Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-11-26 / 47. szám
V A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évf 1988. november 26. Ara 1 Kős Illúzió és realizmus • Klub-hiradó • Ékalakú áruh áz • Prága, 1968 november • A tallósi „skanzen“ • Válasz az „Erősen hanyatlik a kultúra Somorján“ című cikkre • Hol kezdődik a konformizmus • Járási „Ki mit tud?“ Fürön • Hat éves a Forrás iro dalmi színpad • Etűd 1946 • Szép versek • Csúzli • A souvenir-köztársaság • Miért élnek tovább a nők? • Kis vadnyugati mindentudó • Gandhi-év • „Még sok filmet forgatunk majd együtt“ — Jean Seberg amerikai filmsztár és Romain Gary francia író válik, de jó barátok maradnak • Atomháború Capri-szigetén • Broderick Grand: A tévedés — kisregény 1. • Szőkék előnyben • Harc az ördöggel • Megtalálják Casanova sírját? • Sport • Aki mer, az nyer • Mind több svéd fiatal válik a kábítószer rabjává • Vetkőzés a hivatásom, avagy autójavítás meztelenül • Ki győzött az olimpián, az Adidas vagy a Puma cég? • TV-műsor • Keresztrejtvény • Divat • Kézimunka • Veronika válaszol Aki nem szereti a szabadságot és az igazs :jot abból hata'mas ember talán lehet, de nagy ember soha. Voltaire Megjelenik minden kedden • Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Praiská 9. Tel.: 4*5-41-45. Postafiók 30. • Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, tö- szerkesztöheiyettes: STRASSER GYÖRGY, kultúra: TÓTH ELEMÉR, kill- és belpolitika: SÁRKÁNY ÁR- PAp, riporterek: MICHAL MÄRTA, ZÄCSEK ERZSÉBET, keletszlovákiai szerkesztő és sportrovatvezetö: BATTA GYÖRGY, grafikai szerkesztő: GYURAK ÉVA. Nyomta Západoslovenské tlaciarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kés. fél évre 26.— Kés, negyedévre 13.— Kés • Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetni minden postán lehet • Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza 9 A lapot külföld számára a PNS Cstredná expedída, Bratislava, Gottwaldovo námestle é. 4* — étjén lehet megrendelnL' Ifjúsági föderációt! November 21—22-én tanácskozott a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága és fontos határozatokat hozott az Ifjúsági mozgalom jövőjét Illetően. A központi bizottság elé Robert Harenéár mérnök, a CSISZ SZKB elnöke terjesztette a javaslatokat. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük beszámolóját. A helyzet rövid elemzése A CSISZ mint egységes szervezet konkrét történelmi Időszakban alakult meg. Azokban az években, amikor arra törekedtünk, hogy a köztársaság szocialista jelleget öltsön, döntő osztályharcra került a sor; a szocialista hatalom került uralomra és az egységes szocialista Irányzatü Ifjúsági szervezet nemcsak a fiatalok, hanem az egész társadalom számára életfontosságú szükségletté vált. A történelemből tudjuk és sokan közülünk még visszaemlékeznek arra, hogy a CSISZ az egységes ifjúsági szervezet, spontán módon a fiatalok önkéntes tömörüléséből Jött létre. Az ötvenes években Is indokolt volt, hogy az egységes és egyöntetű Ifjúsági szervezet szorosan a pártra támaszkodjon, hiszen arról volt sző, hogy a fiatal, szocialista köztársaság gazdaságilag és politikailag megszilárduljon. Abban az időszakban jogos volt az a követelés, hogy a csoportok és egyének érdekeit az ifjúság és a társadalom érdekeinek vessék alá. Abban az időszakban, természetesen az a felfogás uralkodott, hogy a társadalmi szervezetek feltétlenül a párt segítő eszközei legyenek. A szervezet tekintélye, akcióképessége és széleskörű önkéntes tagsága is ezt a tényt bizonyítja. Nagy hiba, hogy a történelmi szempontból egészen ellentétes időszakban az ifjúsági szervezet egész más szerepet töltött be. A hatvanas évektől kezdődőleg a szervezetben nehézségek mutatkoztak. Ha a szervezetben felbukkanó problémákat közös nevezőre hozzunk, akkor megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb hibát azzal követtük el, hogy az ifjúsági szervezet nem alkalmazkodott az adott társadalmi és politikai helyzethez, és a tevékenységét sem aszerint irányította. Az igazságnak megfelelően azonban ki kell hangsúlyoznunk azt is, Hogy az igyekezet azoknak a bürokrata centralista és szaka- dár köröknek a magatartásán szenvedett hajótörést, amelyek január előtt társadalmi életünk élén álltak. Annak ellenére, hogy a CSISZ-ben előretört az az igyekezet, hogy elmélyítsék a szervezet tevékenységét és több eredményt mutassanak fel, — az eredmény elmaradt. A CSISZ történetében a hatvanas éveket a legjobban úgy jellemezhetnénk, hogy azok az alkalmazkodás évei voltak. Rehabilitáltuk a CSISZ kulturális tevékenységét, beismertük, hogy az ötvenes évek „kultúrásko- dása" egyoldalú és túlzott volt. A CSISZ szervei és szervezetei támogatták a társadalmi táncok, a jazz és big-beat zene népszerűsítését, a teadélutánok és más szórakozási lehetőségek szervezését. Újításokat vittünk be a politikai nevelő munkába is. Igyekeztünk új, vonzó, szórakozási lehetőségeket nyújtani; kérdés-felelet estéket, beszélgetéseket rendeztünk, és olyan akciókat is, mint például „A párt szól a fiatalokhoz“ című akciót is. A hatvanas években határozottan növekedett az érdekkörök száma. Sikerült elérni, hogy kor- és társadalmi rétegezödés szerint növekedett az érdekkörök száma. Elértük, hogy kor szerint szervezték meg az érdekköröket, klubokat alakítottak, táborozásokat szerveztek. Sikeres akcióként könyvelhetjük el a fák ültetésére, a trágya-gazdaságok kiépítésére, a talajjavításra irányuló akciókat. A CSISZ tevékenységében valóban tekintettel voltunk a fiatalok érdeklődésére és a munkát aszerint szerveztük meg. Ma már külön megítélés alá vesszük a táborok és klubok tevékenységét, a kulturális, az önműveiődési tevékenységek irányítását. Mindig tekintetbe vesszük a tagok korát, szociális eredetét és nemzetiségét. A CSISZ tevékenysége azonban lényegében nem változott meg. A CSISZ kongresszusok határozatai nem tudták megoldani a társadalom fejlődésével és a fiatalok reális érdekeivel együttjáró problémákat. Azt az igyekezetei, amely az ifjúsági szövetség munkájában rá akart mutatni a hiányosságokra, félreértették és úgy állították be, mintha az a CSISZ egységének felbontására törne. Ezt az igyekezetei államvédelmi szempontból is veszélyesnek minősítették és erőszakkal elnyomták. A belső ellentétek a szervezetben olyan helyzetet idéztek elő, amelyek megbénították a szervezet tevékenységét és formalizmussá süllyesztették. A helyzetre az is jellemző, hogy a tagság nagy részét az iskolában toborozták, és a munkásfiatalol/aránylag csak kis %-ban voltak képviselve. A munkásfiatalok száma az utolsó hét évben 51 000 taggal csökkent. A szervezet tekintélyén ez is csorbát ejtett. Hogyha azt akarjuk, hogy a szervezet valóban életképes legyen, akkor mélyremenö átszervezésre van szüksége. Egyik szervezetnek se használ, hogy ha állandóan átszervezik. Ezért olyan változásokat kell foganatosítani, amelyek már a társadalom távlati fejlődésével is számolnak. Ezért feltétlenül tudományos módszerekkel kell kutatni a lehetőséget és igénybe kell venni a pszichológia, pedagógia, szociológia, politika, történelem, filozófia és a többi tudományág ismereteit. A CSISZ SZKB a márciusi plénum vezetősége elé terjesztette a CSISZ föderativ felépítésének tervezetét, ehhez a tervezethez a társadalmunkban és a CSISZ-ben mutatkozó fejlődési irányzatok kiértékelésével jutottunk. Ahhoz az eredményhez jutottunk, hogy társadalmi és politikai rendszerünk demokratizálása megkívánja az ifjúsági szervezet demokratizálását is. Az ifjúsági szervezet megújhodásának folyamata megkívánja, hogy társadalmi rendszerünkben más funkciót töltsön be. Az a szervezet, amely eddig csak mint a hatalmi szervek rugója szerepelt, ma feltétlenül olyan szervezetté kell hogy alakuljon, amely a tagság érdekeit és szükségleteit tartja szem előtt. Csakis akkor válhat valóban a többi társadalmi intézmény egyenértékű partnerévé. Már Lenin, amikor megfogalmazta a társadalmi szervezetek feladatát, feltételezte, hogy ezek bizonyos fokig kiegyensúlyozzák az állami bürokráciát. Amíg a hatvanas években csak óhajtottuk, hogy az ifjúsági szervezet funkciója megváltozzon, ma már ez olyan reális folyamat, amely összefügg társadalmunk fejlődésével. Mindnyájan érezzük és az akcióprogram is leszögezi, hogy társadalmunk még sokkal adósa az ifjúságnak. Ezért a szervezet olyan legyen, hogy reálisan segítse az ifjúságot életbevágó problémáinak megoldásában és hogy több lehetőséget nyújtson a fiatalok érvényesülésére. Ezekből az elgondolásokból kiindulva, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a leghelyesebb az lesz, ha az ifjúsági szervezetet föderatív alapon szervezzük át és megszervezzük a szlovákiai föderatív Ifjúsági és gyermekszervezetet.
