Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-11-05 / 44. szám
HOGYAN HÓDÍTOM MEG PARTNEREMET? A „bika“ jegyében született Audrey Hepburn típusú nők nemigen tetszenek a nehézkes, többnyire nehezen elviselhető „skorpió-férfi“-nek. Ö „csendes boldogságra“ vágyik a házasságban, a tüzes szenvedélyű „skorpió“ azonban nem sokra becsült az „állandó szép időt“. Az ő házasságában gyakori a aihar. A csillagászat ősrégi tudomány. A csillagok álláséból a tudósok már időszámításunk előtt megállapították az elkövetkezendő jő, vagy rossz eseményt. Nagy hadvezérek — Nagy Sándortól Napóleonig — döntő ütközet előtt mindig kikérték a csillagjósok tanácsát. De a csillagjósok — azaz asztrológusok — nemcsak a jövőt mondják meg. Aszerint, ki milyen csillag, illetve csillagkép alatt született, megállapítják az illető természetét, tulajdonságait, sőt azt is, milyen csillagkép alatt született élettárs illik hozzá, akivel a legnagyobb valószínűség szerint boldog lehet. A tizenkét hónapnak megfelelően tizenkét csillagképet különböztetünk meg: kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, nyíl, bak, vízöntő, halak. Nézzük csak, mit „mondanak a csillagok“ azokról, a- kik október 24 és november 22-e között, azaz a skorpió jegyében születtek. a hódítás Mestere S skorpió-férfi legjellegzetesebb jellemvonása a szenvedélyesség, bőbeszédűség, szellemesség és harcvágy. A nőkre általában, — de különösen azokra, akik a rák (június 23-július 27), nyíl (november 23-decem- ber 32) és halak (február 20-máricus 23) születtek — mély benyomást gyakorol. Tartózkodónak látszik, de nem az. A házasságban és szerelemben nem mondható szerencsésnek. Partnerét gyakran ingerli ellenvetésre. A harmonikusan együtt töltött órák a legnagyobb ritkaságszámba mennek. Ennek ellenére, egy biztos: a skorpió-férfi ért a szerelemhez; gyöngéd és szenvedélyes, megértőén beleegyezik partnernője kívánságába, és ha „ő“ tud vele bánni, néha még engedékeny is. De most nem arról lesz szó, hogyan lehet őt „megszelídíteni“ hanem hogy ő mit tegyen, hogy azokat is meghódítsa, akik ellenállnak neki. A skorpió-férfi tetőtől- talpig hódító típus, s meg kell hagyni, még erőszakos hódításában is elragadó. Mindent egymaga akar meghódítani, nem szereti, ha „tányéron nyújtanak“ neki valamit. Az ellenállás ingerli, gyakran ez ösztönzi arra, hogy érdeklődjék egy nő iránt. Minduntalan lót-fut, ezért úgy tűnik, mintha munkája és magánéleti gondjai túlterhelnék. Valójában azonban „nem eszik a levest olyan forrón, mint ahogy főzik.“ Mert bármilyen ellentétesen is hangzik, a kényelmes emberek közé tartozik. „Csak szépen, lassan“, „Ne olyan hevesen“ — ez a jelszava. Éppen ezért nem „bírja“ a túl békés természetű nőket, nem szereti az egyhangúságot, kedveli a feszült várakozást. UNALMASNAK NEM MONDHATÓ Ez az oka annak, hogy o- lyan jól „kijön" a halak (február 20 — március 23) jegyében született nőkkel, akik éppen olyen heves természetűek, mint ő. Náluk kezdettől fogva ellenállásra talál. Ez engerli őt és támadásai nem váratnak magukra sokáig. És a halnő visszafizet neki. Mégpedig kamatos-kamattal. Egy ilyen kapcsolat folyamán sok porcelán törik. De ez persze nem unalmas. Meg kell húzni azonban a kantárszíjat, ha egy bika jegyében született nőt a- kar meghódítani. Ez u- gyanis végképp nem bírja agresszív viselkedését. Ebben az esetben trükkhöz kell folyamodnia: ha minduntalan hangoztatja, milyen nagyra értékeli a gondozott otthont és a jó konyhát — nyert ügye van. LESBEN AZ „ÁLDOZATRA“ A legnehezebb munka akkor vár a skorpió-férfire, ha a fejébe vette, egy „ikrek (május 22 — június 22) alatt született nő meghódítását. Mert, bár ez szívesen , enged agresszivitásának, a végén mégis ő lesz a győztes. Minden esetben keresztül viszi az akaratát. Ez persze annál kevésbé észrevehető, minél diplomati- kusabban fonja körül a hálójával. „Majd jössz te még az én utcámba!