Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-11-19 / 46. szám

BRATISLAVA Kedd: 17:15 Francia nyelvtan- folyam haladóknak. 17.45 Ifjú­sági műsor 18.00 TV Híradó 19.35 Amiről beszelünk — pub­licisztikai műsor aktuális tá­ncról. 20.05 Szerencsepályázat - új vetélkedő 21.05 Kis hit­parádé I. rész 21.55 Az Inter- vlzló műsora — dlvatbemuta- tő 22.35 TV Hiradő. Szerda: 18.20 Eperjesi levél II. — do­kumentumfilm 19.00 TV Híradó 19.35 Az ember és a család — dokumentumfilm 20.05 Érdek- házasság — V. rész 21.50 TV Híradó 22.10 Francia nyelvlecke Csütörtök: 14.00 Motorkerék­párverseny közvetítése 17.45 Ifjú szemmel 18.40 Mese 19.00 TV Híradó 19.35 Otirajzfilm a Fülöp-szigetekről 20.00 A gaz­dagság országában — nyugat­német tv-film 21.30 Négyen a Práterban — filmriport 21.50 TV Híradó. Péntek: 16.55 Me­zőgazdasági műsor 17.55 Tu­domány és technika: Különle­ges áliatok — tudományos film 18.30 Filmhíradó 19.00 TV- Hír­adó 19 35 Meghívó az X klub­ba — közvetítés Prágából 20.15 A hét hazttdozó — vidám mű­sor 20.55 Ö, ez a katonai szol­gálat — régi katonadalok 22.05 TV Híradó 22.20 Az öreg Bur­gundi — humoros jelenet 22.55 Zenés műsor Szombat: 9.00 Francisz a nagyvadak birodal­mában 9.30 Régi cseh film 11.00 Otirajzfilm a Fülöp-szigetekről 11.35 TV Híradó 13.25 Jednota Trenóln — íparta Praha — labdarúgómérkózés 17.30 A ten­ger kincsei — két dokumen­tumfilm IB 00 Fecske 19.00 TV Híradó 19.45 Halászok és va­dászok 20.10 Ének III. Rudolf­nak 21.40 Az ,,U“ vonal előfi­zetője VII. rész 22.30 Francia revflfilm 23.00 TV Híradó Va­sárnap: 10.00 Kicsinyek műso­ra 10.35 Vasárnapi matiné 11.15 Kis hitparádé 12.05 TV Híra­dó 15.00 Országos súlyemelő bajnokság 17.10 Katonai híra­dó 17.25 Cseh királyság 1860 — detektlvtörténet 18.40 Me­seműsor 19.00 TV Híradó 19.20 A vasárnap spotja 19:50 Va­sárnapi vers 19.55 G. Scarnici és R. Tarabusi: Kaviár vagy lencse - tv-játék 21.55 TV Híradó 22.10 A vasárnap sport­ja 22.20 A szlovák zene éve. BUDAPEST Kedd: 18.15 Zebra — közle­kedési műsor gyerekeknek 18.30 Agra-markleeberg — riportfilm a lipcsei Mezőgazdasági Kiállí­tásról 18.45 Fáklyavivők 19.15 Esti mese 19.25 Látogatás em­lékmúzeumban 20.00 TV Híradó 20.20 Szabó Magda: KIgyómarás — dráma két részben 22.10 TV Híradó Szerda: 17.58 Hírek 18.10 Reklámmüsor 18.20 Arcképek, találkozások 18.55 Esti mese 19.05 Az „0" ügynökség ak­tái: A lagny-i fogoly — m. b. francia film 20.00 TV Híradó 20.20 Fórum — külpolitikai műsor 21.50 TV Híradó. Csü­törtök: 15.10 így jöttem — ma­gyar film 17.58 Hírek 18.05 Mindennapok művészete: Az üveg 18.25 Az emberi test 18.40 Reklámmüsor 18.45 Telesport 19.25 Sokszemközt — aktuális riportmüsor 20.00 TV Híradó 20.20 A verebek nem énekel­nek — m. b. angol film 21.50 Zenei figyelő 22.25 TV Híradó Péntek: 17.25 Pedagógusok fó­ruma 17.58 Hírek 18.05 Életünk és a kémia II. rész 18.30 Nyí­lik a rózsa... VI. elődöntő 19.00 Esti mese 19.10 Egy év a vi­lágpolitikában 19.40 Finnorszá­gi útljegvzetgk IV. rész 20.00 TV Híradó 20.20 Martin a fel­hőkben — m. b. jugoszláv film 21.55 TV Híradó Szombat: 9.00 Az „0“ ügynökség aktái 9.50 Sanzonest 10.10 Arcképek, ta­lálkozások 10.40 Tájak, váro­sok. emberek — New York a tengerről 11.20 Felnőtt játszó­tér 14.43 Falusi könyvszolgá­lat 