Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-20 / 8. szám

TV-MÜSOR BRATISLAVA KEDD: 9.00 Gondoljatok a ha­zámra. Dokumentumfilm. 9.30 Scheinpflug Olga: A kis ablak. TV-játék. 10.50 Tudomány és technika. 11.30 Anyagbörze. 11.50 TV-Hlradó. 17.10 Beszél, gessünk angolul. 19.00 TV-Hir- adó. 19.35 Tízszer válaszolj» 21.10 Szlovák népdalok. 21.40 TV-Hlradó. 22.00 Francia nyelv. SZERDA: 9.00 Tízszer válaszolj (ism.). 11.20 JánoSIk ösvényein. Dokiynentumfilm. 11.45 TV- Hiradó. 16.55 Matematika. 17.35 Segítség érettségizőknek. 18.20 A keletszlovákiai kerület éle­téből. 19.00 TV-HIradő. 19.35 Ötvenéves a szovjet hadsereg. 20.05 Gorkij: Jegor Bullcsov. TV-játék. 21.35 Kulturális élet. 21.55 TV-Híradő. 22.15 Beszél­gessünk angolul. CSÜTÖRTÖK: 17.25 Filmhíradó. 17.35 Gazda­sági kérdésekről. 19.00 TV- Híradó. 19.35 Riportfilm. 20.55 Egy dal harmadik Rudolfnak. Zenés szórakoztató műsor. 22.00 TV-Híradó. PÉNTEK: 8.00 Csa­ládi posta. 8.30 Katonák műso­ra. 9.30 Szlovák népdalok. 10.00 Iskola a zöldben. 10.30 Jegor Bullcsov (ism.). 12.00 TV-HIr- adó. 16.40 Iskola a zöldben. 17.00 Fiatalok műsora. 17.45 Drágák a javítások... TV- rlport. 18.15 Korunk kérdései. 19 00 TV-Hlradó. 19.30 össze­állítás a Februári Győzelem huszadik évfordulója alkalmá­ból. 20.05 Beszélgetés Jan Drda cseh íróval. 20.45 Or keze vá­roska. Cseh film. 20.00 TV- Hiradó. 20.40 Holdhegyek. Úti- film. SZOMBAT: 9.00 Holdhe­gyek (ism.). 9.30 A fekete dinasztia. Cseh film. 11.00 Feb­ruár (ism.). 11.35 TV-Hiradó. 14.35 Az öreg kastély árnyéká­ban (ism.). 15.45 A Tátra az 1970-es si-világbajnokság előtt. Beszélgetés. 16.15 Hlídek em­lékverseny. Férfi kézilabda- mérkőzés. 17.35 A Klapzuba csapat. 18.00 Fecske. 19.00 TV- Hlradó. 19.45 Francis a nagy­vadak birodalmában. 20.00 Ün­nepi műsor a Februári Győze­lem évfordulóján. 21.00 A nőt virággal nem ütöd meg Cseh filmvigiáték. 22.35 Studio Uno. Olasz zenésfilm. 23.25 TV-Hir- adó. VASÁRNAP: 9.15 Kicsi­nyeknek. 11.00 Hlidek-emlék- verseny. 12.15 TV-Hlradó. 14.30 Az öreg kastély árnyékában. V. rész (ism.). 16.00 Klubtalálko­zó. 17.00 Ifjú szemmel. 17.55 Dukla Jihlava — ZKL Brno jég­korong-mérkőzés. 20.20 J. Sever: Februári éjszaka. TV-játék. 21.30 D. Kardos: Dalok a sze­relemről. 21.45 Költészet. 22.00 TV-HIradő. TV-MÜSOR BUDAPEST Kedd: 17.58 Hírek, 18.00 Kis- filmek és alkotóik. 18.50 Sok­szemközt, 19.25 Esti mese, 19.40 Monitor. Quo vadls Af­rika, 20.00 TV-Hlradó. 20.20 Öt­millió tanú. M. b. cseh film, 21.40 Dabo Brubeck jazz-együt- tese játszik, 22.05 TV-Hlradó, Szerda: 17.58 Hírek, 18.05 Ve­zetője a művezető. Riportmfl­sor, 18.35 Pályaválasztási ta­nácsadó, 18.55 A világ térképe előtt, 19.05 A régi magyar mu­zsikáról. Nótafák. 19.30 Mese, 19.40 Falusi dolgok, 20.00 TV- Hlradó, 20.20 Interjú Ballmayer tábornokkal. TV-játék, 21.15 Carola, finn könnyű zenei film. 21.45 Egy magángyűjtemény cincsel. Habán kerámia, 22.15 TV-Híradó. Csütörtök: 17.58 Kuckó. Állatokról — gyerme­keknek. 18.35 Telesport, 19.00 Riportmflsor, 19.30 Esti me­se. 19.40 Ötvenéves a szovjet hadsereg, 20.00 TV-Híradó, 20.20 Büdös víz. Magyar film, 21.40 Képről képre. A képző­művészeti rovat magazinja, 22.20 TV-Hiradó, Péntek: 10.15 Lottó-sorsolás, 17.25 Pedagó­gus továbbképzés, 17.58 Hírek, 18.05 Beszélgetés a Relativitás- elmélet és fizikai valóság cimű előadásról, 18 40 Nótaszó, 19.00 A TV politikai tanfolyama, 19.30 Esti mese, 19.40 A mo­nostoroktól az Amuri sziklákig, TV-kisfilm, 20.00 TV-Hiradó, 20.20 ,,A játszótársunk, mondd, akarsz-e lenni?" Irodalmi fej­tőjáték első forduló. 21.35 Kék fény. Rlportmüsor, 22.15 TV- Hiradó. Szombat: 8.58 Nótasző (Ism.). 9.20 ötmillió tanú (ism.) 10.40 Haladás, Tudományos ma­gazin (Ism.). 11.20 Teenager party. Magyar dokumentumfilm (ism.). 16.55 Kétezer méter fe­lett. Kisfllm, 17.05 Újdonsá­gok, érdekességek a mezőgaz­daságból, 17.20 Hírek, 17.25 Fiatalok és lányaitok. Amerikai dokumentumfilm, 18.25 Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. Ifjúsági Tv-sorozat, első rész. A körtemuzsika, 18.45 A TV jelenti, 19.30 Cicavízió, 19.40 Marokkói márkapárt, 20.00 TV- Hiradó, 20.20 Made in Hungary. Rádió könnyű zenei bemutató I. rész, 21.20 Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai. M. b. nyugatnémet filmsorozat IV. rész. A szökevények, 22.15 TV- Hlradó, 22.35 Made In Hunga­ry II. rész. Vasárnap: 9.30 Hét_ mérföldes kamera (ism.), 9.45 Kincskereső kisködmön I. rész (ism.). 10.05 Az Orion űrha­jó fantasztikus kalandjai, IV. rész (ism.). 11.00 Soproni MAFC — Budapesti Honvéd, bajnoki kosárlabdamérkőzés. 13.43 Me­zőgazdasági szakfllm-sorozat, 14.25 Évfordulók. 140 éve halt meg Fazekas Mihály. 14.30 Lu­das Matyi. Magyar film, 16.10 A tenger enciklopédiája. Olasz természet-filmsorozat, 17.00 Bemutatjuk a Móra Könyvkia­dót, 17.40 Fáklyavivők. Dalok, hősök, emlékek, 18.20 Tudós­klub. A számítógép és az agy. 19.10 Cooperfield David. M. b. angol kisjátékfilm sorozat. VIII. 19.35 Esti mese. 19.50 Sporthí­rek, 20.00 TV-Hlradó, 20.20 Klasszikusok TV-filmen. Don Juan. M. b. francia film, 21.45 Világslágerek, 22.00 TV-Hira- dó. NYÍLT LEVÉL Kedves Elemér! Hidd el nagyon jólesett és megtisztelt, hogy meg­látogattad színházunk legutóbbi bemutatóját. Még inkább az, hogy munkánkat egyedülállóan, Gálán Géza kollégám teljesítményét vi­szont szokatlanul terjedelmesen méltattad. Két okból érzem szük­ségesnek a választ. Úgy látom, jóindulatú kritikád tartalmazott egy-két sajnálatos tévedést. (Ezt a darab ismeretének és többéves felkészültségünk tudatában merem leírni. Ezt egyébként az eddig megjelent 7 kritika is bizonyltja.) Az Új Ifjúságban megjelentek azért hatnak ránk érzékenyebben, mert tudjuk, hogy olvasói táborá­ban van közönségünknek nagy ré­sze — amelynek ízlésére és lelki­világára leginkább szeretnék hatni és akiktől elismerő levelek százait kapjuk. (Elsősorban Gálán Géza.) Nagyon bánt — pontosan a sha- kespeari szöveg hiteléért — ha a darabbal kapcsolatos elnézéseid egyirányba befolyásolnák, főleg szokat, akik még az előadást nem láthatták.) Azt írod Rómeóról: „Én nem szökellek, mert nehéz a szivem“ s még el sem hangzanak a belső kinra visszavezethető szavak, ami­kor helyből dobbantással másfél méter magasba „szökell". „Ez Így — sajnos — nem igaz, mert az idézett képben Rómeó nem szökell, hanem fáklyával ül szinte mozdu­latlanul. A szökellés három képpel később van (közben Rómeó végze­tesen beleszeret Júliába — egyéb­ként erről szól a darab — és 180 fokkal fordul lelkivilága, aminek belülről átitatott kifejezéseképpen valóban szökell (és nem Is akár­hogyan!) miközben ezeket mondja: „Szerelmem könnyű szárnyán száll­tam én /A vágynak gátja kőfal nem lehet". (Ehhez csak annyit fűzök hozzá, hogy Rómeó 16 éves szertelen, reneszánsz kamasz.) Er­ről egyébként a legtekintélyesebb budapesti szaklap ezeket Írja: „Ró­meót Galan Géza játszotta. Szlovák Színművészeti Főiskolát végzett és tanárait is dicséri teljesítménye. Nagy játékkultúrával ábrázolta ezt a lobogó szenvedélyű sihedert, el­vezetve egészen a tragikum fen­ségéig. Színpadi mozgása különö­sen kulturált, végletes és mégis fegyelmezett". Azt Írod: „ ... de legtöbbször csak külsőségekkel adja azt, amit a szereptől átitatottan, belülről érezve kellene nyújtania. Itt *. . ugyanolyan felelősség terheli a rendezőt is, mert közbe kellett volna lépnie . ..“ Gálán teljesítmé­nyéről tanáraim és olyan szakem­berek elragadó véleménye után mint, Nádasdy Kálmán, Marton Endre, Kazimir Károly, Kazán Ist­ván, Koncz Gábor, Páger Antalné, stb. nagyon örülök, hogy nem lép­tem közbe, mert ugyanezekről a legnagyobb elismerés hangján szól­tak és a két főszereplő játékát európai szinthez mérték. Gály Iván az Új Szóban ezeket Írja: „Emlí­tettem már, hogy a színészek já­téka általában magas mércével mérhető. Van azonban néhány egé­szen kiváló alakítás. . . Gálán Géza . .. mélyen átélte Rómeó gyönyörű szerepét,. . .“. A Práca színikriti­kusa így Ír: „Az előadásban szinte burjánziic a fiatalos hév és lelke­sedés, ami teljes mértékben leköti a nézőt. Főleg a két köz­ponti szerep — Thirring V. Júliája és Gálán G. Rómeója — nagyon tisztesen e színház legjobb telje­sítményei közé sorakozik és túl­növi az össz-szlovákiai átlagot“. A vívásban kifogásolod a Wie­gest és azt írod, mosolyogva öltek, mosolyogva haltak. Meglep, hogy a kort jobban ismered vivőmeste- rünknél, aki Színháztudomány! Akadémiát végzett, tehát mind a vívás, mind a színház történetének területén a legfelkészültebb szak­ember. Ha bárki ezt a vívást ab­szolválná — nem a hatásvadá­szatért, hanem — a teljes kime­rültségtől, biztosítom, ugyanígy lihegne. Ami a vívás tartamát illeti („kardot se ránthatok, hogy köz­belépjek“) Benvollo Rómeó védel­mében, tudatosan hazudik (Heve­si: Vigyázzunk. Shakespearenél is érvényes: nem a szöveg felszíne, hanem a mélye a lényeg.) Tovább idézlek: „Rendezői elné­zésnek tartjuk, hogy a dajka szol. gálójának oldalát is „tőr ékesíti". A fegyverviselés ugyanis nemesi kiváltság volt s a szolgák fegyvere az idő tájt legfeljebb furkósbot lehetett", — írod Te. Ezt is a vi- vómesterre háríthatnám, de ez a kifogás leginkább Shakespeare Wi- liamnak szól. A dajka szolgája ugyanis ezeket mondja: „Azt az egyet nem láttam, hogy magán töltötte a kedvit. Különben eskü­szöm, kardot rántottam volna“. Ha Shakespeare ezt így javltja ki: Különben esküszöm furkősbotot rántottam volna, szívesen kicseré­lem a kardot, akár furkósbotra Is. Addig nem. ‘Egyébként ha valaki figyelmesen elolvassa a darabot, több helyen rájön, hogy a szerző kimondottan utal rá, igenis a szol­gák is hordtak kardot. (Bár az egész ügy lényegtelen a darabot illetően.) Válaszomat egyébként azért írom elsősorban a színészeim védelmé­ben, mert úgy hiszem nagyon lel­kiismeretesen, egészséget és időt nem kímélve dolgoztak és tehetsé­gük teljes latbavetésével mind a szlovák, mind a magyar szakvéle­mény legmagasabb és eddig tény­leg egyedülálló elismerését vívták ki. Ha hozzávesszük még, hogy munkájuk nem papirt és ceruzát, hanem szívet, idegeket, „fogyaszt“ akkor azt hiszem jogos a vála­szom, és többszörösen fáj, hogy éppen a . legközelebbi vélemény, egy kissé meggondolatlanul, fele­lősségmentesre és — ne vedd rossznéven — felületesre csú­szott. (Színészi, vagy kritikai alá­zat?) Végezetül egy Idézettel, egy kel­lemes meglepetést szeretnénk bi­zonyítani. A Rómeóról alkotott el­képzelésünket a Lúd kritikájában a korban tőlünk legtávolabb eső Egri Viktor fogalmazta meg: „Gálán Géza szerepébe belesürítette az ifjúság teljes és gyönyörű vará­zsát. szinte gyermeki báját, sihe- derségét és kedvességét, amelybe később a halálfélelem férfias meg­sejtése vegyül. Halálukat mind­ketten tisztes és megható oda­adással fogadják az érzések magas telítettségével“. Várunk további bemutatóinkon, sőt munkanapjainkon, próbáinkon, de szeretnénk, ha többhónapos munkánkhoz máskor felkészülteb­ben közelednél. Akkor szívesen magunkévá tesszük véleményedet — „továbbfejlődésünk érdekében“. Baráti üdvözlettel: BEKE SÁNDOR-------------íi ifiásás II VÁLASZ a VÁLASZRA Előre Is Kedves Olvasóink elné­zését kérem, hogy az itt követke­ző sorokban nagyon is személyes­kedő hangot kell megütnöm, de Beke Sándor barátom nyílt levele az, ami erre kényszerít. Beke Sándor ,,színészei védelmé, ben" ugyanis, — mivel tudja ró­lam, hogy nem én találtam fel a spanyolviaszt, s én bohó elfelej­tettem, hogy ő az, aki feltalálta, — kioktat levelében, s cikkemből ügyesen idézgetve a lehető legne- gatívabb színben próbálja azt és íróját feltüntetni. De nem oda Buda — tartja a mondás, éppen ezért szabadjon néhány mondatban főbb kitételeire reagálnom. Mindjárt az elején azonban egy megjegyzést: Kedves Sándor, nem gondolod, hogy kissé furcsa ez a védőügyvéd-játék, az egyik kritika (történetesen az enyém) néhány elmarasztaló (mert több volt ben­ne a dicséret) kitétele miatt, ami­kor „az eddig megjelent 7 kritika" pont az én megjegyzéseim ellenke­zőjét bizonyítja? Mi ellen is kell hát akkor megvédeni azokat a szí­nészeket, pontosabban Gálán mű­vész urat? A 7 dicsérő kritika ellen? Vagy az egy kritikai meg­jegyzéseket is tartalmazó dicsérő kritika ellen? Vagy. . . Nem értem! Hát a hét dicshimnusz nem elég? Közöttük olyan neves személyek­nek a dicsérete mint Egri Viktor, vagy Gály Iván? Nem érezted elég védelemnek a dicséreteket, a „szakvélemény egyedülálló elisme­rését"? Furcsa, sőt nagyon elgon­dolkoztató! Kedves Sándor! Örülök, hogy most leveled kapcsán elmondha­tom, hogy Gálán Géza Rómeója a maga nemében nagyszerű alakí­tás. De csak a maga nemében. Mert az előadásra felkészületlenül érkező szegény kritikus, aki mond­juk az előadás egységét is keresi, itt bizony hoppon marad. Gálán ugyanis ízig-vérig mai Rómeót ját­szik (egyedül van), a többiek vi­szont a „klasszikus" közegben maradnak (és ők vannak többen), tehát a szegény kritikus rendezői koncepciónak a többség játékát veszi; ekkor viszont jön a rendező és megvédi a „más világban" élő Rómeót. Csakhogy Sándor, nem gondoltad végig, mert mihelyt Ró­meót szentesíted r— ítéletet mon­dasz Júlia, Benvolio, Mercutio, Lőrinc barát stb. felett, és a kő a te fejedre esik. Mert abban a pillanatban az ilyen komoly felké­szültségű rendező mint te, egy­szerre ú. n. rendezői koncepció nélkül marad — mert az előadás stílus egységéről nem beszélhe­tünk. Mór pedig nem hiszem, hogy bármelyik, a színészét nagyon sze­rető rendező is ezt megengedhetné magának. Ami a szökellést és a külsősé­geket illeti — a fene nagy jóked­vet nemcsak így lehet a világ tud_ tára adni. De Kedves Sándor, nézd meg még egyszer az általsd ren­dezett darabot — mert a szökel­lés bizony Rómeó színpadra „lépé­sével" indul, s az általad idézett résznél „Szerelmem könnyű szár­nyán szálltam én" . . . stb. éppen, hogy nagyon is jámboran „áll" Rómeó (szerintem helyesen), mert ha nem vetted volna észre, éppen az erkélyen lévő Júliával „cseveg". Kedves Sándor! Elhiszem, hogy a magyarországi vendégeknek na­gyon tetszett • Gálán Rómeója. (Hangsúlyozni kívánom, hogy ha a többiek játékától eltekintve vizs­gálhattam volna — esetleg én is szuperlatlvuszokban nyilatkozom róla.) Az eléggé konzervatív ma­gyar színjátszáshoz mérve friss, erőteljes, mai (ép nem a 16 éves reneszánsz kamasz) volt. Ami a lihegést illeti. .. ott mint­ha azt is írtam volna, hogy a vívás „művészete" úgy hozzátartozott az akkori idők mindennapjához, mint a mai napok rendezőjéhez, teszem azt, a sötét szemüveg. Ami a szemrehányásodat illeti jogos, én ugyanis valóban nem végeztem Színhá/tudományi Akadémiát, s rá­adásul .vívómester sem vagyok — viszont voltam már jónéhány vívó- versenyen. de egyetlen pástról sem hallottam ezt a „lihegést", de hogy messzire ne menjek, ha jól emlék­szem a vívást Tybalt is „abszol­válta" őt mégsem hallottam hö­rögni, még végzetes sebében sem. De ha nem hatásvadászatra, kózön_ ségszédítésre megy a vívás — miért kell akkor mégis a sze­gény „idegeket és szívet" pazarló színészeket a lihegésig lestrapál­ni? Igazán megóvhatnád őket ettől is! Ami Benvoliót illeti, újra csak arra kérhetlek, olvass figyelmeseb­ben — Benvoliót sehol sem éred hazugságon, a tények pontos rajzát adja a hercegnek. Ugyanis ha Ró­meót védendő tudatosan hazudna mint ahogy te állítod, ezt a mon­datot nem mondhatná: „S most Rómeó is bosszúvágytól ég...“, (mert ez árulás), mi értelme van már ezek után hazudni, ráadásul tudatosan...? (Olvasni azért tudok, ha írni nem is) — Sándorom, vajon ki a felületes? Én? Még mindig úgy véled? Továbbá: a szolga és a tőr. Most én olvashatnám a fejedre Hevesit, s ide még illene is, de nem te­szem. Minek szakadjon rád idő e- lőtt a nagy felkészültségtől ros­kadozó trónus. így csak azt mond­hatom — tévedsz. Mert nézd csak meg jobban: ez a Péter egy kissé ütődött szolga (komikum hordozó — Shakespeare! végletek!), és mi van akkor, ha szegény feje az ol­dalára kötözött botot kardnak kép­zeli? Nem lenne érdekesebb?... (Nem a szöveg felszíne... Ami a fegyverviselést Illeti, valóban vol­tak fegyveres szolgák, de azok a ház védelmét, nem pedig a daj­kák kényelmét szolgálták. Külön­ben iqazad van — ez jelentékte­len!) Befejezhetném azzal, hogy ami a „felkészültebb közeledést" Illeti, nem rajtam a sor annak neki- gyűrkőzni. Van azonban írásodban egy felelőtlen megjegyzés, amit ha megengeded rossz néven veszek — arról a részről van szó amely­ben az írás munkáját, papír és ce­ruza „fogyasztássá" degradálod, de úgy hiszem, hogy ennyi felelőtlen­séget még egy nagy felkészültségű rendező sem engedhet meg magiá­nak. Mert mondd csak Kedves Barátom, hová lennél a színházad­dal együtt, ha egyesek nem ál­dozták volna és nem áldoznák életüket az írásra? Kedves Sándorom! Ha ezek után is úgy véled, hogy előadásaitok­kal kapcsolatosan nem lehetnek vé- leménvkülönbségek, úgy legjobb lesz, ha az elkövetkezőkben ma­gatok írjátok meg a kritikát min­den lapba. Különben azt hiszem, hogy ez a vita és a kritikák sem vezetnek sehová, hiszen ti téved­hetetlenek, tökéletesek vagytok, a- mit írásod zárósorában az idéző­jelezett rész is mutat. Épp ezért most te ne haragudj, ha a komá­romi színházzal kapcsolatban egy szakállas vicc csattanója jut e- szembe: Eszi nem eszi, mást nem kap! Ä régi barátsággal: Tóth Elemér A MATESZ Rómeó és Júlia bemutatójával kapcsolatos értékelések nem a szerkesztőség álláspontját tükrözik J vissza, kérjük olvasóinkat tekintsék az Itt közölt véle-“ • ménvcserét a hozzászólók egyéni nézeteinek. Ezzel a vi­tát lezárjuk. Minotaurusz pusztulása Rajzolja: Endrődy István Irta: Cs. Horváth Tibor ÁHOGY FELSORAKOZNAK AZ URALKODÓI PÁHOLY ELŐTT. Th£- SZfUSZ HIRTELEN MEGÉRZI MAG AH MlNŐSZ LEÁNYÁNAK FÜRKÉSZŐ' PILLANTÁSÁT. RÁNÉZ. TEKINTETÜK HOSSZAN EGYMÁSBA KULCSOLÓD/K. VÉGÜL ÁR/A ONE EGESZ TESTÉ­BEN MEGREMEG. ÉS LESÜTI A SZEMEZ1 AZ IFJÜ ATHÉNI ÚGY ÉRZI. MINTHA TŰZ FUTNA SZÉT AZ EREIBEN. TETŐTŐL TALPIG ZSIBBADÁS JÁRJA ÁT. _____ Felhangzik a játék kezdetét jelzőt trom­BITASZÓ. MEGKEZDŐDIK A TÁNC. KECSESEN PÖRÖGNEK. FOROGNAK A TÁNCOSOK. INCSEL­KEDNEK A BIKÁVAL. AMELY ELŐBB BÉKÉSÉN KÖRBE POROSZKA'L. MINTHA TUDOMÁST SEM AKARNA VENNI RÓLUK. MAJD EGYRE NYUGTA­LANABBUL KAPKODJA A FEJÉT. KAPÁL. FÚJ­TAT. ÉS VÉGÜL,VAK DÜHRE GERJEDVE elöre- ló dúl, hogy áldozatot keressen magának. Nőst érkezeti el az ideje annak, hogy a CSOPORT LEGJOBBJA, az ugró bemutassa tu­dását. Thészeusz. akin még m/ndíg rajta UL AZ ELŐBB! KÁBULAT. TÉTOVÁÉN MINT AZ ÁLOM JÁRÓ INDUL A BIKA FELÉ. MAJD HIR­TELEN NEKIRUGASZKODIK ES... £ZERRYI..TOROKBÓL TOR ELŐ AZ IZuA-Á A\\v. WTM \ LOM ÜVÖLTÉSE: AZ UGRÓ ELVÉTETTE A ©JHliVv V SZALTŐTf A,NÉZŐSEREG TOMBOL. NEM BfllUN V >4 I ELŐSZÖR LATNAK ILYET. TUDJÁK. HOGY AuV\ X JTV l\ 1 M! KÖVETKEZIK. AZ ATHÉN! UGYAN \»\ J] NEM ZUHANT LE. GÖRCSÖSEN KAPASZ­KOD/K. DE AZ ORÜLETES VÁGTÁBAN HA- WW»' ^ \£Á MAROSAN ELFOGY MAJD MINDEN EREJE. ” , , MEG NEHÁNY PJLLANAT £S A BIKA LERÁZZA MAGAROl. AtTÁL — \'o,A MVj\0CSIJ.1jí I//1/CV CPCTTADnCCA I—: — _ J* SZARVA'RA NYÁRSALJA, VAGY SZÉTTAPOSSA. I FOLYTATJUK, ROMEO és IÚLIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents