Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-02-13 / 7. szám
új ifjúság ALWEG a Magas Tátrában ? 3 Nem lehet tagadni: a vasút kiöregedett. Ezen nem sokat változtat a vonalak villamosítása, sem a Dieselmotor. Kizárólag új, forradalmi ötletekkel lehet a vasutakat a jövő kényelmes, célszerű és egyben nyereséges közlekedési eszközévé tenni. A FIATALÍTÓ CSODASZER: A LÉG- • PÄRNÄS SlKMOTOR A vasútak úgyszólván világszerte mindenütt ráfizetéses üzemek. A szakemberek tudják, hogy minden javasolt változtatás és javítás csak átmenetileg javítja a gazdaságosságot. Csak valami radikális kezdeményezés hozhat segítséget. Radikálisak és rendkívüliek a közlekedés tökéletesítésére vonatkozó javaslatok Is. Lélegzetelállító merészségük ellené-' re mégsem utópisztikusak fezek az elgondolások, mert napjaink ismert technikai eredményeire épülnek éfi fezért ma már kivitelezhetők. íme az egyik — kísérletileg már megvalósított javaslat: a vasutak sínpályái feletti térben — masszív betonoszlopokra támaszkodó, folytatólagosan épített betontöltésen — vadonatúj személy- és áruforgalmi létesítményeket, parkolóhelyeket, au- tóutakat, sót gyárakat is magasépí- tésü irodaházakat keli alkotni. Az építés ideje alatt a vasutak végeznék a szállítást, s a régi létesítmények működése megszűnne, a- mínt az új terveket kivitelezték. A tervek megvalósításához az első lépés: nagy betonúid építése keresztben a vasúti töltés felett. Erre a hídra gyárat építenének, amelyben a hídkonstrukció elkészítéséhez szükséges betonlapokat és tartóelemeket öntik és a többi, az építkezéshez szükséges szerkezetet előállítják, illetve beépítéshez készítik elő. A gyár mozgatható lesz. Egy építési szakasz elkészültével továbbgördül, hogy az összes közlekedési építmények, így az utak és az egymástól elválasztott személy- és teherszállító vonalak folyamatos elkészítését biztosítsa. Felvonók, mozgólépcsők, szállítószalagok, daruk és egyebek beépítése rögtön a megfelelő épületek elkészültével történik. Alomkocsi A személyszállítás céljaira köny- nyű szerkezetű légpárnás sínautóOivasóink lapunk múlt számában megismerkedhettek a CSISZ SZKB elnökségének álláspontjával a Magas Tátra közlekedése fejlesztésének ü- gvében. Az elmúlt napokban fiataljaink között nagy tetszésre talált a martini orvosi fakultás CSISZ tagjainak kezdeményezése, amely országos gyűjtést javasolt a Magas Tátrában építendő legtökéletesebb vasúti közlekedés elősegítése érdekében. A különböző típusú modern és valóban exkluzív megoldások közül fiataljainknak leginkább az Alweg rendszerű függővasút tetszik a legjobban. Szakembereink a magas tátrai közlekedés kiépítésére vonatkozólag három féle tervezetet tanulmányoznak. Hogy e három közül melyik kerül ki majd győztesként, arról a legközelebbi napokban értesülünk. Az alábbi cikkben a függő vasútról a légpárnás expresszről közlünk ismertetést. buszt javasolnak, amelynek karosz- kocsik 1 cm magasan lebegnének a szériája alumíniumból és kemény betonpalló felett. habanyagból áll. Menet közben a A kétirányú személyforgalomhoz szükséges peronépítményeket nem a hagyományos módban egymás mellett, hanem egymás felett helyezik el. A légpárnás sínautóbusz megállása után az egyik oldalon önműködően kinyílnának az ajtók, hogy az utasok kiszállhassanak. Csak néhány másodperccel később nyitnák ki a másik oldalon az ajtókat, hogy a beszálló utasokat befogadják. A ki- és beszállás így gyorsan lebonyolódna., s a várakozási idő lényegesen kevesebb lenne, mint manapság. A járművek formája természetesen megfelelne legújabb aerodinamikai ismereteinknek. Mivel az egyenes sínautóbusz súlya csekély — hiszen mint légpárnás járműnek nincs kereke, tengelye, alváza és rugózata, — a sínautóbusz indulása u- tán ismét hamar elérné az óránkénti 500 kilométeres sebességet. SlKMOTOROK A síkmotorok alapvetően különböznek a többi elektromotortól: hiányzik a forgórész, nincs tengelyük, nincs csapágyuk, — és éppen ennélfogva kiválóan alkalmasak sínen haladó jármű céljára. Ez az első pillanatban meghökkentő tény rögtön sokkal érthetőbbnek látszik, ha meggondoljuk, hogy a ma használatos e- lektromotorok a forgórész fordulatait tengelyen és tengelykapcsolón át közvetítik a jármű hajtókerekeihez. A forgómozgást egyenesirányú haladó mozgássá a kerekeknek a sínen gördülésével alakítják át. Dr. Laithwaitenak, a manchesteri egyetem professzorának termében a mozgási pálya közepén merőlegesen elhelyezett réz- vagy alumíniumsín veszi át a forgórész szerepét. Az „állórészt“, a motor másik fele részét a sínautóban helyezik el. Amikor tehát az állórész tekercsein a munkavezeték árama áthalad, erős örvény áramot indukál a sínben, amely az állórészre erőhatást fejt ki. Mivel a sín szilárdan van rögzítve, ez az erő az állórész hordozóját, tehát a járművet előre hajtja. A JÖVŐ VASUTAI? Az új személyforgalmi vonalak körülbelül 10 méterrel magasabban fekszenek maid, mint a mai vágányok. A nagy sebességre való tekintettel néhány helyen ki kell egyenesíteni az útvonalakat és a kanyar rok ívét is meg kell nagyobbítani. A szakemberek úgy vélik, hogy a nagy sebesség miatt fel kell használni az űrhajósok tapasztalatait. Ez azt jelenti, hogy a habgumi üléseket hozzávetőleg a test formáihoz kell igazítani és gondoskodni kell megfelelő biztos feltámaszról. A teherforgalom számára ugyan3 csak a síkmotor-indukciós elven a- lapuló rendszert tervezik. Mivel ez esetben nehéz terhek szállításáról volna szó. a teherkocsik nem légpárnán futnának, hanem a szokásos kerekeken, úgy mint eddig. Kizárólag egyenlő nagyságú nyitott vagonokat állítanának üzembe lapos, mélyített rakfelülettel. A szállítandó á- rut a lehetőség szerint igen nagy, norma szerint készült tartályokba csomagolnák és a rakfelületen mindig ugyanazon eljárással rögzítenék. Mivel a gyárak közvetlenül * teherszállító vonalak mellett épültek, gyakorlatilag nincs többé rakodási probléma: futódaru szállítja a nagy tartályokat a raktárakból vagy tárolóhelyekröl közvetlenül a teherkocsiba. Az úirendszerű vasút üzeme természetesen teljesen automatikus. — sem a személy-, sem az áruforgalomban nincs többé szükség mozdonyvezetőre, kocsikísérőre és kalauzra. A személyforgalmi létesítmények felett lakások céljára toronyházak é- pülnek. Ilyen módon végig az eddigi vasútvonalak felett nemcsak újszerű. modfern és igen gyors forgalmi utak nőnek fel, hanem települések is, — sőt az idők folyamán meglehetősen hosszúra nyúlt városok. Nem lenne kellemetlen ezekben a városokban lakni, hisz a távolsági forgalom úgyszólván zajtalanul, az égési termékek és a szagok