14.55 Ojdonságok. érdekes­ségek a mezőgazdaságban 15.10 Reklámmüsor 15.15 Labor a la- vórban — kezdő fotósok müso- tj) ra 15.50 Hírek 15.55 MAFC — Budapesti Honvéd bajnoki ko­sárlabda-mérkőzés 17.30 Körkép t8.30 A TV jelenti 19.10 Cica­vízió 19.20 Aktuális közvetítés 20.00 TV Híradó 20.20 Azok a J boldog békeévek — Gábor An- *j) dor-est 21.40 Mozart: Cosi fan tutte (Mind így csinálják) — vígopera két felvonásban Kb. 23.05 TV Híradó 0.25 Jó éj­szakát, felnőttek Vasárnap: 10.00 Hétmérföldes kamera — úttörőhlradó 10.45 Csak gyere­keknek — lengyel rajzfilmek 11.05 Zenés állattan 11.30 Nyí­lik a rózsa — nóta- és nép­dalénekesek vetélkedője VII. e- lődöntö 12.00 Mezőgazdasági szakfllmsorozat 14.45 Francia nyelvtanfolyam 15.15 Gusztáv, a pesszimista 15.20 Történelem mindenkinek 16.10 KI minek mestere 17.50 A hét slágere 19.05 Esti mese 19.20 Viharlo­vag. VIII. A féltékenység 19.45 Sporthírek 20.00 TV Híradó' 20.30 Osztrovszklj: Vihar — dráma három felvonásban 22.35 TV Híradó Vizszlntes sorok: 1. Idézet Csokonai Vitéz Mihály: ,,A szabadsághoz“ c. verséből, folytatva a függőleges 13. és 19. sorban. 13. Háziállat — névelő­vel. 14. Amaz — szlovákul. 15. Telefonbeszélgetésnél alkalmazott gvakori szó. 16. Üt. 17. Kérdőszó. 18. Porció. 20. Ékezettel: Tógó fő­városa. 22. Nem be. 23. Északi férfinév. 24. Ékezettel: szlovákiai magyar képes hetilap. 26. Hullám­törő gát 28. Sophie..., híres olasz fllmszlnésznő. 30. Szovjet diplo­mata az EN£Z-nél. 32. Gömbölv- ded. 34. Női név. 35 Oktatás. 36. ...Ferenc, az Aranykoporsó írója. 37. Tag betűi felcserélve. 39. Több mint jó Ismerős. 41. Magyar Opti­kai Művek röv. 42. Kína része. 43. A klqvó igéje. 45. I. B. K. 46. Talál. 48. Tiltószó. 49. Hiány. 51. Nagyszerű. 52. Helyrag. 54. Liba­hang. 55. ... vagy nem ....... Ismert hamlettl mondás. 56. Gally. 57. Hangtalan tan. 58. Nem használ. 60. Mező. 62. Olaj közismert ide­gen szóval. 54. Tenger — néme­tül 65. Rajtaütés — angolul. 67. Szlovák álom. 69. Nem egészen tarka. 70. Európa legtömegesebb és legnagyobb hegysége. 71. Nem kevesen. 72. Azonos a vízszintes 32-el. 73. Senki — franciául. 75. Ékezettel: festmény. 77. Értelem. 78 Gyötrelem. 79. Jegyes. 82. Nagy Tamás. 84. Házikó. 85. Ide­gen női név. 87. Igen Szlovákiá­ban. 88. Hosszabb időszak. 89. Szerencséje van. 91. Csurgó. 93. Ék! 94. Folyó Szlovákiában — név­elővel. 96. Hangtalan líra. 97. An­na Ida. 98. Borzasztó. KERESZTREJTVÉNY Függőleges sorok: 1. Török férfinév. 2. Allatkert (fon.). 3. Vastag, szőrös gyapjú­szövet. 4. Nagy betűi felcserélve. 5. A. E. G. 6. Ismeretlen adako­zó névjele. 7. Indulatsző. 8. Nóta. 9. Nem valóság. 10. DUledező épü­letek. 11. Gábor Viktor. 12. Ke­vert eke. 13. A vízszintes 1. foly­tatása. 18. Kocka — latinul. 19. A függőleges 13. folytatása. 21. Bat­téria. 23. Hegycsúcsa. 24. Város Vietnamban. 25. Titoktartásban van! 27. Hegycsúcs. 29. Végnél­kül! orgia. 30, A kígyó teszi. 31. Mongol Uralkodó hercegek címe. 33. A szerelem istene az ókori gö­rög mitológiában. 38. Pedagógus. 40 .........pasa, törők államférfi. 43. Az atom központi része. 44. Val­lás rövidítés. 46. A föld felé. 47. A melléknév felsőfokának jele. 50. Folyó Erdélyben. 51. Folyó — spanyolul. 53. Nagy tó a Szovjet­unióban, az utolsó betű felesleges. 