Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-11-05 / 44. szám

* HÜVELYK MATY! GENERÁLIS ♦ A törpenövés „gyógyítása"? 1863. február 10-én a New York-i székes- egyházban különös esküvő zajlott le. A vőle­gény, Charles S. Stratton — becenevén Hü­velyk Matyi generális — mindössze 95 centi­méter, a menyasszony, Lavínia Bump 102 cen­timéter magas volt. Násznagyuk Phineas T. Barnum, a híres Barnum cirkusz igazgatója, nem egészen érdektelenül vállalta tisztségét: az ifjú pár a cirkusz legvonzóbb látványossá­gai közé tartozott. A cirkusztörténet e neves házaspárja már régen a feledés homályába merült volna, ha a genetikusok, biológusok és az endokrinológia, a hormonkutatás művelői nem ásták volna ki őket a sírjukból — persze csak úgy képlete­sen szólva. Victor A. McKusick és David L. Rimoin, az amerikai Johns Hopkins egyetem professzorára közelmúltban a Scientific Ame­rican című folyóiratban számoltak be erről, és a törpeséggel kapcsolatos saját vizsgála­taikról. Megállapításaik révén a tudomány nagy lépéssel jutott előbbre a törpeség okainak fel­tárásában, és remény nyílt gyógyítására is. #• Szexuális és »szexuális Az orvosi irodalom már régen különbséget teszi törpe és törpe között, nem sorol egyetlen kategóriába minden 1 méter alatti termetű embert. Részarányosnak nevezi azt a törpét, akinek feje, törzse és minden végtagja a test­méretek kicsinysége ellenére ugyanolyan ará­nyos, mint a normális felnőtteké. Más eset az úgynevezett kondrodisztrófiás törpe, akinek feje, törzse aránytalanul nagy a rövid, zömök végtagokhoz képest. Törpeségét örökletes de­fektus okozza, amely abban nvílvánul meg, hogy a hosszú csövescsontok végei előtt lévő epifízisporcok tű! hamar csontosodnak el, és ígv idő előtt megáll a végtagok hossznöveke­dése. A kondrodisztrófiás törpe tehát teljesen ép hormonális rendszerrel, hinofízissel rendel­kezik, és törpenövése kizárólag porc-anyag- csere-zavarra, valószínűleg a porcképződésben jelentős egyes poliszacharidák hiányára vezet­hető vissza. (A tudományos irodalomban is­mert leokisebb törpe az egyiptomi Hilany Agybe 60 éves korában csupán 38 centiméter magas volt.) A részarányos törpék születését — ilyenek voltak a bevezetőben említett Barnum-cirkuszi törpék is — egy évszázaddal ezelőtt még az „isten büntetésének“ tulajdonították. Érthető, hiszen semmi magyarázatot nem találtak rá. Hüvelyk Matyi generális és menyasszonya is normális termetű, egészséges szülőktől szár­mazott. Születésükkor még normális termetű- ek voltak; viszamaradásuk a növekedésben csak első életévük végefelé tűnt fel. (Szelle­mileg azonban rendesen fejlődtek, Stratton Viktória angol királynőn kívül sok európai uralkodót elszórakoztatott elmés megjegyzé­seivel, Bump kisasszony pedig tanítónősködött, mielőtt a curkuszhoz szegődött volna — fel­állt a tanári asztalra, hogy tanítványai lássák.) Csak az utóbbi évtizedekben tisztázódott, hogy a proporcionált törpeség létrejöttében az agyfüggeléknek, a hipofízisnek van döntő sze­repe. Megfigyelték ugyanis, hogy egyes agy­függelék - túlműködésben vagy daganatban szenvedő gyermekek óriásokká növekedtek, mások viszont, akiknek agyfüggeléke valami­lyen okból elpusztult, törpék lettek. Hasting Gilford angol orvos a századforduló táján kü­lönbséget tett a proporcionális törpék között is. (A törpeséget általában ateliozisnek — a görög „a“ fosztóképzőből és a „telosz“ — „végcél“ főnévből összetett szó — nevezte el, ami körülbelül annyit jelent, hogy olyan egyén, aki nem éri el a végkifejlettet.) Gilford fel­figyelt arra, hogy vannak szexuálisan rende­sen fejlett, tehát nemi tevékenységre és sza­porodásra képes törpék, és vannak aszexuális törpék, akiknek nemzőszervei nem fejlődnek ki, és ezért szaporodásra képtelenek. ♦ Hipofízíshlány Az endokrinológusok azután kimutatták a különbség okait. Szexuálisan normális törpéknél az agyfügge­lék — amit egyébként a belső elválasztású mi­rigyek „karmesterének“ is szokás nevezni — hormonelválasztó képessége majdnem normá­lis, termel gonadotropint, thyrotropint, ACTH-t, vagyis a petefészket, illetve a herét, a pajzs­mirigyet és a mellékvesekérget serkentő hor­mont. Kizárólag a növekedési hormon hiány­zik vagy képződik csökkent mértékben a tör­pék e típusánál. Az aszexuális törpék eseté­ben viszont teljes agyfüggelék-hormon terme­lési hiány áll fenn; ezek szervezete tehát sem nemi, pajzsmirigy-, mellékvesekéreg-serkentő, sem növekedési hormont nem kap a hipofí­zisből. (Régebben az ilyen törpéket primordiá- lis — ősi, kezdetleges — törpéknek nevezték.) Mintegy tíz évvel ezelőtt Csoh Hao-li és munkatársai a kaliforniai Berkeley egyetemen különböző állatok agyából és emberagyból kristályosított, vegytiszta formában állítottak elő növekedési hormont. Kimutatták, hogy az olyan fehérje, amely egyetlen polipeptid lánc­ból épült fel, s a lánc 188 aminosavat tartal­maz. Felderítették az aminosavak sorrendjét is. Miután 1960-ban más kutatók (Rosalyn S. Yalow, Solomon A. Berson) az inzulin vérbeli koncentrációjának meghatározására kidolgoz­ták az úgynevezett rádioimmun-módszert, az inzulinhoz hasonló növekedési hormon vérbeli koncentrációjának meghatározására ugyancsak lehetőség nyílt. A Johns Hopkins egyetem említett két pro­fesszora szexuális és aszexuális atelioták vé­rének növekedési hormon-koncentrációját vizs­gálta ilyen módon. Immár közvetlen bizonyíté­kot szolgáltattak arra, amit korábbi kutatók csak közvetve tudtak igazolni: a szexuális ate­lioták véréből hiányzott az agyfüggelék növe­kedési hormonja, az aszexuális ateliotákéból pedig nemcsak a növekedési hormon, hanem a gonadotropin, a thyrotropin és az ACTH is. Ez a magyarázata annak, hogy a szexuális atelioták nemi fejlettsége, pajzsmirigy- és melékvese-működése normális, míg az asze- xuálisoknál elmarad a nemi fejlődés, a csök­kent pajzsmirigy-működés folytán szellemileg visszamaradnak, és rendszerint más hormo­nális zavarok is jelentkeznek. ♦ Két károsult csírasejt A szexuális atelioták — éppen mert szapo­rodásra képesek — közrejátszhatnak a törpe­ség tovább örökítésében. Mckusick és Rimoin professzorok kimutatták, hogy az agyfüggelék növekedési-hormon termelésének hiánya — ami végső soron a törpeség szexuális változa­tának oka — recesszíven öröklődik. Ha tehát két olyan csírasejt találkozik, amelyben a gének sérültek, az utód törpe lesz. (Ismere­tes, hogy a génekben rögződött tulajdonságok lehetnek dominánsak és recesszívek. Ha két domináns egyesül, a domináns kerül felszínre. Ha a domináns recesszívvel találkozik, ugyan­csak a domináns tulajdonság öröklődik. A re- cesszív tulajdonság csak akkor jelentkezik az utódban, ha két recesszív tulajdonságot hor­dozó gén van jelen. Az ateliozis recesszív öröklődése tehát annyit jelent, hogy a törpe­séget hordozó recesszív gének az apai és ányai csírasejtben egyaránt előfordultak.) ♦ Törpe-családfák Valőszinűségszámítások alapján és családfa- elemzésekből megállapították, hogy például kis hegyi falvak szigorúan egymás között háza­sodó lakói körében, vagy arisztokrata, királyi családokban a valamely sérülést hordozó re­cesszív gének találkozása gyakoribb, mint egyébként. Ám a tétel fordítva is áll: az elő­nyös tulajdonságokat hordozó