót kelteni, ezért el kell mondanom, hogy már­ciusi programunk megvalósítása lassabban halad, mint ahogy ezt vártuk. Rá kellett döbbennünk, hogy ez a valósítás csak lépésről lépésre, pontosabban csak kis lépésekben történik. De nézzük a tényeket. Mi aj, amit sikerüli megvalósítanunk, szövetségünk márciusi programjából? Hosszas viták után napvilágot látott a nemzetiségek hely­zetéről szóló alkotmánytörvény. Igaz, sokkal többet vártunk a törvénytől, viszont ebben a formájában is kétségtelen pozitívum; a törvényhozó testületek feltöltésével megnövekedett a ma­gyar nemzetiségű képviselők száma. Magyar képviselők ke­rültek a Nemzeti Kamara, valamint a Szövetségi gyűlés elnökségeibe; az SZNT egyik alelnöke magyar. Kinevezték a mezőgazdasági miniszter helyettesét. A kormány határozata értelmében magyar helyettese lesz még az oktatásügyi, vala­mint az egészségügyi miniszternek; a múlt év novemberében megalakult az SZNT nemzetiségi bizottsága. Megkezdte és aktívan folytatja munkáját a kormány nemzetiségi titkársá­ga; rövidesen a kormány elé kerül a nemzetiségi tanács fel­állításáról szóló javaslat; a kormány elnökével történt meg­beszélés értelmében a járások hatáskörén belül szintén lét­rehozhatnak nemzetiségi tanácsadó testületeket. Ezáltal hely­zetünk megítélése magasabb szintre, a központi szervek elé kerül. Eddig nem volt fórum, mely a nemzetiségek ügyével foglalkozott volna. Ma már van. A nemzetiségi kérdés intéz­ményes megoldását tűztük ki célul. A csehszlovákiai magyarság magatartása fokozatosan meg­változott. A passzivitásból, a folytonos védekezésből, egy társadalmi-politikai aktivitás alakult. E változásnak köszön­hető hogy helyzetük rendezésének szükségessége szinte ele­mi erővel tört fel 68 tavaszi hónapjaiban. Helyzetünk megí­télését illetően egyre több objektív véleménnyel találkozunk. Ügy hiszem, nem túlzók, ha azt állítom, hogy országunkban a nemzetiségi kérdés értelmezése objektfvizálódik. A múlt év folyamán vitára bocsátottuk a CSEMADOK új programtervezetét. A néhány hónapos vita összegezett tanul­sága a következő: a CSEMADOK-nak az új körülményekhez megfelelő programra van szüksége, eszerint változtatnunk kell szövetségünk szervezeti szabályzatán: módosítanunk kell szövétségünk elnevezésén. A programtervezet vitájában alapszervezeteink többsége kérte, hogy változtassunk szövetségünk elnevezésén. A KB utolsó ülése elé ennek értelmében javaslatot terjesztettünk. A KB döntött, hogy a CSEMADOK-ot a Csehszlovákiai Ma­gyar Nemzetiség Demokratikus Szövetsége elnevezésre java­solja változtatni. Többszöri vita után a KB eredeti javasla­tától eltérően a következőképpen javasoljuk módosítani szö­vetségünk elnevezését: a Csehszlovákiai Magyarok Kulturá­lis Társadalmi Szövetsége. A közgyűlésen tehát javaslom, hogy szövetségünk új elnevezése ez legyen. Emellett meg­marad a szövetség eddigi szimbóluma s egyelőre rövidítése is. Húszéves a CSEMADOK. Ünnepelnünk kellene, s emlékezni az indulás első napjaira. Húsz év munkáját úgy mérhetjük legjobban, ha a kezdettel összevetjük a jelent. Szövetségünk nagy utat tett meg. Húsz év rövid idő, számunkra mégi* nagy és becses múlt. A húsz év tanulságai sokfélék, jók é* rosszak, De talán szóljunk csak a leghasznosabbakról. Arról, hogy a semmiből kultúra teremtődött. Tanulság, hogy e kul­túra képes lett megfogalmazni a politikai igényeket, hogy munkánk és életünk lényegének az állandó mozgásnak és aktivitásnak kell lennie. Tanulság, hogy mindig a felemelke­dés, a gazdagodás, a több demokrácia útját kell keresnünk. Csak így lehetünk mi is a fejlődés ösztönzői s nemcsak ösz- tönzöttjei. Csak így lehetünk az ország erős, demokratikus láncszeme.

Next

/
Thumbnails
Contents