57. Nagyobb szoba. 59. Tlpp-e be­tűi felcserélve. 61. Kötőszó. 63. Európai nép. 64. ... és kalapács. 66. Folyó a Szovjetunióban. 67. Temérdek. 68. Égitest. 69. TEE. 74. Lapos. 76. Időegység. 78. I- delglenes épület (ford, és fon.). 83. Gazdaságunk pillére. 85. Nem arra. 86. Maró folyadék névelővel. 86. Ék! 90. Becézett Mária. 91. Tizenegy németül. 92. Kevert Ize. 93. Folyó Németországban. 95. M. N. 99. Lángol. Beküldendő a vízszintes 1, füg­gőleges 13. és 19. számú sorok megfejtése. Vége a hónapok óta tartó bizonytalanságnak. A múlt kedden döntött az Amerikai Egyesült Államok népe: ja­nuár 20 án Richard Nixon fog­lalja el Johnson helyét a Fe­hér Házban. A kitartás és a makacsság győzelme — így jellemezte tömören a hfrma- gvarázók többsége Nixon sike­rét. S hogy ebben sok igazság van, bizonyítja életútja is. Richard M. Nixon 1913 ja­nuár 9-én született Kaliforniá­ban. A család öt fiúgyerme­ke közül ő volt a második. Édesapja szegény farmer volt. s Richard segítségét is sok­szor igénvhe kellett venni: ő árulta a piacon a család gyü­mölcsösének citromtermését. Későhb városba költöztek, szü­lei egy füszerkereskedést és egy benzinkutat vettek. Kö­zépiskolai tanulmányai alatt gyakran volt kénytelen mun kával megkeresni zsebpénzét Kitűnő tanuló volt, és 1934- ben ösztöndíjat kapott. Az é- szak-karolínai, durhami Duke Egyetemen jogot tanult. Itt it kitűnő, és csakhamar a diák- egvesület elnökévé választják Tanulmányainak befejezése után megpróbált New Ynrkbar elhelvezkedni, de sikertelenül és kénytelen volt vidéken ál­lást vállalni. A háború alatt négy évig szolgált a haditen­gerészetnél, egysége egy csen­RICHARD NIXON e > 38 0) o r* e/> II cn cc >* 2 c go . .5 r, a> 2 „ 0) JÍJ des-óeeáni szigeten állomáso- 'Ott. Arról volt közismert, hogy ó sütötte a legjobb kol­bászt. és ügyesen nókerozott ’ öhadnagvi rangban szerelt le Ekkor kezdődőt! politikai >ályafutása. Eleinte kedvezn látszott neki a szerencse. A ligbogv levetette az egyenru hát, 1946-ban, Los Angelesher már a képviselőházba lelöl­ték, s a „milliomosok kluhjá nak“ segítségével, 1950 ben f szenátusba is beb'lott Ebben az időben hírhedt kommunls- taellenes volt. Többek közt ő sugalmazta a kommunisták mozgási szabadságát korlátozó törvényt. Megvesztegetési bot­rányba keveredett, de Ügyes ■ádllö- és televízió-szereplé­seivel sikerült eloszlatnia a zvanút. A milliomosok tovébbra is ámogatták, és alig negyvené­ves koréban, 1952-ben, Elsen­hower mellé, az Egyesült Al­antok alelnökévé választották Tisztségét nyolc éven ét töl­tötte be. Tekintettel az elnök gyenge egészségére, rendkívül sokat szerepelt a nyilvánosség előtt, és gyakran utazott kül­földre. 1959-ben a Szovjetunió­ba is ellátogatott. Egyre fűtöt­te azonban a becsvágy, bogy „az első helyre" kerüljön. Az 1960. évi elnökválasztá­sokon nem érte el célját. Szo­ros küzdelemben ugyan, de a- lul maradt Kennedyvel szem­ben, 1962-ben, a kaliforniai kormányzói választásokon még egy vereséget szenvedett, 1964- ben pártja már nem is jelölte az elnökválasztásokra. Ez any- nyfra felbőszítette, hogy kije­lentette: mindörökre hátat for­dít a politikának. Azok azon­ban akik jól ismerték, tudták, hogy Nixon nem adja fel a harcot, s csak azért vonult vissza jól jövedelmező