“ — jelenti a hallgatása. Az „iker-nők“ lesben állnak az áldozatukra. Ezt a „skorpiónak“ sosem szabad elfelejteni! Gyors győzelemnek nincs sok értelme. Ha nem sikerült meghódítani a nő lelkét, a testi odaadás keveset, vagy éppen semmit sem ér. „Harcias“ jelenetekre kerülhet a sor, ha a „skorpió“ egy „oroszlán-nő“-re (július 24 — augusztus 23) vetette ki a hálóját, aki hallani sem akar róla. Az „o- roszlán-nő" ugyanis ahhoz az egyáltalán nem ritka típushoz tartozik, amely szerelmi téren egyszerűen képtelen elismerni a vereséget. Ez azt jelenti, hogy óvatosan, „kesztyűs kézzel“ kell bánni vele és meglepetésszerűen támadásba átmenni. Itt azonban a „skorpió“ zsákutcába jutott. Mert az „oroszlán-nő“ ugyan nagyvonalú, mind gondolkozás-, mind bánásmódban, humorérzéke is van, erkölcscsősznek. sem mondható, de a szerelemben elítéli az alávaló módszereket. A leghelyesebb, ha megérteti vele, hogy hajlandó alávetni magát az akaratának. Ez hatni fog. És egy meghatódott oroszlán elveszti a harapósfogát és a karmai is eltompulnak«. Amennyiben a „skorpió“ hűséges, odaadó és áldozatkész élettársra vágyik, „szűz“ jegyében (augusztus 24 — szeptember 23) született nőt válasszon. Ne felejtse el, hogy ennek fő jellemvonása a tisztaság és rendszeretet. Szó sincs róla, hogy kevés a temperamentuma, de egy bizonyos hidegség észrevehető rajta. Az biztos, hogy a gyöngédséget illetően nem lehet az „oroszlán“, „mérleg“, vagy „vízöntő“ nőhöz hasonlítani. Nem szabad tehát egy „viharosan-érdekes“ házasság illúziójába ringatnia magát. Viharokra abban az esetben kerül sor, ha a „skorpió" egy „mérleg-nő“-t (szept. 24 — okt. 23) a- kar meghódítani. Ö ugyanis egyáltalán nem könnyen ugrik a hálójába. Nagy türelemre van szükség, ami persze nem a legerősebb oldala. A „mérleg“ nők általában külsőleg igen vonzók, éppen ezért gyakori a „szerelem az első látásra“ — annál is inkább, mert könnyen lobbanékonyak — habár a szalmaláng hamar kialszik, s kérdéses, érdek- li-e őt továbbra is az ismeretség. Igaz ugyan, hogy a „mérleg-nők“ sosem csalfák, teljesen még sem lehet bennük megbízni. Szívesen játszanak a tűzzel. És ezzel feltétlenül számolni kell, hogy kellő időben „leléphessen“. még mielőtt a szép, de megbízhatatlan partner rabjává lesz. AZ AZONOS CSILLAGKÉPEK „TASZÍTJÁK“ EGYMÁST Két „skorpió“ lehetőleg kerülje egymást. Miután nagyon is hasonló természetűek. a partner hibái — a- melyek a saját hibái is — túl szembetűnőek, és így elviselhetetlenek. A „skorpióférfi“ különösen a „skorpió- nő“ féltékenykedését tartja tűrhetetlennek. A „skorpió-férfi“ nem hagy magának parancsolni. A „skorpió-nő“ sem. Ennek természetesen örökös viszály és veszekedés a következménye. Ebben az e- setben a szerelem egymagában nem elég biztosíték, még csak egy tűrhető e- gyüttéléshez sem. A gyakorlat alapján is többszörösen bebizonyosodott, hogy az ilyen házasságok nem tartósak. Bár a csillagok szerint a „skorpió-férfi“ és a „bak“ jegyében (december 23 — január 20) született nő, nem illenek egymáshoz, a ragaszkodó, takaréskoskodó, becsvágyó „bak-nő“ jól érzi magát a magával ragadó, élelmes és kevéssé önkritikus „skorpióival. Hódítási nehézségek tehát nem jönnek számításba. A „skorpió-fér- fi“-nek csupán arra kell ü- gyelnie, hogy partnere ne érje őt rossz utakon, mert ő maga is hűséges és ezt a férfitől is elvárja. Végül még egy szót a „vízöntő-nőkről“ (január 21 — február 2). Az egyetlen jótanács: Messzire elkerülni! Ez a két típus végképp nem illik egymáshoz. A „vízöntő-nő“ ugyanis nem hagy magának parancsolni. „Skorpió-úr“ pedig nagyon szeret, nemde? Tehát a „vízöntő-nőket“ a legjobb kikerülni. (Következő számunkban a „skorpió-nő“-ről lesz szó) Pablo Picasso — a „skorpiójáról“ tipikus képviselője: féltékeny, öntudatos, nehezen leköthető. A szerelemben sok baja van. Ugyanis nagyon kevés nő hajlandó annyira alávetni magát, amint azt ő szeretné. új ifjúság Híres emberek AMIÉRT B É K É S Y GYÖRGYÖT NOBEL-DÍJJAL JUTALMAZTAK Hungarian-born physicist — azaz magyar születésű fizikus — Írja Békásy György egyetemi tanárról a 23 kötetes világhírű angol enciklopédia. Budapesten született 1899-ben. Egyetemi tanulmányait Svájcban végezte, fizikusi doktori oklevelét azonban már a budapesti egyetemen szerezte. 1945-ig a Postai Kísérleti Állomáson dolgozott Budapesten. Ennek az Intézetnek akkortájban lényeges feladata volt a telefonberendezések hozzáidomftósa az emberi fülhöz. Az orvostudomány azonban még csak hiányosan rendelkezett hallásélettani adatokkal. Ez a körülmény késztette a kutatókat arra, hogy a hallás folyamatát elemezzék. Békésy György munkája e téren eredményes volt. Sikereivel mindinkább felhívta magára a figyelmet. 1941-ben a budapesti tudományegyetem fizikai tanszékén magántanárrá nevezték ki. 1948-ban a Svéd Királyi Technikai Főiskola meghívására Stockholmba ment, majd az amerikai Harward egyetemre költözött. 1900-ban itt jelent meg életművét összefoglaló könyve, az Experiments ln Hearing (Kísérletek a hallással), amelyet nagy elismeréssel fogadtak a szakemberek. Elnyert több nemzetközi kitüntetést (pl. Denker-díj, Leibnitz-díj, az Amerikai Fülészeti Egyesület nagydíja, az Amerikai Akusztikai Társaság aranyérme stb.), több egyetem tiszteletbeli orvosdoktori címmel tüntette ki és végül 1961-ben neki ítélték oda az orvosi No- bel-dfjat. A Nobel-dfj korunkban is a világ egyik legtekintélyesebb nemzetközi kitüntetése és díja (aranyérem, diploma és 30—50 ezer dollárnyi pénzjutalom). Ez utóbbit Nobel, svéd vegyész- mérnök vagyonának kamataiból fizetik, aki végrendeletében úgy intézkedett, hogy három és fél millió dollárt érő vagya- nából alapítványt létesítsenek és ennek kamatait öt részre osztva évenként osszák ki azok között, akik a fizika, a kémia, az orvostudomány terén a legnagyobb felfedezést tették; az irodalomban kiválót alkották és végül, akik az emberiség békéjének ügyében legodaadóbban fáradoztak. Egy díj legfeljebb három részre osztható, és a végrendelet szerint nem életművet koronáz, hanem „azok kapják, akik az előző évben (vagy években) az emberiségnek leginkább hasznára váltak“. Ezek közé sorolták 1961-ben tehát Békésy György professzort is. Neve olyan nagy nevek közé Íródott be mint pl. Sir A. Fleming (a penicillin feltalálója), W. Röntgen, E. von Behring, R. Koch, Szent-Györgyi Albert, Hevessy György, A. Einstein, Solohov és a többiek. Különösen lelkesítő, magasztos érzésekkel eltöltő esemény, ha a nagy nemzetközi kitüntetéseket kis népek tudósa érdemli ki. Nagy nemzetek államkincstáraiból több pénz fordítható a tudományos kutatásra is; a jó segédeszközök, műszerek, könyvtárak mellett kiváló kutatócsoportok alakulhatnak. Ezeket az előnyöket a szerényebb körülmények között dolgozó munkaközösség, vagy egyedül álló kutató csak töretlen szorgalommal, kitartással ellensúlyozhatja. Olyan tulajdonságokkal, amelyeket csak a kutatás odaadó és minden más fölé helyező szeretete tesz lehetségessé. Ugyanez mondható a sikertelenségek elviseléséről, a modern kutatáshoz szükséges 3—4 világnyelv elsajátításáról stb. Igen valószínű tény, hogy az említett jobb munkakörülmények okozták a múltban azt, hogy az eddigi három, orvosi Nobel-díjjal kitüntetett magyar származású tudós kutatásai nagy részét külföldi egyetemeken végezte (Bárány Róbert egyetemi tanár Becsben és Uppsalában, Szent-Györgyi Albert prof. és Békésy György az Egyesült Államokban). Békésy György kísérletei utat törtek a hallásélettan igen bonyolult mezején. Ö volt az első a világon, aki sajátos módszerei segítségével, mikroszkóppal közvetlenül Is figyelhette az ún. belső fül működését. A belső fül vizsgálat számára nehezen hozzáférhető helyen van, régebben csak elképzelések voltak működéséről. Csak Békésy György eredményei tették lehetővé az ún. hullámelmélet felállítását, a hallás lényének tökéletesebb megismerését. A hallás olyan élettani folyamat, amelynek során a hang- ingerek (hangrezgések) hatására hangérzet keletkezik. A halántékcsontban elhelyezkedő, három részből álló emberi fül bonyolultságát fokozza, hogy nemcsak a hallás, de egyben az egyensúlyérzék szerve is. Részei: a külső-, a közép- és a belső fül. A külső- és a középfül határén lévő dobhártya a hanghullámok hatására rezgésbe jön, amely rezgéseket az ún. halló- csontok (kalapács, üljő, kengyel) közvetítik a belsőfülbe. Itt a mechanikai energia olyan ingerré alakul át, amelyet a hallóideg végződései képesek érzékelni és amely az Idegpályákon át így eljuthat a központi Idegrendszer megfelelő részeibe. Kóros tényezők zavart okozhatnak ezen összefüggő folyamatok bármely pontján, pl. a középfülgyulladás esetén a középfülben, és az elváltozás jellege szerint kütönböző működési zavar keletkezhet (nagyothallás, süketség, süketnémaság j. A normális hallás lényegesen fontos tényezője a fül érzékenysége is. Pl. az érzékenység növelése már nem lenne előnyös, mert szüntelenül valamiféle súgás, sustorgás érzékelését eredményezné, a környezet ún. hőmozgásainak hallása miatt. Ez pedig idegrendszeri zavarokat okozna. Másik működési érdekessége fülünknek, hogy csupán azokat a hangokat fogja fel kifejezetten, amelyek legelőbb jutnak a dobhártyához. E képesség nélkül hallószervünk gyakran nem tudná teljesíteni feladatát, nem tudnánk pl. megállapítani a hangforrás valószínű helyét. Ezenkívül fülünk megkülönbözteti a hang magasságát, erősségét és színezetét is. A hallás jelentősége az ember számára tehát igen nagy. Nemcsak a környezet zörejeit teszi érzékelhetővé, hanem a beszédet, zenét Is; így az emberi civilizáció kialakulásának egyik jelentős tényezője. De nemcsak társadalmi tekintetben fontos a hallás, hanem az egyén számára is. Békésy György professzor munkáinak gyakorlati jelentőségét az jelenti hogy az általa kidolgozott módszerek és megállapított adatok lehetővé teszik az orvos számára a hallás zavarainak pontosabb felismerését, jellemzését, ami az eredményesebb kezelés, elsőrangú feltétele. Az emberiség boldogulását előmozdító* életművéért emlékezzünk tisztelettel és hálával Békésy Györgyre. Dr. Qrszágh Ernő