recesszív gének találkozása beltenyészet esetén szintén való­színűbb; ez az állattenyésztés, az állatneme­sítés egyik alapja. A Bump és Stratton família családfáját ele­mezve, az amerikai professzorok megállapítot­ták, hogy Lavínia szülei harmadfokú. Hüvelyk Matyi generális apja és anyja pedig elsőfokú unokatestvérek voltak. Aligha kétséges, hogy az agyfüggelék növekedési-hormon termelésé­nek hiányáért felelős két recesszív gén talál­kozását ezekben az esetekben is elősegítette a közeli vérrokonság. Lavínia testvérei között hiég egy törpe volt, Minnie, aki a cirkuszban Lavínia udvarhölgyeként lépett fel. E két tör­pelány mellet a Bump házaspárnak még négy, teljesen egészséges normálisan fejlett fia, és három ugyancsak tökéletesen ép leánya volt. Strattonéknak Tom volt az egyetlen törpe gyermekük, két lányuk és egy fiuk normális növésű volt. Törpe anyák gyerekeit minden esetben csá­szármetszéssel kell a világra segíteni. Magza­taik ugyanis a születésig normális testhosszt és súlyt érnek el és a szűk medencén át ter­mészetes úton nem jöhetnek világra. E fur­csa ellentmondás magyarázata abban van, hogy — mint McKusick és Rimoin professzo­rok megállapították — a magzat növekedésé­hez a méhen belüli életben nincs szükség sem anyai, sem magzati növekedési hormonra, va­lószínűleg azért, mert a méhlepény (placenta) az egész terhesség alatt termel egyfajta nö­vekedési-hormon tulajdonságokkal rendelke­ző, egyelőre közelebbről még nem ismert anya­got. Ezt az anyagot placenta-laktogénnek ne­vezték el. ♦ Szoptató törpeanyák Fontos következtetésre vezetett az a ta­pasztalat is, hogy a szexuális ateliota anyák normális fejlettségű melle bőségesen termel anyatejet újszülötteik táplálására. Ez a megfi­gyelés annál érdekesebb, mert az emlősök tej- elválasztását az agyfüggelék által a terhesség során termelt prolaktín nevű hormon szabá­lyozza. Alacsonyrendű emlősállatok agyfügge­lékének prolaktinját és növekedési hormonját már sikerült szétválasztani; ember és majom esetében azonban a szétválasztási kísérletek mindeddig nem jártak eredménnyel. Az a tény azonban, hogy a szexuális ateliota anyák tejet termelnek, tehát prolaktinnal ren­delkeznek, közvetve azt is jelenti, hogy ez a kétfajta hormon emberben és majomban is különbözik egymástól. Persze lehetséges: egy­szerűen csak arról van szó, hogy a nagy poli­peptid molekulának egyik „aktív“ amino-cso- portja biztosítja a növekedést, a másik pedig a tejelválasztást. Elképzelhető, hogy a sérült genetikus anyag, amely a szexuális ateliozist előidézi, tulajdonképpen a növekedési hormon molekuláinak a növekedéséért felelős aktív csoportját károsítja. ♦ Hat Hutterfta 1 Már 1929-ben George Snell amerikai kutató egyes egértörzsekben ugyancsak recesszíven öröklődő defektust talált, amely az agyfügge­lék növekedési-hormon termelésének hiányá­hoz vezetett, és így szexuális ateliota egerek születtek. Újabban számos alkalommal végez­tek vérhormon-koncentráció vizsgálatot eze­ken az egértörzseken, de nem egyértelmű eredménnyel. Előfordult, hogy viszonylag nagy növekedési-hormon koncentrációt mutattak ki, és mégis szexuális törpeség jött létre. Fel­tételezik, hogy a normális vagy közel normális' növekedési-hormon koncentráció ellenére ilyenkor „inaktív“, hatástalan molekula terme­lődik a szervezetben. Míg a szexuális törpeség mindig örökletes eredetű, addig az aszexuális ateliozis — ami­kor tehát az agyfüggelék teljes hormonterme­lése hiányzik vagy csökkent mértékű — rend­szerint nem, vagy csak ritkán örökletes. A közelmúltban Izlandon, a jugoszláviai Krk szi­geten, a svájci és tiroli Alpokban olyan asze­xuális ateliotákat találtak, akiknél az örökle- tesség határozottan kimutatható volt. Kana­dában és az Egyesült Államokban hat teljes hipofízis-hiányban szenvedő aszexuális ateüo­- új ifjúság 7 tát vetettek alá örökléstani vizsgálatnak s ki­mutatták, hogy családjaikban gyakori volt á rokonházasság (egy szűk beltenyészetben élő vallási szektához, a hutteritákhoz tartoznak valamennyien). Ezek szerint valószínű, hogy a teljes hipofízis-elégtelenségét is recesszív ká­rosult gének találkozása idézi elő, ami azutan aszexuális ateliozishoz vezet. De a szexuális és aszexuális atelioták kö­zött nemcsak az agyfüggelék hormontermele-: seben van különbség, hanem a csontnoveke- désben is. A szexuális atelioták hosszú csont­jainak végén a normális csonthossznövekedést biztosító epifízis korán elcsontosodik, akárcsak a kondrodisztrófiás törpék esetében, az asze- xuálisoknál viszont mindvégig megmarad, meg felnőtt korban is. Az eddig vizsgált legidő­sebb aszexuális ateliota 36 éves volt, és epi- fízis-porcát még változatlanul találták. Mint­hogy az aszexuális ateliotáknál az agyfüggelék gonadotrop hormonainak hiánya miatt a pete­fészkek és herék hormontermelése nem indul meg, és ezért pubertás nem következik be, s mivel ezeknél elmarad az epifízis-porcok el- csontosodása is, feltételezhető, hogy az el- csontosodásért nem a növekedési hormon, ha­nem a herék és a petefészkek hormonjai fe­lelősek. ♦ Hormon a holtakból Mindezek a kutatások nem csupán elméleti jelentőségűek. Tág kaput tárnak a gyógyí­tási kísérletek előtt Remélhető ugyanis, hogy a szexuális atelioták megfelelő növekedesi- hormon mennyiség adagolása esetében normá­lis testmagasságot érhetnek el — nem lesz­nek cirkuszi látványosságok. Természetesen csírasejtjeik genetikus anyagában nem követ­keznék be változás, a normális külső ellenere sem. Aszexuális törpéknél ugyancsak elérhető lenne így növekedés, minden életkorban, még felnőtt korban is, anélkül azonban, hogy a nemzőszervek, a pajzsmirigy és a mellékvese működésében változás állna be. Sérült örökle­tes anyaguk sem változnék. Sajnos azonban a növekedési hormon ma­napság még csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és roppant drága. Állati növe­kedési hormonok nem használhatók, mivel kü­lönböznek az emberétől, és fehérjék lévén, túl­érzékenységet hoznak létre, ami eleve kizárja tartós alkalmazásukat. Emberi növekedési hor­mont viszont csak holttestekből lehet előállí­tani, ez pedig sok államban jogi nehézségekbe ütközik. Végül a témának még egy mellékága. Ilyen tapasztalatok birtokában kézenfekvő volt a gondolat, hogy megvizsgálják a közép-afrikai törpe embertörzsek, a 120—150 centiméter ma­gas pigmeusok (a Kongó-menti őserdőkben élő bambutik és a Kalahári sivatagban élő bus­manok) vérének növekedési-hormon tartalmát. Páduai és kaliforniai kutatók 21 embert vizs­gáltak meg, és — furcsa ellentmondásban az egyéb megfigyelésekkel — normális hormon­mennyiséget találtak. Megállapították, azon­ban, hogy a hormonnak a növekedést serkentő aktivitása csökkent mértékű. A jövő feladata a csökkenés okainak tisztázása. Mindenesetre már az eddigi eredmények is — amelyek az immunológia, a fehérjekutatás és az izotóptechnika haladásának köszönhe­tők — egy évtizedek óta vajúdó probléma tisztázásához segítettek hozzá, s elméletileg megteremtették a törpeség örökletes defektu­sának kivédési lehetőségét. Dr. Szendéi Ádám II IIWI ll'l'PW.—IIIIMUMI A 3 Galln — liliputi akrobaták Sok európai uralkodót elszórakoztatott Hüvelyk Matyi generális esküvői képe

Next

/
Thumbnails
Contents