Wal Street-i ügyvédi irodájába, hogy felkészüljön az újabb csatára. Az idén elérkezettnek látta a pillanatot régi álmának be­teljesülésére, s — a múlt ku­darcaiból meg hibáiból levonta a következtetéseket — ezúttal el is érte célját. Felesége egész pályafutása alatt ott állt mellette, mindig szerényen a háttérben maradt. Kétl ányuk van: a 21 éves Pat­rícia és a 19 éves Júlia. Az u- tóbbi nagyon hasonlít apjára, és — amint azt előző számunk­ban közöltük — David Eisen­hower, a volt elnök unokájá­nak menyasszonya.-------------új ifjúság f| Az érettségi a történelem tükrében A főiskolai és középiskolai oktatás reformja Keleten és Nyugaton egyaránt foglal­koztatja a pedagógusokat. Ezzel kapcsolatban gyakran felmerül az úgynevezett é- rettségi vizsgák problémája is. Mint tudjuk, ma is van­nak országok, ahol az é- rettségi vizsgát egyáltalán nem ismerik, mint például az Egyesült Államokban; itt a középfokon végzett fiatal oklevelet kap és ebben fel­tüntetik. hogy a tanuló mi­lyen tantárgyakat, milyen eredménnyel tanult. Az e- gyetemek azután nagyobb gondot fordítanak a felvé­teli vizsgákra. Legutóbb Svédország törölte el a ha­gyományos érettségi vizsgá­kat, a tanulók Itt évenként vizsgáznak bizonyos tantár­gyakból. Az egyes évfolya­mok végbizonyítványait ösz- szegezve, Svédországban azt tartják alkalmasnak a fel­sőfokú tanulásra, akinek ta­nulmányi átlaga jobb a 2.3- nél. Hazánkban az érettségi vizsgákat szintén gyakran szabályozták, de lényegében véve oktatási rendszerünk kitartott a hagyományok mellett. A hagyományok ki­fejezés annál is helytállóbb, hogy nálunk az érettségi vizsgákat 1851 óta ismerik. Ausztriában két évvel előbb bevezették az érettségi vizs­gákat, átvéve tudaldonkép- pen a porosz vizsgáztatási módszert. Poroszországban ugyanis már a XVIII. szá­zadtól a lényegében nálunk is Ismert érettségi vizsgák folytak. A múlt század közepén, az akkori Magyarországon a közvélemény nem fogadta szívesen az érettségi vizsga bevezetését, mert a közvé­lemény úgy gondolta, hogy ismét valami olyan dolog bevezetésére kerül sor, a- mely a gyűlölt Habsburgok­tól ered. Az akkori lapokból kitűnik, hogy az érettségi vizsgákat „német pedanté­riának" csúfolták. A nemzeti érzelmekből kiinduló kritikán kívül már egy évszázaddal ezelőtt is elhangzottak komoly szak- véleményen alapuló bírála­tok is". így Eötvös József, a kiegyezés utáni első magyar kormány vallás- és közokta­tásügyi minisztere, az 1870. évi törvényjavaslat indokolá­séban elutasította az érett­ségit és helyette a főisko­lai, egyetemi felvételi vizs­gák bevezetését javasolta. Eötvös két oknál fogva nem tartotta a szokásos é- rettségl vizsgákat gyakorla­tilag Célszerűnek. Először, mivel a tanulók rendesen csak az utolsó évben taní­tott tárgyakból vizsgáznak és így az érettségi vizsgák — szerinte — csupán az év­záró vizsgáknak pár héttel későbbi ismétlései vagy pót­lásai és másodszor, mert nem látta gyakorlatilag le­hetségesnek. hogy a tanu­lók az egész középiskolai évek alatt tanított minden tantárgyat annyira egyenlő mértékben sajátítják el, hogy bármilyen főiskolai pályára, egyenlően képesítettnek nyilváníthatnák őket. Ezért Eötvös Ismét hangsúlyozta, hogy célszerűbbnek találja, ha a főiskolák vizsgálnák meg, vajon a jelentkezők az illető szakra elegendő képesítéssel bírnak-e. Eötvös halála után az ok­tatásügyi szervek igyekeztek megszilárdítani ez érettségi tekintélyét. A középiskolai tanárok nagy része is az érettségi mellett állt ki. Csupán kisebb számban vol­tak azok, akik ellenkező véleményt hirdettek. így példáid dr. Luther Nándor, neves pedagógus, azt java­solta, hogy módosítsák az érettségi vizsgák zárt rend­iét, hogy maradjon meg az Írásbeli, de csak azokat kö­telezzék szóbelire, akik az írásbelin nem feleltek meg. Luther ellenfelei szerint ez azonban csupán akkor volna lehetséges, ha az írásbeli­ket sokkal komolyabban ven­nék és ha nem bocsátanának boldogot-boldogtalant a szó­beli vizsgákra. Az évszázad vége felé a vizsgák megszigorítása sem hozta meg. a kellő gyümöl­csöt A sajtóból isméi meg­tudható, hogy a legnagyobb óvatosság sem képes elejét venni minden visszaélésnek. Nosztalgikusan állapítják meg, hogy mit használ most például a kettős ellenőrzés, ahol a szaktanár oktatásá­nak sikertelenségét befeden­dő, az év utolsó hónapjaiban állandőan azon eszmekörben mozog tanulóival, amelyből a tételeket készül adni. Ez a megállapítás viszont már azokat Igazolja, akik az eöt­vösi koncepciót tovább fej­lesztve, azért támadják az érettségit, mert a tanulók tételekben gondolkodnak, a vizsga sikeréért dolgoznak, és nem azért, hogy nagyobb tudással, bővebb látókörrel, magasabb műveltséggel ren­delkezzenek. Bizonyára sokat súgtak, segítettek az akkori pro­fesszorok diákjaiknak: Erre mutat az is, hogy az egyik vezető tanügyi szakember javasolja: „Ott, ahol ellent­mondás van az írásbeli és szóbeli között, ahol tehát a- lanos a visszaélés Iránt! gva- nú. mellőzze az igazgató a fölterlesztett tételeket, és küldjön az utolsó órában új tételeket." Az érettségi vizsgák évröl- évre ismétlődnek, a bírála­tok viszont alig jutottak túl a tanügyi hivatalok falain. A századfordulón megélén­kült ugyan a vita, de már nem az érettségi létjogosult­ságáról, hanem az egyes rendelkezésekhez javasoltak módosításokat. így például ajánlják, hogy az oklevelet nem igénvlő pályákon le­gyen elegendő a középfokú tanintézet utolsó osztályá­nak elvégzését lgazolé bi- ...zonvítvánv. A tanügvl ható­ságok a félévszázados „ha­gyományokra“ hivatkozva, elutasítják ezt a javaslatot is. Ez a kis történelmi ízesítő csupán azt a célt szolgálja, hogy lássuk, milyen gyak­ran okoz problémákat egy- egy dolog, ha más korban is. Az Iskola-reformok idő­szakát éljük, tehát ma sem lehetne csodálkozni azon. ha az érettségi vizsgák célsze­rűségét nálunk Is felülvizs­gálnák. — S — MMBBBWWmIWIIIIÍBMPi ' 11'FlflIHiiüHiIMII II irWHOPTlI-! 1WT ll'iTIWH rnnFli ■miiilMHI—IHflli I Gyászjelentés Mély megrendüléssel tudatjuk a nyilvánosság­gal, hogy VARGA Béla a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Kilencéves Alapiskola tanára 1968. november 10-én, a hajnali órákban súlyos betegségben, rövid szenvedés után elhunyt. A gyászszertartást és a temetést a csalogány­völgyi temetőben 1968. november 14-én, csütör­tökön 14.30 órakor tartották. A Duna utcai Magyar Tannyelvű Általános Középiskola Kilencéves Alapiskola igazga­tósága, tantestülete és ifjúsága. ama*——

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents