Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-03-04 / 9. szám

MIÉRT SZERETIK A NŐK A tinédzserek a legfondorlatosabb cselekhez folya­modnak, hogy Udo közelébe jussanak • Udo a für­dőkádban • Udot százezrek szeretik, de ő csak egy nőt szeret: Panját, a feleségét. Karlsruhe, Parkhotel, reggel 7.30. Udo nyolcadik emeleten lévő lakosztálya nincs kulcsra zárva — többnyire elfelejti becsukni az ajtót. A szalonra és a hálószobára sötétség borul. Á szőke, tizen­hét éves lány eloson a portás mellett, beszáll a liftbe, a nyolcadik emeleten kiszáll és biztos léptekkel tart Udo ajtaja felé. De hon­nan tudja, melyik szobában lakik? ,,Este felhívtam a szállodát és bemondtam a telefonba: Itt Jür­gens úr titkárnője beszél. Kérem, kapcsolja nekem a kétszázkilen­cest! Mire a telefonközpont ezt válaszolta: De hiszen Jürgens úr a nyolcszáztizenkilenc-huszasban lakik. Nos, így tudtam meg! A kislány halkan, s nem kis -szívdobogással kinyitja az ajtót, besurran a szobába, körülnéz, majd az ágyhoz rohan. Udo kereszt­ben fekszik rajta. ..Nagyon nyugtalanul alszom, ide-oda dobom ma­gam egész éjszaka.“ A kislánynak ez tetszik. Leül az ágy szélére, gyöngéden simogatja a férfit, amíg felébred. Udo a mellén érzi a lány remegő kezét. Átkiált a másik szobába: „Willi!“ ő a személyi titkárja és szolgálati sofőrje. Már hozzászokott az éjjeli segély­kiáltásokhoz, s szinte félálomban ront be főnökéhez. Brigitte meg­ijed s menekülésszerűen hagyja el a szobát. Két férfivel nem tud megbirkózni. „Őrület, hogy mit művelnek ma a fiatal lányok!“ — panaszkodik Udo és rosszkedvű, mert felköltötték. Willi is rosszkedvű, mert Udo rosszkedvű. És Brigitte is rosszkedvű, mert a reggeli idill nem sikerült. „Amikor Udot először megláttam, egészen elvesztettem a fejem, pedig az ilyesmi igazán nem szokott velem előfordulni. Van benne valami különös vonzóerő. Ha meggondolom, őrültség, hogy egyszerűen felmegyek a szobájába... De egyszerűen nem bánnám, ha Udo elcsábítana!“ De vajon megelégszenek ezzel? Kristi K. Lauffenből: „Jobb szeretném, ha inkább időnként fel­hívna“. Kristl tizennyolc éves, jövőre érettségizik „Először csak azért vonzódtam hozzá, mert sztár. De azután, mikor megismertem, igazán megtetszett, mert láttam, hogy intelligens is. Az is tetszett benne, hogy nem rátarti. Persze, ő is szereti, ha istenítik. Bizo­nyára rengeteg élményben van része!“ Meghiszem azt! Hiszen Udo az utóbbi két év alatt Európa ked­vence let*! Alig tud szabadulni a mindennapos a-jánAaéeictóa, ame­Udo Jürgens, az énekes-sztár, feleségével Panjával és két gyermekével, Jennyve! és Johnnal lyek nem mindig olyan romantikusak, mint a bielefeldi Claudiáé: „Keresek egy férfit, akit boldoggá tehetek, de önön kívül más nem érdekel. Estéről-estére néhány ezer fiatal lányban kelti fel a re­ményt, illúziókat ébreszt bennük, ugyanúgy, mint bennem. Nincs egy percem, hogy ne gondolnék Önre.“ Udo Jürgens a legkülönbözőbb korosztályhoz tartozó lányok és asszonyok legmerészebb álmainak főszereplője, értetlenül áll meg tükörképe előtt és csodálkozik: „Fogalmam nincs róla, mit talál­nak rajtam a lányok, szép se vagyok, nézze csak a nagy orromat, s nem tartom magam szexi nője sem! És mégis, szinte hihetetlen dolgok történnek velem, mint például nemrégen Berlinben! Kész őrület! Minden előadás előtt meleg fürdőt veszek. Willi éppen a részemre intézett el valamit, úgyhogy egyedül voltam a szobában. Levetkőzöm, ebben a pillanatban kopognak, és egyidejűleg már nyílik is az ajtó. Épp hogy beugorhattam a fürdőszobába. Ki az? — szólok ki. Semmi válasz. Tudja, néha kopognak a szobalányok, s mindjárt el is tűnnek, ha látják, hogy a vendég még a szobában van. Nem is gondolkoztam hát tovább és beléptem a kádba. Egy­szerre csak kinyílik a fürdőszoba ajtaja és besétál egy fiatal lány! Megmagyarázhatatlan a számomra, hogy ezek semmi gátlást nem ismernek! Meztelehül ülök a kádban, mozdulni sem tudok, gondo­lom egy törülközőért vagy valamiért, hogy betakarjam magam, és a lány egyszerűen áll, végignéz, még csak bele sem pirul és ártat­lanul megszólal: Udo, szeretnék tőled egy autogramot! De mondja, hogy képzeli ezt? És mit gondolnak ezek a lányok ilyen helyzet­ben?“ Valóban, hogy is gondolkodnak tulajdonképpen? íme, a feleletek magukért beszélnek: ........szeretném, ha az enyém lenne, nem mint a bátyám vagy hasonló, hanem mint férfi!“ (Uschi M., Karlsruhe) ........azt kívánom, hogy belém szeressen és váljon el a feleségé­től“. (Gabi G. Nürnberg) „ .. , szeretnék Udoval átélni egy kalandot; ilyesmire még sosem gondoltam egy énekessel, még a Beatlesekkel sem. (Rosl F. Frei­burg) ........bevallom, Udo bámulatos erotikus hatást gyakorol rám! (Petra G. Berlin) És ezek a lányok nemcsak beszélnek. Akaratukat véghez is akar­ják vinni. Uschi M. a karlsruhei Schwarzwaldhalle első sorából hallgatta Udo fellépését. „Udo olyan meggyőzően adja elő dalait, sogy az embernek el kell hinni, amit énekel!“ Udo tetszett a szüleinek is, megengedték hát, hogy autogramot kérjen tőle. A. lánykát a legke­vésbé sem zavarta, hogy a művészt meztelenül találta az öltözőjé­ben, „Udo olyan természetes és vidám volt, hogy minden zavarom elmúlt.“ Fesztelenül viselkedett hát, és az autogramot csókkal kö­szönte meg. A papa: „Nem találom veszélyesnek az ilyen őszinte­UDO JÚRGENST? Udo Jürgens, a fiatal lányok eszményképe séget. Egyébként Jürgens úr engem Is elbűvölt.“ Uschi: „Mint a férfi, tökéletesen megfelel az elképzelésemnek! Egy férfinek fér­fiasnak kel! lennie. És Udo ilyen férfi! Mindemellett nagyon érzé­keny, és romantikus lélek.“ Milyen messzire megy egy ilyen kapcsolat? Akárhogy vesszük is, Udo Jürgens harmincnégy éves. van egy bájos felesége és két elragadó gyermeke. A családját minden reggel felhívja telefonon, tekintet nélkül arra, melyik ágyban ébred fel. Udo: „Fanja egye­síti magában mindazt, amit egy asszonyban keresek. Különösen nagyra becsülöm, hogy gyermekeinknek. Jennynek és Johnnak gon­dos édesanyja. Ö a legjobb barátom, legmegbízhatóbb bajtársam és legnagyobb szerelmem“. Hogyan reagál tehát a sztár a lányok és asszonyok ajánlataira? „Ez egy nagyon személyes kérdés. Majd akkor felelek rá, ha a megfelelő helyzetben megismétli. De komolyan mondom: kedves dolog virágokat, leveleket kapni, örülök nekik, de azért nem mond­hatom. hogy valami nagyon boldoggá tesznek.“ Pedig minden oka meg lenne rá. Ritkán múlik el egy hangver­seny anélkül, hogy az ingét darabokra ne tépnék. A lányok való­ságos ölre mennek ruhájának egv foszlányáért. De nemcsak ez. „Nemrégen Essenben bemegyek az öltözőmbe, ahol egy lány éppen felemeli a csizmámat és el akar tűnni vele! Hát kérdem én, mit akar kezdeni egy csizmával? És hogy képzelte, miben léptem vol­na fel? Persze, a lányok ilyesmire nem gondolnak.“ És mit gondoljon Udo, akinek Nürnbergben egy lány kézfogás közben cédulát nyomott a kezébe: „A nevem Monika P. Csodálom önt, a 109-esben lakom, az ajtó nyitva, várom!" Vagy: Mannheim- ben beállít az öltözőjébe egy lány és azt mondja: tizenöt éves va­gyok, de márciusban tizenhat leszek, és szeretném, ha te lennél az első férfi az életemben. Az ilyen esetek megítélése azonban már nem is Udora tartozik, hanem a szexuálpszichológusokra. Szerintük túlméretezett erotikus gondolatok és nagyfokú feszültség játszanak kpzre, amelyek miu­tán még nem kiegyensúlyozottak, az eszménykép idealizálásában csúcsosodnak ki. így van ez valóban? Leket. De egy biztos: amikor Udo Jürgens énekel, a lányok nemcsak a szivüket, de a fejüket Is elvesztik... Annyi bizonyos, hogy van­nak különbségek a szilva, és a dinnye között. Az íz, a súly, a forma. Egy középcsatár és egy szólótáncos között is jóko­ra különbség. El tudom képzelni a más­félszázezres várost a vára­kozás lázában, s a megér­kezés révületében. A vere­bek is csiripelték: megjött X, a csodacsatár! Ezentúl a helyi együttes színeiben dermeszti halálra a kapu­sokat. Es tapasztaltam azt is, ahogyan csendben, már-már szinte észrevétlenül, befu­tott a kassai Nemzeti Szín­ház balettkarának két erő­sítése: Halász Andrej szóló­táncos, és a felesége, aki koreográfusként működik. Januártól élnek itt, gya­korolnak, tervezgetnek az új környezetben, más kö­rülmények, lehetőségek, la­kásviszonyok között. Halász Andrej ugyan kas­sai származású, de tizen- ötesztendös kora óta bo­lyong a világban: a NÉ- PES-beri kezdett, majd megízlelve a táncot-járás örömeit a SLUK tagjaként bejárta a félvilágot, haza­térése után pedig Pozsony­ban folytatta a balett-mű­fajban ténykedését. A felesége román szár­mazású. rendkívül finom és képzett asszony. Romániá­ban végezte el a koreográ­fiát, s egy időben tanszék­vezető volt a pozsonyi „Mú­zsák Főiskoláján“. Miért jöttek éppen Kas­sára? Mert a színház vezetősé­ge nagyon hívta őket, s ők realitást láttak azokban a koncepciókban, amelyek az új igazgató agyában szület­tek. Halász Andrej elmagya­rázza, hogy élete eddig kü­lönböző szakaszokra osz­lott. Kezdetben öröme telt abban hogy rengeteget uta­zott, számos országot és közönséget ismert meg, s mindig úton volt. Aztán jött a nyugodtabb időszak, a felkészülés szaka, mert a balett olyan mesterség, amelyben egészen fiatalon aligha hozhat valami újat és jelentősei az ember. Most pedig, harmincegy­éves korában, egy tásulat­Alig múlik el koncert anélkül, hogy Udo Imádói ne szakítanák szét Udo ruháját. A lelkes fiatal nézők gyakran ölre mennek egy-egy emlékért Orvosi szenzáció Svédországban: Ikerpár - 7 hét korkülönb séggel fedhetetlen és egyedülálló eset. Annak el­lenére, hogy hat hónapra született, telje­sen egészséges. Minden szerve ki van fej­lődve, a táplálásával sincs baj és emészté­se is működik. Súlya 970 gramm, hossza 36,5 cm. Dr. Brunge, a klinika főorvosa: „Igaz, hogy a gyerek az első napokban nehéz kríziseken ment keresztül, ma ugyanolyan esélye van az életre, mint egy teljesen ki­hordott csecsemőnek.“ Arra a kérdésre azonban, hogyan fordulhat elő ikrek között többhetes korkülönbség, nem tudott választ adni. A második csecsemő sem várta ki a ki­lenc hónapot az anyaméhben. 1968 decem­ber 20-án, 13.23 órakor, ötven nappal iker­testvére után született. Most a kts Ellsa- bethnek van egy „nagy“ bátyja, mert ha­bár Kiás a fiatalabb, mégis ö az erősebb, súlya 2150 gramm. Dr. Brunge: „Kiás is koraszülött, de jelentősen erősebb iker­testvérénél Remélem, Petersson asszony két egészséges gyermekkel tér majd haza." Az ikerpár egyelőre természetesen inkubátor­ból szemlélt az életét. Maf-Britt Petersson boldog. Nem azért, mert ikreinek születése egyedülálló helyet foglal el az orvostudomány történetében, hanem mert gyermekei életképesek, s re­ménye van rá, hogy felneveli őket. A Vas­ira Harg melletti erdei lakban férje és két kisfia, a nyolc éves Tommy és a két éves Magnus várfa haza az édesanyját és két kistestvérét. De még türelemmel kell len­niük. Meg kell várni, amíg a csecsemők megerősödnek. Maj-Britt Petersson, az „egyenlőtlen“ ikerpár édesanyja Az 1968-as év három orvost-gynekológial „csodát“ jegyzett fel: a hormonkezelés eredményeképpen született birminghami hatos ikreket, az amszterdami csodagyere­ket — sem a szülök, sem a kezelőorvos nem tudott a terhességről — és a svédor­szági „egyenlőtlen" ikerpár születését. Az első két esetről már tájékoztattuk olvasó­inkat. Most pedig, íme a harmadik „cso­da“: A svédországi Vasira Hargban Maf-Britt Petersson gyermeket várt. Kis családi há­zuk az erdő közepén fekszik, a legközelebbi szomszéd néhány kilométernyire, az orvos és a szülésznő csaknem 50 kilométerre van. De Maf-Britt nem félt. Tizenhét éves volt, amikor első, huszonnégy, amikor má­sodik gyermeket szülte. Amikor rájött, hogy terhes, elővette a naptárt, és 1969 január 26-ra megrendelte a szülésznőt. Remélte, minden olyan simán megy majd, mind első két gyermekénél. A szokásos módon vé­gezte tehát a házimunkát, gondoskodott a családról és készítette a babakelengyét. Ügy látszott, minden rendben van. Egé­szen 1968 október 29-ig. Maj-Britt: „Hirtelen elment tőlem a víz. Nagyon sok. Ügy tűnt, meg sem akar áll­ni. Felhívtam a szülésznőt. Azt ajánlotta, legjobb lesz, ha Motalába megyek, a klini­kára. Ott feküdtem két napig. A harmadik napon, november 1-én megszületett a gye­rek. Az egyik. A szülésnél dr. Burge meg­állapította, hogy ikreim lesznek. De a má­sik bébi nem jelentkezett. Még másnap sem. Gondoltam, nem baj, legalább még nő­het egy kicsit.“ A kis Elisabeth Petersson orvosilag meg­új ifjúság 9 Balett­házasság Halászné, a koreográfus nál szeretne alapos, elmé­lyült művészi munkát ki­fejteni. itt szeretné elmé­leti és gyakorlati tudását kamatoztatni. Felesége, mint koreográ­fus egyben szakmabelije is, a színházban pedig hivata­losan Is irányítója. Szabad idejükben is a balett, a színház, a művészet problé­mái vannak műsoron, so­hasem unatkoznak, s élve­zik egymás társaságát. A balettnek Csehszlovák kiában nincs különösebb kö­zönsége, Kassán pediq még kevésbé. A világban más a helyzet, ott alig lehet je­gyet kapni egy-egy előa­dásra. A helyzet azért rom­lott le ennyire, mert köz­ben megfeledkeztek a kö- zönséq neveléséről. A néző úgy ül be a színházba, hogy fogalma sincs a balett ki­fejező eszközeiről, azaz nem is értheti meg, ami a szín­padon lezajlik, s törvény­szerű, hogy csalódottan tá­vozik a színházból, legkö­zelebb alaposan meghány- va-vetve, vegyen-e jegyet a balettre? A művészházaspár mind­ezt nagyon jól tudja. Tisz­tában vannak a kassai vi­szonyokkal is, de ennek el­lenére irigylésreméltóan optimisták. Élvezik az űj, a nehéz, és igényes feladatokat, bíz­nak az igazgatóban, s a na­pi ötórás, kemény edzés után, otthon, újból előve­szik a szerepeket és töp­rengnek, vitatkoznak raj­tuk, tanulmányozgatják és alakítgatják. Halászéknak egy kislá­nyuk van, belőle azonban nemigen lesz szólótáncos, mert a művészet eme terü­lete felé nem vonzódik. Érdekli viszont a képző­művészet. Élmény volt elbeszélget­ni a fiatal művészházaspár­ral. Ök jogosan derűlátók, hiszen tapasztaltak egyet- mást a világban, műveltsé­gük megalapozott, tapasz­talataik jelentősek. Ezekután kíváncsian vár­juk a bemutatókat. Az űj igazgató nem fö­lösleges nyűgnek, hanem a társulat szerves részének tekinti a balettosokat. Ha­vonta nem csupán egyszer lépnek majd a közönség elé, mint eddig. A József Attila utcai gyakorlóterem olyan kiváló, hogy a pozsonyit is felül­múlja, mondja Halász An­drej. Öröm gyakorolni ben­ne. s az új közösség is szí­vélyesen fogadott. Izgalommal várjuk tehát az új szólótáncos és az új koreográfus bemutatkozá­sát. (bt) Andrej Halász szólótáncos *-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents