Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1969-03-11 / 10. szám
Nem vagyunk eayedül a világűrben A Harward Egyetem csillagvizsgálójának főnöke, Harlow Shapley a világ egyik legismertebb csillagásza. Ma A3 éves, és életének nagy részét (60 évet) a csillagászatnak szentelte. A milánói Oggi hetilap munkatársa nemrégiben elbeszélgetett az idős tudóssal. • Ön azt állítja, hogy az ember nincs egyedül a világűrben. Mivel tudná ezt bizonyítani? — Ma már kísérletekkel tudjuk bizonyítani, hogy az élet tulajdonképpen természetes vegyi folyamat. Tizenkét évvel ezelőtt például dr. Stanley Miller chicagói tudósnak laboratóriumában olyan viszonyokat sikerült teremtenie, amilyenek öt milliárd évvel ezelőtt a Föld keletkezésekor uralkodtak bolygókon. Földünkön akkor négy gáz volt: metán, ammóniák, hidrogén és vízpára. Semmi más. Ezt a négy gázt dr. Stanley Miller olyan viszonyok közé helyezte laboratóriumában, amelyek annak idején uralkodtak (elektromos kisülések, rádióaktív kisugárzások stb.). Egy hét múlva sikerült belőlük aminosavakat és más szerves anyagokat kapnia. Mint ismeretes, az aminosavak az élő világ alapanyagai. így sikerült az embernek először megteremteni a hidat a szervetlen és szerves anyagok között. Hogy az aminosavakból ember legyen ötmilliárd évnek kellett elmúlnia. Ha megvannak a megfelelő körülmények, akkor az élet megjelenése szükségszerű. A csillagászok megállapították, hogy millió és millió olyan bolygó kering a világűrben, amelyen olyan viszonyok uralkodnak, hogy szükségszerű az élet megjelenése. • ön szerint vannak-e olyan bolygók a világűrben, amelyeken számunkra ismeretlen formában jelentkezett az élet? — Feltételezem, hogy igen. Véleményem szerint olyan bolygókon is lehetséges az élet, ahol sem oxigén, sem nitrogén nincsen, de van mondjuk szén. A szénvegyületek tudnillik az élő világ alapanyagai. Nincs kizárva az sem, hogy egy másik bolygón, mondjuk szilicium az élet alapanyaga, nem a szén A fejlődés szigorúan meghatározott úton halad. Ha egy Földünkhöz hasonló bolygó, mondjuk 150 millió évvel később született a miénknél, lehetséges, hogy hatalmas őshüllők élnek rajta. • Más bolygókon élnek-e intelligens lények? — Az intelligepcia igen széles körű fogalom. Mit ért Ön ez alatt? • Természetesen az emberi intelligenciát. — Az emberi értelem évezredes fejlődés eredménye. Szerintem az ember abban különbözik az állatoktól, hogy másként reagál a külső hatásokra, mint az állatok. Lehetséges, hogy olyan szuperintelligens lények élnek a világűrben. amelyek számára mi olyanok lennénk, mint számunkra a rovarok — értelmetlen és primitív lények. • Milyennek képzelhetjük el más bolygók lakóit? — Amilyennek csak akarjuk. Nekünk például öt érzékszervünk van. Lehetséges, hogy a más bolygókon élő fejlettebb szervezetű élőlényeknek olyan érzékszerveik is vannak, amilyeneket mi el sem tudunk képzelni. Lehetséges, hogy olyan dolgokat is képesek érzékelni, amilyenekről nekünk fogalmunk sincs. • Mi a véleménye: kapcsolatba léphetünk-e más bolygók lakóival? — Egyelőre ki van zárva, mert az ember testi fölépítése nem engedi meg. Naprendszerünkben nincs élet (nem hiszek a marslakókban), s a mai ember semmi esetre sem juthat ki naprendszerünkből. A Földünkhöz legközelebb álló bolygóra küldött rádióhullámoknak tíz évre van szükségük, míg odaérnek. Ha választ várunk, újabb tíz évre van szükség. Feltételezem, hogy egy ilyen kapcsolatot lehetséges megteremteni, de vajon milyen üzenetet küldjünk, és hogyan érjük meg a választ? Milyen lesz , o HOLD-OLTOZEK? A Holdra érkező első ürutasok vízhűtéses öltözetet fognak viselni, amely megvédi őket a rideg éghajlati viszonyoktól, normális lélegzési viszonyokat biztosít nekik, védelmezi őket a hihetetlenül nagy hőmérsékleti-változásoktól, a hulló meteoritoktól, s egyben lehetővé teszi számukra, hogy állandó kapcsolatban legyenek az űrhajóval és a Földdel. Az űrruha a Mercury és Gemini legénységének öltözékétől eltérően fehér színű lesz, s átlátszó műanyagsisak biztosít majd az űrutasoknak jó látási viszonyokat első Hold—sétájuk alkalmával. Az űrruhák a régieknél rugalmasabbak, s aránylag könnyű lesz bennük mozogni a Hold felszínén. Az űrutasok például le is tudnak hajolni, térdelni vagy feküdni bennük, sőt kezükkel megérinthetik sisakjuk hátsó részét is. Annyira könnyű lesz a mozgás benne, hogy ha viselője véletlenül megbotlik és elesik, könnyűszerrel újra talpra tud állni. Az öt- tözék súlya a földön 27, a hátizsáké pedig 31 kilogramm, a Holdon azonban együttvéve mindössze 9.5 kilót nyom majd. A hátizsák segítségével az űrhajós három órát tölthet a hajón kívül. A ruha műanyagból készült és keresztül-kasul van szőve apró csövecskékkel. Ezeken a csövecskéken és a hátizsákon keresztül a víz körforgást végez, s állandóan hűti vagy melegíti az öltözéket. A hátizsák üvegszálas anyagból készült, 67 centiméter magas, 71 széles, és 28 centiméter vastag. Benne van a hűtőberendezés, az oxigéntartalék és az elektromos berendezések. Körülbelül négy órai használat után újra kell tölteni oxigénnel, és cserélni kell bennük az elemeket. A csövecskékkel átszőtt ruha fölött még egy műanyagréteget hordanak, amelybe az összesürített oxigént raktározzák. Mindezt egy alumínium és üvegszálas védőpáncél fedi. A páncél anyaga 7 réteg alumíniumfóliából, hat réteg üvegszállal átszőtt anyagból és két réteg különös műanyagból készült. Az öltözék külső részein, a könyökön, a térden és a vállakon külön fémszálas erősítések vannak. A kesztyűk rugalmasak, s fogni lehet bennük. A lábbeli 25 szigeteld rétegből készült, talpa szilikonos gumiból és egy fémszálas védőrétegből áll. A sisak sízem előtti része különleges fényszűrös anyagból készült, s védi a szemet a túl erős napsugaraktól, amelyek 11 napon át perzselik a Hold felületét Iennyi ideig tart ugyanis egy Hold-nap). Az öltözéket ellátták még néhány hatalmas zsebbel is, amelyben többek között egy rádióaktív kisugárzást mérő készülék, töltőtoll, olló, apró elemeslámpa, ellenőrzőlapok és más található. Az ürpukát minden utasnak mérette késsátík. SZERELMI JÁTÉK a kínzókamrában Münchenben a 37 02 90 telefonszám többé nem jelentkezik. Befejezte küldetését, ugyanis a Diana kozmetikai szalon, melynek tulajdonosa a modern gondolkodású férfinépnek különleges japán masszázst nyújtott. A 44 éves Lucia Schwendingen, a szalon főnöke kénytelen volt két méter széles francia ágyát felcserélni egy keskeny priccsel a városi börtön nőosztályán. A bűnügyi rendőrség elkobozta a korbácsokat, ütlegeket, rajzszöges kesztyűket, és más kínzószereket, amikkel Lucia és az általa alkalmazott lányok hivatásukat végezték. A rendőrség a vendégek névjegyzékét is elkobozta. Villámgyors akciót hajtott végre, s azóta a fényűző négyszobás lakás zárva van. Természetesen a Dianához hasonló szalonok százai működnek országszerte, a- melyekben isiász és porckorongkárosodás ellen hatékony gyógyítást Ígérnek, viszont 50 márkáért egészen más szolgáltatást nyújtanak. A Diana szalon esete azonban bővelkedik szokatlan pikantériákban. A rendőrség birtokába került egy különös fényképsorozat a- mely a szalon tulajdonosáról és egy fess, név szerint Sascha török nőről készült. Közelebbi vizsgálat során kitűnt, hogy a vendég tulajdonképpen egy férfi, egy müncheni kereskedő. Ö pénzelte Lucia költekezését, a szalon fényűző berendezését. Ellenszolgáltatásként minden este nőnek öltözve besurranhatott a szalon hátsó termébe és élvezhette Lucia bájait. — Nem érzem egyáltalán bűnösnek magam. Amit tettem, az nem büntetendő. Mit tehetek, ha már oly szenvedélyesen közeledem a nőkhöz, nőnek öltözve — mondta a kereskedő. Egy másik pikantéria, hogy a vendégek névsorában több olyan személy neve is szerepel, akik az erkölcsről gondoskodó müncheni rendőrségnél teljesítenek szolgálatot. A rendőrség természetesen gyorsan állást foglalt. Közölte, hogy alkalmazottai sohasem kezeltették érdemlegesen magukat a Diana szalonban. A kereskedő viszont ellentétes véleményen van: — Azért éreztük magunkat olyan biztonságban, mert a szalon állandó látogatói közt magas tisztséget betöltő rendőrségi alkalmazottak is voltak! A biztonságról egyébként egy éve aligha lehet beszélni. A rendőrséget ugyanis akkor értesítette először egy tizenhét éves lány a szalonban nyújtott különleges kezelésről. A lány feljelentés tett. Elmondta, hogy Luciát egy ismerőse útján ismerte meg. Munkát vállalt nála, hetente 20# márkáért válaszolnia kellett a telefonhívásokra. Ezenkívül az 6 feladata volt a la-* kás tisztán tartása. Egy Ízben megjegyezte, hogy Lucia és három fiatalkorú alkalmazottja erkölcstelen játékot űz. Lucia erre tüstént elbocsájtotta a takarítónőt, aki bosszúból feljelentést tett a rendőrségei«. A müncheni rendőrségnek is tudomása van arról, hogy a városban még jó néhány hasonló intézet működik. Rendszerint azonban egy nő irányítja őket, azért a rendőrség nem tehet semmit, mert mint Hermann Häring, a bűnügyi osztály vezetője mondja: — Semmi közünk ahhoz, hogy egy nő mit tesz a lakásán. Csak amikor már lányokat is fogad, akkor kell megakadályoznunk és megakadályozni a kerítést. Elektronikus számítógépek a babona szolgálatában A XX. század embere lenézően mosolyog, amikor az afrikai és ázsiai primitív emberek hiedelmeiről és szokásairól hall. Hát nem nevetséges például, hogy szombaton nem szabad hajat mosni, mert az szerencsétlenséget okozhat, vagy az a zambiai babona, hogy a tojás terméketlenségét okoz. A kínai tengerészek sohasem fordítják meg tányérjukon a halat, mert úgy hiszik, hogy ez hajójuk felfordulását okozhatja. De azért a nyugatiaknak sincs okuk a mosolygásra, mert ha így folytatják, a világ legbabonásabb emberei lesznek. Minden autósnak van például kabalababája vagy állatkája, amely állandóan ott lóg gépkocsijában és „védi“ őt a szerencsétlenségtől. Még ma is sokan hisznek nálunk abban, hogy a pénteki nap és a tizenhármas szám szerencsétlen. A nyugati szállodák legtöbbjében tizenhármas szoba egyáltalán nincsen. Mit szóljunk azután az amerikai üzletemberekről, akik repülőn utazva, zsebükben hordják és kezükben szorongatják kabalájukat? A lökhajtásos repülőgépek bátor pilótái mielőtt gépükbe szállnának, ráköpnek a repülőgép kerekeire, mert ez szerencsét hoz (primitív népeknél él a hiedelem, hogy köpéssel felajánlják lelkűket az isteneknek). A pilóták hisznek abban, hogy ha biztonsági övüket keresztbe kötik, nem érheti őket szerencsétlenség. Az amerikai űrutazás problémájával foglalkozó szakemberek sokszor emlegetik „Murphy törvényét“: ha valaminek el kell romlania, az pontosan a legkedvezőtlenebb pillanatban fog bekövetkezni. Hogy ki az a Murphy? Természetesen ilyen nevű tudós nincs, Murphy olyasmi, mint például Szent Antal, mondotta egy ismert amerikai űrszakértő. Napjainkban még az elektronikus számítógépek is a babona szolgálatában állnak, s 15 dollárért a csillagokból jósolják a jövőt. A New York-i TBS Computer Centres vállalat elektronagyai 15 dollár ellenében húsz oldalas horoszkópot állítanak össze. Manapság alig jelenik meg olyan szórakoztató képeslap, amely nem közli a heti horoszkópot. Tom Allison 25 éves atalantai kibernetikus meg van győződve arról, hogy elektronikus számítóagya nőnemű. „Akaratos, és szeszélyes, mindig a legkellemetlenebb kérdéseknél mondja föl a szolgálatot“ — állítja. Egy Los Angeles-i tudós piedig úgy véli, hogy az ő számológépjének nem felelnek meg a kék kartonlapocskák, és ezért csak rózsaszínűeket használ. Egy chikágói régiségkereskedő kitűnő üzletet csinált, amikor 23 dollárért varázsgömböket kezdett árusítani. Az emberek szeretik a misztikus tartalmú filmeket, könyveket. Ügy látszik, az amerikai tévé is ezt tartotta szem előtt, amikor az idén három olyan sorozatfilmet tűzött műsorára, amelyek boszorkányokról és szellemekről szólnak. A kérdés csak az, mondja egy nemrégiben megjelent Írásában a Time —, vajon a misztikum és a babona elősegíti-e az emberek belső nyugalmát, vagy éppen ellenkezőleg, megbontja azt.