kikapcsolásával bonyolódik le. Ezeknek a radikális terveknek kivitele előnyök egész sorával járna. Mivel a különféle gyárak és ipartelepek a gyors és olcsó szállítási útvonalakon tömörülnének, az országutakat és autóutakat megkímélnék a nehéz teherautók és pótkocsik „szörnyeitől“, az utak forgalma folyamatosabbá és fenntartásuk lényegesen olcsóbbá válna. A vasút, mint a legfontosabb tömegforgalmi eszköz, L. Gy. CSAK HÁZASULANDÓKNAK A vonzó külső titka A férfi és u nő ismeretségkötésébén nagy szerepet játszik a vonzó külső. Nagyon előnyösen ruházza fel szépséggel az élőlényeket. A lepkék színes szárnya, a páva tolla, a szarvas hatalmas agancsa, csupa olyan dísz, amely az élet más megnyilvánulásaiban nem praktikus, sőt akadály számunkra. Ezeknek a testi jegyeknek a kifejlődése, amely jegyek nemileg különböztetik meg az élőlényeket, szorosan összefüggnek 3 nemi mirigyek működésével. Ha a mirigyeket fiatal korban eltávolítják, a lány ugyan felnövekszik, de testalkata olyan marad, mint növendék korában. Ebben maga az ember sem különbözik az állattól. A férfinak nemcsak a bajusza nem női ki, a nőnek pedig nemcsak a keble nem fejlődik ki, de testalkatuk is megtartja gyerekes jellegét. Az, hogy tetszeni akarnak a másik nemnek, viselkedésükben is megnyilvánul. A kakas azzal bűvöli el a tyúkokat, hogy hetykén forgolódik, katonásan feszít. A tyúkok viszont feltűnő „szerénységükkel“, azzal, hogy megússzák magukat, — vonják magukra a figyelmet. A kappanoknál — fiatal korban kiherélt kakasoknál — semmi hasonlót nem tapasztalunk. Közönyös viselkedésükkel szürke jelenségek maradnak. Nemiség határozza meg azt is, hogy mit tartunk elbü- völónek, mit vonzónak. Férfinak a nő gyöngéd, kifinomult arcvonásai, nőnek a férfi markáns arcvonássá! tetszenek. Az eunuch viszont nem ismeri a nemek szépségét. Hogy tetszeni vágyásunk a nemiséggel függ össze, azt az a tény is bizonyítja, hogy a fiúk csak akkor kezdik külsejüket gondozni, amikor nemi érzésük megindul. Fiú számára a mosdás, Jésülködés keserves k’nszenvedés, az ünneplő ruha pedig büntetés. Amikor gondozni kezdik külsejüket, hogy fejük ne úgy fessen, mint a verébfészek, amikor legalább a testük látható részeit mosni kezdik, biztos jele annak, hogy befejeződött nemileg közömbös gyermekkoruk. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a nemi érésnek ez a kora nemcsak a szépítkezésben nyilvánul meg, de a lényeg mindig egy: az illető egyén fel akarja hívni magára a figyelmet. Elképzeléseink a szépről állandóan változnak. A divatfantázia hihetetlenül gyorsan formálódik, alakul. Ami tegnap még tetszett, ma már nevetséges. ötven évvel ezelőtt, a bajusz korában nevetségesnek tűnt minden simára borotvált férfi. ma az ellenkezőjét érezzük. Már a társadalom fejlődésének kezdetén a nemiség arra kényszerítette az embert, hogy keresse azokat a szereket, amelyekkel növelni tudja vonzóerejét, bűvölő hatását a másik nem előtt. A szexualitás így lett ösztönzője a művészeteknek is. Az első művészi tárgyak (fülbevalók, karikák a orrban, parperecek, nyakláncok) kizárólag a nemiséget szolgálták, szépítették. A test festésének is ez az alapja. Végeredményben a divat színeinek sincs más célja, mint ami a vadember testfestésének volt, és az cl- távilíthatatlan tetoválásoknak sem más az indítéka, mint a mai nők szépítő festékeinek. A ruha, különösen a női rúna is rég elvesztette eredeti küldetését: a test védelmet az időjárás viszontagságéval szemben. Döntő mértékben a szexualitás egyik eszköze lett, és a vágyás a nemi ösztön egyik megnyilvánulása, tetszeni .vágyást szolgálja. A női ruha ma már 1 az erotika segédeszköze. Takar, hogy kidomborítson, elfed, hogy magára vonja a figyelmet. A nő vonzó testrészeit nem akarja eltitkolni, ellenkezőleg, kihangsúlyozza azokat, hogy még csábosabbbak legyenek. Lehetővé teszi, hogy a forma és a mozgás varázsa a mezítelen testnél is jobban kidomborodjék. Elfedi a tést fogyatékosságait, hibáit, kiemeli az előnyeit. A nőknél szinte biológiai követelmény, hogy tetszeni akarnak. A legkedvezőtlenebb körülmények között is képesek szépítkezni. Munkaruhában, piszkos munkahelyen is vonzóvá teszik magukat. Nem törődnek azzal sem, hogy mennyire drágák a szépítőszerek. De a túlzás itt is csalódást okoz. Sohasem egészséges, ha túlmegy a különbség a való és a látvány között. Rég elmúltak azok az idők, amikor a divat még sanyargatta a testet. Afrikában többé nem szórják át a nők alsóajkát. Kínában nem hordanak lábtorzítő cipőt, s nálunk sem oly kegyetlenek a fűzők, mint hajdan voltak, amikor valósággal két részre szakították a testet. De a mai ruházatban is sok az olyan elem, tartozék, amely nem ruha, hanem az a célja, hogy megváltoztassa az ember testének valódi alakját. Tiltakozni ellenük — nincs értelme. Hiszen a legnagyobb szépség is elvész gondozás nélkül, és gondozatlan külsejére csak ráfizethet az ember. Külsőnk gondozása tehát szükséges, sőt dicséretes. Csakhogy nem szabad túllépnie az elfogadhatóság határait. Túlhajtása természetellenes, karikatúrát csinál a legszebb nőből is. A feltűnő cicomázkodás csöppet sem bizalomkeltő, mert az ember valódi alakját akarja meghamisítani. A kozmetikai szerek esztelen használata pont ellenkező hatást kelt, mint ami a szépitőszerek eredeti célja. Túl korán megöregiti, ráncossá teszi a bőrt, amin aztán a legvastagabb púderes festékréteg sem segít. Függetlenül a korunktól mindig legfőbb díszünk a tisztaság. A piszok visszataszító. Sok olyan kapcsolatot szétzúzott már, amelynek minden feltétele megvolt a tartósságra. A piszkos nyak, szennyes fehérnemű megöli a kezdődő „nagy szerelmet". Egy ideig takargatni lehet a piszkot is, de a házasság során minden kiderül. Kiábrándít és elidegenedéshez vezet. Emlékszem két fiatalra. Legyőzve a szülők ellenkezését, szerelemből házasodtak. Félév múlva azonban szétmentek. Válóperükön arról panaszkodott az asszony, hogy a férje bűzlik, mert testének csak a látható részeit mossa, azt is óvatosan. Fehérneműt, hálóruhát nem akar váltani, higiéniája nem haladja meg a primitív emberét. Befejezésül: külsőnk gondozása a nenrség egészséges megnyilvánulása. Ha teljesíteni akarja küldetését, ki kell egészítenie, korrigálnia kell a természetet, de nem átalakítani. Ha nem akarunk nevetségesekké válni, akkor a mindenkori divatizlés színvonalán keli álinnunk és a nemeket megkülönböztető jegyeit kell érvényesítenünk. Lehet, hogy a divat egykor borotvált fejet fog előírni a nőknek, és varkocsot a férfiaknak. De amíg nincs így, addig a hosszúhajú legények extrém jelenségek maradnak. Jjorgitotta: szj.
